Pápai Lapok. 40. évfolyam, 1913

1913-01-05

zölték s elintéztek EGY ÉGÉSI SEREG illetőségi ügyet. EKEKBŐL kitetszik, HOGY i VÁRÁS KÉPVISELŐTESTÜLETE nz elmúlt ÉVBEN elég tevékeny VOLT. Késik a herceg. Pedig a hercegek nem szoktak késni. A RIDEG szertartástan pontosságot kivan, vájjon milyen hercegről lehet szó. aki nem veszi figyelembe az etikettet? Nyilván Karnevál hercegről. <">, aki a azertartástalanságnak, n jókedvnek, a kedélynek vidám jegyében szokott beköszönteni most késik, vagy elkésik. Inkább elkésik. A szomorú magyar világba nem mer eljönni és vig muzsikáját nem meri felhangoztatni a mi agárnak felelt. Szomorú ez miránk. Talán Heine mondotta, hogy az emberiség legdrágább kincse a jó kedv, — Igaz UGYAN, hogv az ö jókedve jobban fájl. minden komolyságnál. No de mégis jókedv volt. Most mar ilyen sem le^z ; legalább nálunk nem. Szines. vidám farsangjátékok helyett, komoly ráncok gyűlnek homlokunkra. Nincs kedvünk a komédiához, eley-et komédiázott az élet velünk. Pierrot leteszi a dudáját és keservesen sir, mintha legalábbis húshagyó kedd volna. Minden t-seire itt az idő a havazásra. Már most csak az a kérdés, hogy miért? A bőjtnapi húshagyó harangos ünnepnapokat a magunk bűneiért szoktuk megülni, és ez vigasztal. De mi vigasztal bennünket most? Milyen hibáért zúdul ránk a sötét kedvtclenség farsangja? Miéit kerüli cl Karnevál herceg a mi házunkat? Mi a bűnünk? Tanácstalanul nézünk a levegőbe, ha erre a kérdésre akarunk választ adni, mint 'a gyermek, aki nem tudja, hogy miért fenyítik meg. Pedig hát milyen sokáig vártunk mi a farsangra. Nem éppen a szó szoros értelmében: mindössze a megnyugvást, a pillanatnyi jóérzésnek hat . . . Érzem, tudom, hogy ilyenkor H szavakat megfelelő adagolással kellene kezelui, de lássa, valami őszinteségi roliam ilyen nyers modorra kéuy(•/.<-!

it. Lassa, ezt csak azokkal szemben eugedhetjiik meg magunknak, akik liozzáuk nagyon, nagyon kötelállanak. Engedje meg. hogy ezt érezzem éu is, amikor magával áliok stein be u . . . ... A többit az igen tisztult olvasók már úgyis ismerik, azt uem irom le, csak a motívumait jelzem ; healkouy uiás, sok. sok meleg sziu, furulyaszó az országútról, félhomály, muzsikáló kósza szellő, elnyomott sóhajok, lomha vágyak, vonagló ölelések, megrázó csókok, amíg a mama hívó hangja meg uem szakítja az idillt. Szótlan vacsora, csöndes baaavaás, titkos, megértő kézszorítás.) Axtáa Péter tovább utazott. Ar. éjféli gyors elvitte, valamerre Peiervár felé, a muszkák hazájába. Es ha Ouok a*t hiszik, hogy Péter tényleg az utána* máuiaktiva, hogy most itt hagy egy láoyt, aki Méreti es akit szeret, hogy pompás, visszaválthatai.an napokat szakit szet, — akkor megsújtjuk, hogy Péter okosan cselekedett. Péternek el kellett Utaznia — mert Péter kávéiig) nők volt, utazó a kavé rs iha branchcbaii h'elcli Armand. harmóniáját szerettük volna átélni eg\ kissé, abban a tudatban, hogy behuzt; szárnyait a fenyegető rém. hogy nen kuvikul a halálmadár u 'iázunk ereszéi: és Karnevál herceg nem jön el, Luetatteh manent intmerore. Reméljük, hogy ez az utolsó tüntető elmaradása a várvavárt vendégnek, [akit bizonyára nem az rémitett el. hogy egy-egy városnak nriasszonyai lemondtak a megtiszteltetésről, hogy Karnevál őfenségét fogadhassák, hanem az a félelem, hogv miközben ő tényes kíséretével bevonul, sirva fakadunk lényének irigységétől. Most megérkeznek a külföldi lapok. A szép szines illustrációk derülten mosolyognak a világba, szinte hozzá képzeljük a LÜKTETŐ, nyüzsgő életet. Az országot elárasztják rózsaszínű PLAKÁTOK, „jöjjön Nizzába." Lám. apróságok, egy pár szines tolt, egy pár felhangzó nevetés, amelyik a messze idegenből integet, és milyen fájdalmas. A gyászoló magit MARAD. Sovány vigasz az, hogy vannak olyanok, akiknek több jutott ki a bajból. Nyugateurópához való közeledéSÜNKET a legutóbbi években szerettük kiemelni, hangoztatni. Es most el kell válni annak, hogy mennyi volt ebben az üres hivalkodás, mennyi az igazi tartalom. Hogyha a trtgi pózokat, méltó, bátor, agilis cselei' Á tudják felváltani, akkor nem KEDTÜNK hiába. Ha helyre tudju' ni a megdőlt egyensúlyt, ha s> uduuk nézni a JÖVŐNEK, akkor I áradunk önbizalmunkhoz. Az . t pedig jókedv. A jókedv pedig 1 ez lesz a mi igazi farsangunk. A lányok napja. A Papai Leányegyesület 25 eves jubileuma. — 1912. dec. 28. es 29. — Éppen niegtehie lapunk, ha a mult héten városunkban letolyt jubiláris ünnepségekről csak megközelítőleg is teljes referádát Írnánk. A Pápai Leanyagyesület e két napra terjedő ünnepének tárgysorozata oly gazdag, lefolyása oly megható, kihatása a város társadalmára pedig oly mélyvolt, hogy tiszta lehetetlenség mindenről hü képet nyújtani — rövid vonásokban. S hogy ily a Leányegylethez igazán méltó jubiláns ünnepélyben volt részünk ezt a mostani vezetőségnek köszönhetjük, különösen nem régiben újonnan választatott elnöknör.ek. Dr. Fürst Sándoruénak, a ki lankadatlan buzgalommal, fáradhatatlan kitartással intézi a Leányegyesület ügyeit. Méltó utódként özv. Roseuthal Mónié volt elnök helyébe, a ki szintén csak arra törekszik, hogy a Leányegyesület keretén belül annak tagjai közt a nemes, szép és jó iránti érzéket fejlessze s a kultúra terén eredményeket érjeu el. Ezeknek előrebocsátása után kénytelenek vagyunk röviden, vázlatosan megközelít ni a valóságot. A diszgyülés. Dec. 28-án d. e. 11 órakor a Griff teremben diszgyülés volt. A teremben megjelentek a jubiláris egyesület tagjai, s a társegyesületek képviselői, az érdeklődök nagy sokasága és a sajtó képviselőt. Az emelvényei!, a zöld asztal körül ült az egyesület jelenlegi vezetősége, élén özv. Uosenthal Móniéval, az egyesület megalapitójával és örökös diszeluökével. Dr. Fürst Sándomé szívhez szóló elnöki megnyitójavai kezdódött. A disyközgyülés. Elnök elsős u'bau üdvözölte ezen jubiláris ünnepélyre, megél kőzett diszelnöknöt •«-/ egyesületek küldőt, ut s a megjelenteket. * ajd Kai.latit Gusztáv, titkár mondotta el TIZ ünnepi beszédet. Szépen, eszmékben gazdagon lejtette ki a jubiláns egyesület célját és működését. A szónokot, sokszor szakították tneg a lelkes cljenzcsek. különösen, midőn megemlékezeti az egyesület, megalapítójáról. E beszéd után Dr. Antal Géza. városunk országgyűlési képviselője állott fel szólásra, s mint A kultuszkormány képviselőjét átadta Uoseutháliiénak a miniszter elismerését. Mondanunk sem kell, hogy ékesszavu ablegátuBUuk szavai A jelen

voltakr? mély hatással voltak. Utána következtek A társegyesületek küldöttségein, >k tisztelgései. A Jókaikor nevében Németh István, a Perutzgyari önképző nevében Szántó Lipót, az ev. leány egyesület nevében Kakas Irén, a ref. leány-egylet nevében özv. Sséky Aladárnó, a Vöröskereszt pápai választmánya nevében Belak Lajos, az izr. nőegylet nevében pedig Dr. Lukács Vilnius köszöntötték a jubiláns egyesületet. Végül Biau Henrik igazgató 11 isenthálné volt kartársai nevében emlékezeti meg a di.se luök érdemeiről. Az izr. népkonyha jelenlegi vezetősége nevében is ünnepelték annak megalapítóját, ki A szónok, Újhegyi Mihályné szerint „egyedül vége/.; e azt. mit most egy egész huigy csoport." De legtneghatóbb volt M a jelenet, niidöii Nobel Josefa A leányegyesület nevében átnyújtotta liosenthalnónak az egyesületi tagok ajándékát, a diszalbumot. A kísérő szavak, majd pedig utána líoseuthálné válasza elérzék*nyitették a jeleitv oltakat is, ugy, hogy sok, viharedzett, kemény féri is törülgette szemeit, a hölgyek pedig — sírtak. Végezetül Dr. Fürst Sándomé elnök megköszönte a |elen\ oii,ikhm. a szives türelmét s a lisekü Egy ülést bezárta. A színielőadás. Dec. 28-S>B este a városi színházban műkedvelői színielőadást rendeztek. Ennek lefolyáláról röviden ennyit : kis műsorváltozást kell bejelentenünk, mert nem mint a sziulapou volt [élezve, hogy a „Prolog

4- AZ első szám és Utána ÍZ előkép, hanem egész ügyesen megfejtve első torban AZ élőkép s ennek keretén belül történt a .Prolog" elszavalása. A prologot városunk szülötte, Selinko tábor, a közúti vasút hivatalnoka irta, a melyet i bájos és kedvességéről jól ismert Schönfeld Ivlit adott elö a tőle megszokott ügyességgel. — Az élőkép fényesen sikerült. A benne résztvevő hölgyek gyönyörűen alakították a nekik szánt szerepet, szereplök voltak: Breuer Ilonka, Deutsch Elza, Hirsch Margit, Fischer Edith, Klein Jolán, Kálmán Szera, Krausz Irén, Kohu Olga, Schlesinger Elza. Majd utánua Berczikuek „Nézd meg az anyját" híres vígjátéka került színre oly előadásban, hogy hivatásos színészektől sem várhattunk volna jobbat. A fő női szerepeket Lázár Boriska, Hirsch Margit, Goldstein Elza. Koréin FIORA creáltak, miudaunyiau a lehető legközvetlenebb alakításban és a lehető legnagyobb ügyességgel Kleiu Jolán a szobaleány szerepében fényesen megállta helyét. A férfi SZEREPLŐKRŐL sem lehet mást mondani, mint csak jót, ők szintén egész OTTHONIAMUL érezték magukat a szinpadou. A férh szereplök: Fehér Jenő, Barna Iván, Hirsch Jenő, Deutsch Lajos voltak, a kik elismerésre méltóau állták meg helyüket. Ezzel az első est befejezést nyert. A hangverseny. Dec. 29-én este ugyancsak a városi színházban sikerült müvészestéllyel fejezték be a jubiláris luuepségeket. A műsort ezúttal is élőkép vezette be, de mozgó. Chopiufantáziáuak nevezte szerzője: Hirsch Jenő, a rendező. Klassszikus táncokat mutattak be Chopin egy keriugojere Chopin szerzeményeire lejtettek eszményi táncot, megértő művészettel érzókitvén meg a zenei gondolatok plasztikáját. A műsor második