Pápai Lapok. 39. évfolyam, 1912

1912-03-24

IIa kell bútor, azt • fővárosban olcsó Miau kapom meg, gondolja aa ith-tö. Itt nagyobb • választék, nagyobb a konknrrencia és igy kisebbek az árak. Arra nem gondolnak, bogy itt, nagyobbak a munkadijak, vagyont képvisel a házbér, s nagy az adó. A bntorgyárosnak pedig ezt vevőin kell behozni. Még a konkurrenciát is a vevőnek kell megainyleni, mert a gyárosnak nagy választókot kell raktáron tartani. És a nagy raktár nagy összegbe kerül, a választók nagy tökét lóglal magában ós liouan szedik a kamatokat ? A vevőktől. IIa valaki szép bérházat vagy magánklkot akar építeni, a terv elkészítését okvetlen egy „pesti" műépítészre bizza. Kor ül jön sok ezer forinttal többe, de azt akarja, hogy eldicsekedhessek, miszerint egy országos Iiiiii műépítész tervezte az ö házát. Így azután mellőzik a vidéki iparost és a vidéki építészt. Még a díszítéseket fa- és vasmunkálatokat is fővárosiakkal készíttetik. De nemcsak a bevásárlásokat, a szükségleteket fedezik a fővárosból. Ha egy vidéki földbirtokosnak tökére van szüksége, vagy ha egy tökepénzes pénzt akar elhelyezni, kölcsönt a pesti intézeteknél vesz. tökéjét a pesti intézetekben látja biztosítva. 11a pedig ez a tőkepénzes részvények vásárlására szánja el magát, ugy pénzét ugyancsak fővárosi vállalatok részvényeibe fekteti, de nem meri pártfogolni városa ipari és pénzügyi vállalatait. Szóval : a vidéki nem pártfogolja a vidékit és tömjénezi valóságos majoiiiszeretettel mindazt ami fővárosi. Igy aztán pusztul a vidék. De pusztul maga a vidék intelligenciája is. Mert. a hanyatlás nem csak az ipar és kereskedelem rohamos pangásában, hanyatlásában mutatkozik, hanem más jelenségekben is. Igy például a diplomás emberek és mindazok kik tudományukkal és tehetségükkel érvényesülni akarnak. 2 fővárosban kívánják elérni boldogulásukat. Kicsinynek tartják erre a vidéket és nem méltónak, hogy ott. szerezzenek maguknak hirt, tiszteletet vagy elismerést. S az illetékes körök — sajnos — magtik is osztják, ezt a hibás nézetet. A nagy tehetségnek a központban a helye. Kz a jelszó). A nagy tehetségnek szüksége van a fővárosi légkörre és csak itt találhatja meg az ö méltó helyét és környezetét. Pedig ez nem igaz. A nagy tehetséget észreveszik és méltányolják mindenütt és a nagy tehetségekre tízszeresen szüksége van a vidéknek. A vidéknek most nincs társadalmi élete. Nem lüktet vér a vidéki társadalomban, mintha halóálmát aludna. Egy-két nagy város életképes és munkabíró társadalmától eltekintve, a vidéki városokban nincs élet, nincs gyülekezés, nincs együtt-tnüködós és nincs semmitéle társadalmi akció. Nem törődnek sem irodalommal, nem éreznek magukban erőt és akaratképességet nemes célok előmozdítására és humánus alkotások megteremtésére, legfeljebb csak politizálnak. Igy vagyunk persze a vidéki színházakkal is. melyeknek nincs közönségük, az irodalmi társaságokkal, melyeknek nincs elég tág működési körük, igy a sajtóval, melynek niincs közönsége, s igy a csekólyszámu jótékony körrel melyeknek nincsenek t:'gj»i- hacsak a kaszinók kártyakompániáit nein tekintjük jotékonyeéiu társaságoknak. Foglalkozni kellene a vidék bajaival és mostani hanyatló állapotával friss vért, embereket kellene levenni a vi hkek társadalmába, akik tudnának ott Uj életet kelteni. Mozgalomnak kellene keletkezni az ipar és kereskedelmi kamarák kebelében, melylyel meggátolnak a vidéki ipar cs kereskedelem pusztulását - és keresztül vinnék, hogy a Vidék a vidéken szerezze, be szükségleteit. Ha nagyobb toké fog állandóan közkezén forogni a vidéki varosokban, ha uagyobb lesz kereskedelmi, ipari és közgazdasági élete, ha a vagyonosodál nagyobb jsárveket ölt, ugy e javulás önként magában rejti a társadalmi téren való javult állapotok bekövetkezését is. A pénz mozgató ereje mindennek és ha nem küzdenek vidéki polgártársaink gondokkal és rendelkeznek tökével, bizonyára nem ijednek meg és nem húzódnak vissza minden nemes célú társadalmi akciótól, hanem igenis részt vesznek a társadalmi életben és ezzel valódi társadalmi életet teremtenek. A táplálkozásról. Az élet állandó folyamata a termelésnek és fogyasztásnak, erőnk és egészségünk az emésztés gyorsaságától függnek, testi és szellemi munka bizonyos mértékig életszükséglet. Betegségek, járványok, pestis és nyavalyák a túlságos toku táplálkozás következményei : a bűnösség helytelen, izgató táplálkozás eredménye, míg a nyomornak megfelelő táplálókhiány az oka. Az egészséget és az ezzel járó szint csak a mértékletességgel tarthatjuk fenn, a gyors fonnyadást és a korai öregséget narkoűkits és bódító italok élvezete idézi elő. A húsnak van a legnagyobb tápláló ereje, különösen pedig a vadhúsnak, amely nem annyira zsirany agot, hanem inkább só és izomállomauj t tartalmaz ; a legkevesebb tápláló anyagot a ínég ki nem fejlődött borjú-, bárány- és marhahús tartalmazza. Némely husfajtáuak bizonyos mesterségeseljárás által megadható a vad-iz. E célból megszúrják a hust egy spékelötüvel. jój időre ecetbe i teszik és friss levegőre akasztják, amíg meg nem 'kapta a vadhúsnak az izét. Igy tehető az ürühús az özhiishoz hasonlóvá, igy foszthatok meg a friss díszuóoombok a tulságos sok zsírtól és igy nyerik a vaddisznóhús izét. Hogy a húsban lévő febrin-anyagot a gyomorsav lehető könnyen megemészthesse és hogy a húsban lévő összes tápanyagok a testhez könynyen hozzáférjenek, erre a szakácsok művészete külöinbözö utat-módot fedezett fel, amelyek mindegyike a hőfokok különibözösége szerint vezet célhoz. Mérsékelt és lassan fokozódó hőfok mellett, a húsnak vizzel való főzése mellett az izomzatok egy lassú megkeményedés* áll elő, az oldható anyagok pedig lassan főni kezdenek : az ember puha hust és emellett erőteljes lét nyer, amely a gyomorsav által könnyen oldható, tehát köunyen is emészthető. Ha sütjük a husi zárt edényben, a maga levén, Doniilon, bor, sör és más eféle segélyével, az úgynevezett ..gőzben sütés" módszere szerint készítjük el, még pedig inkább magasabb, mint. alacsonyabb hótok mellett, akkor puha hust nyerünk sült izzel. rövid és erős lében, amely egyszersmind az endsziésre is előnyös. Gyors és nagy hőfok < 180 foki csak forró •sírban érhető el. E magas hőfok mellett a zsir az izomrostokat nagyfokú megalvás állaiotába] 1 hozza, a külső hustelületet azonban azonnal meg- , 1 keményíti, a viz azonnal kiválik és elpáraog, a| ! likacsok össze húzódnak és magukban 'ártják ; iaz oldható anyagokat, amelyek közül sok tlillan. | miközben szétbomlik. Igy elkészítve lövésbe előnyös a hús nz emésztésre nézve, miithogy igy kevesebbet képes belőle a gyomorsav jldani. Hogy az izomrostok lazábbá tétessenek hogy icy a hus tápláló ereje közvetlenebbé lehjssen : (több napra száraz, hideg, tiszta levegőre "kasztjak : a porhanyóssá tétel módjának hamis! felfogasa azonban az, hogy túlzott mértékben haut gout) visszük azt keresztül; a „nem tulsfk" és „nem tolkevés" művészetet kell csak megtanulnánk. Hu bűzös gázok érezhetők a hiisbtn. bizonyos, hogy a rothadás a húsban folyaiiatbau van. A rothadás fojtó levegőt és egyéb sellóktermókeket idéz elő, amely az egésaségreiblötte ártalmasak. Semmiféle husnemnek nem kabad, akár a főzés, akár a sütés folyamata elől rossz szagának, mi több rossz ízűnek lennie l A rothadái folyamatál olyan hőmérsklettel lehet vissza tartani, amely vagy a viz forrpont* jához, vagy pedig a fagyponthoz áll közel ; savak és egyébb vegyi anyagok is késleltetik a rothadást, amit azt a fiistölthuson és a bebalzsamozott múmiákon láthatjuk. Ha chlort vagy meszet alkalmazunk, akkor megszűnik ugyan a kellemetlen szag, a rothadás azonban zavartalanul folytatódik. Igen fontos és vérképző anyagok a. fonalé* kek. A kultúra el is készítette ezeket a konyha céljaira. Minden háztartás napi étrendjébe nagy adagokban felvehető a főzelék, különösen a burgonya ajálható az erőteljes húshoz körítek gyanánt. Valamely polgári konyha legtáplálóbb ételeihez tartozik a jól elkészített kása, a melyben a lisztté vált magvak és gyökerek fehérnye-anyagaiuak tökéletesen fel kell oldódnia, még pedig egy nátronnal készítetett oldat hozsáfőzése következtében : ügyelni kell arra is, hogy a szükséges zsíranyag a többi anyaggal lehetőleg belső összekötetésben legyen és tulságos mennyiségben ne alkalmaz'assék. Az emberi velő és izomzat, amely minden szellemi és testi erő hordozói, az emberi szervezet legvizdusabb szövetjei, igy háta viz testünk felépítésében és életben tartásában a legnagyobb szerepet játsza. Ha kevés visauyagot veszünk táplálékul, a bennünk levő nedvek sürüekké lesznek és felszívódnak : dolgos embernek több nedves anyagra van szüksége, mint a kövérnek és lustának. A nemzetközi ital azonban, a kávé, túlságosan erős ital. mindenesetre erösebb, semmint rendesen hiszik : hatalmasan izgatja az agy velőnek erejét. Nagyon kívánatos lenne, ha a kávé legalább is a fiatalság körében a gyomorerősítő rozsliszttel vagy csokoládéval pótoltatnék. Különösen gyermekeknek tétessék lehetetlenné az oly tészták vagy eledelek élvezete, melyek tej, tojás, cukor, vaj, mandula és fűszerek keveréséből állanak, mert az ily keverékből oly hatása zagy valékok állanak elő melyek az izletességV ugyan emelik, de az emésztést akadályozzák. Doktor. Részleges tisztújító közgyűlés. — 1912 március 21. — Pápa város képviselőtestülete mult csütörtökön ejtette meg a választásokat azokra az állásokra, melyek az uj szervezeti szabályrendelet értelmében betöltés alá kerültek. A közgyűlés, mely Koller Sándor, Veszprémvármegye alispánjának elnöklete alatt délelőtt 10 órától délután V

4 2 óráig tartott és a városatyák nagy érdeklődése és részvétele mellett folyt le, 7 tisztviselőt választott, kik közül 4 már eddig is a város szolgálatában állott, 3 ellenben más foglalkozásból került a közigazgatás gépezetébe. Mind a hét uj tisztviselő azonban pápai lakos volt eddig is, kiknek módjukban volt a képviselők között pártolókat szerezni, ugy. bogy 1Ö4 képviselő és szavazattal bíró városi tisztviselő szorongott a tanácsterem ben. Miután a választás eredményének személyi részével vezérhelyen foglalkozunk, e helyütt a tisztújító közgyűlés s illetve a választás száraz adatainak leközlésére kell csak szorítkoznánk. Megnyitás. Koller Sándor, alispán kevéssel tíz óira Után az egybegyűlt vár isatynk éljenzése között megjelent a tanácsteremben ós elfoglalta az elnöki széket. Megnyitó beszédében az alispán hivatkozott az lbstí. évi NNII. törvinycikkben foglalt jogokra s elmondotta röviden a mai tisztújítás előzményeit. Kérte a képviselőtestületet, hogy a fontos napon mellőzzön melléktekiutetet. összeköttetést, személyi érdeket, és válasszon a közérdek szempontjából a város javára. Elmondta,