Pápai Lapok. 39. évfolyam, 1912

1912-03-10

1912« március KI. Lapok (i7 földbirtokos 10 iparos 8 állami és nem állami tisstviselők t'« értelmiségi foglalkozású ö kereskedő 4 munkás Tekintetbe véve, hogy a/, egész közigazgatás a nagybirtokos osztály diratiója alatt áll, mert a parlamentben eddig ők voltak többségben, akkor elképzelhetjük, hogy a inai nyílt s" .vazás mellett az a kevés iparos, tisztviselő értelmiségi foglalkozású is az ö képviselőjüket, fogja szavazatával támogatni, lévén a közigazgatással szembon többé kevésbé függő viszonyban, avagy a vidéki nagybirtokosokkal más összeköttetésben. Még szembetűnőbb a magyar képviselőháznak tis. '..n a földbirtokosság érdekében való összeállítása, ha az l'.KJH-ik évben megválasztott képviselők foglalkozását nézzük. E szerint volt: l-J-J földbirtokos, öli gróf és báró (kik szintén földbirtokosok|, 114 ügyvéd, tili közigazgatási tisztviselő, '22 pap. 5 kereskedő, ö orvos, 2 iparos, 2 tanár. Ebből láthatjuk, hogy a mai parlament összetétele a munkásságról nem is szólva, ínég a polgári középosztály szempontjából is káros. mert. azt a pár kereskedőt, orvost, iparost, és értelmiségit, ahova még a 114 ügy véd kis töredékét is sorolhatjuk, leszámítva, a képviselők akár állasuk, foglalkozásuk, vagy konservativ világnézetüknél fogva is a már természeténél fogva konservativ földbirtokos osztály érdekeit képviselik, de még ezt sem egészen, meri a törpebirtokosok szintén ki vannak zárva a választói jogosultságból, pedig ezek a gazdaságilag önálló földbirtokosok télét képezik s érdekeik sőt még a kisbirtokosoké is, akik pedig választók, érdekeik nem azonosak a nagybirtokosságéival, ugy hogy a inai képviselőházat még csak nem is lehet nevezni a földbirtokosság. hanem a nagybirtokos osztály parlamentjének. Ha pedig egészségtelen a szervezete a polgári középosztály, szászorosan rosszabb a választói jogosultságból teljesen kirekesztett munkásság szempontjából. 1904-ben a 20 éven télüli férfiak összes szama 4'1I4 millió, ezek között 2'17 millió gazdaságilag nem önálló vagyis munkás, proletár, vagy is az összes férfinépességnek ö0'4?o-a. tehát több mint fele proletár. Ezek a kitagadottak tüntettek 4-ikén Budapesten és az ország több városában a solidaris öntudatnak eddig még soha nem tapasztalt rettentően fenséges formájában az őket megillető jogokért. Ok sem politizálnak, tisztelt, politikai rémlitó barátaim, mint. a hogy én nem politizálok e sorok között. Amikor ez az ijesztően elszánt és a nyugalomra is oly bámulatosan fegyelmezett tömeg a választói jogot kii vetéli nemcsak a maga, hanem a távol levő jogtalanok nevében is, akkor bizonyára mint ahogy a gróf szokva . . . mit gondol . . . Hogy Iduskajával van dolga? Menjen . . . ne lássam többé! Kitépte magát. — Tessék! Megjósoltam ügy-e ? Maga az, aki i" in tud szeretni . . . — De igenis tudok. — lla't lényen az enyém. — Nem bánom, Inít jól van. a maga felesége leszek. Akrfr mindjárt megrendelhetjük szalonunkat. — Jól van, rendeljük meg, enipirc-stilben. En az cuipiret imádom. Ella rám meredt. — Maga az empiret szereti? — Igenis, én az empiret imádom. Egy elhatározás villant végig Ella arcán. — Ha maga szereti az empiret. sohase lehetek a felesége. Elcsodálkoztam. — S ugyan, miért nem ? — Mert én meg ki nem állhatom és olyan emberhez, akinek az empire-stil tetszik, nem tudnék nőül menni. Megértett? Pá, magának, édesem. urak nem, ugy ö sem luxusból csinálja a felvonulásukat, hanem alibau a tudatban, hogy az ö tagjait is megilleti a kor igényeinek és szükségleteinek megtelelő munkabér, bogy nemcsak hogy koplalni nem akar, hunéin emberhez méltóan élni és a tudomány, művészet az egész kultúra áldásaiban, amelyet lényegében az ó keze munkája segített megtérültem, a joggal megillető részét ő is kivegye. A választó jogot követelő tömeg tiem Ígérget, nem is hazudik, nem hízeleg, nem is intrika!, nem visel álarcot, nem is tordit soha köpönyeget, nem jár görbe utakon, nem akarja a fehéret befeketíteni • nincs is kedve szerecsent mosdatni, szóval nem politizál — mert én ezt i értein politika alatt — hanem megy a maga kijelölt utján nyíltan, hirdetve igazságát és felemelt tővel követelve emberi jogait. Tudja, hogy amit politikának neveznek nem egyébb, mint az ö anyagi és szellemi jólétét érdeklő társadalmi kérdések tűzhelye, ahol minden apróság meg lesz izzítva és d kovácsok tetszése szerint formálva. Kz a munka azotfban nem történik tiszta napfény mellett, mert akkor meglátnék a mesterek hamisságát, amikor HZ arany közé ócska érceket kevernek, hanem kápráztató magnetiutns fényben, mely mint, az ókori varázsló, beburkolva, a szemlélőket elkápráztatva nem láthatják a csalafintaságot, A március 4-iki öntudatos tömeg azonban nem politizál, neki nem kell mágikus fénnyel övezni magát, hanem bátran, nyíltan mutatja óriási ökölbeszorított vörös karját, amely a inagnetium lényen át is oda csaphat a boszorkány* tüzhelyr», villogtatja bátor szemeit, melynek sugarai még a legerősebb tényen is áthatolnak. Öt nem lehet elkápráztatni, tudja, hogy a „politika" fogalma nem egyébb. mint összefoglalása mindazon ravaszságoknak, fondorlatoknak és cselszövéseknek, amelyeket elnyomói az ö fékentartására találtak ki s azért iparkodnak azt kizárólag saját passiójuknak és hivatásuknak feltüntetni, azért burkoljak átlátszatlan közegbe, mert, ha oda mindenki bekukkanthatna és belebes/.élhetne, akkor megszűnnék mindjárt, az a bűvös hatás, amit sok emberre még gyakorol Ezért tüntetett 1-ikéii Budapest és több varos munkássága és felvilágosodott polgársága, mert már régóta megundorodott a szagtól ami a sűrű ködön át a boszorkányok konyhájától áramlik és megakarja már nézni, hogy mi mindent, kotyvasztanak az ö szamára ott össze, hogy beadva elkábuljon. Meg akarja ö is látni a politikát, de nem azért, hogy ö is politizáljon, hanem inkább, hogy a hazugság, a megtévesztés és szemtény vesztés helyébe a kor követelményeinek gazdasági viszonyainak, kultúrájának megfelelő viszonyokat, teremtsen, hogy a töke és a munka között a harcot becsületes nyíltsággal végigküzdhesse. hogy egyszer már tisztán lássa kik a nyílt és kik az ál ellenségei. Amikor a munkásság 4-ikén tüntető felvonulással adott, kifejezést akaratának, követelve az általános egyenlő és titkos községenkénti választói jogot. !iag3'on is tudatában van unnak, hog\ a szavazati jog nem csak passzió, hanem hatalmas tégyver a létért való küzdelemben, nagyon jól látja, hogy ez legelőször is gyomorkérdés, azután pedig kulturális szükséglet. Már pedig a gyomorral nem lehet politizálni s szórakozni, valamint a művészetben gyönyörködni, a tudomány csodáit bámulni pedig üres gyomorral és szabad idő nélkül szintén el nein képzelhető. Pedig a munkásság a választó joggal első sorban ezt akarja elérni és ei sikerülni is log, mert ehhez legnagyobb biztosíték az a bámulatosan szervezett tömeg, ahogy iskolai hasonlattal éljek, nyugodt ságában oly fenséges, mert. sejtetni engedi azt a rombolni és alkotni tudó erőt, amely benne lappang. Jó lesz ezt meggondolni a semmit belátni nem tudóknak, nagyon tanácsos lesz, ha gondolkoznak a fölött, hogy könnyebb egy tömeget harcba vinni és vele romboltatni, mint harcra kész nyugalomban megtartani. Dr. Sugár fenő. Pénzintézeteink. i ii. A Pápa városi és vidéki takarékpénztár múlt vasárnap tartotta évi rendes közgyűlését, amely iránt szokatlanul nagy érdeklődést tanúsítottak a részvényesek, kiknek sorában ott láttuk dr. Antal (iéza országgyűlési képviselőt is. A közgyűlésen Baranyai Zsigmond vezérigazgató elnökölt s a megjelentek üdvözlése után a dr. Kende Adáin intézeti ügyész által felveendő jegyzőkönyv hitelesítéséi" Karlovitz Adolf, idősb Schlesinger Jakab és itj. Eisler Mór részvényeseket kérte lel. A közgyűlés egyhangú helyesléssel vette tudomásul az igazgatóság évi jelentését, melynek kiemelkedő mozzanata a múlt évben elhatározott tökefelemelés sikeres keresztülvitele, amennyiben a régi részvényeseknek felajáulott 500 drb. részvény ni ind optálva lett, mig a jegyzésre bocsátott 250 drb. részvény már is tul van jegyezve. Az intézet összes üzletágai lényege* emelkedést mutattak az 1911. év folyamán és lényegesen emelkedett a tiszta nyereség is, mely immár meghaladja az ÖÜ.000 K-át. Egyhangúlag elfogadták az igazgatóság nyereményfelosztási javaslatát is, mely szerint az osztalék az eddigi 2(1 K-val széniben rész vén vénkínt 28 K lesz s az alapszabály szerű jutalékok és jótékony adományokon tul 25.900 K csatoltatik a tartalékalaphoz. A kitűnő üzleti eredményért dr. í.övy László tolmácsolta a részvényesek elismerés,-! az intézet vezetősége és tisztviselői kara iránt. Ezután a választások következtek, melyek megejtésére szavazat szedő-bizottságul Mészáros Károly. Koréin Ernő és dr. Scheiber Jenő küldettek ki. Witt manU Ignác helyére, kinek az intézet felvirágoztatása körn] szerzett érdemeiről meleg szavakban emlékezett meg az elnök, egyhangúlag dr. Ballá Róbert orvost választották meg és ugyancsak egyhangúlag hosszabbították meg Baranyai Zsigmond és dr. Kende Ádám igazgatok, valamint Bélák Lajos, Lángra! Zsigtnoud és Marton Ig. L. felügyelő-bizottsági tagok mandátumát is. A felügyelő-bizottság póttagjaiul Schur Armin és Tauber Géza lettek megválasztva. Ezzel az ülés véget ért. Takács Gedeon. Nemcsak özvegy édes anyja es testvérei, hunéin mindazok, kik ismerték ezt a neineslelktt, tiatal beiieéstanárt, a legmélyebb fájdalomtól áthatottan gondolunk ama veszteségre, mely elsősorban a rendet és u családot, másodsorban pedig a társadalmat érte az ö halálával. Papán tán ö évig volt tanár, ez az öt év azonban felér -gy emberöltővel. Annyi ügy buzgóságot, készséget, sokoldalúságot, tudományt, jóérzést és tinomlelküséget egy emberben összpontosulva ritkán találni. Takács Gedeon ama fértiak sorából való volt, kiknek mindig van elfoglaltságuk s e mellett mindenki számára szabadidejük. Pápai működése alatt serény tanári működése mellett oszlopos tagja volt. a P. és V. o. hetilap szerkesztőbizottságának és elnöke a k. legényegyletnek. Utóbbi minőségében tiszteletreméltó emieket állított magának és áldásos működése örök hálára kötelezi a kath. iparositjuságot és utódait, ltjait, .'!.'{ éves korában, váratlanul ragadta ki a halál ..z élők sorából. Ksztergomban imilt kedden temették el e derék térti hűlt tetemeit s szemtanuk állítása szerint a szó legszorosabb értelmében vett Óriási részvét nyilatkozott meg a temetésen. Meglett emberek, rokonok, rendtagok, ismerősök, barát >k. tanítványok es egyébb résztvevők egyaránt hullattak az igaz, az őszinte részvét és Ujdalom boa könnyeit. II. i. p!