Pápai Lapok. 39. évfolyam, 1912

1912-03-10

XXXIX. évfolyam. Pápa, 1012. március 10. 10. szára. Pápa város hatóságának es több pápai s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden v n » á r n a p. Szerkesztőség és kiadóhivatal Goldherg Gyula panirkeu-skedéHc. tő-tér L'.'!-ik szám. Hirdetéseket egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal. A szerkesztésért felelés laptulajdonos: GOLDBERG GYULA. KI"ilizetési'k és liinletési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára: egész ftvíe VI kor., félévre 6 k., negyedévre 8 k Nvilt-tér soronként 40 fillér. — Kgyes szám ára '•'<<> tili­Március idusa. Dicső, szép nap, eljöttél ismét kö­zibünk, elhoztad magaddal azt a esu­dás fényt, azt a vakitó ragyogást, mely­lyel bevilágitsz egy országot és időtlen időkig kell. hogy tündökölj, ragyogj egünkön. A legt'tmségesebb. a legértékesebb, a legnépszerűbb volt amit nekünk ad­tál március 15-ike, az isteni szabadsá­got, az emberek, a gondolatok, az irás szabadságát. Ks független, szabad nemzet lett a magyar. LángleikU fiai. — élükön Pe­tőfi Sándorral kivívták a menny ajándékát. .\ béklyók, rabláncok létördeltet­tek. ;i lelkek felszabadultak a nehéz bi­lincsek alól, a szivek fennen doboghat­tak és a gondolat szabadon röpülhetett ós csaponghatott. Megvolt a sajtószabadság! Eszmék, gondolatok nem maradtak elrejtve, el­fojtva, meghalva a szivek legmélyén; és a toll szárnyán, a sajtó utján szá­guldhatott a sok becses, hazafias, gyö­nyörű gondolat. Es az utódok megbecsülték elődeik ezen nagybecsű hagyományát, ápolták, dédelgették ezt a napot. Sokszor veszély­ben forgott március idusának vívmánya, meg kelleti küzdeni érte, hogy továbbra is csorbithatatlanul fennálj >n a nemzet és sajtójának szabadsága.. Es lenn is maradt! A gyönyörű évfordulókor az egész nemzet ünnepel. Ünnepli a lenyes nap csudás vívmányait, ünnepli a hallhatat­lan szellemeket; kik egy nap alatt ki­vívták azt. amit évtizedeken ;it nem sikerült kivívni. Megszerezték a sajtó* szabadságot, nemzetünk legféltettebb kínosét. Az egész nemzet ünnepel, mert ez a nap szent nap. Ez a nap ünnepek ünnepe nekünk. Igaz áhítattal, a lelke­sedés őszinte érzésével ünnepeljünk! Ápoljuk szivünkben, lelkünkben a sza­badság gondolatát, oltsuk utódaink lel­kületébe is ennek hatalmas szeretetét, mert nem lehet tudni, jöhet idő, midőn egyetlen, legerősebb fegyverünkéi ki­csavarni akarják kezünkből — mini a hogy kiset letel lettek erre a múltban is — és nekünk vértezve kell lennünk ilyen kísérletek, táin.elások elixír. Ha kell megtudjuk oltalmazni márc. 15-ének vívmányait, lui kell hittel, ön­bizalommal, elszántsággal és lelkesedés­sel meg tudjuk óvni szabadságunkat, legerősebb bástyánkat. Petőfi halhatatlan szelleme vezessen, vezéreljen bennünket és egész lényünk­ben éljen lobogjon, tüzeljen március idusának gyönyörű vívmánya: az isleni szabadság! TÁRCA. TENNISZ. Emlékeztek a hálókra, lányok? Világítottak a nyári ruhák, S a labdát, mint egy kis teher csókot, Oly könnyedén vetettük át. Lent a falvakban ilelet. csengettek, Minden cselédség elnyugodott. Az uri mezőn mi hihdást játszottunk, S szetettük egymást, fehér rokonok. Széniünk lehunytuk, mozdulatlan vártunk. Felemel: karral álltak a leányok, Ks megmeredtünk itju színeinkkel. A déli napban, mint a porcellánok. Szabolcsi Lajos. Az empire-butor. Ii-tBérezik Arp.id Hágvadtan m-zeit ram. a keserűség gunymoso­yával szája szögletében — Ilyenek maguk, egytöl-egyiif mindnyájan, M ilyenek vagyunk ? - Szifonok, szívtelenek, nagv eizé-re képte­lenek. Akik nem tudnak külöiubséget tenni nő és nő között. Csak szerelein legyen, akárki kínálja . . . — ('salődik, nagyságos asszony; meg Ingom magyarázni álláspontunkat a szerelem ügyében. Ella nem volt kivrfnesi a magyarázatomra. En megértettem. Hogy's ne volna megsértve egy szép. fiatal, eszes és kedves nő, aki folyton célozgat es akit nem akarok megérteni. Hallgatva ültünk egymással szemben . . . Ella még egy csésze teával ,k inalt meg, aztán oigarel tára gyújtott és elembe tartotta a gyufát. - Látja ezl a gyulái'.' . . . Hogy ég' Nos, ez. többet éi maguknál — mindnyájuknál . . • Mert tud . . . érti? tud . . . mit tud? Égni tud! Holott magát meg se lehet gyújtani ! Es eidobta a gyújtót tuegvetőleg. — Egy gyufát sem érnek már maguk férfiak. E« maguk asszonyok? — kérdeztem én. — Mi még nem égtünk ki. Ő, bennünk nagy érzések szunnyadnak, csak ki kel! hantolni. De maguk ahhoz nem értenek Vagy jobban mondva: kényelmesek, Egv tisztességes, egy urihölgy igen alkalmatlan és kényei tlen. Nagy teher, amelytől I nem olyan könnyű szabadulni -- mert nem lehet | lerázni és végkielegiteni. Nekünk igényeink vannak s es magukat untatja . . . Mit vegyenek gondot •> 'nyakukba, mikor van kényelmes szerelem is . . . S utóvégre . . . — Mit utóvégre? Ella kidugta pici lábat a suhogó pongyola alól . . . — Utóvégre azoknak is csak olyan lábacskáik vannak mint nekünk. Es olyan a termetük, a szemök, az ajkuk, a togiik, mit tudom én, mi mindenük. \/, ami nekik nincs meg. ami csak nekünk van . . . ahhoz meg maguknak nincs érzékük . .". Azt nem keresik . . . Sziv, ész műveltség, modor, nevelés — meg a többi . . . ugyan melyik férfi keresi manapság ezeket a cikkeket '.' Lihegett és megbotránkozás rezgett min len szavából . . . — Viszony keli maguknak vagy ismeretlen­ség vagy éppen csak kaland . . . hogy kivel, az maguknak mindegy. Mert ami az emberben előke­lőbb és magasztosabb, ami fiuomahh és csiszoltabb, ami melyebb és igazibb, nincs meg a kaszinói ét­lapon. Tudja barátom, mit tennék, ha férfinak »Z i­lettem volna ? — Nos ? Hát . . . hát . . . biz én s/.égvelném ina­I gamat. holott maga . . . I gy-e, éti l"gk"vésbhé sem -z : g\. • ., [ magamat. — Egyáltalán u .scít olyan tüntető megél,— gedéssel lóbázza a lábat és himbálja magát, mintll i ! Romeo sohasem hall volna meg es - liogv a klasszikus Reggelizés előtt félpohár Schmidhauer-féle Használata valódi aldas gyomorbajosoknak, szekszorulasban szenvedőknek. Kaphajó Pápa és vidékén minden gyógyszertárban és jobb Tüszerüzletben. Igmandi keserűvíz \z elrontott gj ón­ról •-'•:{ óraalatt tel­jesen rendbehoseza. Kis üverj 40 fillér. Nagy üveg 60 fül. A munkásság követelése. A parlament etött isipét.elten megjelelitek a munkások százezrei és óriási számarányukkal impozánsan tüntettek régi követelésük, a mái több izben megígért, de még midig késő — és kitudja, meddig húzódó — általános választói jog mellett. A munkásság nagy számaránya ujólafi megmutatta azt a félelmetes erőt, mely összeg, légben bennük rejlik. Hiába, az illetékes körök­nek végre szái: olniok kell majd ezen iinmái elodázhatlan nagy horderejű kérdéssel és nenj zárkózhatnak el ennek mielőbbi meg\ aiósitása elol, Az általános választói jog nagyon megérett inát arra. hogy minden egyéb kérdés télretétele m-l­lett, rövidesen a parlament elé kerüljön és le­tárgy altassák. A magyar nemzetállamban eleugedhetetlei követelmény, hogy a24 évet betöltött itjumagyarii irui, olvasni tudjon s legalább elemi iskolát vég zett legyen. Az egységes nyelv tagadhatatlana csak a nemzetállam ügyét viszi előbbre, melye megszabni szuverenitásánál lógva jogosult. Fontos feltétel legyen, hogy a választás lajstromot készítő összeíró bizottság, illet ve köz ponti választmány, mely legműveltebb és leg függetlenebb terriakból állítandó össze — a magi egész súlyával meg legyen győződve arról, mí szerint a lajstromba felveendő s a már fenteid említett, alapkellékekkel biró tértin kétséget ki zartán magyar érsésü és tiszta jellemű. Kérlelhetetlen szigorral kizárandók a válasz tási jogosultságból azok az elemek, kikről elev. nyilvánvaló, hogy a magvar nemzetállam meg bontására törekszenek. Ezek a nemzetközi ••• nemzetiségi izgatók. Az állam mint szuverén hatalom nem 'űr­heti, hogy földjét mérges anyagokkal mefertözzék A n euizet ál Iámnak a t i'iblii polgárokkal egven-

Next

/
Thumbnails
Contents