Pápai Lapok. 39. évfolyam, 1912

1912-03-03

beiitö levelet intézett egy Bosm >s-Aieesben i Pét - I amerikn) élő magyar polgár, melyben borzalmas! dolgokról ad biti Arról van szó, bogy abban al városban nem kevesebb mint 10000 honfitársunk ődöng, ténfereg munka nélkül. A szerencsétlen embereknek nincs kenyerük, nincs egy árva fillérjük, nincs hova lejüket hajt*niok, még alamizsnát se igen kapnak. A szegény emberek a kétségbeesés végső pontján állanak és nem tudják mi tévők legyenek. Valamennyit egy németországi kivándorlási cég magyarországi ügynökei bírták arra, hogy Délamerikába vándoroljanak. In biztos munkát és tényei dijasást helyeztek nekik kilátásba. Természetesen az egész merő hazugság volt, mert először is a pénzüktől kifosztva, egyáltalán inon kaptak munkát, azután teljesen lerongyolódva hasztalan szeretnének visszatérni haza jukba. nincs nteg az útiköltségük, nincs aki támogassa őket, Amint a fentebbiekből is látható, a kivándorlás ellen hozott intézkedések vajmi kevés eredménnyel kecsegtetnek, a hatóságuk meg nem örködnek eléggé, hogy az országot keresztul-kn-.nl bebarangoló lelketlen ügynökök ellen sikeresen eljárhatnának, hogy őket lefülelve, a leszigorubb büntetéssel sújtanák. f

Mert batárról van szó, hogy végre-valahára a k'innyenhivö és gyorsan lépremeuö népet kell megfelelőéit felvilágosítani Arról, hogy Amerika már nem a kincsek házija, ott so potyognak az aranyak, de meg a munkát se tizetik oly rózsásan s végül munkát se kap mindenki. Főleg azokat kell kioktatni az amerikai állapotokról, kiknek idehasa van tisztességes megélhetésük, van keresetük, melyből családjukat illően eltarthatják. .Meg keli végre menteni országunkat az elnéptelenedéstől, meg kell óvnt, meg kell védeni polgártársainkat a gaz és lelketlen kivándorlási hiénáktól, (..lég ;i ni.u elrémítő viszonyokat, a nagy drágaságot kell eu\hiteni, hogy aki ebben az országban él — habár nem is gond nélkül — az legalább nyomorgás nélkül élhessen, ha becsületesen dolgozik, vagy ha munkája nincsen, adjunk munkát annak, hogy ne kelljen koldus-kenyéren élnie vagy pedig kivándorolnia. A szemek egészségtana. A szemek ápolásánál első főíeltétel : gondoskodni kellő és elég világosságról és kerülnünk a tulerös vakító tényt. Kerülni kell továbbá a szemek túlságos megerőltetését apró tárgyak által, mint a milyenek apró, kis betűk olvasása, tinóin kézimunka. 11a teljesen kerülnünk nem lehet a finomabb inunkat, ugy szokjunk hozzá félórai megszakításokkal dolgozni, a mely szünetek alatt a szemeket egy-két peicig való lezárás vagy a távolba való pillantás áital pihentetjük. IIa szemeink fáradságot áruinak el, a munkát hagyjuk abba. Munkaközben gondunk legyen a test egyenes tartására, u tárgyak legkevesebb 25 cm, távolságra legyenek szemeinktől és k.-b. ugyanannyira távol a mellkastól. Kerüljünk mindent, mi vértódulást okozhat a fej leié. (Előrehajtott testtartás, a fej alacsony tekvése alvás közben, szük gallérok, sok szeszes ital, hideg lábak, kemény szék, gőzfürdők gyakori használata stb.) Kerülnünk kell végre mindazt, mi szemeinkre nézve kellemetlen, amiről maga a szem ad legjobb tájékozást. Minden ember tudja, mily kellemetlenül hat szemeinkre a hirtelen fényváltozás, a világosság és homály hirtelen váltakozása, a közvetlen világosság az olvasás, menés \ agy kocsikázás közben, az alkonyatkor való munka, a lámpából áradó melegség, pislogó gyertyafény, a virrasztás stb. Megjegyezzük mindez legalább is ep oly klli'os a szemekre nézve, mint általánosan elterjedt Ilit szerint a léghuzam .-g.s,.-egünkre nézve. Ha tehát fentebb emiitett káros befolyásokat csakis fele részben oly gondosan kerüluok, mint a gyakran ártalmatlan és egészségünkre nein is karos éghuzamot, már is nagy volna az előnyünk. A éghuzamra nézve meg kell itt jegyeznünk, hogy távolról sem okoz oly sok szembajt, mintamennyit ttlajdonitanak néki és hogy mindenesetre sokkal rtevesebb kárt okoz, mint a szemekre nézve alkalmatlan, nyugodt, de mindenféle, idegen alkatrészekkel telitett rossz levegői, a milyent rosszul szellőztetett és emberekkel Zsúfolt hely iségekben találunk. Nagyobb rövidlátásban szenvedő gyermekek szüleinek a gyermekek legzsengébb korától kezdve a szemek ápolását a legszigorúbban kell ellenőrizni és löleg gyermekeik hivatásának megválasztása alkalmával különös figyelemmel kell kutatniuk, mi nem igényel nagyobb megerőltetést a szemre. Nagymérvű rövidlátás mellett csak oly hivatás alkalmas, a mely lehetőleg nein kivan meg finomabb közeimunkát. Ki kell azonban emelnünk, hogy még a teljesen ép szeműek is helyesen cselekszenek, ha szemeik kellő ápolása' el nem hanyagolják, már az okból is. mert a káros befolyások elkerüléséből áll. A rövidlatóságot gyógyítani nem lehet, még enyhíteni sem lehetséges. De lehet, kisebb vagy kösépmérvü rövidlátás esetén, szemüveg által annyira segíteni a bajon, hogy normális helyzet teremthető. Akinek azonban szemüvegre van szüksége, a szemüveg megválasztását ne bizza egyszerűen a látszarészre. Ki keil jelentenünk, hogy megfelelő szemüveg kiválasztása művészet, a melyet a tudomány minden eszközeivel kiképzett orvos csakis eg\ szakklinikán töltött legalább egy évi gyakorlat utáto képes kellőién gyakorolni, Kz leginkább azáltal lesz indokolttá, hogy a szelnek gyakran többféle bajban s/.enveduek és a szemüveg megválasztása mellett, e bajok figyelembe veendők, továbbá egy rosszul megválasztott szemüveg a betegnek több kárt okoz, mint hasznot, a mely oknál fogva a választás mindig nagy gonodal és s felelősség teljes tudatában eszkőzlendö. Dr. P. Kriszt Jenő kitüntetése. A hivatalos lap csütörtöki számában közölte hogy a király Kriszt Jenő pápai esperesplébánosnak a közélet terén szerzett, érdemeinek elismeréséül a Ferenc Józsel rend keresztét adományozta. Beavatottak már régen tudtak, hogy a: esperes királyi kitüntetésben fog részesülni s épp mi voltunk azok. kik már december végén adtunk erről Ii irt. Meglepetésszerű.MI tehát nem hatott a kitüntetés híre. Nem érezzük magunkat hivatva megbírálni a kitüntetett egyházi férfin érdemeinek elismerését, t. i. arról az oldalról, hogy a királyi kegy e fénysugara trdjesen fedi-e Kriszt Jenő működésének a nagyságát s egyházi avagy világi, úgynevezett közélet, terén vannak-e oly érdemei, melyek jutalmazásain illetve elismerésére szolgál a szóban levő rendjel s épp ezért, csak arra szorítkozunk, hogy emlékezetből felsoroljuk mindama eseményeket, méhek Kriszt. Jenő pápai plébánossága idejében íltS'.lí-töl) megtörténtek s melyek működésével szoros kapcsolatban állanak, A^ Hfl!»!, évben uj orgona a nagy templomban, egy hitoktatási állas szervezése, a zárdai elemi iskola épület bővitéae, 1900-bau a „Felsővárosi kath. kör" megalakítása, a polgári leányiskola osztályainak szétválasztása, a karnagyi állás szervezése. l'JOl-beu a kálvária templom és kápolnák renoválása, 1902-betl az. Auuatemplom renoválása, a r. k. tanítónőképző felállitása I908*ban a nagytemplom teljes áttiastogntás*, l'.HH-ben Mai iakoiigregáeiók alakitása, Keresztén) munkásegyesület alakítás,I, l'.IUti-ban a női patronázs, Pápa és Vidéke ker. fogyasztási szövetkezet keletkezése. P.K)7-ben alsó városi iskolának emeletre építése, MtOS-bau második hitoktatói állás szervezése, P.IO'.l-beii a felsővárosi iskola megnyitása, az acsádj és pusztngy iniöti kath hitoktatás szervezése stb. stb. szóval egy égési halmaza oly ügyeknek, melyeknek keresztülviteléhez: szervezőképesség, energia, türelem és munka kell. Tudvalevő, hogy lSÍ)7-töl napjainkig évről-évre egy-egy osztállyal és egy-egy tanerővel ínéba kettővel egyszerié, szaporodott az is. kola, a mi, midőn a hitközség szegény, nagy dolog. Kriszt Jenő életrajzi adatai: szül. 1863. der. :22-én Barcson. Oldinállák 1887. inig. 7-en, Káplán volt Leseiicetomiijon, Keszthelyen és Budapesten. Papai plébániáját elnyerte 1897-ben, l!MJti-ban esperes lett. l'gy értesülünk, hogy Hunkár Dénes toispán. ki az elsők közö't volt. kik gratuláltak, rövidesen személyesen fogj* átadni a kitüntetést. Akkor újra kitérünk a kitüntetésre. Pénzintézeteink. ii. A Pápai Takarékpénztár Részvénytársaság ni. hó :28-án délelőtt, tartotta rendes é\i közgyűlését Galamb József vezérigazgató elnöklete alatt. A közgyűlésen, mely mintegy negyedtizI kor kezdődött, l'd't részvény es 131 részvényes képviseletében ',11 részvényes vett rés/t. A közgyűlés normális lefolyású volt. Az összes jelentéseket Saáry Lajos ügyész, illetve Dr. Antal Géza telügyelőbizottsági tag referálása alapján tudomásul vették és végül Koréin Ernő részvényes indítványára köszönetet szavaztak az igazgatóságnak. A választás, melyet Dr. Teli Anasztáz, Rechnitz Béla es Ungár Manó vezettek, egyhangúlag volt s nz összes eddigi igazgatósági és felügyelő bizottsági tagokat újra megválasztottak. A takarékpénztái t'.l-ik üzletévének pénzügyi eredménye a kibocsájtott jelentések révén közismert iévén, annak részletezését fontosnak nem tartjuk; megemlítjük azonban, hogy az 1911. i\ jövedelme az F,)10. évhez viszonyítva circa lötMKI koronával nagyobb. ín-dy körülmény legfényesebb bizonyíték a mellett, hogy a Pápai Takarékpénztár a város és vidéke legnépszerűbb pénzintézete. A takarékpénztár jövőre jubilál s egyébként is az újonnan kibocsájtott részvénvek alapján szelesebb alapok"'* helyezkedett, s így erős a remény, hogy népszerűsége, melyet következetes, szolid üzletmenetével szerzett, az idők [folyamán csak nőni fog, a mi nemcsak a vezetőknek, hanem a tisztikarnak is érdeme lesz. VEGYES HIREL — Alikét. Az Országos Kereske lelmi Kgyesülct március ő-ére Budapestre ankétot hívott össze, melyre a városi tanácsot is meghívta. A tanács Mészáros Károly polgármestert és Lampert Lajos helyettes polgármestert bízta meg képviseletével az esetben, lm a város közérdeke szempontjából az ankéten való részvételt szükségesnek tartják. — Város fizess! Pápa városa felterjesztést intézett a kormányhoz, hogy a tiOO.000 koronás konvertálás után kirótt, 1S7-1 koronás illetéket engedje el. A felterjesztésre most jött le az elutasító rendelet s így nincs más hátra, mint : város tízess! A tanács már intézkedett is. hogy a pénz a k. adóhivatalba jusson. -- Esküvő Dr Kövi Józset. tb. megyei főorvos, pápai járási orvos bájos leánya Angeln és dr. Friedler Krnö Basinból f. é. március hó i 10-én délután 'J órakor tartják esküvőjüket. i Gratulálunk! — Közgyűlés. A pápai Caaino évi rendes közgyűlését március hó HJ-éu d, u. I! órakor I tart ja. Tóth Anna — Győrött. Ily cím alatt annak idején megírtuk, hogy Tóth Anna. váró* .síi k népszerű énekmüvésznoj) legközelebb Győriben, majl pedig Pécsett szerepelni fog n ama