Pápai Lapok. 39. évfolyam, 1912

1912-03-03

XXXIX. évfolyam. a/ Pápa, 1912. március 3. 9. szám. PAPAI LAPOK Pápa város hatóságának es több pápai s papa-videki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasa r n a p. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Ooldtierg Oyv.la papirkcrcskedése, K6-tér L'.'i-ik szám. Hirdetéseket CIQozség szerint felvesz a kiadóhivatal. A szerkesztésért felelős laptttliíjdouus: GOLÜBERG GYULA Klőlizelém.k és )iir< 1 f>I<*>Ri dijak a lap kiadóhivatalához '< iildendők. A lap ara: égess évre l'J k*. ,'félévre t> k., HÍJ ."lé'-.. \i k Nyilt-tér soronként 40 fillér. — Ktr.vos szám ára 30tfi}l' Uj iskola. Lapunk mull számában hírt adtunk arról, hogy Pápán n,j polgári fiúiskolát etnelnek még pedig vagy államilag segélyezett községit, vagy pétiig tis/.tán államit. Néhány szóval hozzászóltunk a dologhoz, még pedig arra az álláspontra helyezkedve, hogy állami vagy községi polgári fiúiskolára sziikség van Pápán. Noha a városi iskolaszék javaslalát még nem ismerjük, a városi tanács pedig csak ennek beérkezte után fog határozni, addig pedig a nagyfontosságú ügy sem miféle irányban lendületet nem kap. nem mulaszthatjuk el örömmel üdvözölni a tervel. Ezúttal nem .azzal kívánunk foglalkozni, hogy az uj iskola állami legyen-e, vagy községi, hogy melyik előnyöseid), hisz ez igazan a város belügye és tisztán attól íügg. hogy ;i pénzügyi kérdés mily módon nyer megoldást. Tudni kell ugyanis, hogy az állam még állami iskolák létesítése alkalmából is igen súlyos feltételeket köt ki és számba menő anyagi áltlozatokat vár el. A közel múltban az áll. óvodánál láttuk a hozzájárulási arány nagyságát, de tudjuk a tanítóképző és a polgári leányiskola révén, hogy bizony nem csekély anyagi áldozatba kerül egy állami intézet megnyerése. Átlátjuk tehát ennek az oldalnak a fontosságát, de nem ezzel kívánunk foglalkozni, hanem azzal, hogy hol legyen az uj intézet felállítva. E sorok írójánál a városban háza nincs, fia sincs és a legnagyobb valószínűség szerint se háza se fi.i nem is lesz. Véleményt! azonban az. hogy a poligári fiúiskolát, akár állami, akár községi lesz az. az Erzsébetvárosban kell felállítani. Ezrekre megy az uj városi ész lakossága a gyári munkások nélkül s a nélkül, hogy bármi néven nevezendő iskolája legyen. De ez a ••'városrész, bármely pontján álland is majd az nj iskola, oly közel fekszik az indóházhoz, hogy Pápa vidékének tudomány szomjas itjusága által igen könnyen meg lesz közelíthető. A Bakonyvidék egész Uicig és Komáiidig pl. reggel fél S-tól délután háromnegyed 5-ig számítva a pápai tartózkodást egész pompásan járathatná a fiukat, az uj iskolába vonaton. Alkalmas órabeosztás mellett a Cell és (i.yőr leié eső községekiből is vonaton jöiradlettek a fiuk a pápai ! iskolába. Csorna felé persze a menetrend alkalmas változását kellene bevárni. Ezek a vidéki látogatások azonban nem a legfontosabbak és nem is azért bocsájtottuk <dőre. mintha azoknak tartanok őket. Az Erzsébet városrész lakosságának érdeke sokkal közelebb fekvő, semhogy azt észre nem vennők. Olyan városrész az, mely maholnap városunknak disze lesz, a mint már eddig is sok tekintetben előljár. mint pl. egyenes utcákkal, villáival, sétaterével, vasutjájval, gyanúval stb. Valóságos áldás volna itt egy iskola, pl. állami vasúti alkalma-^'* zottak, kik a városrés:' lakosságának csaknem a zömét képezik, bizonyára örömmel üdvözölnék a fiúiskolát. Gyermekeik nagyrészt szintén vasúti pályára készülnek. Hát akár vonatvezető vagy mozdonyvezető, vagy bármily más vasúti altiszt óhajt lenni, a négy polgári osztály elvégzése — feltétel. Nem volna már oly nehéz annak elvégzés.', mint eddig volt. mikor onnan vagy másfél kilométernyi utat kellett naponta négyszer megtenni, hogy tanulmányait végezhesse. A város lakossága egyaránt játul a város közterheihez. méltányos tehát, hogy egyformán részesüljön annak a javaiból és előnyeiből. Az Erzsébet-városrésznek eddig iskolája nincs. lakossága ellenben nagy 'és intelligens, méltó tehát arra. hogy iskolái kapjon. Ha tehát az uj iskolából lesz valami, az az Erzébetvárosban épüljön fel. TÁR:OiL

a

_ VIGASZTALAN. Szivem a vészeli tengerén iiszó hajó Mely összetört a küzdelem hevélien S ki tudjti merre hordta az orkán vad haragja ? S midőn a vész leesdlapult S a zúgó orkán elpihent — A lágy hahók tükrében A csendes éjszakán A csillagok ragyognak — Merengve kérdezem magamtol, Megtört szivem hol és mikor pihen ? N. emlékkönyvébe. Midőn az ajkunk caókban agybeforrt S keblem pihent a kebleden, Könnycsepp gurult az arcomon A boldogságnak könnye volt ! S ha majdan messze távol tőle Epedve érted szüntelen, l.'áinia I hull a könnyem, Te régen elteledtél már talán! Gondolatok. Szeretsz-e én nem tudhatom, Te mondtad ezt nekem, S azóta ismeretlen lelki ttiz Heviti át szivem ! Egy gondolat a sióra Mely elhagyta ajkidaf, Szivemben édes . rzeleni. Roma remény fakad. A női sziv kacér, Csábit, tűiként, a délibáb. Kget, miként a torró napsugár heve, — S amig szeretni tud, a boldogságot tárja tel. S a megcsalódnak uj reményt fakaszt ! Stankovits Géza. Készülődés EGY tárcairásra. Holnap meg kell jelenni a lapomnak és miután egy munkatársam sem gondoskodott tárcacikkről, nekem, a szerkesztőnek kell hozzálátnom egy ilyennek a megírásához. Tehát rajta! Előbb csak skiz/.éket készítek s azután a jobbat kidolgozom. I .1 vasúti munkás sorsa. Házassága évfordulóját készül ininepelni egy vasúti munkás család pár. Estére nagy va-s >rara készülitek, melyre néhány ismerősüket is meghívják. — Bort hozzál magaddal, ha hazajön/, a vasúttól, a többiről majd én gondoskodom. — Így szól az asszony a munkába induló férjéhez. Balti dános keze alatt a vasútnál csak ugy ég a munka, szinte azt szeretné, hogy gyors munkájával az idő is gyorsabban teljék. Ks munka közben folyton az. eltöltött boldog házaséletröl ábrándozik, az esküvő, a mézeshetek, a kis Jancsika, aki immár három éves, mind-mind ott lábatlankodnak hatalmas houdoku előtt és ö oly szívesen foglalkozik velük . . . Lassan-lassan már hat óra lesz. alig egy télóra hiányzik csak . . . milyen lassan is telik ez a kis iilö . . . Az. állomás telvigvázó érces iiangia felriasztja ábrándozásából : — Hé, emberek, a olti-os kocsit tolják ide a rakodó mellé a többi kicsikhoz! Néhány munkás, köztük Balti János is sietve igyekeznek a parancsnak eleget tenni. Balti az álló kocsikhoz megy, hogy a liozzátolandőt belekapcsolja. A tolatás lassan mén, nehéz neki a vaskapocs taitása, elereszti s mivel is töltené idejét? . . . t ival li fűzi édes ábrándjait. Már otthon képzeli magát, meg is mozdul, lépked egyet is, kettőt is. mert im a kis Jancsi elébe szalad . . . s nem veszi észre, hogy az, ütköző mellé kerül. — Elesel Janeai, ne szaladj —- -• , *,inte Reggelizés előtt félpohár Schr.iit iauer-féie Használata valódi aldas gyomorbajosoknak, szekszorulasban szenvedőknek. Kaphajó I Igmándi keserűvíz V/ elrontott gyomrot J-:{ óraalatt teljesen reiHlhchnz/a. Kis üveg 40 filter. Nagy üveg 60 fül. R.IRCX ÉS VIDÉKÉN MINDEN GYÓGYSZERTÁRBAN ÉS JOBB TÜSZERIIZLETBEN. 6a-100