Pápai Lapok. 39. évfolyam, 1912

1912-02-25

1012. február 25. — Az uj csóti plébános. Grót Esterházy Pál. i .uit kegyúr Stenger Gyula marcaltöi plé­bánost a csóti plébániára prezentálta. — A heti vásártér. Ha nem volna olyan komoly dolog, bizony akárhányszor megnevet­tetnök nyájas olvasóinkat, mikor ezt a chuet Írjak valamelyik hírünk fölé Egy évtizeden ke­resztül annyiszor foglalkoztunk e kérdéssel, hogv szinte érdemes lett volna klisét csináltatnunk ha másra nem. hát a cimre. Nemsokára ugyanis ujra a közgyűlés elé kerül a heti állatvásártér ügye. A rendőrkapitány elnöklete alatt kiküldött bizott­ság ugyanis a barakkassárnya területét állat­egészségügyi szempontból alkalmatlannak találta. Ugy az állatorvos, mint a buszai-parancsnokság óvást emelt a vásártérnek odahelyezése ellen. Egyébként a teriilet nagyon sáros is s igy a ta­nács elfogadta a bizottság javaslatát, azt fogja indítványozni a képviselőtestületnek, hogy n heti állat vásártér maradjon csak künn az országos vásártéren Nagyon valószínű, hogy ebből megint nagy vita keletkezik, mert a régen szerzett jogo­kat a belvárosi iparosok és kereskedők nem en­gedik el csak ugy szó nélkül. — Lelkigyakorlatok. Az el múlt héten szerdától szombatig lelkigyakorlatokat tartottak a zártiában s miután azokon a tantestület és a tanítónőképző, polgári és eb-mi leányiskola (IV. és VI. o.i növendékei teljes számban részt vettek, az előadások e napokon szüneteltek. Az ájtatos­ságokat Páter Arontty. piliscsabai lazarista atya vezette. — Vízfogás. A tanács az idei vizfogás ide­jét már megállapította. Elrendelte ugyanis, hogy a Tapolca vizét május hó 25-én este fi órakor a zavari malomnál elfogják és június 1-én este fi órakor ismét, megeresszék. A közbeeső időben, pünkösd hetében a meder tisztítandó. A részle­teket a rendőrkapitány alk linas módon közli az érdekeltekkel. — Halottkemi dijak bélyegekben. A városi tanács legújabb intézkedésére f é. márc. l-étöl kezdve a halottkélni dijak városi bélye­gekben rovandók le. Szűcs Gyula anj-akünyvve­zetö-helyettes megbízatott, hogy a halálesetek anyakönyvezése alkalmával a halottkemi dijakat is szedje be és városi bélvegekben rój ja le. Iga­zolt szegénység esetében a lerovás mellőzhető. — Illetőségi Ügyek- Pápa város tanácsa február 17-én tartott ülésében egy egész csomó illetőségi ügyet intézett el. Azaz: Gruber Sándor, Mészáros Sándor, Nagy Gábor, Bertalan Ferenc pápai illetőségét elismerte, elenben Sitt Ar Ferenc, Németh József és Schmidt Pál né, szül. Heznicsek Erzsébet pápai illetőségét megtagadta. — Iparigazolványok. Itayer Jozefa a női szabóiparra. Bors István a kávés, Mozer Jó­zsef a vendéglős, Bürgner Rezső ugyancsak a vendéglős és Singer Samu a szállodás iparra iparengedélyt nyertek. Blau Ida szatócs és Bo­dánszky Gusztáv röfüskereskedését beszüntette. — Karhatalom. A tanács elrendelte Né­meth Imre szövögyári munkásnak, ki szabályta­lanul hagyta el a gyárat,, karhatalommal való visszakísért et ését. M. kir. anyakönyvi hivatal. <VíM rllrii. .­Fekete .túzscf fia : .lózsef. — Németh József leánya ' j ron . _ Maródi István leáanya : Jolán. — Hors dános fia • Ferenc. — Barath József leánya: Mária. — Németh Te­rézia fia: Károly. — Bóna István leánya : Zsófia. — Illés István leánya ; Mária. — Pap Mihály lia: Oyula. — Kis Oéza Ha: Emire. - llcszlcr János leánya: Mária. tlMltollnk' Boka János I éves, vörheny. — Ny ikes Erzsébet 2 éves, gümöshashártynlob. — Tóth Margit 14 éves, tiidő­vész. — Özv. llank Károlyné M éves, elaggnia*. — Pfeiffer »oriska SS napos, görcsük. - <izv. Varga Jánosné 59 éves, érelmeszesedés. IliizniU'iijat li'Hiiltek. Thury Lajos hivatalnok r. k. és Siheder Katalin r. k. — Korpits Oyula Imre szabó r. k. és Meiner Mária r. k. — Marrinkovies Kérem gőzeke kezelő r. k. és Kutasy Margit r. k. — Tóth Lajos mészáros r. k. és Doniján .Vmia^ r. k. — Makai Kálmán kőniivcs r. k, ÓÍ Ti .-ICH U>/.4li:i r. k Papai Lapok TARKA-ROVAT. Apróságok. — V. rendjelt kapott. Barátai bankettet rendeznek tiszteletére és pohárköszöntőkben di­csőítik érdemeit. — Hát te, Sanyi, — mondja a résztvevők egyike, — nem üdvözlöd barátunkat? — Minek? — teleli Sanyi: nem tudnék fe­löle annyi jót mondani, a mennyit maga képzel magáról! — A nök kívánsága. Tizenkét éves korában a nőcske hosszú ruhát szeretne viselni, oly nagy­uszállyal, a mely a földet seperje. — Tizenhat éves korában színésznő szeretne lenni, tizennyolc éves korában szerető után vágyódik, huszonegy éves korában férjre van szüksége, huszonöt éves korában azt. kívánja, hogy férje minden este otthon maradjon, huszonnyolc éves korábau önálló szeretne lenni, harminc éves korában a válást óhajtja. — Mi az a humbug? Etelka: Mondd csak papám, mi az a humbug? Apa: (ki ép öltözkö­dik) Legott megmagyarázom, leányom. Te és testvéred sohasem varrjátok föl a leszakadt ing­gombokat, pedig egyre azt állítjátok, hogy meny­nyire szerettek Ez a humbug, leányom. Két ittas ember sáros utcán botorkált haza felé. Végre az egyik elesik és kéri a másikat, hogy emelje fel. — Erre nem vagyok képes ba­rátom, de ha ép akarod, melléd fekszem. — Válasszon monda a vendéglős izgága vendégének: vagy fizesse meg költségét, vagy pedig házi szolgám által kidobatom. — Köszönöm szépen, felelte a vendég, inkább semleges mara­dok és önként távozom. — A kutyabagosi bírónak meghalt a fele­sége és hogy szomorúsága mellett ne kelljen pénzt költenie, est akarta, hogy e község költségén temessék el. Az esküdtek egyike a következő hízelgő és udvarias szavakkal felelt kívánságára: De már azt még se kívánhatja a községtől bíró uram. Unt a legnagyobb készséggel és örömmel temetnénk el közköltségen, de bőkezűségünk ne­jére nem terjeszkedhetik. — Buzgó inas. — Un mindig a cselédek romlottsága miatt emel panaszt; tudja meg, hogy van még önfeláldozó inas. — Lehetetlen! — Ha mondom! Az én barátomnak, aki gyógyszerész, van egy inasa, aki egészségét tönkre tette gazdája szolgálatában. — Hogyan ? — Gazdája sokat tartott a pontosságra s neki nem volt órája. Ekkor kigondolt egy módot, mely épen olyan ügyes mint megható. — Melyik az? — Bevett olyan pirulákat, melyek óráukint hatnak • igy pontosan tudta, hány óra? — Ismeri a nőket. Gastou több napig távol volt. Mikor meglátogatja kedvesét, nagyon le­vertnek látszik. — Mire gondolsz édesem ? kérdi a hölgy. — Semmire! — Bizonyos vagyok, hogy most azt kérde­zed magadban, megcsaltalak-e távollétedben? — Tévedsz kicsikém ; mert én csak azt kér­dezem : kivel ? — Ön csak negyven éves és már is egészen ősz? — kérdi a minap egy barátunk egyik ismerő­sétől. — Ugy van. Egyszer mikor nag£ vesztesé­get szenvedtem huszonnégy óra alatt megőszültem. — Furcsa! Nálam ellenkező hatása volt a veszteségnek. Kezdtem már őszülni, de mikor anyósom maghalt, egyszerre c»ak ujra vissza­'nyerta hajam eredeti szinét. — Rágalom. „Miért mondják, hogy a mi szivrjaiuk olyan rosszak? kérdi egyik pájiai orvos. — Biztosíthatom önöket, hogy a legjobb mérget tartalmazzák, melyet valaha láttam!" — Erős szomj. A Hungária tulajdonosa délutáni négy órakor megpillantja a pincért, a mint a mosdótálat, tele vízzel, az emeletre viszi. — Hová viszi ezt a vizet? — A 8. számra, annak az urnák, aki tegnap este berúgva jött haza. — Hát még mindig alszik! — Ugy van. — Miért, nem vitt neki reggel mosdóvizet ? — Vittem, de ö kiitta az egész tál tartalmát. — Hattyúdal. Egy zsebmetszö a kórházban haldoklik. Az ápolónő ezűstkauálbau adja neki be az orvosságot, aztán elcsukja a kanalat. A zsebmetszö futó mosollyal oda szól: „Ne tessék félni! ugy is hiába való volna már!" Ügyetlenség. Egy kisebb bankár fia elmegy egy előkelő bankárhoz, hogy tauácsot kérjen tőle: — Apám helyzete nyugtalanít, — mondja bánatot arccal. — Mi a baja ? — Tönkre ment, negyedszer bukott meg. — Negyedszer ? S még mindig nem gaz­dagodott meg ? Ezen az emberen csakugyan nem lehet segíteni! Előre látó inas. — János, ha Z . . . bará­tom keres, mondd meg neki, bog}- szerdán haza­jövök. — Hát ha nein keresi uram, mit mondjak neki ? A rend mindenek fölött. Két uri hölgy a ne­velésről beszél. — Tessék a leányát abba az intézetbe adni, amelyben jelenleg az enyém van. Ott kitűnő rend uralkodik. Az igazgatónő rendesen minden évben g\ -rmeket szül. de mindig a szünidőt vá­lasztja erre. Egy világfi albumából. „Az a férfi, aki csúnya nőt vesz feleségül, hasonlít a vádlotthoz, ak[ előre lemond az enyhítő körülményekről." — Egy helybeli marhakereskedő Győrből következő tartalmú táviratot küldötte nejének: — „Miután a mai vegj-esvouat ökröket nem szállít, csak holnap érkezem meg. — Asszony. Nézd csak öregem, példát ve­hetnél a banda nagy dobosától. „Tekints csak arra, látod milyen gyengéden öleli magához a nagy dobot, akárcsak szerelmes volna belé." — Férj. Jól van teleségem példát veszek a nagy dobostól. Balkezemmel átölellek, a 'jobbal pedig ugy fogok cselekedni veled, mint a dobos a dobjával. — Egy vrláíífi albumából. „Ha boldogulni akarsz a nagy világban, határozd magad arra, hogy olyan emberektől tanulsz, akik maguk sem tudnak semmit." KIVONAT l'anii tároxáiiAk uMlioiiaiu-jtgjzoUönj \cliol. 1912 február 2'1-áu. ./,; i Küzéfi 1 Alsó linzi g K. '22 SO K. 21 50 K.2040 Uoz* .... = , 20-30 • 19-­. 1740 Arjm .... & .. 20.40 „ 18-90 • 17'­Z,ih .... | .. 20 — • 1880 • 16-70 Kukoricu . 5 , 20-40 P tf­„ 17-60 Hill ./•</( I/'I . § .. 8 20 . 7­, HB Stenn .... "" .. s- — , 6-80 R ő-EO /.Hllfl/I .... . 4-­„ 3IX) n 3-10

Next

/
Thumbnails
Contents