Pápai Lapok. 39. évfolyam, 1912

1912-02-25

XXXIX. évfolyam. Pápa. 1912. február 25. 8. szám. PÁPAI LAPOK Papa város hatóságának es több pápai s pápa-videki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik mi n den vas á r n a p. Szerkesnose^ kiadóhivatal : Ooldherg Oyi.la papirkereskedAae, fvi-téi- -j:i-ik szám. Hirdetéseket szerint felvesz a kiadóhivatal. A szerkesztésért felelős luptulajdnnos: GOLDBERG GYULA. Klőfizetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára: egész évro l'J kor., félévre ß k., negyedévre'! k Nvilt-tér soronként 40 fillér. — Rajta szám ára 80 Bll" Pályaválasztás. W ekerle Sándornak az országos kaszinó idei közgyűléséi követé banketten elmondott beszéde ólóuk visszhangot és tetszést kelteti széles ez országban és pedig nem csak azért, inert Wekerle mondta el azt, hanem tartalmánál fogva is. mert csupa talpraesett igazmondások koszorúját képezték szavai. Nem hiszem, hogy máshol annyit beszélnének a kereskedelem és ipar fejlesztéséről mint nálunk és annyiszor emlegetnék, hogy ezek nélkül már nem létezhetik az ország, inert ezeké a jövő és mégis oly kevesen választják ezt a pályát a középosztályhoz tartozó fiatal emberek közül, ennek pedig egyszerű oka abban rejlik, hogy a sok propagálás dacára még mindig lenézi a társadalom azokat, kik ezen pályára lépnek. Jó családból való középosztályhoz tartozó fiatal ember mikor pályaválasztásra kerül a sor. csakis a legritkább evetben szánja el magát a kereskedői vagy ipari pályára — a gymnasium és joo- elvégzése után elvárja, hogy az állam gondoskodjék róla, íizetésteleti segéd fogalmazóvá lesz az uricsaládból származó fiatalemberek !(!> százaléka, a társadalom zömének felfogása szerint csakis az lévén uri foglalkozás, minden egyébb pálya legjobb esetben csakis jóakaró elnézésre talál nála. legfeljebb még a megyei szolgála! vagy az ügyvédség számithat arra, hogy, követőit társadalmunk befogadja. Miután pedig nem minden apa van oly szerencsés helyzetben, hogy fiának dús liavipénzt adhasson, cini pedig nálunk muszáj uriasau. erre pedig a fizetésből nem tellik, ezen hiányt a kártyaasztalnál vagy a totalisateurnél igyekszik az illető fiatal ember pótolni vagy pedig ama hozományból, melyet a jövendőbeliétől vár és ha ez sikerül, ebből uraskodik még csak igazán és viszi aztán a legnagyobb házat és hordja orral legmagasabban. Nálunk legtöbb esetben nem azért nősül valamelyik fiatalember, meri családot akar alapítani szive választottjával, hanem többnyire célszerűségi szempontból; a nősülésben keresi a jövőjéről való gondoskodást. Hogy mennyire igazam van, midőn .azt állittoin. hogy nálunk a kereskedő [osztály méo nem rémesül a kellő elismerésben abból tűnik ki legjobban, hogy vannak kiliinletésszániba menő citnek. j melyeket kereskedele.. mel foglalkozó .egyének el nem érhetnek, akármennyire is szolgálták a közjót, akármennyire is vivták ki embertársaik közmegbecsülését, mig olyanok, kik egész pályafutásuk [alatt az állam kenyerei ették és karrierjüket natrvrészben családi összeköttetéseiknek köszönik, a ennek legmagasabbjára is érdeniesitetnek. emellett közkereseti vállalatoknál azért szívesen vállalnak nagyjövedelmezésü állásokat, ha maguk nem is járulnak hozzá munkálkodásukkal amazok lel html üléséhez. A fogyasztó osztály képezi nálunk a középosztály zömét, a kereső pedig csak igen csekély hányadát és az a légin rá bb ennél az abszurd viszonynál, hogy amazok maglikai emezeknél sokkal 'is különibnek tartják. P, o. felcsap valaki vagyona roncsaiból vagy kormanyköltségeu minden elves meggyőződós nélíkül képviselőnek, mielőtt mandátuma I lejár, sikerül neki valami állami hivatalt részére kijárni, evvel természetesen elkeserítvén a már állami hivatalban levőket, de ezzel mit sem törődvén külön a kedveért még .,kiváltat is magának valami zsíros állami hivatalt ha esetleg kellő protektióban részesül és evvel máris beáll a fogyasztók sorába és mégis van bátorsága a saját erejükből helyükéi megállókat lenézni! De ha nyiltan nem is vállalkoznak a középosztályból kereskedői pályára nem lévén az szerintük unío^Ialkoz.ts. titokban azért szívesen üzi azt ennek legnagyobb része és szívesen veszi ki ' részéi a sápból. Egy kis kijárás, valamelyik ismerőse birtokának eladását Ititokban közvetíteni, egy kis kormányTAIICÄ» Jössz-e velem ? Szerelmei.', iiilvük bűvös hazája, Pokol az útja, kapuja tárva! Ki átlépheti. Hevet fii MZ élet! - - Hu ugy akarnád, én átvezetnélek, Jössz-e velem? A kupit tárva, pokol nz ntJH. Atkiizileiii magát, hej, kevés tndja ! — Ha szerelmesen rám mosolyog ,

lz nr.oii, K/.er pokollal lelvesznin a harcot! Karomba erő stall, a szivembe élet, S győztesen lepem at a kaput tevéled! Jössz-t) velem ? Virágon játnál, esőkön aludnál, Bánatról, búról, sohase fi Inal! Dalomba tonnáin lÜrteidet össze! A kapu tárva, ob. mond, velem jössz-eV < tb, jer velem. Ballá Miklós. csend. — A .Pápai Lapok" e r e <i o t i tárcája. Ii t:i : Rado Istvnn. A fin és a leány egymás mellett ölnek a díványon. A litt térdére támaszkodik es szemeit, vonásait elrejti két nagy férfitenyerelten. A lány féloldalt ül, egyik lábéi térdben hajlítva leltette a díványra, a másikat idegesen lóbálgatja. A fii. és a leány között valami különös érintésű levegő ring Ide-oda, elönti Sket, mindkettejüket és közéjük furakodik. A l.'inv beszél. Beszél lányosan. Semmikről. Kicsinyes dolgoktól, amelyeket maga -ein tart fontosaknak, de elmondja, mert van, aki hallgatja. Azt iiis/.i, hogy a fiu hallgatja, pedig as csak hallgat. S a lanv bes/.el. Kedveskedő hangon, mosollyal a száján beszel, de a liu nem hallja, nem látja. Néha nieg-niig rázkódik, végiglök rajta valami hideg borzongás és felveti, kirántja a fejét a keséiből. A lány |iedig beszel tovább. Szemei túlnéznek a szoba falán, el messze, ahol ma-ok vannak, mások, mini itt. Ks beszel tovább. Egyszerre megad a beszédl>en Megérzi ö is a levee,; különösségét, amit a fása már előbb érzett. Kihallgat. \ liu is lelné/. A látív meglátja a fm szemét. Megijed. A fm szeméből kiveszett a szelídség Düh, harag sincs benne, csak fajdalom és valami zavarosság, ami — ugv érzi a lány — már nem öt látja. -— Minek beszelt ? — szólal meg a ti11. alig ejtve ki a szókat. — Minek beszélt. Közihénk honba a magi szavainak nagy áradatát, mondataiból gátat emelt elém és maga élé és hangjai fajdalommal, bosszantó hidegseggel és félelmetes sejtelmességgel töltöttek meg a levegőt. Minek beszélt'.' A lány nem tudott felelni. A sejtelmesség, a fájdalom ránehezedett a mellére. Iparkodott k-nyujfozni. hogy szabadabban sóhajthasson. — Magi beszélgetett önmagával. Vagy velem. Kimondott egy esomó semmiséget. Mikor bejöttem, köszöntein és leültem ide. Maga itt volt es olvasott. Mikor bejöttein, udvariasan letette a könyvet. Akkor a szobában csend volt. Nem ropogott a padló nem huhogott be a szél a kályhába, csak a levegő ringott-forgott halk zajjal. Kn leültein maga mellé boldogan, megelégedetten. Ugy ereztem, hogy most megértettük egymást. felsóhajtott. — Minek beszélt. N"in is vart feleletet. Nem hallgatott volna oda. Maga beszélt. Nem tudom miért. < 'sak beszélt. Keresztülnézett rajtam átnézett n sz,,liak talán és beszélgetett mással sokakkal. Azok füleltek magának vagy hallgattak magát. Ks maga beszélgetett velük. .1 il tette. Ks én szám ír voltam, im-rt Reggelizés előtt félpohár Schmidhauer-féle Használata valódi aldas gyomorbajosoknak, szekszorulasban szenvedőknek. Kapható Pápa és vidékén minden gyógyszertárban és jobb Tüszeriizletben. Igmándi keserűvíz A/, elrontott gj ómról ,

.

,-:{ óraalatf teljesen n'lll|heho/ZA. Kis üveg 40

filier. Nagy üv«g 60 UH. fi!l~Mu