Pápai Lapok. 39. évfolyam, 1912

1912-12-22

XXXIX. évfolyam. Pápa, 1912. december 22. 51. szam. PÁPAI LAPOK Pápa varos hatóságának es több papai s papa-videki egyesületnek megválasztott közlönye. M H R j e ' *" 11 i k minden v « < íi r n a p, Szerkesztőség és kiadóhivatal Ooldlipiir Gyula papírkereskedés*. Kfí-tér jl: szám. Telefon Í12 BZ-ÓLXXÍ. A szerkesztésért felel',* latjtulnjdonos: GOLDBERG GYULA Kl,",fizetések és hirdetési dijak a lap kimloliivataláboz I Üde i rl A !ap ara: egész .'•vre 12 kor., félévre •! k„ negyedévre :1 Nyílt-tér soronként 40 tillér. — Ksf.ves szám ára '•'/) 1111 Karácsony. Menyből az angyal eljött hozzátok pásztoruk . . . aztán szépen, halkan, visz­szasuliant az égbe, otlaborult minden­ható alkotójának trónusa elé és sirva fakadt: „Urain, a halál angyala lebeg kivont karddal Európa felett, n mezőkön nem pásztorokat láttam, hanem holttes­teket." Igy borult fölénk a karácsony éjjele. Karácsony van. mint akkor, midőn szí­nes, bűbájos keléinek egy kis falujában, a betlehemi jászolban megszületett az eszme. Csak jászolban, a legdemokra­tikusabb tnillieuben, példázván mindjárt azt, hogy a szellemi arisztokrácia nincs kupolacsarnokokhoz kötve. Ne is ott keressük korunk magas ideáljait, ahol hirnzettfrakkos diplomaták dirigens pálcája alatt alakul ki a jövő panoptikuma, azok csak elriasztják a karácsony angyalát. Keressük ott a sze­retetet, ahol a csodás bibliai illőkben Te ffdi hu áltálig "az" egysiern 1 'p&VrhfrcliaVié élet vonalán, a természetes emberkap­csolódás világában, (melyet csak meg­rontottak rossz és igazságtalan társa­dalom alakulások) és akkor azok a ci­nikus arcok, amelyek keserűvé torzultak amikor a keresztényi szeretetet ép a szeretet ünnepére hazudtolta meg a müveit emberiség, megtanulhatnak újra bízni, csakhogy nem a ma hangoztatott civilizációnak, ennek az álmííveltségnek a keretében, hanem a meghamisitlatlan természet keretében, ahová Tolslojuak. JÄRCÄ. A véres csillag/) — dec. 20. Magasan a hetieheiui jászol fölött véres csil­lag áll ax égeu. De ezt a csillagul nem az Isten, haueui az emberek tüxlék föl az égboltra; a háború és a sors régen uem ikertestvérek. A mai háború nem a/. ösztönöké - - mint volt a népv:íti<hirliísé — nem a szent sejtéseké — mint volt u keresztes hadjáratoké — nem a kalandon véletleneké — mini t tatárok hosszú vonaln kirohanása. — Tetőtől talpig emheri és az eiuhereké a mai háború, igy tehát elsősorban az észé, amely minden halandó tulajdonság közül legerősebben nyomult korunk szín­padára. A inai háború -• érzelmek, sejtések és ka­landok helyett — • politika végső eszköze, azé a politikáé, amely megteremtette a maga okos becsű­letét, pszihológiájál és pragmatikáját. A csillag piros papiroshői van és olajos kanóc ég lientie: mégis, félelmetes és elszomorító. Lehet, hogy Nagy Frigyes a modem háhorn apja, valósziníihh, hogy Napoleon, mert a legtöké­• Mutatvány a A llét, Kii József heti apjának kará­csonyi számából. a legújabb kor Krisztusának ujja mu­tatott Mert van szeretet. A szeretet nem halt meg a keresztfán, közlünk él és bennünk folytatódik. Hiszen a kételkedő azt monda, hogv nem szerette az édes­anyja, hogy nem szerette az édes anyját. Sötét karácsony éjjel van. a szere­tet ünnepének mécsese lobog és eszünkbe jut az édesanyánk, a gyermekkorunk . .. és ünnepünk van. Talán egy könycsepp is legördül a szemünk pilláján: dejiát fájdalom a boldogságnak egyik alkat­része. Ks az emberek, amikor a szeretetre emlékeznek, a naiv gyermekkorra a világi nagyképűség piedesztáljáról (ame­lyet ők műveltségnek neveznek i, és ebben a pillanatban már is művelteb­bekké válnak. Aki nem hiszi, az csak gondoljon vissza az első ideáljára, aki rámosolygott és gondolataink cirádáit be lógja aranyozni a múltnak, az emlé­kezésnek glóriás koszorúja. ' ztőfc ember ... to Iciézi.I, i,og\ ez a mult csak mult. c. ik emlék, ami­nek a folytatását, az ígéreteit, a remé­nyeit keresztre feszíteti'' a falum, ámde Ugy-e, a szeretet ízért -íem halt meg, ÓS ina. deresedő fejjel is látjuk a fiata­lokat, akik keresik egymás tekintetét,' és „megértik egymást," ami annyit je­lent, hogy nem értene!, semmit, hisz nincs is mit megérteni, csak a szere­iét, az élet elixirje szül dett meg ujra,j mgy egykor aztáu uj* i kereszthalált, laljon. mert ez a szerété tragikuma. etesehhen ö illesztette heh- az összes emheri vona­tokat a hadoszlopok, trainvonalak és csataterek vi­á-.d-:i. Alapelvei: imiokolt hát >rság, indokolt moz­;ékonvság, indokolt ravaszság, indokolt beesületes­iég és indokolt gazság, viiirvi* : a polgári logikai olvamat haktikha, szuronyokh.i. ütegekhe fölosztva. S'ugv csatusikjaiu eiuherek mozognak és minden •miiért föl tud használni, iia hős, ha ravasz, ha <apzsi, ha ostoba); mert a ha íjáratban a kémeknek •pen olyan tág körük nyílik, nint[a I.eouidasokiiak, i korrupcióiulk. mint a szent/lelkesedésnek. Az a! vVohlgemuih, a,kt 4'.'-beu kuu .ndta, liogy hátrálasi ,-onsl többé nincs, csak olyan gyorsan vesztette el ! naga nV<l a tulajt, mint az a W'indiseh-Griitz, aki i kaszinói liecsulettel nem ata összeegyeztetni, logy kémekkel tíaternizáljon. Viszont Görgey, aki tulajdon kartácsaival küldte időre újoncait es a •tzéhiknánál meg Hodiiisliánv-nál szégyennel meg 'utó Ki. és .'i.í-ik zászlóaljból far.igta ki a branyisr­<ói liósöket. megmutatta, hoyv minden emheri ér­ék eg.forma, csak föl kell tudni használni. Akik na még itt ülünk kávéházakban, kaszinókban és -rszketünk a családunkén, as exiszteiiehinkért. j izükség esetén talán szintén Kurtiusok leszünk, ha* ,an kéz, aui'dy emheri tulajdonságainkat a kellő | .IOMIOII tudja megfogni. Aki, hiszi, hogy ez igy van. vagyis hogy a tömeg mindig osak ezer meg ezer egyed, ai meg Hornig bíboros és Pápa. Mult számuukhan tett Ígéretünkhöz képest folytatjuk s ez/.el befejezzük a püspöki jubileum pápai lefolyásáról szóló tudósításainkat. A zárdában. Sikerben, mert arányaiban is nagv ttuue­pélyt tartottak dec. 14-én az irgalmas nővérek tanintézetében, hol a kath. polg. leányiskola éa kath. tanítónőképző együtt Ünnepelt. Ezt as ünnepélyt, miután a/, óriási érdeklődés tolytáu a, tágas diszterem kicsinynek bizonyult, 15-éu meg kellett ismételni. Kz előadásokon jelen voltak a csaknem teljes számú kléruson kivül városunk társadalmának előkelőségei, kiknek sorában vasár­nap ott láttuk többek között, Sült József, k. ta­nácsost, valamint dr. .\ntal Gézát városunk országgyűlési képviselőjét is. ki ezúttal, bizonyára a püspök iránti tiszteletből, először lépte át. az inté/.et küszöbét. A műsort Szentgyörgyi Sán­dornak Tomor Atkád versére irt alkalmi éneke a himnusszerű jubileumi dal vezette be. melyet a mintegy J40 tagu nöi kai- meglehet os precizi­tással adott elő. Az ünnepi szuii"k Kriszt Jenő, eaperea, úgyis mint a polgáriiskola igazgatója volt s e különben is elismert szónoknak uy >­nyörü. mindenkit elragadó retorikája mélységei halasi gyakorol' a j• • ^• i• U-\ okre. kik a beszéd vá­én I eik-s /.eső- öi:ei, ki. A SZo|„ déssel kezdette: „Mi sz-katlan ünnepi alkalom hozott össze bennünk"- Majd igy folytatta: „Kettős örömünnep. Püspökünk biboruokká lett s 00 évet élt a vallás szolgála­ábau . . . Igazi püspök ö. Mert mi a püspök Krisztus egyházát­zábati és mi a püspök Magyarországban? Néz­zük az elsőt. Szt. Ambrust, Kláviánt. sz. Atha­názt, sz. Ágostont, sz. tiellértet, a népek ^s n-t;i­zetek történerét. Hol templomot látunk, amely­ben imádkoznak, isuolát melyben tanítanak, kór­házat és árvaházat, a melyben a szerencsétlenség menhelyet talál, hol a tudomány es a művéeiet kincseit, a béke miiveit, a szeretet és polgároso­dás állapotát látjuk, ott mindenü t. a püspöki kö­fogja érteni u törökök balkáni vereségeit is. Köny­veim közt megbeszélésre éreltou régen lappang egy sajátságos kötet — a borítása éppen olyan szom.x man cifra, mint egy szeiufedóé — a ciine „Das Volk in den Waffen" és a szerzője Colmar vau der Goltz báró, népszerűbben : Goltz pasa, a török had­sereg annak idején való instruktora. Tanulságos inuuka, mert megmutat) i, hoiry a háborús dolgok szellemének megállapítása független a háhorus dol­gok lényegétől. r .\ szellem az, ami öl, nem a be tu* mondta Heiue, mintha •'! is ösmerte volna e mun­kát, amely száudoka elienére nem hadvezetésre, ha­nem arra fog tanítani, hogy a történelmet még sem lehet hektográfon sokszoros!tani. Akármily jól ös­marjük és fejtsük meg ez«r meg ezer esztendő his­tóriáját, soha sem rajzolhatjuk meg előie akár egy ócska talyiga pályafutását sem. Ka a bábom mégis csak a történelein első eégjegyzöje. Goltz pasi munkája s ezzel együtt tevékeny­sége, pedig semmi más, miut kísérlet : palackokba lejteni le a háhorn vérrel teli hordóját. A jövőt kialakítani a uiulthúl, az egyszeregyet a sorstrage­diabol: ezt próbálta a német taktikus és rajta vesz­tett. Mert a báb.unnak nincsenek doktrínái, ahogy nincsenek az ember fiz'ologiai létének. Yauask szabályszerűségei, alapigazságai, de az utat, amelyen a gép futni fog, mégis csak maga szabja meg. Kz a doktriner indulat kapott pofont Törökországban,

Next

/
Thumbnails
Contents