Pápai Lapok. 39. évfolyam, 1912

1912-01-07

— Nyilvános köszönet. A református uőegylethez a szegéuy gyermekeknek ruhanemű­vel segítésére karácsonykor ajándékot küldtek: Kluge Károlyné urnö 20 méter festett barcehetet, Krausz és Koréin nagykereskedő cég 12 darab meleg kendőt. Fogadják e helyen is hálás köszö­netünket Kis Józsefué eliiökuö. — Sertésárak. Miután a páp«i hentesek a sertéshlis és szalonna árát a sertésáraknak meg­felelöleg leszállították, Pápa város tanácsa az árszabályozás céljából felál itott sertésliiismérést további intézkedésig beszüntette. — Illetőségi Ügy. Sohwaninier, helycseb­beu Tóth Emil, József pápai illetőségét a tanács nem ismerte el. — A Papai Önkéntes Tűzoltótestület parancsnoksága felkéri mindazon kereskedőket ós iparosokat, kik vele az l'Jll. évben üzleti össze­köttetésben állottak, hogy a szállított anyagokról készítendő számlájukat legkésőbb jauuár hó 10-ig Via Ferenc parancsnokhoz (Kossuth-ntca) juttas­sák el. — Talált penz. A rendőrségen bizonyos mennyiségű pénzt, őriznek, melyet mult kedden egy becsületes megtaláló leadott. Állítólag a pia­con vesztette el valaki. Igazolt, tulajdonosa átve­heti a rendőrségnél. — Lopás. Újév napján Szölösi divatárus kirakatában levő sapkákból két lécre valót el­•erneltek. A segéd észrevette a lopást és utáuiia vetette magát a futásnak eredt tolvajoknak, kik­ből egyet el is csípett. Neve Kovács József és és adászteveli lakos, aki megszökött, az Zsédenyi Ferenc vaszari lakos. Az eljárás megindult; a sapkák, mint büntárgy, a rendőrségen vannak. — „Enyveshát'. Meglepő újdonság. 10 darab fénykép SO fillér. Fő-tér 14. szám. — „Anna Créme" használata ál­tal bőre üde és bársonysiinává lesz kap­ható Németh Dezső „Anna- gyógyszertá­rában Pápán. Ara 70 fillér. TARKA-ROVAT. Apróságok. Lelkiismeretes házmester. Egy fiatal házaspár lakást keres; a házmester sorban mutatja a szo­bákat. Midőn már csaknem megalkudtak, a cer­berus igy szólal meg: — Még egy kérdést: önök ugy-e nem kel­tek össze törvényesen P — Kérem! Mi férj s feleség vi'gynnk! — Akkor sajnálom! A háziúr nem szereti, ha házában „jeleneteket" idéznek elő! * Adoma idősb Dumas Sándorról. A „Monte­Christo" szerzője nagyon szeretett kuktáskodni. Sauce-jaira legalább is olyan büszke volt, mint regényeire, amelyek megírásában tudvalevőleg a többi között Ma.piet is segítette. Egy ízben nagy társaság gyűlt nála össze. Ez épen akkor történt, midőn Maqtiet pört indí­tott ellene „irodalmi talajdonjoga megóvása" címén. Dumas, mint rendesen, maga állította össze a menüt. Ebben egy uj sauce is előfordult, mely azonban senkinek sem ízlett. „Előre sejtettem — monda hunyorgotva Dumas; — tetszik tudni! Maquef recipéje után készült! t Tévedés. X. színész háziura egyetlen leá­nyát vette teleségül. A lakodalmat nagy pom­pával tartották meg. Az estély vége felé az após p Ky papirt ad át a vőlegénynek. X. a ki nagyon szórakozott, ineg sem nézi a Lázassági szerződést, hanem bosszankodva igy szól : „Már mondtam önnek, hogy elsején, soha sem tizetek!" Azt hitte, hogy a házbérröl szóló nyugtát adják neki át. • Keresztelni vitték a paraszt fiát. Pap: Milyen nevet adjak a gyermeknek? Apa: Tessék csak Kstók nevet adni neki, úgyis csak marhaörzöt nevelünk belőle. A- «UgJ r an hány ökör lehet ebben a csor­dában ? u B. (Körültekint; „Összesen 10ö darab." A. (Megolvassa az ökröket és csakugyan 105 darab volt i „Mondja meg nekem kérem, hogyan képes ön oly gyorsan olvasni, hogy alig 5 má­sodperc alatt, megtudta mondani az ökrök szá­mát ?« B. „Az igeu egyszerű. Megolvasom az ök­rök lábait, — azt elosztom negy felé és meg vau a marháknak száma. * Egy asszony: Az Istenért ne adjon annak a gyereknek annyi szilvát, hiszen hasfájást kap! Anya : Mindegy, — már úgyis megkapta. * Anya: Gyerekek imádkozzatok, édes apátok lopni megy! * Gyermek : Kdes apám miért vau azoknak a huszár bácsiknak olyan vékony lábuk? Apa: Hogy a szűk nadrágba könnyebben belebújhassanak. - * Férfi: Kisasszony, szabad kérdenem, férjnél van-e már ? Nő : Hála Istennek még sajnos nem vagyok. * — Apácskátn szereted a mézeskalácsot? — Igen fiacskám. — Akkor mégis inkább a mamának adom mézesbábuinat, hogy eltegye számomra. * Poézis és próza. — Látod Arthur, mikor az imént leestél lovadról, a szivem vérzett. — Nekem pétiig az orrom! i * — Mit szeret jobban, egy arany vagy ezt a papir ti/koronást? — Legjobban szeretném, ha az aranyat a papir tizkoronásba csavarná s ugy adná nekem. * Gyöngeidegzctü. — Vádlott, ön útközben nj'akoncsipte útitársát i a kuné ajtaját kinyitva, a töltésre dobta áldozatát. így történt-e? — Nem tagadom, elnök ur. — Tettének indoka kétségkívül rablási szán­dék? — Téved elnök ur! Útitársam kegyetlen rossz dohányt szítt 8 éti egyáltalán ki nem áll­hatom a dohányfüstöt. — A kedves rokon. Egy falusi atyafi mo­solyogva beszélte, hogy azért vau oly jó kedve, mert rokonát látta a hosszú utcán. Megkérdezték tőle: talán jó újságot mondott hazulról? — Nem a! — válaszol a derék ember — az utca ttdsó vé­gén láttam. Szaladok feléje s mikor hozzáérek, akkor látom, hogy idegen ! t • A fürdőben. Egy fürdővendég panasz­kodik a türdösnek, hogy két hét óta fürdik, a nélkül, hogy a víz hatását érezné. — Legyen türelemmel uram, felelte a fürdős, ez nem megy oly gyorsan. A múlt évben egy nő volt itt, ki csak félév múlva halt meg. — Az öngyilkosság bűn. — Miért bűn az öngyilkosság? kérdezé a tisztelendő tir egy fiú­tól. — Mert árt az egészségnek, felelte ez rövid gondolkozás után. — Kérdés és felelet. Egy meglehetősen há­tainak látszó és még nagyon szép nö tükrébe nézve ezt a kérdést intézte mostoha leányához: Mondd W«k, mit, adnál alakomért?— Ugyanazt mit a mama udua koromért,! felelte a fiatal leány. — Egy világfi albumából. — „Bizonyos korban nem az első lépés az, mely nehezen esik, hanem az utolsó." — „A nőnek mindig van egy rejtett hely szivében, a mely nem több husz évesnél. Csak keresni kell azt !•• — Egy szellemdús fiatalembert ismerőse e szavakkal mutatott be egy társaságban: Uraim és hölgyeim! Ezennel bemutatom önöknek N. urat, ki korántse oly ostoba, miuöuek látszik. — Ez éppen a különbség kettőnk közt, viszonzá gyorsan a bemutatott. * — Eltalálta. Egy társas körben azt a kér­dést vetették föl: Mi a legnagyobb ellentét a női természet rejtélyében? — Hogy néha süket hölgy is meghallgat, felelte valaki. * — Virágnyelv. X. barátunk egy kedves leánj-kát látogat meg, aki egészen elmerül egy hírhedt regény olvasásba. — Kisasszony, kor­csolyázik kegyed? — kérdé tőle. — Nem, — monda a leány, a ki el nem tudta képzelni, miért hozza ezt, most elő neki. A fiatal X. erre atyai­lag inté: Ugy ne olvassa ezt a regényt, — na­gyon sikamlós! — Mi a legnagyobb kegyetlenség. Ha jó ét­vágyat kiválniuk tanítónak, kinek neje ós hat gyermeke van 300 K fizetése mellett. * — Helyes ok. Egy táncos valakiuek a lá­bára taposott, kinek nagyon vékony lábszára volt. Azt hiszi talán hogy loptam a lábamat? kiáltá ez haragosan. — Nem biz' én. felelte a másik, mert különben jobbat választott volna. * — Vendéglőben. Vendég: Hallja ez már mégis sok! A kolbász kis darab is, bűzlik is. Fogadós: Kérem alásan, ha nagyobb darab volna, még szagosabb volna. * — Az iskolából. A tanitó a növendékeihez: — Lássátok gyermekeim, minden csak a szokás­tól függ. Teszem azt, ha fejre állnék, azonnal fejembe tódulna minden vérem. Miért nem tódul a lábaimba? — Egy fiticska: — Én tudom tanitó ur! — Mond hát meg az okát. — Mert a lábai nem üresek. M. kir. anyakönyvi hivatal. Utiilotlíii t Kerekes János lia: János. — Fodor János fia • László. — ('sóndör János lia : Jenő. — Simon József fia: János. — Illés Miklós lia: István. — Oirnfeld Lipót lia: József. Mfi/iifilluk: Czigler Ilona 17 hónapos, tüdöloli — Osjf Toeh Józsefné 8* éves, elaggnia*. — l'leviiicky Pál ny. tanító "2 6ves, elugtrulás. — Kosta Gizella 18 éves, bélvérzés. H'hitsxiiyot kötöttek.: Takárs István özv. fóldmivelő r. k. és Mész Mária ág. h. ev. — Csejtei Imre kocsis r. k. és Tunnel Anna r. i 1 k. — Bsichenfeld Sándor kereskedő izr. és Veltner Jolán izr. Sok pénzt takaríthat meg az, akinek bármiféle könyvnyomdái mun­kákra szükség van, legyen az a leg­egyszerűbb névjegy, vagy a legkompli­káltabb könyvnyomdái munka, ba Gold­berg Gyula uyomdatulajdonoshoz lordul nyomdai munkáival, mert könyvnyom­dája a legmodernebb villanyerűre beren­dezett uj gépekkel és modern betűkkel lett felszerelve, mi állal a legkényesebb munkák gyorsan és (dcsón felszámítva készíttetnek el.

Next

/
Thumbnails
Contents