Pápai Lapok. 39. évfolyam, 1912

1912-11-24

Utf« bUnkiot n « 80, hanem 24 K-ba város, nem l«lj*«it»tték. fcpugy nera utálták tel­jesitbetőiiek a péustári «w,i,',| v ,,| 4 tagjának és a városi gazdinak családi pórlókiráuti kérelmét. .Szerintünk i, kérelem t, ijesithetö lett volna. Éppeii azok a tisztviselők, kifenek kesében f*r.*g a varos közpénze s ngygaólváii keselik a várna Ing. es ingat Un vagyonin, még akkor is érde­mesek méltányol kérésük meghallgatására, 1,,. a törvényes jogalap hiányzik., Paulioi Jánosnak a Cinea egy részét beboltozas terhe alatt átenged­ték. Módosították asserveseti szabály rendeleUtI az 1912- évi LVni. t-c. értelmében, vagyis új­évtől lesz BJ tanácsos, továbbá rendőrség lejtesz-, tés stb. mint azt annak idején ismertettük. Ei­togadták a Liget-utca csatornázásáról alkotott 1 szabályrendeletet. Az l'JLi évben a város pénz- | készletét igy fogják elhelyezni i/, 0 részben a . Pápai Takarékpénztárnál, s/ I0 részben a Pápa Városi és Vidéki Takarékpénztárnál és *•'„ rész-i ben a Közgazdasági Bauknál. Megbízták a pol-' gármestert, hogy a iöldmivesiskola körül a bol-1 gár kertészet oktatása céljából bocsásson néhánv holdat a íöldtnivesiskola igazgatójának reudelke-j zésére. Becsey indítványát elfogadták; utasítot­ták u. i. a tanácsot a hússzék felállítására, s megbiaták, hogy a felállítandó kenyérgyárra információkat szerezzen be. A város lejtmérezé­sét ÖIUU K. költségg-l elrendelték. Néhány ille-' toségi ügy elintézése utáu a tárgysorozat véget ért, mire a polgármester a közgyűlést berekesz­tette. A tél előtt. Valami különös félelem ós remegés fogja el minden évben különösön a sze­gényebb néposztályt az ősz végén. A tói előtti félelem «•/. A tói nálunk Magyar­országon, mini valami mesebeli sárkány szedi mindig áldozatait, de még soha­sem akadt olyau Szent György lovag, aki ezektől az áldozatoktól és eltői a sárkánytól megmeniette volna ezi líz or­szágot. Szinte szeretnők azt mondani, hogy a téltől való felelem alaptalan, túlzás, <le ha a mi gazdasági viszonyainkkal tisztában vagyunk, akkor be kell lát­revei, vagyaival, úezlöneive! pártában marad es egész élete nem les/, inas. inint szüntelen vágyódás egy titkos nem isin-TI elvezet után. Lelke a e/iiii­telen vágyódásban eünsu . süni szürkület veszi kő rüt, mely nem engedi megismernie azi u nsgy em­beri iloigot, mely a tnla jdonképeiii célja ss életnek. A titkos vágyódásnak, a l'elosigázntt ösztön­nek, a helyes, a/. ízléses erköles kereten belül nem I természetes nloii való kie.egit.-S". elsorvasztja les­tét, a gondolaiokiiük ily egy pontba való rögzítése hisztérikussá, képzelődővé teszi lelkét, de meg ma­rad az a nagyszerű elégtétele, bogy erkölosöseii szállhat • sirba s bűntől mentesen egyesülnél a lóid polaval. Lehet, bogy ezek esak szélsőségei nz é,cinek, azonban a huszadik szazadban, a társadalom és a gazdaság, berel.de. U.ÓM k roh» - cM.lurioja mel­lett, sajnos miudml "W v " ,k " melyik utat válassza a ml. vagy hcyesebbei, akár melvik útvesztőt* vezesse végzeie, sorsa ke­rti osszeuiközéso • ijó erk esel .* nmuegvezlK a magántulajdon pillérein épüli i«r»eda i loHHga­saval, sőt oszlopai képezi sliuak. 11» elővesszük icg elavul, irók mm.ká.t, a poéta, meg Neebhen elfmcjl... vers:.!, ott latunk U éneke,ve es dioöuve egy ..ekünk majd mm is­meretlen louauniil a s/ercinc -V k .1 dUttfhg ei vol, a rngója kél lény elsülésének , ...Kolestele k tartott,U .Zt « »t, .kl miml« lelki közösség nélkül puszta,, anyagi érdekből el­adta ZtSgál egy b-rtinak. IFolyt, köv nmk. bogy bizony nem alaptalan, nem eÜiletelesséir. nem túlzás és rüviillátás, latiéin az io;izi helyzetnek tisztit szem­űt;! való meglátása. A mi országunk népességének gaz­l;isáo;i állapota és anyagi helyzete ma »lyaii, bogy rendkiviili kiadásokai nem )ir el. Nemcsak a munkásosztály, ha­léin a középosztály is krajcárra kiszá­llított buclgetvel dolgozik. De ez a crajcárra kiszámított blldget beválik íyáron. ősszel, tavasszal és csődöt mond élen. A fűtés, a világítás olyan hatalmas isszegre nő meg télen, a ruházkodás innyival drágább, az étkezésnek a költ­sége annyiyal megnő, hogy még a leg­izolidabban élő, legpontosabb, legtakaré­kosabb csillád is ti tél beáltával egyszerre lefioittel kezd küzdeni. A téltől való félelem nem alaptalan 's egyike azoknak a problémáknak, tmelyeket csitk igazán nagy gonddal és iok hozzáértéssel lehet és kell megol­tani. Mert meg kell oldni. N'etn lehet egy nemzet élete igazin nyugodt és rend­szeres, ha egy évenként elkövetkezői természeti tünemény, a hideg a tél. az] életébe zavart hoz. Azok az intézmények, iimelyek a téli nyomort enyhíteni akar­ják. melegedő szobák, ingyen kenyér kiosztó hely, ingyen tej osztogatás, népkonyha, mind csak egy-egy részéi, sőt talán csak egy-egy apró problémá­ját oldja meg a nagy probléma komp­lexumnak. (Vak egy módja van a végleges megoldásnak, A kereseti viszonyok ja­vítása. A drágiisági pótlékok rendszere, amely ma az egész országban uralko­dik teljesen használhatatlan valami. Használhatatlan azért, mert esak pilla­natnyi javulást okoz. és mert sohasem biztos, hanem egyének vagy intézmé­nyek jóakaratától és hangulatától l'ü".",'. A kereseti viszonyok javításának általános szükségéi mindenki és min­denkor hangoztatja, de talán sohasem hangoztatható jobbkor, mint ilyenkor tél 'lőtt. amikor a tél rettenetes lehetőse­iéi elől való félelem - amelyhez most inée- egy háború eshetőség rémei is hozzájárulnak foglalják el a kedé­lyeket. Hogv a kereseti viszonyok javítá­sára milyen intézkedéseke! lehetne és cellene tenni, ez a kérdés már egész más rubrikába tartozik. /••. /.. Nemes vállalkozás. — A pipái vonós ötös. —• A mult év folyamán az hírlett, hogv az « \,l„ László-tele ti 1 il.11 III•.IIilli tálSllUt. lliely II lo­.árosból, mint székhelyéről idöközönkiw ki-kijn, i vidékre hangversenyezni, más szóval célul tüzte ii magának a szép. a komoly, az egyedü. érté­;es zenéi legteljesebb pompájában, vwgyis töké­eles, teljes Zenek ifi |e|do|gozá»hall bemutatni. •gyszóval a klasszikus zenét a provinciában tneg­snierteini, Pápa városába is el szándékozott önni, liogy itt egy estén át -— programjának tljen. Akkortájt, ugy tudjuk, maga a polgár* Des,er puhatol.,dzott oly irányban, vájjon a . ,i­os lakosságában van-e annyi hajlandóság, hogy i tetemes költséggel járó hangversenyt azzal iuauszirozza. miszerint a megszokottnál nagyobb leléptidijak mellett a rendelkezésünkre álló igyetleu hangversenytermet, a Ciríífet megtöltse, la mar tudjuk, hogy a filharmonikusok ueih öttel; ei Papára, — tehát vi.ágos, hogy a pol­gármester pnhatolódaásának az volt az sredmé­iye: Pápa város lakosságában nincsen meg a lajlandóság. hogy nagyobb, t. i. a SKokOttnál lagyobb összeget áldozzon meg az aránylag egiökeleteseiib műélvezetért sem. Csak halvány sejtelhie legyen valakiuek ,rról, hogy ilyen filharmóniai társulat tagjai gytól-egyig minő általános zenei intelligenciájú tuberek s a maguk hangszerén egyenkint való­ágos művészek, hamarosan tisztában lesz azzal, uiként itt abszollltbecsü műélvezettől estünk el, nelytöl e város polgársága még igen hosszú dön át meg lesz fosztva, inert. . t-it esszük Kun jaszlóéktolj egyhamar nem fog ujabb ajánlat irkezni. De térjünk a dologra! Bendben vau ez igy? Ugyebár nincsen. lia azonban csak annak a kouttatálásála zorítkosunk, hogy ez nincsen jól. nincsen rend­ien, az okokat pedig nem kutatjuk, bizony seift« nit sem változtatunk a jelenlegi helyzeten: ma­ad minden a légiben. Szerintünk városunk intelligenciájának a egnag.yobb része, vagyis a műélvezetekért kü­önben áldosui hajlandó lakosság igen nagy sza­;aléka egyáltalán nem ismeri kellőképen -"-in a ilharinoiiiát. sem a klasszikát s ••z-k mán a ny— endo élvezetet sem. Kevés ember van ugyanis J apán, aki hajlandó egy hasonló műélvezetért, uég pedig tisztán ezért felutazni a fővárosba s irte tán haiomszor-iiégyszerte nagyobb költségbe Ceveredni, niint a mennyibe he.yben meghall­athatta volna. Már pedig csak e/, a kevés ~m­>er mondhatja, hogy tudja azt : miért költekezik. Tehát a mi jó publikumunk, a mely igazan emekel. mikor egyes művészek es művészi.'; Upai szerepléséhes segédkezet kell nyújtani, uert. képes megtölteni a nagytermet, hogy az a zr. nőegylet, vagy kath. kör, vagy Perutzgyari ruképzökör, s mit tudom mi niilyeii egyesület, •agy helyi magánvállalkozó valahogyan mcgt.t­álja a maga számadását, teljesen hidegen marad üresen hagyja ugyanazt a nagytermet akkor, m drágább es ismeretlenebb az élvezet. Mi it' a teer.dö? Qlcsó módou meg k-Il sniertetni a mi közönségünket i klasszikus lével, Es miképpen történjék ez r A felelet öregében megvan ös>zes helyi ipíaiuk mult. heti számában, a melyben rövid ur alakjaim,i közölve van a pápai vonosfttös negalaktilása és működésbe lépese. A Pápa, Lapok többek között azt is je­ezte, hogv a vonósötös-t.irsaság célul tüzte ki i népszerű hangversenyek rendezését (itt a nép­zerü alatt az olcsót is szabad érteni s általában i klasszikus zene ismertetését, Igy vini helyesen. Láttuk, hogy az az oki i közönség idegenkedésének, hogy nem ismeri Len tormában, vagyis zenekari ieldolg izasban iz egye lül értékes zenét, — ergo meg keli vele sniertetni. Láttuk, hogy ismeretlen mfiélveze­ékért nem hajlandó nagyobb péuzáldosatókra, — ergo ingyen kell hozzájuttat! i. Majd, ha -n­,ek az öt-hat lelkes muzsikusnak a révé,, meg ogja tudni, még pedig ingyen azt. hogy van ám i világon az eddigelé becsesnek tartott kiilöu­éle ének, hegeilii meg zongora virtuozitásnál nég becsesebb, mert tökéletesebb valami is, s -d ogjn tudni képzelni, hogy az ön-hat ember te­,eu kóstolónak jutott klasszikus zene milyen nveiK tálat lehet egy teljes Zenekar elöioli«aIián. ikkor, ugy véljük, magából a közönség köréb d ogjak megkelni a polgármestert, hogy szerezz,­neg a filharmonikusokat, kerüljön -\/. bármtbe is. Ilye,, beállításban a megalakult vouús-ötöe

Next

/
Thumbnails
Contents