Pápai Lapok. 39. évfolyam, 1912

1912-11-10

A határidő-üzlet ellen. A Magyar Gazdaszövetség igazoló* választmánya elhatározta, hogy sürgetni fogja a tózsde reformját, nevezetesen a hatandó eltörlését a kormánynál. Vizsgáljuk csak meg, hogv honnan iüjnak a szelek? Miért jut a Gazdaszövetségnek eszébe, hogj éppen a határidő-üzlet ellen szólítsa fel a kormányt? Ks miért választotta ép most o reform tárgyalásának az idejét? Ennél; a törekvésnek a kezdetét arra az időre kell helyeznünk, amikor a bécsi börzén eltörölték a határ-idő üzletet. Nem mintha üdvösnek találtuk volna az osztrák kereskedelmi kormány intézkedését és mint ilyet utánozni kiváutuk volna, hiszen a mi viszonyaink nem fedezik az osztrák viszonyokat, mi uem vagyunk iparosország, sőt expootive őstermelők vagyunk, nagy a forgalmi anyagunk és igy épen a gabonahatáridő üzlet az, amely a honi terményeknek évek óta óriási árakat biztosit, tehát gabona határidő-üzlet elsősorban is agrár érdek. Valahonnan tehát nyomást gyakoroltak az agrár közvéleményre, amikor az megokolatlan lépésre határozza el magát s rövidlátásában saját érdeke ellen indit akciót. Nem nehéz kitalálni, hogy Bécsből fuj a szél. Ugyanis mikor a bécsi tőzsdén eltörölték a határüzletet és Budapesten nem, a magyar tőzsde jelentősége elképzelhető mértékben növekedett. Ez volt az, ami osztrák barátainknak olyan nagyon fájt és ők voltak azok, akik kitartóan követelték cs követelik a magyar tőzsde reformját. Ennek a célnak az érdekében, mint a jelenségek mutatják, sikerült félrevezetni a magyar agráriusok véleményét, akik most az osztrák érdekek szószólóivá váltak és tulajdonképen saját tendenciájukkal jutnak ellenkezésbe, amikor az osztrák ellenséggel karöltve akarják a budapesti gabonapiacot nagy fontosságából és pozíciójából kiforgatni. A magyar tőzsde Európa egyik leglontosabb piaca lett azóta, hogy Bécsben eltöröltek a határidő üzletet, az osztrákoknak tehát alapos okuk volt az akcióra, amely meg is termetté a maga sajnálatos gyümölcsét, a Magyar Gazdaszövetség reform határozatát. Hiszen szó sincs róla van szükség tőzsdereformokra is. ha haladni akarunk, de bizzák ezt esak a tőzsde autonom jogkörére, amely praktikus tapasztalatok birtokában egyedül van hivatva ezt a kérdést elintézni, mig az az eljárás, hogy egyenesen bécsi cllen[ségünk tanácsára hallgatunk, a megérthetet lenségig obseurus és elhibázott dolog. Es hogy miért látták elérkezettnek az osztrák agrárvilágban ennek az akciónak a kiszorítására az időt, azt nem nehéz kitalálni. A balkáni háború meglehetősen a többi európai nagytőzsde gabonaforgalmát emelte, és nem a miénket, mint az várható volt. Természetes, hogy az ő forgalmi emelkedésükkel együtt jár a mi forgalomcsökkenésünk, annyira, hogy a kontremin-spekuláció is, inel}- ilyenkor mindig krónikusan felüti a fejét, ezúttal egyáltalán nem vehető észre, tehát a viszonyok olyanok, ^íogy ha eltörlik a határidő üzletet, egyúttal a börze lüktető életét állítják beteglábra. Elismeréssel kell adóznunk a bécsi párt az ügyészségének, mert hiszen elgondolhatatlan, hogy a mi érdekeink elleni törekvésnek sikerüljön hangulatot csinálniuk, és nekik ez sikerült. Malmost minisztériumunkon a sor. hogy a következményekkel józanul számolva egyszer és mindenkorra lehetetlenné tegyék az osztrák szervek befolyását. Nii MMM tanfolyan Pápán. (Felhívás a város közönségéhez.) Minthogy nap-nap után jelentkeztek Pápán hol egyik, hol másik tanárnál oly nők, kik inasukat részint a kereskedelmi levelezés, részint a gépírás, gyorsírás, részint a könyvvitelben, vagy kereskedelmi számtanban kiképeztetni óhajtották, de részint a tanárok nagy elfoglaltsága miatt, másrészt meg a magas tauitasi-dij miatt csak egyik, vagy másik tárgyban nyerhettek oktatást, önkényt felmerült a kérdés, nem lehetne-e ezen oktatásokat valamiképen szervezni, s az egész oktatásnak az összes kereskedelmi ismereteket felölelő rendszeres, egységes formát adni. Ezért több helybeli tanár értekezletet tartott és elhatározta, hogy -- mivel ilyen női kereskedelmi tanfolyamok rendszeriül kereskedelmi testületek égisze alatt állanak — felkéri a helybeli Lloyd es Otnke pápai elnökségét, hogy a szervezendő női kereskedelmi tanfolyamot erkölcsi támogatásban részesítse s a felügyeletet vállalja el. Nevezett egyesületek együttes ülésükben elhatározták, hogy a nöi kereskedelmi tanfolyam létesítését szükségesnek tartják, erkölcsi támogatásukban részesitik s a felügyeletet is készséggel elvállalják ; egyszersmiut megbízták Dr. Kapossy Luczián ret. fögimn. tanárt és a kereskedelmi tanonciskolái igazgatót a tanfolyam végleges szervezésével. Az oktatás célja megadni azokat a kereskedelmi és gyakorlati ügyességeket, melyekre egyfelől a kenyérkeresetre utalt nőknek, mint üzleti alkalmazottaknak, pénztárnoknöknek, könyvelőknek, levelezőknek stb. Másfelöl müveit leányainknak, mint a család tagjainak az apa. vagy a férj üzletébeu és egyáltalában a vagyonkezelés és háztartás ésszerű vezetésében szükségünk van. Tanítandó tárgyak a következők: 1.. A kereskedelem ismertetése, keresk. levelezés és irodai munkák, heti 3 órában. 2., Német kereskedelmi levelezés heti 3 órában. ,'{., Könyvvitel heti ,'1 órában. 4-, Kereskedelmi számtan heti ÍJ órában. 7).. Kereskedelmi földrajz és áruisinoret heti 2 órában. (j., szépirás (magyar és német) heti 2 órában. 7., Gyorsírás heti ő* órában. 8., Gépírás heti 3 órában. Szombaton és vassmap a tanitás szünetel. I A növendékek állandóan nöi felügyelet alatt állanak. kor a festék a vászonra kerül, szítt ke vairy rikitó huleg folt le«z. Es így vagyok miiidimnel. A lelkemet néha elringatja egy-egy melódia, zengő szimfóniák ImÜáinzanak körülöttem, leülök hirtelen a zongorához ráütök a billentyűkre. Zűrzavar, zűrzavar! Hát látja, ez rettenetet*. Ez lesújt, kétségbeejt! . . . — De asszonyom, •— felelte a tudós könyvmoly komolyan — önnek nincs igaza. Ne akarjon ön ilyeneket. — Hát? A múzeum derék tisztviselője ég leié fordította a szemeit és nagy, benső ellágyulásával, gyönyörtől átzengő hangon mondta : — Nincs szebb dolog a másolásnál KrizHŐczy.ié meglepődve nézett rá, de a tudói férfiú lelkesen folytatta: — Igen, a másolásnál! Ah, a másolás! Elmerülni egy nagy szellem szemléletei..;, elemezni tehetségének, teremtő erejének alkaté.< meit. föllejteni, részekre bontani és kiélvezni apróra, minden parányi szépségét, a legelrejtettebb, a legképzettebb szépséget I-, meg azokat is, amelyekről maga az alkotó művész sem tudott; belemagyarázásait kimagyarázni, szai.alvokaf iev mii, irányzatokat magállapítani, belesejteni lemarni, felmérni, okoskodni, büieselkediii, ah, minő nagy, felséges élvezel! Tudja, mi ez mindent összevéve? — Mioeoda? — A más.las élvesete. — Igen, ezt mar mondta, — jegyezte meg Krizsóezyné uem minden guny nélkül. — De uem lehet elég sokszor ismételni. Krizsóezyné lemondott arról, hogy megértesse magát a könyvinollyal, megkérdezte hát : — Es min dolgozik most, tanár ur? A tudósnak fölgyúlt a tekintete. — Egy izgalmas érdekességű tanu'mányou! — felelt a tudós diadalmasait. — Es mi az? — A címe: „A pontosvessző művészi elhelyezése l'.aróli Szalui Dávid müveiben." II. Vasárnap délelőtt volt és a gyertyák lecsurgó fagyuja tette nehézzé a kis falusi templom levegőjét. Krizsóezyné ott ült a szokott helyén és a mellékoltár egy kis ügyetlen faragású Apostol szobrán mosolygott. Kent. a kórus t'alépcsőjén dobogtak a szaiadj gálő gyerekek s a kántor a repedt tüdejü orgonán i végigszalasztotta ar. ujjait. Már beharangoztak a harmadikra, de az öreg pap még a sekrestyében bajlódott a miseriiliájával. A templomban ép egy köhintés hangzott ei, csikordult a nagy ajtó, a küszöbön léptek járása hallatszott, uj hivők jöttek, bemártották ujjukat a szenteltvíz kömedencéjébp, meghajtották térdüket és beültek a helyükre. fent, a kórusban a kántor unatkozhatott, mert időnként belecsapott az orgonába, futamokat játszott, majd megfeledkezve magáról, egész melódiákat. Krizsóezyné ugy vette észre, hogy a kántornak más a billentyüverése, mint egyebbkor ; egyáltalán, mintha más ember orgonálna. Azelőtt fujt, szuszogott, nyögött és hörgött az orgona, most pedig mintha lágyan olvadoztak volna benne a hangok. Aztán milyen különös, honnan szedi ez a falusi tauitómester ezeket a leheletszerű melódiákat, játszi, szeszélyes hangulat-futamokat? Egvszerre csak mélyen megzendült odafent nz orgona öble, mély, meleg áhítatos, himuuszos hangok tőitek ki belőle, uj, friss, különös, megremegtető hangok, Krizsóezyné nem tudta megállni, hogy hátra ne nézzen, fel a kórusra ahol ar. orgona megfakult sípjai katonásan sorakoztak egymásmellé Ilii történt itt? Hallucinál? Honnan kerülnek ezek az isteni hangok e fújtatóval élesztett, öreg sipládába? Ki játszik? A szentélyben megcsendült a esengő, a sekrestyéből nyíló ajtón belépett az 0 reg pap, kezében az aranyhímzésű lepelbe takart kehellyel, a hivők felálltak, megkezdődött a mise. Miseslatt még néhány közhelopott finom futam gyönyörködtette Krizsócr.ynét s mikor véget ért as I istentisztelet, sietve ment at a plébániára. Az öreg pap még ott tett-vett a sekrestyében A ref ek toriamba, ahova egy kis cseléd bevezette a kastély úrnőjét, behalalszott az öreg duruzsolása, Vctkőzés közben veszekedett valakivel. — Ez igy nem megy, — pattogott Uten agg szolgája — maga még naivon fiatal, barátom, összetéveszti az Ur hajlékát valami sziuházfélével.