Pápai Lapok. 39. évfolyam, 1912

1912-10-20

1912. október 20. Pápai Lapolt 3. Dem egészen feleslegesnek nyilvánítja, inert szerinte e helyett az elemi iskola első, második, harmadik osztályában is legalkalmasabb a levegő, majd az iskolának padja, amelyen ujjal, vagy krétával rajzolnak. Csak az értékesebb tervrajzot készítteti el holmi durva csomagoló papirosra, de azt sem abból a célzatból, hogy azt a rajzvizsga után a tauul") eldobja, hanem, hogy a házi ipar terén számos alakban értékesíthesse és apró pénzre felválthassa Igy óhajtja Fióris a magyar generációt, a szegénység nyűge, — tehát a szolgaság járma alol felszabadítani. Ugy okoskodik, hogyha a japán-iskola erre képes, miért ne tudna a magyar iskola hasonlót, produkálni ! Ebbeli ténykedésével kapcsolatban kettős hazafias kötelességet vél teljesíteni, mert ö az idegen görög, asszír, római, persa sikdiszitniéuy helyett a legszebb és legváltozatosabb magyar styiü votivamokat ismerteti meg. Ezzel a máskülönben is mellőzött, fél müveit sziliben feltüntetett magyar nemzet jó hírnevének megszervezésére törekszik. Es ezt igen könnyen el is éri. Hiszen az Írott nagy kezdőbetűnk két kézzel való leírásakor a gyermek akarva, nem akarva, máris tulipáutor. rajzol, mihelyt e betű felét lerajzolta. O az ismeretről tér át az ismeretlenre, a könnyebbről a nehezebbre. A rajztanitás tervszerű újításával leheli rá Fióris a házi iparcikk magyaros jellegét. Eddigelé miudig^az elemi iskola első osztálybeli tanulói végzik aránylag a legterbesebb munkát akkor, amikor ők S - •«) hónap alatt az irott és nyomatott belüknek, római és arabssá átoknak 116 különböző alakját leirni ét annak jelentőségét falfogni megtanulják. A kézügyesit esnek ezt a roppant, terhes munkáját az első tanév eltelte után minden iskolában félbehagyják, de Fióris ezt a körülményt előnyösen, melegében kiaknázza azzal, bogy hazatiasságból, ennek folytatásául a szebbnél-szebb magyar sik-diszitmény elemet motívumot) iktatja he. (mert a magyar iskolás fiuk csakis igy róhatják le őseink iránt való hálájukat, amiért nekünk oly gyönyörű sikdiszitményt hagytak hátra, mely ugy színpompa, valamint motivumgazdasága dolgában a világ összes sikdiszitményét felülmúlja.; Fióris játszi könnyűséggel tanítja a magyaros leveleket, szálakat, kacsokat, bimbókat és a virágokat. Ezek a harmadéves elemi iskolás tiuk tervrajzuk elkészítésekor ugy illesztik egymáshoz, mint mikor a betűket, a mondat leírásánál egymásután írjak ki. Mindazonáltal ez a tervezés a t.múlónak nagyedtésznyi erejébe sem kerül, mint. az eddigelé, a regi módszer mellett történt, söt azt nagy élvezettel tanulja mindegyik gyermek. Ö kárhoztatja a gépies másolásra alacsonyodó, lelket ölő rajzolást, hanem a tanult rajzelemeket, a magyaros virágokat a tervrajzolásnál rögtön értékesiti, melynek krétával a padra való rajzolása, ha eleinte uera is sikerül, de a szégyenérzet, nem veri béklyóba a rajzban való elöhaladást, mert hiszen a tanuló szivaccsal azt azonnal letörölheti, igy hát nincs oka pironkodnia tanuló társa előtt a rosszul sikerült rajz miatt. Ez az ál-szemérem volt a rajznak derékkötője ! Ez a módszer önti a tanulóba a bátorságot, a tervezési merészséget. A mester folytonosan azt hirdeti, azt bizonyítgatja tanítványainak, bogy m összes síkdis/.itési művészet nem áll semmi más egyébből, mint csuppán csak az irott C betűnek rajzolásai)')!, variálásából. Ezt. a betűt pedig már az elemi iskola I. osztályában mindenki megtanulhatta. Hűnek tudatában aztán a tauulóbau egyszerre lerontja az ingadozást, a tétovázást, H félénkségét és a rajzolás nem lesz előtte oly félelmetes és költséges foglalkozás. Ó semmiféle drága nyomatott rajzmintán uem szorul, mert a természet elégböven ingyenmintát ad. Csupán taneszközt hasznai. Az óvodások szemléltető taneszköze uem más, mint a faliórának számlapja 'cirferbiatja) és annak nagy mutatója. Ez mutatja ama függőleges és vízszintes, vagy ferde egyeneseket, melyeket nekik a levegőben lerajzolniuk kell. Az elemi iskolás fiuknál a palatáblát Jiasználja, csakhogy most ennek, mint rajzszemléltetö eszköznek 4-es lapja,' vagyis belese vau. Valamennyi egy közös fakeretbe vau foglalva, melyet használat közben, mint a parasztleányok a fiókos tükröt, 45, vagy esetleg 90 tokra felállíthatnak. Az első lap a palalemez. Ez éppen olyan, mint a régi volt, melyet minden ábécés fiu hasznait. A második az üveglemez, a harmadik a fémszita-lemez, a negyedik egy igen vékony puhata-deszkácska, mely megvédi az üveg- és a fémszita-lemez' az összetöréstöl. Az üveglemez arra való, hogy erre, miként az üvegtáblára a tanulok (fordított tartású tollal, kinyújtott kézzel) az üveglemez háta mögé elhalj ezett rajzmintának távlati képét gépiesen tintával rajzolják fel. Erre szolgál a femtisztalemez is, csakhogy erre a mögötte lévő konyhai, szobai tárgyakat, játékszereket, virágot, gyümölcsöt, stb. mint rajzmiutát már tejpalavesszovel kell rajzolniok. A III. elemi osztályban a magyar stylü közös iY.jziuiuiákat maga az ügyesebb tanítvány irja, vagyis rajzolja le a fekete falitáblára, de csak a jobb telét, a másik felét csak pontozóttan rajzolja fel. Ennek minden egyes kanyarulatát számmal jegyzi meg és azt a vigyázó fiu a pálcával mutatva vezényli. Tehát a rajzoktatás tömeges. Ezt vezényli a vigyázó a jobb, — majd bal, vagyis mindkét, kézzel a levegőbe. — majd a padra való rajzoláskor. A padra is eleinte csak a mutató ujjal rajzolnak, csak azután térnek át a krétával vaió padon történő rajzolásra. Hogy honnét veszik a magyar styiü motívum mintát? Erre az a felelet, hogy egyelőm ahonnét tudjak. Hiszen Magy arorszagon alig van egy község, ahol egy néhány magyaros subadiszt, kalotaszegivarottast kapui ne lehetne. Később pedig a kinyomatandó vezérkjuyv a legnagyobb választékban szolgáltatja ezeket. Az ebben levő magyaros luiiitagyüjteméuuyel egyszersmint lemossuk magunkról azt a szegyen:, mely rank amiatt háramlik, hogyha az ember a magyar stylü gyűjteményt beszerezni akarja, a/.t nem kaphatja meg Budapesten, hanem Prágában. Linzben, Bécsben és Gracban. A vezérkönyv iaz első éves óvodás"k: 1 kezdve a középiskolán végig;, a tanai,vau t havonkénti beosztással részletezi, világosan ós érthetően mindent megmagyaráz, olyannyira, hogy Fióris dr. egyszerű módszerével, vezérkönyve nyomán még az a tanító is eredménnyel taníthatja a rajzot, aki maga rajzolni egyáltalán semmit sem tud. A rajztanitás eme könnyű módjával nz „Erdélyi magyar közművelődési egyesület.- e| leni

es titkára, a tudós Sándor József behatóan foglalkozott. Egyéb pártolás hiányában maga az EMKE nyomtatja ki a vezérkönyvet és az általa fentMtott iskolákban az óvónők és tanítók között osztja szót. Az egy évi kenyérkereseti rajztanitás befejeztével maga az EMKE igazgatósága kér elfogulatlan bizottságot annak megállapítására, hogy a kenyérkereseti rajzoktatas mennyiben van hivatva a házi ipart meghonosítani és a magyar szövőipar számára a világpiacot meghódítani. Fióris vezérkönyve szerint a tanítónak, valamint az- óvónőnek a rajzoktatas menetére való szigorú felügyeleten kivül úgyszólván semmi teendője ninc.-t, mert itt az egyik vigyázó olvassa a vezérköuyvböl a vezényszavakat, a másik ügves fiu a fali táblára felrajzolt ábrának egyes kanyarulatait megszámozza, azokat szám szerinti sorrendben hosszú pálcával mutatja, amit a többiek e,..,,,!.. a jobb kézzel, majd mindkét az a meggyőződés, hogy egy iparosnak aki ma boldogulni akar, többel kell tudnia az irás-olvasásnál. A kenyérkereseti rajzoktatás lényegének rövid ismrrtetése. Irta: Simon Lajos fővárosi polg. jsk. tanár. Dr. Fióris Áron székestóvárosi polgári iskolai tanár, aki Pápán nyerte el tanítói oklevelét, korszakot alkotó találmányával, a rajzoktatás uj rendszerével számtalan t.initóuak és nyomorgó magyar .saladnak juttat kenyeret. Természetesen csak akkor, ha ez az egyszerű rajzoktatási módszer a magas minisztérium rendeletével minden iskolában maghouosnl — Másképp minden marad a régi. A megunt játék, a céda időtöltés helyett Fióris már az óvodában a szabad-, kar-, torna gyakorlatot hozza be. Mar ott fejleszti a testet, tegyelmezi az ideget, és a lelket egyaránt, ezt pedig azzal a célzattal cselekszi, hogy a kartornázás szabatos gyakorlatait annak idejében a rajzoktatás szolgálatába, a saját malmára hajtsa. Hasonló képpeu cselekszik az elemi iskolábau is. Sőt beljebb megy. A betű-vetés mesterségét, csak ugy, mint a toruázás', mind ket kézzel egyszerre a levegőben, játékszel üleg tanítja, mely által óriási időt nyer a rajznak belterjesebb tanítására. Fióris szerint, a kartornázas és az irás nem egyéb, mint rajzolás, melyet, — miképpen a gőzerőt, évszázadokon át kárba veszni hagyták, mert a gondolkozástól, a feltalálástól, a javítástól a legt,.hl. ember húzódozott. Azzal az újítással, hogy Fióris a kartornagyakorlatokat, valamint az elemi iskolábau a hetüket is vezényszóra, ütem szerint a levegőben ••leinte a jobb, majd mind két kézzelj irni tanítja: ezzel a rajzolás legnehezebb és legfontosabb kellékét a szimetriát a kis gyermekek egéss játszva, észrevétlenül sajátítják el. Céltudatos, tervszerű munkáját sikeres h teszt az által, hogy elítéli a dőlt írást, melyteljesen elhanyagolja, kirekeszti a függőleges vonalak begyakorlását, a rajzolást pedig mindig kinyújtott ós nem alátámasztott. tehát szabadkézzel gyakoroltatja. A szemrontó és áttekintést zavaró dőlt irás volt eddigelé oka annak, 'hogv a tauuló képtelen volt függőleges vonalat rajzolni, Evek kellettéi; oda, mig a tanuló a dölt irás tanulásából eredő hátrányokat kiküszöbölni tudta. Fióris a rajzban való haladást gőzerővel gyorsítja azáltal, hogy azt faloldja legsúlyosabb bilincsétől, tudni Ülik a drága rajapapirost csakzotti barangolásban, de nem vagyok többé ura az útnak; az ide-oda hömpölygő vonatok, leherautomobilok és szekerek árja sodor magával beljebb és beljebb ; nein latom többé se a várost, se a tengert, osak a dockok végtelen árboc és sinözőnét. Kéjem szédül a folytonos zakatolástól, már nehezen botorkálok a láda és bordóbástyák között, nem bánnám, ba rendőrrel is találkoznék, legalább megmutatná az utat Végre egy u. n. „száraz medence••hez érek, ahol t. i. a hajókat javítás végett tartják, a medence üres, felette keskeny hid vezet át, melyen kocsik uem járhatnak. Átmenve a hídon ••gérutat nyerek a jármüvek előtt és nekivágva a sinekuek találomra megyek, mig csak a hazak kéményei irányt nem adnak. Most végre léltüuuek újra a tilalouioégérek, a nyugodtabb világ határvonalai; átvetem magam egy korláton — senki sem látta — és tetőtől talpig füstösen és p.ffosan bár, de meg vagyok mentve. Miilön bárom órával később újra civilizált formában ültem a penzió délutáni teájánál, első dolgora volt az öt fontot bekasszálni. Lord Avebn savanyu képet vágott. „tligyjs el mylord, nem csinált rossz üzletet" vigasztaltam, „mert ha a folyó angolnapsrámárakat vesszük, ugy voltaképpen több járna nékem a mai munkáért". . . (Vége.J