Pápai Lapok. 39. évfolyam, 1912

1912-02-04

Pripai Lapok tW9. február 4. a) a kercsk. miniszter bejelentette az ipartörvény részleges revízióját, t. i. az i'pitöi/ta/oktatásügy novelláris rendezései; b) Komárom városában a város képviselőtestülete és az ipartestület összefogva, ipariskola létesítésére megtette a kezdeményező lépéseket; c) uj és igen praktikus berendezésű iskolaszervezeteket ösinertem meg az anncktált tartományokban, (országos kézművesiskola Szerajevóban és Mosztáron; műszaki középiskola Szeravejóban). a)-ra vonatkozólag az 1884. évi XVII. t. e. végrehajtására vonatkozó keresk. min. rendelet az épitömesterségek gyakorlásáról, teljesen elhibázott alkotás és az építőipar fejlesztésére semmi befolyással nem lehetett. Csak két hibáját emelem ki; építőiparosnak nevezi a kömivest (építőmester), kőfaragót és ácsot (1. §.); nem számítja ilyennek az asztalost, holott kőfaragómunka nélkül lehet hazat építeni, as/talos nélkül nem; azután, a milyen viszony van a kömives és kőfaragó munkája között, ep olyan az ács és asztalos viszonya; némely munkát épugy elvégezhet az egyik, mint a másik. Holott az ipar gyakorlása szabad ; bárki lehet vállalkozó, ha szakképzett munkavezetőt alkalmaz (pl. Pápán Oesterreicher Gyula, aki mérnököt, Faa Mihály, aki szinte mérnököt alkalmaz), csak épen épitömunkás nem vállalkozhatik a/, egész épület munkájának szervezésére, ha csak nem kőmives. kőfaragó vagy ács. Másik szervezeti hiba, hogy alakit 21 vizsgáló bizottságot az országban (Arad, B.-bánya, Brassó, B.-pest, Debrecen, Kassa, Kolozsvár, M.-sziget, Miskolc, N.-várad, N.-szeben, Pécs, Pozsony, Sopron, Szeged, Temesvár, Veszprém, /..-egerszeg, Zombor), de nem szervei egyetlen iskolát sem, a hol a tanulók életpályájukra szakszerük-^ előkészüljenek, tz okból burjánzott fel annyira a magánoktatás épen az építőipar tekintetében. Egyetlen épitöipariskolánk szervezete sem alapszik ezen a min. rendeleten, mert az iskola 2 évvel az ipartörveity előtt kapta szervezetéi s állandóan meg is tartotta — a mai napig, csak az a hátránya, hogy rém zsúfolt s kétféle typust egyesit, rendes tanfolyamon (30 hó) oly tanulókat, kik 4 középiskolát végeztek és téli tanfolyamon (20 hó) építőm unkási >kat. Egészen fölösleges a 21 országos vizsgálóbizottság — iskola nélkül; meg kell valamennyit szüntetni, — hisz az államépitészet alkalmazottai tisztviselők, hivatásuk szerint, nem vizsgálóbiztosok, annál kevésbé tanárok; állítani pedig országosan annyi épitöipariskolát, amennyi a viszonyoknak megfelel; a téli és rendes tanfolyam különválasztásának sincs értelme, ha már elvben ugy is elfogadtuk a recompensatiót (aki négy középiskolát végzett, annak 30 hó elméleti tanulás méltókkal több szabad, mint egy leánvnak. Még a násznton elhatároztam, hogy megismerkedem Magával. Csak aeuimi ellenvetés! Maga tartozik engedelmeskedni nekem. — Kifőztem egv tervet, amely nem veszélyes sem rám, sem Magára és mégis elérem, amit akarok. Ki ti, amit a-k-a-r-o-k. Holnapután, szniulraton, az esti órákban nz uracskám el lesz foglalva; nem is tudom mikor jön haza és éu ez alatt az. ido alatt renden vonat adok Magának. Az Aranybárány hetes szánni szobája ezen a napon az enyém. Kste fél nyolckor odavárom. Meg akarom nézni, meg akarom ismerni egyszer, egyetlen egyszer, aztán soha többet. Látni akarom a lelkem szerelmesét, meg akaiotn ismerni azt a férfit, akit ismeretlenül • szivemben hordok. Basal nem csalom meg az uramat, ugy-c'.' de nem is akarom. Most Isten veié. .Szombaton este fél nyolckor. Aranybárány I. emelet, 7. A találkától egyikünk sem léphet vissza, l'dvözli Berenikc. A jelenet. Az Aranybárány 7-es szánni szobájában egy babonás szépségű asszony ül az ablak előtt. Lengő tollakkal díszített nagy kalap van a fején. Néha föláll és türelmetlenül sétál a szobában. — Még egy félóra — suttogja magában — aztáu itt lesz. lett, tizenhárom havi gyakorlat kell; aki építőmunkás, t. i. felszabadult segéd, annak 20 havi elmélet eleg). Ha már van különböző tagozat, szervezet, ezek egymáshoz való viszonyát kell inkább rendezni, egyikből a másikba lépést szabályozni. Nekünk ahány ipariskolánk van, jóformán annyiféle szervezetű s egymáshoz való viszonyuk rendezetlen; pl. a kassai felső ipariskola 3 évfolyamú s csak gépészeti szakosztálya van; a vele egyenlő rangú szegedinek 4 évfolyamán van gépészet, (I. II. év); fa és'fémipar (III. IV. év), ugy mint az alsófoku ipariskolán (pl. Győr, Pozsony stb.); a b.-pesti felső ipariskolának ismét csak 3 éve, de négy szakosztálya vau (gépészet, vegyészet, fémipar, faipar; az építészet 1898-ban kivált; 1912-ben kiválik a vegyészet is). A b.-pesti mechanikai szakiskola ismét 4 éves, négy középiskoláról újoncoz, de — nem biztosit önkénytességi jogot. Teljesen rendezetlen, kiforratlan az iparművészeti szakiskola, a reá fordított óriási költségek ellenére; hivatása lenne igazi középfokú szakiskolává lenni, amely több szakmát egyesit magában. Sokat tanulhatnánk az annektált tartományok műszaki iskoláiból, különösen a szervezet logikus berendezését illetőleg; ott pl. Van országos kézmüvesiskola Szerajevóban, 1893 óta; célja: ipartechnikai értelemben ügyes mesteremberek nevelése, akik műhelyüket a legszerényebb körülmények közt is sikeresen vezetik; van műhelyi gyakorlat, szakmák szerint elkülönítve és elmélet (rajz, üzletvezetés stb.), közösen valamennyi szakmának. Tart a tanulás, mint nálunk az alsófokon (Győr, Pozsony stb.) 4 évig; ebből előkészítésre esik 8 hó, a műhelyben; az itt észlelt hajlamok szerint osztják be a növendékeket asztalos, lakatos, kovács vagy bognár műhelybe véglegesen. (Nálunk ezt a négy iparágat fém és. faipar elnevezés alatt vonják össze). A felvétel és tanulás ingyenes, beleértve a szerszám, anyag és tanszer használatát is. Az évi fentartás 80.000 K, melyből 32.000 esik a tanulókra (egyre-egyre 390 K); a végbizonyítvány — útra való ;rz illető iparág gyakorlására; nem kell holmi külön vizsgálóbizottság elé járulni. 1899- 900-ban volt 102 növendék, jelentkezett 3 ennyi; végzett, az intézet megnyitásától kezdve 45; évente m. e. 15. A mosztárinak hasonló a szervezete, csak lábbeiikészitő szakosztálya is van. 1897-ben nyílt meg 47 tanulóval. A miiszaki középiskola Szerajevóban építésvezetőket, pallérokat, utmestereket, földmérőket képez 3 év alatt azokból, akik 4 középiskolát vagy kereskedelmit végeztek. Megnyílt 1889-ben; eddig 59 végzett, évente m. e. 7-8. Ha nálunk az utmesterséget ilyen műszaki A városban már kigyulladtak a villainosláiupák s mint egy hatalmas méhraj zsibong, nyüzsög az ezerszemű város. Kpp most ért a szálloda elé egy magas termetű feketébe öltözött elegáns úriember. Körülnéz és hirtelen besurran n kapun. Fönt a hetes számú szobában hangosan megdobban az asszony szive. Szinte érzi, hogy most . . . most jön. Valaki halkan kopogtat az ajtón. — Szabad! — Szól az asszony. A férfi félénken lépi át a küszöböt s beteszi maga után az ajtót. Az asszony csendesen fölgyújtja a villamoslámpát. — Szent isten ! csak . . . ne-cm ... A feleségem — szepegi remegve a férfi s majd kővé válik mikor az asszonyra tekint. A kalandbátor férfi mint egy foniiy:.dt nyárfalevél remeg a szintén halálra ijedt fiata! asszony előtt. Bár pillanatig halálos csönd. Mindenik a másiktól várja, vagy tahin nem is várja, hogy megszól laljon. Az asszonynak most hirtelen föl villan a szeme s mint vizáradat ömlik ajkáról a szó. — Igen, hál ez az a nagy elfoglaltság, amit ravaszul kieszelt előttem? Hát ezért akart ina este magamra hagyni, hogy titokban itt a szeretőjével találkozzék? Pfuj! Szégyelje magát! Alig néhány képzettséghez kötnék, egyszerre vagy 300 végzett ember iránt indulna meg a kereslet s úthálózatunk, mely rffost alig lehet külötnb, mint a balkáni, nagyot lendülne általuk. b) -röl nem nyilatkozom, csak jelzem, hogy az épitöiparoktatási novella országgyűlési tárgyalása alkalmából bizonyára föltámad legalább annak a 21 városnak étvágya, ahol most vizsgálóbizottság van, de iskola nincs. c) -re nézve 1. A budapesti felső épitöipariskola leltári vagyona (ingatlan, ingó) 648.980 K, melyből 517.000 az ingatlan, 131.000 az ingó vagyon. Évi költségvetése szerint 1910 végén személyi kiadás 80.856 K dologi kiadás 22.896 K összesen: 103.752 K 2. A budapesti felső ipariskola vagyona 1909 végén telek értéke 241.25730 K ) épület értéke 1.599.50431 K ) 1.840.761 61 ingóságok 484.558-04 K összesen: 2.325.319*65 K évi kiadása: személyi 2(>4.000" K dologi 68.000- K összesen: 332.000- K 3. A szegedi f. ipariskola 1909. évi felszerelése 129.842 K kiadása volt 160.935 K épüiete 800.000 koronába kerül. 4. A kassai felső ipariskola vagyona 1909 végén ingóság 313.968 K ingatlan 360.417 K összesen: 674.385 K évi kiadás 134.892 K 5. A sz.-udvarhelyi kő és agyagipariskola vagyona 1909 végén telek, épület, felszerelés 161.400 K évi kiadása 56.660 K 6. A zalatnai kőfaragó és csiszoló iskola vagyona 1909 végén ing,'i, ingatlan együtt 215.21734 K évi kiadása 53.177-06 K 7. A késmárki szövöipariskola 1910. évi kiadása 55.802 K forgótőkéje 26.700 K felszerelése 115.474 K telke, épülete 600.000 K stb. stb. A rendkívüli tanfolyamokra vonatkozólag a budapesti fémipariskolán 1910-ben ötféle szakból volt (gözkazánfütök, stabilgépek, szakrajz, lokomobil és cséplögépkezelök, műhely gyakorlatok), 1—3 hétig, este 7—9 és vasárnap d. e. 10—12 közt. Hogy ez a berendezés erőltetett, bővebb illusztrálásra nem szorul. hónapos terj és máris be akarja szennyezni a házasságunkat . . . Kit vár . . . kit keres . . . miért jött . . . kit rendelt ide? — Nézze, drágám — szól a még mindig remegő férj — ne csináljunk szállodai botrányt. Csendesedjék, csillapuljon le és beszeljünk cseudesen, higgadtan . . . — Uugy, csillapuljak le, beszéljek csendesen, talán bocsánatot is kérjek, amiért meg akart csalni a hátammögütt? No jó! Nem beszélek, de itt fogunk ma-adui mindaddig, amíg a szeretője meg nem érkezik. Meg akarom látui, a szemébe akarok nézni annak a személynek . . . Erre már a férj is bátorságba kap és erélyesen tiltakozik a sértő kifejezések ellen. — Asszonyom ! Most már elég legyen a sértegctéslH'íl s jegyezze meg. hogy akinek a kedvéért idejöttem, az éppen olyan tisztességes és erkölcsös fninö, mint ön, kedvesem. Aztáu, ha szabad nekem is érdeklődni, mit keres itt ön? Ön, aki előttem szentnek, ártatlannak mutatta magát? — Ha-ha-ha ! Hogy én mit keresek itt? Ha kívánja, tüstént elmondhatom önnek. Vésse jól az emlékezetébe: én sohasem szerettem magát, most sem szeretem és uem is fogom szeretui tudui soha. Az én szivem, az én lelkem egy másik férfié, akit soha sem láttam, akinek a nevét sem tudom, akit most akartam meglátni először és utoljára, akit meg