Pápai Lapok. 39. évfolyam, 1912

1912-10-05

XXXIX. év Ibi v Pápa, 1912. október 5. 40. sz.im. Pápa város hatóságának és több pápai s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkaaztöség és kiadóhivatal ; Goldbeis Gyula pspirkereskeUése, FS-tér i>:!-ik «zum. .... .. TeOefcn. XíZ ezán A szerkesztésért íek-lfis lajitiilajdono«: GOLDBERG GYULA. KlfifizetAai k éa hirdetéai dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára: .-/ész évre }S kor., félévre ß k., negyedévre ít Nyilt-tér aornnkétit 40 fillér. — Kgvea szám ára ä<) fill. Október 6. Immár 63 esztendeje, hogy a vértanúhalált haltak a Tizenhármak. Több mint egy évszázad surrant el a leggyászosabb, a legszomorúbb nap óta, de azért nem felejtettünk, nem is tudtak velünk feledtetni. A nemzet testéu ütött sebb még sajog, még vértől szivárog és nem is tud és nem is fog egyhamar behegedni. Gyászolj nemzet, magyar nemzet, gyászolj ország, Magyarország! Sirj, zokogj te nép, omoljanak forró könnyeid! Dicső, nagyok, szentek voltak a mártírjaink ; büszkén, délcegen, némán mentek a bitó alá s utolsó leheletük, utolsó szavuk is a drága, imádott haza volt. Megmutatták, hogy a honért nemcsak élni, a honért meghallni is tudnak. Megmutatták, hogy nekik, az első gondolatuk és utolsó szívverésük a haza. Elporladtak a dicső, a csodás hősök, elenyésztek a félistennek, de a nevük fennáll, lelkünkben élnek, szellemül; közöttünk jár. buzdítva lelkesítve a DOHszerelemre. Forgassuk e nagy napon a történelem lapjait, olvassuk el malaszt gyanánt gyógyitóirképen dicső, tüneményes, fenséges cselekedeteiket: olvassuk el a hatalmas vezérek regébe illő vitézi tetteiket s nyerjünk enyhületet általuk, tanuljunk hazaszeretet, tetterőt, bátorságot és halálmegvetést belőlük. Büszkék lehetünk a multunkra, arra a múltra, mely telve volt megannyi fáj dalmas és szomorú, de annál csodásabb, annál istenibb eseményekkel; büszkék lehetünk arra a multunkra, melyben megmutattuk, hogy élni tudunk, akarunk és fogunk ; nem rettegve soha a számos ellenség, felszálltán szembeszáll va velük. A nagyoktól merítsünk igaz. hatalmas érzést, lelkesedést, álljunk szilárdan és rendíthetetlenül, jussunkért még az életünket is adjuk oda, de gyávák, ijedősek, honárulók ne legyünk soha. A nagyévforduló alkalmából adózzunk illő kegyelettel az aradi vértanuk emlékezetének: rójuk le kegyeletünknek igaz adóját a nagyok szelleme előtt. Zarándokoljunk el szent sírjukhoz és ihlettessük meg lelkünket, szivünket csodás szellemüktől. . ' De ha távol is volnánk szent sírjuktól, minden gondolatunk, minden érzésünk az övéké legyen, s révükön a hazáé, a nemzeté, azé a nemzeté, mely-j nek oly hatalmas, csodás és szent fiai voltak. Sirj, zokogj te nép. omoljanak forró könnyűid, de ezek nem annyira a fájdalom könnyűi, mindinkább az öröm könnyűi legyenek, hogy oly félistenei voltak nemzetünknek, mint, a tizenhármak. Isten áldása lebegjen dicső emlékezetük felett. A pápai ifjúsághoz. Pápa város polgársága aránylag sok gyermeket neveltot magasabb iskolákban. Természetes ^következménye az annak, hogy városunkban két főgimnázium van, a mi megkönnyíti á középiskola elvégeztetését. Ez alkalom mai arról akarunk értekezni, hogy az éretségit tett ifjak pályaválasztás alkalmával minő főiskolákat keresnek fel, s egyáltalában helyes-e az, hogy iljaink túlnyomóan a jog' fakultást látogatják, s elvégezve iskoláikat Pápán telepednek le, egymásra nyitva az ügyvédi irodákat ? Szerintünk az ügyvédi pályán való túltengés nem egészséges állapot. Eltekintve attól, hogy a sok ügyvéd egymásnak csinálja a konkurrenciát s nehezíti meg a megélhetést, a legértékesebb elein elvonatik egy oly pályáról, T1RCÄ» H u s d r ága sá g. Levesre eddig az ebédnél Mindig a litis következett, Oz-comb, vagy marhahús vagy éppen Egy jól megfőzött talpszelet. Igy volt ez eddig. Am ezentúl Megbomlik az et remii sor, A linst kidobja egyszerűen A gyorsan szálló röpke kor Mivelhogy a hus egyre drágul, A marha egy bögövagyon. Ha tudná, mennyit ér a busa, Ah, büszke lenne rá nagyon. Kit eddig marhának neveztek. Azt hitte, lekicsinyiik öt. Ma büszkévé tehet e oimsés, Mindenkit a világ előtt. Ks nemsokára majd megérjük, Ha az idő tovább pereg. „Lovag" helyett a „marha" címet Kapják kiváló emberek. — A „Pápai I. a [i o k" eredeti tárcája. — Irta . Ferié. Jeno. Sárkány Krvin még habozott, Imgy öngyilkos legyen-S vagy megszökjék. Ast tudta, hogy a sikkasztás másfél óra múlva ki fog derülni, a hónapvégi pénztárvirstrálatiiál. Sok ideje tehát nem volt gondolkodásra. Végre az életösztön diadalmaskodott benne. F«>gta a télikabátját és odaszólt kollegájának: — Átmegyek egy kissé a kávéházba. Nagyon megéheztem. — Hat esak siess vissza, tudod hogy ma öl-ike van. Sárkány ugy tett mintha nem értené. — Hát aztán

7 — Nos, a pénztarvizsgálat . . . — Tyiili, teringettét, erről majd megfeledkeztem . . . No nem baj, tiz pere múlva itt leszek. Azzal cigarettára gyújtott s hogy a gyanúnak még árnyékát is elterelje, fütyörészve fordult ki az ajtón. Lassan haladt le a lépcsőn s a kapu előtt álló portásnak esak ennyit mondott: — Ide átmegyek a Lido-kávéinízba. Ha valaki keres, küldje át. Különben egy negyedóra múlva visszajövök. A portás tudomásul vette a dolgot, de nem felelt. Sárkány Ervinnek nem tetszett ez a hallgatag ember. — Értette, mit mondtam? — monda emeltebb hangon a prémes bundába temetkező kapusnak. — Hogyne értettem volna? -• Nahát! És távozott. Lassú, ringó léptekkid, mint akinek csöppet sem sietős a dolga. A szeme előtt még mindig ott lebegett a portás kövér, piros arca. Ugy rémlett neki. mintha valami gúnyos mosolyt látott volna rajta. — Eh. szamárság! — dünnyögte azután magában. Még egvszer visszanézett, nem tigyeli-e senki, mujd gyorsan befordult az első mellékutcába. Utt már meggyorsította a lépteit. Délután öt óra lehetett. Száraz hideg volt, Az útszéli lombtalan fákon egy pár veréb csipog.itt. A levegőben kftdfoeslányok kóvályogtak. Sárkány Ervin rendezni próbálta a gondolatait, de sehogyse ment. — Gyorsan, gyorsan — hebegte. Szinte futott már. Éppen egy bérkocsi állomás mellett haladt el. Nézte, hogy melyikbe ugorjon be. Kgvik se volt Ínyére. Tovább sietett. — Majd n másiknálI — lihegte. Alig tett néhány lépést, valaki köszönt neki. Sárkány megremegett. Látták őt. Tehát más felé kell mennie. Ep az ellenkező irányban, hogy a nyomai veszítsék. A Dnnapart felé vette hat az. Htját. A korzó néptelen volt és a hideg, esipó* ssél Reggelizés előtt félpohár Schmidhauer-féle Használata valódi aldas gyomorbajosoknak, szekszorulasban szenvedőknek. Igmándi keserűvíz A/ elrontott cyouirot úraahitt teljesen rendbe hozza Kis Üveg 10 filier Nagy üveg 60 fii. IUI Ulli.!»"" ~" * Kapható Pápa és vidékén minden gyógyszertárban és jobb tüszerüzletben.