Pápai Lapok. 39. évfolyam, 1912

1912-08-25

sen kis színházunk deszkáin pompásan fogják magukat érezni. A kölcsönös megértés kölcsönös bizalom mindkét részre meg lógja hozni a megelégedést! Szeretettel üdvözüljük tehát dr. Patekékat! Értesítők ismertetése. \ ni. Rtf. internátus. A duhántuli ref. egyházkerület pápai leánynevelőintézetének mult tanévi értesítőjének lapozgatása között önkénytelenül is meg kell állapítanunk, hogy nemcsak szakértői tudással, hanem féltő gonddal van az megszerkesztve. Nem túláradó s mégis bő tudósítást találunk benne mindenről, mi az intézet mult évi történetéről és közeljövőjével csak némi kapcsolatban van is.Dr. Körös Endre igazgatása alatt álló ezen intézet, mely egyszersmint beimlakássnl kapcso latos nevelőintézet is. tulajdonképpen 3 részből áll: 1., (1 osztálya osztatlan elemi leányiskolából 2-, 4 osztályú polgári leányiskolából és .'{., 4 osztályú tani tón öképzöböl. Az értesítő a szerkesztő-igazgató egy elmefuttatásával kezdődik. Schönherr Károlynak a pápai színházban is szinrehozott drámájáról, a nagy port felvert r

Hit, és haza" o. izindarabró értekezik kellő hozzáértéssel. Különösen a dráma alapgondolatáról van érdekes (ejtegetése. Az iskolai év történetéből megemlitjük, hogy idén lett teljessé, s idén mondta ki az egyház keriiiet, hogy l'/a százezer korona költségééi bővíti az épületet (a mely munkálat most folyamatba is van. Iiö programmu, sikerült iskolai ünnepeket rendeztek, továbbá tanulmányi kirándulásokat, igy Ajkára, Városlödre, BorsOSgyörre. a szövőgyárba stb. Az intézet febr. 12-töl márc. 11-ig zárva volt vörheny miatt. Az alapítványok jegyzékéből megemlítjük, hogy 1890-től mai napig S2 különféle alapítványt tettek ezen intézet javára, összesen 300.228 K 20 1. értékben. Legnagyobb alapítványok 183.93565 K. és 20.000 K, melyeket László József tett. Nagyobb alapítványok még gróf. Tisza István 40.000, Gelencsér Erzsébet 20.000. Tisza Kálmánné 1H0Ü0 és Hegedűs Sándor 10.000 K-t alapítványa. A tanári kar 22 személyből állott. Ks pedig volt 1 igazgató. 3 okleveles középiskolai tanár (1 nő és 2 térfii, 9 oki. polg. isk. tanítónő, 1 zenetanár, 1 nyelvmesternö, 2 óraadó tanár. 2 ret. bittauár és 3 másfelekezetü hitoktató. E tantestület 34 elemi. 1Ö8 polgári iskolai és 119 tanitónöképezdei leányt oktatott. Az eredmény igen kitűnő. A gyakorlóban egy sem, a polgáriban kettő, a képzőben egy bukott el. Ellenben kitűnő volt az elemiben 47%,* polgáriban 32°e, •'•s a képzőben 17%. Miután még beszámol az értesítő aLóráutfty Zsuzsanna önképzőkörről, közli a fegyelmi szabályokat, tandijmentességi, magánvizsgálati szabályzatot, ismerteti az internátust és befejezi a jövő tanévre szóló tudnivalókkal. találhatók, megérdemli azt. hogy olvasóközönségünk figyelmét feléje fordítsa. Bevezető részében megemlékezik a szerző a franciák gyarmatalapitásának kérdéséről, mely a XVIII század első évtizedére esik. Richelieu és Colbertröl, mint az észak-amerikai gyarmatosításnak kezdeményezőiről. A mii két föiészre oszlik : Algéria és Tunis. Külön-külön foglalkozik ekeknek a) Földrajzi és történeti áttekintésével.!)) A lakosság megoszlásával, azoknak pontos származásával, o) Gyarmatositássál, di Mezőgazdaság. *> Állattenyésztés, f) Bányászat, ipar és kereskedelem, g) Közigazgatás és szellemi műveltséggel. Végül a városok fejlődésével, azoknak ipari, kereskedelmi és ciliturális intézményeivel. Az értékes munka áttanulmányozása örvendetesen arra enged következtetni, hogy a gyarmatosítások nagy munkálatában a». európaiak magoknak tartják fenn az oroszlán részt s első helyen állanak azok culturális fejlesztésében ; sőt mint azt a szerző a „Bevezető rész*-hen maga is megjegyzi: „Az európai nemzetek alkotó erejét ma nem saját hazájukban, hanem a gyarmataikban ismerhetjük meg legjobban." A mű egy költetheti jelent inog, ugy papírja, mint nyomása méltó annak -zellemi nívójához. Kapható: Bpest. Lampe] H könyvkeresked. ára 3 korona. Városi pótilleték. Pápa város képviselőtestülete július 15-én elfogadta a tanácsnak alább közö ' szabályrendelet Tervezetét, melyet kveidekü voltánál fogvi egész terjedelmében közi eadiiuk, megjegyezvén egyszersmint, hogy a szabályrendelet még törvény hati'isági jóváhagyásra szorul, ami azonban tekintettel arra, hogy niegtelebbezve nem lett, csaknem holtbizonyos, hogy meg lesz adva. Szabályrendelet, az ingatlanok átruházása után fizetendő

1 város pótilleték tárgyában. 1. Papa r. t. város területén fekvő ingatlanok átruházása eset.'-n, az átruházott ingatlanok értéke szerint a városi házipénztár javára, városi pótilleték fizetendő, mely a kincstári illeték pótlékát képezi. a. , élők közötti vagyonátruházásoknál az átruházott ingatlanok értékének l'o-a: h.. haláleseti vagyon átruházásoknál leniem', örökösödés esetén a hagyaték ÍUOO koronán felüli értéke urán 0'">?». inig az 1090 koronán aluli hagyatéki érték illetékmentes; c. az örökösödés egyébb eseteiben a hagyaték értékének l'o-a. Ez a pórilleték az egyenes adók módjára behajtandó közkövetélések természetével bir, elévülés és elsőbbség tekinteteién a közadók módjára behajtandó követelések részére az 1885] évi XLIV. törv. cikk, illetve az 1881 évi XXXIV törv. cikk 39. §-a által nyújtott kedvezményekben részesülnek. 2. §. A városi pót illeték mindenkor az ingatlant terheli, s ezért a szerző, vagy szerzőtársak egyetemlegesen felelősek. 3. A városi pötilleték kiszabásánál a? ingatlan értékének vétetik : L. adás-ve veséknél — ide értve a bíró; árveréseket is — a vételár az elvállalt mellékeszolgáltatások értékével együtt ; 2-, a szerzés egyébb nemeinél; a , jogügyleteknek a szerződésben kitüntetett, vagy annak megállapodásaiból kiderített hagyatékoknál a hagyatéki eljárás folyamai eszközölt leltározások alkalmával felvett becsérték ; b. , az előbbi pontban meghatározott értét hiányában a városi pótilleték fizetésére kötelezeti felek részéről bevallott becsérték. Az 1, és 2. pontban meghatározott értékek azonban csak azon esetben vehetők a ki szabás alapösszegéül, ha csak a következő 4-it g-ban meghatározott legkisebb értéknél n

f

. csekélyebbek, különben kivétel nélkül ezen leg. kisebb érték alapul vétele mellett eszközleuiö a kiszabás. Ugyancsak a legkisebb érték alapján szabandó ki a városi pótilletók akkor is. ha a 2-ik pontban felsorolt becsértékek közül egyik seiu áll rendelkezésre. Viszont ha különböző becsértékek foroguak fenn, ezek közül a nagyobb veendő a kiszabást alapjául, tekintet nélkül arra. hogy 'esetleg már i kisebb másik becsérték is meghaladja-e a 1. g-ban megállapított legkisebb értéket. 1SS7. XLV. t-c, 3. §-a. I. g. A legkisebb érték, melyen alól a városi pötilleték kiszabásának alapjául szolgáló ériek összegét az előző 3. §.-rendelkezésóhez <épe>t nem szabad felvenni : az 1887. XLV. >-c. 4. §-ának rendelkezési értelmében számítandók ki. ö. ij. A város joga a városi pótilletékekrs hagyatékoknál az örökség megnyíltának napjával, jogügyleteknél pedig abban az időpontban áll be, amikor a jogügylet belföldön jogérvéuyesen megköttetett; jóváhagyást igénylő jogügyieteknél pedig, a mely napon a jóváhagyás megtörtént, i Bélyeg és illetek szabályok hív, összeállításának Itj. §-a.) tí. §, Ha valamely ingatlan átruházása felett létrejött jogügyletben többféle sz ligáit*. tás köttetik ki. a városi pótilleték az összes szolI gáltatások értékétől fizetendő. Ha pedig valamely jogügylet ismétlődő szolgáltatásokat foglal magában, akkor az ismétlődő szolgáltatások értekének megállapításánál a bélyeg illetek.-k iran'i törvények és sz.ibálj fa hivatalos összeállításának 61. f-ábsn meghatározott elvek szerint kell eljárni. 7. §• A városi pótilleték fi/.es számra kiegészített érték öisszeg utáu szabandó ki akk-pen, hogy az koronán felüli összeget 10 koronának kell venni, az ö koronáig terjedő érték JSZszeg kiszabás aílá nem esik. 8. A városi pótilleték, az annak tárgyát képező ingatlant közvetlenül terheli. Magán kézből szerzett olyan ingatlanok, melyek városi pótilletékkel vaunak terhelve, azért, a pótilletékért a jogügyletnek, illetve hagyatéknak a kincstári illeték kiszabása céljából az arra illetékes ni. kir. adóhivatalnál történt bejelentésének napjától .számított 2 évig. akkor is szavatolnak, ha a városi pötilleték az ingatlanra bekebelezve nincsen 1881. XXXIV. t.-c. 39. |.) 9. §. Ha a kiszabás alapjául a 4-ik §. szerinti legkisebb érték vétetett éj ba eme legkisebb érték kiszámításának alapjául vett tiszta jövedelem, házbér, vagy házosztálvadó jogerős határozattal időközben helyesbittetett. akkor a városi pót illeték a helyesbített legkisebb érték aiapjáu aránylagosHii kiigazítandó. 10. $}. A városi pótilleték szempontjából az állami illeték egyenérték alá eső ingatlanok nem részesülnek külön elbánásban, tehát a városi pótilletéket az ingatlant szerző egyletek, társulatok, intézetek stb. is fizetni tartoznak. Oly esetben, midőn az ingatlan átruházása utáu állami illeték, akár az illetékekre vonatkozó törvények és szabályok, akár más törvényes rendelkezéseknél fogva nem jár. városi pótillotek sem szedhető. Nem jár továbbá városi pótilleték a kir. államkincstár, vagy az ezáltal javadalmazott és felügyelete alatt álló jogi személyek javára szóló átruházásoknál, úgyszintén a tudományok, közoktatási és közjótékonysági célokból fennálló egyletek és intézetek javára szóló átruházásoknál. II. A városi pótilletéket a közszolgáltatások egyesitett kezeléséről szóló 1909. XII. t.-c. életbeléptéig a városi adóhivatal hivatalból szabja ki. Szükség esetén a pótilleték vezetésére kötelezett feleket a jogügyletre vonatkozó okmányoknak 8 nap alatt való bemutatására hívja Fsl, x amennyiben a kitűzött határidő alatt az okmáAlgéria és Tunis. Dr. Lakos Bélától. Egy nagyon értékes mii hagyta el a közel muiib.ui a sajtót, a mely nyelvezeténél, tartalmi gazdagságával ós módszeres beosztásával lehetővé teszi azt, hogy e. müvet nem csak a geográfiával szakszerűen foglalkozók, hanem azok is haszonnal legnagyobb érdeklődéssel olvashassák, kiknek céljuk az önművelés, a hasznos ismeretek megszerzése. A mü, a mely egyesíti, összhangba hozza azokat az értékes adatokat, a melyeket a szerző ugy saját tapasztalatai, tanulmány utjai alapján •szerzett, valamint a „Bihliographiahau* elszórtan