Pápai Lapok. 39. évfolyam, 1912
1912-08-04
jó könyv lehút a tudatlan embereket is felrázza százados lethargiájából, észretériti, látókörét kitágítja, az igazságot megláttatja vele. Szóval józanabbul lát, hall. érez és cselekszik. S ahol mindenben a józanság dominál, ott erős jellem, SZÍVÓS akarat, büszke önérzet és hamisítatlan munkakedv honol. E tulajdonok teszik férfivá a férfit. S a mely nemzetnek sok ily fia van, az oly nemzet sohasem tűnhet el a föld színéről az megállapodás nélkül fejlődik, halad, vagyonosodik. Az uj adótörvények végrehajtása. Bejárta a lapokat az a hir, hogy vidék' I>énzügyigazgatóságok kerületenkint értekezletet tartanak, amelyen az uj adótörvény végrehajtásával foglalkoznak. Hogy ezeken az értekezleteken mi történik, az nem szivárgott ki pontosan, de annyit tudunk, hogy a pénzügy igazgatóságnak igen meglepetten sőt kellemetlenül meglepetten vették a végrehajtási utasitast, amely szinte tel;sógóben kivihetetlen. Hogy miért, azt csak szakember tudná megmondani, és csakis szakemberekre tartozik. Mi laikus közönség megállapíthatjuk, hogy Magyar-! országon megint hoztak egy törvényt, amely su-1 lyos teherként fogja nyomni az egész országot j es nehogy a végrehajtási utasításban, tehát a! rendelet gyakorlati életbeléptetésével valameiiy-J nyire könyitettek volna a helyzeten, még inkább lehetetlené tették, hogy a törvény valamennyire is élvezhetővé legyen. Ha a végrehajtási utasitás rossz, akkor ezer meg ezer vexá!ásnak teszi ki a közönséget. A végrehajtási utasításban szokta mindig megadni a miniszter azt, a módot,, ameilyel egy terhes törvényt elviselhetőbbé tehetnek a:s ulau tas közegek, amelylyel egy kedvezményes törvényt igazságosan hajthattuk V'gre és amely-' lyel egy jó törvényt az életben meggyökereztetuek. Az uj adótörvények az eddig nálunk létezett adótörvényeknél tudvalevőleg sokszorosan rosszabbak. Az állam jövedelmeit emelni kell és a törvény ismét a közép és alsó osztályra osztja ki a leiemelt terhet. Mindenféle percentualts és átszámítási kunszttal tudja kihozni csak a törvény, hogy tulajdonképeu nincs emelés, de ezeket a komplikált kunsztokat ugylátszik átvette az utasításba. CJS ha egy végrehajtási rendelet mindenüt, 1 tehet jót ós üdvös hatást, százszor üdvősebb hatást tesz az adóeljárásban, amely az egész országban, sőt az egész világon kínos a lakosságra, a közönségre és az alantasabb közegekre is. Adóvégrehajtást, durván, erőszakkal, vagy értei metleuül nem lehet vezetni. Hogy ezt a tényt .. p-nzügyigazgatók fel ismerték, az nagyon szép dolog tőlük és lőleg nagyon hasznos lesz, mert törvényt fenn lehet tartani, érvényben lehet tar'ani mindeu érdekeli ellenére is, de végrehajtási utasítást a végrehajtók ellenére fenntartani teljesen lehetetlenség. Megkell változtatni ezt a végrehajtási rendeletet bármi van benne, már csak azért, mertj az alsóbb közegek nincsenek megelégedve vele. Ha egy terhes törvényt mét kedvetlenül is hajtanak végre ós ha az adóvégrehajtó in'g bosszús is le«z és talán »oroii'haskodni is fogaz adóssal, akkor nehéz loss Magyarországon adót behajtani. Fővárosi levél. Istenink nála, benne vagyunk a nyárban és most, megrciioválnak bennünket egy kicsit Ugy néz ki ilyenkor Budapest, mint ahogy Messzina kinézhetett a földrengés után. Én ugyan nem voltam még ott, de furcsábban és keresztüllyukasztotiabban az sem nézhetett ki. Mert Budapest most össze-vissza van lyukasztva Egyrészt nagy hatalmas torlaszok emelkednek az utcákon, amelyek igen regényes külsőt kölcsönöznek a városnak. Budapestről eddig mindig azt tartottuk, hogy a pesti oldalon sima, sik vidéken fekszik Nyáron azonban látjuk, hogy kitör belőle a/, igazi hegyes-dombos természet és gödrökkel völgyekkel, dombokkal ékesíti deli termetét. Ha most valahonnét repüögépröl vagy léghajóról nézné Budapestet valaki, azt, hiszem nagyon rücsködnek látná a város képet.. De nemcsak az utcák ilyen állapotúak. Ilyenek a házlalak is. Most alakítanak ugyanis. Alakítják a házat, alakítják a szobákat, alakítják a háztetőket és kávéházakat. De meg van a változatosság, amennyiben a nyakadba oh vidék 1 halandó, aki a fővárosban óhajtasz egy.ket nyári napot eltölteni, egyszer malter, másszor vasgerenda, harmadszor téglaállvány hullik. Legérdekesebb persze a kávéházak renoválása. Ahol voltak oszlopok, ott kiveszik HZ oszlopoka', és odateszik, llh'l eddig liem Volt. Az ablakokat átformáljak, a díványokat átfestik, a falakba különböző berakásokat tesznek, amibe megütheted a könyöködet, egyszóval mindent elkövetnek, hogy régi megszokott kávéházadban rosszul érezd magad. Es a kávéházaknál az az érdekes, hogy rendesen a kávéházzal együtt a tulajdonos is egeszén átalakul, renováltál ik, uj let z. Csak a sok renoválás között az a kissé komolyabb gondolat jul es iiukbe, hogy miért nein renováljak Ulár •• \ s/..-r Htldapest annyiszor kifogásolt lakossága'. Kánikula. Értesítők ismertetése. V /?. k tanítónőképző intézet. A pauli 8/t n k.ncéiöl nevezett irgalmas növéi »k városán.r. k tanítóképző iuté zetet tanának !• • n m.iv idén töltött** ne. fennállásának 10 évét. P.i • ui ••/. a legifjabb iskola, mely n.ost mar ho.di b-ll bocsát ki a/, életbe 25— 41) okleveles tan. óuót. Csodalatos valami, hogv mikor mind- ii arról beszólnék, liogy a tanítónők szánt* ÍM I I ig oly uagv, hogv csak 80*1-a jut állashoz, vő -évre m»nie|uek a képzők osztályai; de még csodalatosaid), hogy alig hallani egyik-raésik voit növendékről, liogy allasj nélkül maradt vom». l<- ;fe jebb 1 2 evig pihen,! de aztiin kenyéri,, i - ttea jut, ha tán egyelőre í nevtdönöi lliinösei;l> Ii i», de Blégis csak megél tanulmányai után. A 'sóban levő ,»/ő egyénként bennlakással vau öss/: -orv i .t/,ért, is olv népes. Idén 113 rendes es 22 '.tanuló jelentkezeti, kik legnagyobb ré-/.i ,. ( . il. ós veszpiviiimegyeiek (23), sok a po«rn (18), ós vasmegyei (9), van átég több --. 11» • • , - és nyitr iinegyei (8-8), | aztán fejér (7i " • '"inuiegyei (fj) lány, sőt zólyo ii'iiegyei (4 Távoli megyékből, mint Sxepes, Lipto. Ti • Z-Mitpiéu, is akadt néha. iy növnd-. . \ uitéknk s/ttiei nagyobbrészt tanítók és i ^ • Az intézet HI U.vari Endre veszprém••cv hás un g\ .d áht lots, mint igazgató. A leniestül*! t ja 7 irgalmas nővér, 2 világi tanítónő ér z <>ivos voltak A tanítási ereilm.'iiy igen kitűnő. A tanévet, b-féj-zeti 105 növendék közül i nsak az első osztál'b"' van 2-nek a neveléstan-1 búi, 1 l-nek pedig nagvarhól és földrajzból' elégtelenje, elloiib i 4 •• k (<J35») van általános kitűnője. Az értssitő \y e.o/.tatást nyújt az intézetről, ami..érő., néhány kép i lus/.trálja is aa • ei«>t Bes/.ainol a felszerelések gyarap >d • , . szertarak állományárúl, közli a téi.i.i. • oe.yek a képesítőre ki voltak tűzve, a rendszabályokat a melyek a növendéknek szólnak, a magántanulóknak való útmutatás, az internátus feltételeit, sőt még a polgári iskoláról is tájékoztatja az érdeklődőket. Szóval körüitekin'ö figyelemmel van összeállítva az értesítő, melynek elején a tanév történetének adatai foglaltatnak. Ebből kivesszük az újítások citneit: Egyik fögondját képezvén az intézel nek, hogy erős, edzett, ügyes hajadonokat adjon vissza a szülőknek, szórakoztató és testedző dolgokról is gondoskodott. Vau az intézet kertjében uszoda, tennisz és korcsolyapálya. Mind széltót védett helyen. . . A növendékek még a rövidebb szabadidőt is a tágas kertben töltötték, mely nincs háztömbökkel körülvéve. VI. /páros és keresk. tanonciskola. Városunknak iparos és kereskedelmi tanonciskoláját az állam is segélyezi, mindamellett a város is vagy lő 000 koronát költ rá évente. Kérelmezni is fogja a tanács az államsegély felemelését, mert egyike a legnépesebb ipariskoláknak. Az iparos tanonciskolának Herz Dávid az igazgatója, ki egyszersmint a szakrajzot is tanította, volt azonkívül 11 tanitó és 2 mesterember, mint szakrajzoló. A tanítók a helybeli tanintézetekből kerültek ki: 1 izr. polg., 2 izr. el., 5 r. k. el., 2 ev. el. és 1 ref. el. isk. tanító. Kivülök még 5 hitoktató működött. Ev végéu volt 373 növendék, kik 2 előkészítő, 3 L, 2 II. és 1 III. osztályba voltak besorozva. Volt 16 olyan növendék is kik csak rajzra jártak, a téli tanfolyamnak pedig ö4 tanulója volt. Jeles eredménnyel végzett 50, elégtelennel 00 növendék, a mi egyaránt 10 % • A növendékek legnagyobb részt katholikusok (75 %), iparágra nézve legtöbb volt a cipész (79), csizmadia (47) és kömives (45», sok volt a szabó (40), lakatos (35) és asztalos (33) A kereskedő tanonciskolát dr. Kapossy Lucián igazgatta. A tanári kar állott 3 tanárból ós 4 hitoktatóból. A tanév elején volt 54 növendék i gén csak 50, ezek közül legtöbb a tüsz i.s ^21) és rőfös (13). \ ontás eredménye elég kedvezőtlen, mert un . ^en és jól csak 2 és 7 vizsgázott, addig ele_ -e.i és elégtelenen 21 és 11; 10 pedig eg. ii nem tett vizsgát. A 10-et az elégtelenhez i|,.i iesz 21 növendék 42 %> kinek ez az ÓVe elveszett. Az igazgatói jelentésben azonban megtaláljuk ennek indokolását: „Intózetüukben a tanulók kereskedői elfoglaltságuk mellet tanulásukban csaknem kizárólag az iskolára vannak utalva, amit, az iskolában elsajátítanak, az marad meg nekik örökségül." Ezen intézetnek halottja is volt: Schor Ármin tanár személyébei], kit az igazgató szépen elparentál ez értesítőben, mondván többek között: „. . . az iskola jó tanárát, az ifjak szerető s lelkes oktatójukat, mi, kollegák, az önzetlen jó barátot, az igazi embert vesztettük el . . Tollhegy. Beszélgetés a hőmérőben. Reaumur: (Celsiushoz): No lássa, mondtam én magának, hogy fogja még olcsóbban is adni. Mondtam, hogy ne hencegjen, hát mit szól most az időhöz? Celsius: Már megint kezdi? Mit akar? Még mindig több vagyok mint maga. Reaumur: Mert maga stréber. Mindig előre tolakodik. Tegnapelőtt is már azt hitte, hogy felkapaszkodott az ugorkafára. De mondhatom, hogy le fog esni. Mit szól most as időhöz ? Celsius: Magából csak az irigység beszél. Mert hetekig szerepeltem a lapokbau Minden nap cikkeket irtak rólam. De ki beszélt magáról ? Reaumur: Rólam?