Pápai Lapok. 39. évfolyam, 1912

1912-07-28

XXXIX. évfolyam, Pápa. 1912. július 28. 30. szám. PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságának és több papai s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Goldtieri? Ciyula papirkereskedése, Kő-tér ü.'i-ik szám. Teleísaa. ii_ szám A szerkesztésért felelős laptulajdonos: GOLDBERG GYULA. Kifizetések és hirdetési dijak a lap kiíitlóhivittaláliot küldendők. A lap ára: egész évre l'J kor., félévre 6 k., negyedén?,! Nvilt-tér soronként I" lillér. • ..y ..-s «im ára .'!') III* Feledésbe ment ügyek. Városunk gyors fejlődése folyamán az utolsó évtized alatt, több. városunkat közel érintő terv merült fel, melynek hangoztatása — és felvetésekor meglehetős nagy szenzációja és népszerűsége is volt, mely azonban az élső szalmaláng elalvása után egyszerűen a feledés homályába borult. A napokban olvastuk, hogy egyik alvidéki város mennyi földet ajánlott fel egy honvédtüzérezred céljaira és milyen mozgalmat indított annak elnyerésére. Nem is olyan régen Pápa város tanácsa is foglalkozott egy olyan tervvel, hogy ti szervezendő honvédtüzérségből nekünk is jusson. A tüzérség céljaira kitűnő terepnek talált Nagytevel és vidékének közelsége az intéző körökben feltétlenül városunk felé irányítja a hangulatot s jóformán nem is emberfeletti utánjárás keil ahhoz, bogy ezek után — egy ezredet megkapjunk. Nem hallottunk azonban azóta semmit sem. Mi történt tulajdonképpen a tanácshatározat óta? Van már néhány éve, hogy egy Pápán felállítandó törvényszék, jobban mondva a Pápán megszüntetett törvényszék visszahelyezése, vagy visszaállítása érdekében nagyobbarányu akció indult meg. Azóta akárhány városban állítottak fel uj törvényszéket, akárhánynak pedig a mostani igazságügyminiszter kilátásba helyezte, csak éppen a mi városunkról nem hallunk semmit sem. Annak sincs még több legfeljebb 5 événél, hogy felvetették azt a kérdést, nem lehetne-e kijárni a törvényhozásnál, miként Pápa városa önálló törvényhatósági-joggal ruháztasfcék fel? Különösen abban az időben városunk sokat szenj védett a megye gyámságától és akkor .ennek a kérdésnek, tervnek sőt megindított mozgalomnak nagyon sok barátja volt. Azok a polgárok, kik a vá|ros fejlesztése és önállósítása címén nem jsajnálnak semmiféle áldozatot, annak j idején iszonyúan verték a mellüket, hogy igy, meg ugy kijárják az önálló törvényhatósági jogot. —aztiiu multak az idők s e kérdésben ott vagyunk. Imi öt évvel ! ezelőtt. Szinte önkényteíW;ü! tolul a kérdés 1 előtérbe, hát hol feneklettek mec ezek I a tervek? Ha az első pillanatban keresztülvihetőnek látszott a terv és oly nagy mértékben akadtak helyeslői és támogatói, mi történt, a mi miatt el kellett ejteni a tervet? Mert. ha nincs elejtve a terv. tulajdonképpen miért nem folytatódik a mozgalom? [gen jól tudjuk, hogy ily nagyarányú dolgot nem lehet csak ináról holnapra elintézni. Ide bizony idő kell. Ámde az idő megvolt és mégsem történt semmi. Vagy tán történt valami? Akkor mért nem tájékoztatják a közönséget? Mind a három tervet összevetve, az első kettő, a honvédtüzérség és a törvényszék anyagi tekintetben, a harmadik, az önállóság erkölcsi tekintetben óriásit lendítene városunkon. Nem tagadhatjuk, hogy minden terv befektetést igényel. A tüzérségnek terület kell s a mellett kaszárnya, melyet a városnak kell megépítenie, ámbár a kincstár ezért remunerálja; a törvényszéknek detto hatalmas palotára van szüksége, melyet szintén a város kénytelen előállítani, bár bért kap érte. >őt még az önálló törvényhatósági joggá], mely inkább [erkölcsi vívmány volna, ha mással nem, hát a főispáni fizetéssel és néhány hi'vatatlnok dntáciőját »{••'SÄTflUÄl afirffwt" terhet veszünk a nvakunkba. Tudtuk ezt akkor már. mikor a terveket felvetettük, hogy pénz nélkül az nem megy, ;— mé^is le .etettük, no. éppen nem mi. hanem mások. Hát minálunk az csak ugy megy ? Sokszor bizony elmosolygunk egyikmásik városi képviselő naivsága telett, TÄRCÄ, gatja az emésztést. A bal oldalon való lek vés könnveti górcsőket, vagy gyötrő álmokat okoz, mely utóbbiakból rendesen képzelt ütés, vagy lökés által szoktunk felébredni. A sziv öassessoritása által a vérkeringés akadályoztatván és ennek következtében keletkeznek a mondott álmok és állapotok. Nagyon kövér embereknél vagy gyermekeknél ezen bajok kevésbbé lépnek fel. Ezek majd a jobb, majd a hal oldalon fekhetnek anélkül, hogy eunek bármily hatását éreznék. A szokás, mint mindenütt, itt is nagy szerepet játszik, de mégis mondhatnók, hogy felnőtteknél a háton fekvés a legtermészetesebb, mert ezáltal sem mellünk, sem belünk össze nem szorulhatván, természetesen könnyű lélegzés válik lehetővé. Legcélszerűbb lenne éjjel fejünket szemben a fallal ésmiutegv f> méternyi távolságra az ablaktól feküdni az ablak felső szárnya pedig kissé nyitva legyen. Agyunk sohasem álljon sarokban, hanem keskeny részével a fal közepén; a fejrész ha lehet, nyngot felé és szemben az ablakkal legyen. Ha a hálószoba csak egy személynek szolgál, ugy legjobb, ha egy ablaka van. Az aki nyitott ablak mellett alszik egy 1T> négyzetméter nagyságú hálószobában, mely legalább ,'i méter magas, jobban és egészségesebben fog aludni, mint más valaki l-ö SZÖr nagyobb helyiségben. Ablak és ajtó koz,.tt mindig légáram van: azért ágyunk mindig .T zárt fal között legyen, hogy a léghusamot alvás kősbeo Reggelizés előtt félpohár Schmidbauerféle H asznalata valódi anlas gyomorbajosoknak szekszorulasban szenvedőknek. Kapható Pápa és vidékén minden gyógyszertárban ós jobb fiiszerüzlátben. lemándi keserűvíz Az elrontott gyomrot 2*3 oraalatt teljesen rendbe hozza Kis üveg 40fillér Nagy üveg 60 fii. sajt ros*z és ijjesxt ö almokat idéz elő. Lángeszű, vagy előszeretettel képzeletbeli világban élő, szellemes emberek másként álmodnak, mint példáid egy mészáros legény. A fejedelem is mái-ként, mint a paraszt. Az érzelmek is, melyeket ar. almok nimbuszának lehetne neveznünk inas és más egyének és osztályoknál nagyon külöiubözök. Nyitott ablak melleit, hideg éjszakán, amikor X tetemesen fázott, „víg" és csodálatos dolgokról álmodott, még pedig oly élénken, hogy álom alatt messzire kinyíltak szemei és szinte önmagától kérdezte álom-e vagy valóság-e mindaz? Álmaink által könnyen megismerkedhetünk haj lámáinkkal, megismerhetjük szenvedélyeinket, gyöngéinket. Kstcbédiinket 5-t'i órával lepiheuésüuk előtt kellene el költenünk és lehetőleg korán felkelnünk. A kora reggeli órákban sokkul nagyobb kitartásra! bírunk dolgozni, mint késő nappal. Nehéz szellemi munka, ha meg van hozzá a képesség és ke'lő erély, tigyancsak legkönnyebben végezhető és legjobban is sikerül a kora reggeli órákban, jó egészséges alvás Után. Az alvás meglassítja az emésztés procesziissát. A fekvés, alvás között és annak lefolyása jólétünkre ; más és ma's embernél külömböző. A legtöbb ember jobb oldalára fekszik és hátán fekve alszik el. A jobb oldalon való fekvés a gyom >rra nézve alkalmatlan és gyakran — főleg felnőtteknél — káborAlvás és pihenés. felnőtt embernek nem kellene Tóránál hosszabb ideig aludni és még később azonban meg éjfél előtt ágyba menni. A sok alvás rossz napokat sr.ere», elkedvetlenít és munkakedvünket is kártékonyán befolyásolja. A késő órai és dus estebéd másnapra izgatottá tesz és rosszul érzést idéz elő. Azt állítják, hogy egészséges ember nem álmodik : aki azonban kedves álmok jótékony hatását önmagán észlelte, tudni fogja, hogy mily jelentékeny befolyása lehet azoknak jellemünkre. Vannak fiatalító vagy felfrissitő, másrészt gyötrő vagy emésztő álm.ik. Az elsők eszményi életünket, életkedvünket emelik és ha esak addig, mig a nap józan eseményei az. álmainkra való visszaemlékezést eltöolik, erősítik és támogatják vállalkozási szellemünket, tetterőnket. Hossz „Pusztitő* almok azonban elgvengilil; szervezetünket. Tenv, hogv a természetellenes életmód és táplálkozás többé vagy kevéshbé rossz, álmok által zavarja pihenésünket ; az is közismert dolog, hogy nemelv tápláló szerek .,vig," mások ismét „nehéz almokat idéznek elő. Vöröshagyma, zöld saláta és híg tojásnak későn való élvezete páldanl kellemes, édenben sok