Pápai Lapok. 39. évfolyam, 1912
1912-07-07
A FŐVÁROSHOZ SZOKOTT KÉNYESEBB IGÉNYI) URAK ÍZLÉSÉNEK MEGFELELŐ RUHÁZATOT r a p a n i közvetlen a megyeháza mellettj " Krausz Arthur és Társa ========== Anni ikai.mostanában ide letelepedett papi-, uri- os ogyonruha szabóknál lehet megrendolni ===== ííloicrh«l«ll«n szabásforma és kidolgozás ! Nagv választék valódi angol is sk-olországi k«lm«k:bín » küldöttségnek: biztosítja őket, bogy ah< osak szükségét [álja és alkalom kiná kőzik reá, mindenkor a legkészségeseb szószólójuk lesz és ürömére fog BZOl gálni, ba bármiben is segítségükre lehel A hogv mi ismerjük dr. Antal Gé z;it. meg vagyunk győződve. In igy e: igy is van és igy is lesz. Napilapok olvasói előtt ismeretesei a részletek. Felesleges tehát hogy a m laputik újra leközölje a beszédet s ; nagy hatást s igy mielőtt lezárjuk eik künket, tisztán esak arra szoritkozunk mikéiii dr. Antal (iéza. Pápa város or szággyülési képviselője előli meghajtjuk az elismerés zászlaját és megköszönj üli neki azt. mit ő tán kötelességszeriiei; lógott lel s szerénységből egyszerűen esak kötelességének tartott, szóval meg köszönjük az országos mozgalomban való dicséretes szereplését és végül kérjük, hogy ezután is viselje szivén városunk és minden, még legkisebb polgárának is az érdekét. Biztosithatjuk, hogv a város minden lakija hálára lesz kötelezve s alkalomadtán honorálni lógja azzal, hogv. ba megkérdezik, ki legyen a képviselője, azt fogja mondani: Dr. Antal Géza! A fürdőévad. A nyári meleg napok beálltával a fürdőzés is kezdetét vette. A hivatalnok osztály lerázta a hivatali büró izzasztó nyűgét, fáradalmait, pihenni vágy, üdülést keres. I dülést keres a betegeskedő, akinek egészségét életgondok, könnyelműség, túlfeszített munka, túlhajtott élvezetek, vagy öröklött bajok meggyöngítették, Ezzel rámutatott egy hatalmas szál parasztemberre, aki boldogan emelgette a kalapját a méltóságos ur előtt. Az öreg Kozma elégedetten nyújtott kezet a nagy szolgálatot tett erdőkerülőnek és hes/éill>e ereszkedett vele. — Hol lőgta el? — íSzakáll-Hőgvész határában. — Nehezen ment a dolog'.' — Nem ment nehezen kérem alássan. A mini estefelé a tisztáson bazefelé bandukoltam, egy fárad) embert hitlam egy gesztenyefa alatt heverészni Mivel a eseudőrség már értesítést kapott a betöri szökéséről, hát bizony én mindenre elszántan közeledtem hozzá. „Hé, atyafi, hová való vagy'.'" kérdeztem tőle. Erre azt felelte: Kapostuérői vagyok Akkor már tisztában voltam, méltóságos urain, hog_\ mi a teendő. Ugy gondoltam: eomogyinegyei ember tehát betyár, hieskas, okvetlenül ez lesz az a megugrott gézengúz Nyiuubau megkötöztem •• behoz, tam. Hál ngy-e hogy igazam volt, méltóságos uram' Csakugyan ó a megugrott zsivány. Az öreg ur — uoha az etetnek szívből örült - • megdöbbenését nem titkolliatta ei, hogy a szomszéd vármegyékben ilyen méltatlan szállóige van forgalomban az ö kedves szeretett vármegyéje felöl A jelenvolt urakat is kínosan erintette ez a jelenet, mert ók tudták, hogy Kozma Sándor mentmit szereti a vármegyéjét, amelynek közbiztonsági viszonyaira nem igazságosan tolták az ódiumot hogy ott a legsötétebb viszonyok dúlnak, mert affélék megestek másutt is. __ = __ = __ = _ ai • -I— '— ljidegeit kifárasztották s ujabb időhaladé' - kot kér a haláltól az éleire, s ezt azüdüi léstől, valamely gyógyforrástól, vagy • fürdőhelytől reméli. UdUlóst keres a vagyonos ember, kinek évi büdzséjébe a fürdő költségei rendszeresen elő vannak jegyezve* és • akinél pár száz korona kiadási többlet kevéssé jön számításba, ha a megszokott szórakozásról, mulatságról van szó. A fürdőzéstől vár biztos gyógyulást sokszor a kisebb bajokkal küzdő, s a képzelt beteg is. Fürdőbe siet sok ember csupán 'azért, mert ez divat. A különböző szervi bajok betege: a vérszegény, a tüdőbeteg, csnz- és idegbajos', a kór ezerféle nemében szenvedő ember Magyarország fürdőiben kereshet és találhat gyógyulást. Ásványos vizekkel, gyógyforrásokkal hazánkat gazdagon megáldotta a természet. Vas- és szénsavas, kénes- és sósforrások, fenyő- és tölgyfa erdőktől környezetten, bőven fordulnak elő. Ilyenek Szliács, Tárcsa, mely bőven pótolja i Franzensbadot, Tátrafüred, Borszék, Mehádia stb. Fs ha valaki csupán kedvtelésből, szórakozásból tölti fürdőzésben a nyári időszakot, bizonyára nem szükséges Stájerbe. Tirolba. Csehországba mennie. A természet szépségeit és az egyszerűbb élet gyönyöreit Magyarországon, a Balaton vidékén ép ugy feltalálhatja, mint Radegundban es más külföldi fürI döben. Csakhogy bennünket külföldre visz nem mindig az ismeri vágy. sokszor nem is a gyógyulás reménye, hanem a | nagyzás. Az államügyész részben megelégedetten részben deprimáltán tért viss/.a a deli vonatta! Budapestre és egyenesen a szabadelvű pártkörbe hajtatott, bogy az ügy iránt érdeklődő igazságügy minisziert 'értesítse a szerencsén fordulatról. Bosszúsan, kelletlen hangulatban nyitott he a pártkör társalgó szobájába és szétnézett, de a miniszter még nem volt ott. Már éppen távozni akart, amikor észrevette, hogy Sotnsieh l'ál, Sotnogyiuegye másik disze egy nagv társasig közepette beszél el valamit. Kozma nagy ti megörült, hogy ép mo^t mikor valami bántalom érte, olyan ember közelébe kerülhet, akihez nemesák barátság, hanem a füidiseg érzet* is fűzte. Odament a társasághoz, ahol .Sotnsieh éppen a I következő részlethez ert az elbeszélésben: — Hát, edes barátaim — mesélte — ezt a pesti levegőt niár nem bírtam tovább, ezért elhatároztam, hogv a delegációs ülésszakig ha/.aiuegvek Somogyba.Telegratáitain haza Sárdrnésuz állomáson várt a hintóm. Mik-r a vasárnapi díszbe öltözött, nagv árvaleányhajai parádés kocsisnak jőreggeh ; kívántam, beszédbe i« elegyedtem vele : — Nos Márton, lopnak-e míg az emberek j Somogyban ? — kérdeztem tőle. Mire az öreg parádéskooaie megpödörte a bajuszát es önérzettel felelte: — Lopunk, uram, lopunk. A zajos derültségbe csupán az államügyész hahotaja nmi vegyült bele. I'edig hál ö is nagv Ibarátja volt a humornak. Hanem .Somogynak még : nagyobb barátja volt. * " — .:: - ._ Az idegen földnek okvetlenül kiilönibnek kell lennie a hazainál. — ezl hirdeti hiúságunk. Azért is különböző kifogásokat teszünk a honi fürdők berni idézése, orvosi kezelése, drágasága ellen. Pedig hiányok, kisebb-nagyobb kellemetlenségek itt is. ott is, egyaránt előfordulnak. Fs ha a mi fürdőink liirneve a külföldiekkel nem áll egyenlő színvonalon, annak nem a természet moslohasága, hanem mi magunk vagyunk az okai. Volna csak angol, vagy német földön a Balaton! Milliókat érne ós óraszámra eldicsekednénk vele. hogy egyszer megfürödtünk benne. l>u mert a mienk, itt a közelben nem becsüljük, ügy legalább nem, amint megérdemelné ! Kétségtelen, bogy a küllőid egyes világhírű fürdői : berendezés, kényelem dolgában a mieink közül a legelsőt is jóval felülmúlják. Az is tagadhatatlan, hogy például a téli időszakban mellbetegek számára nincs klimatikus helyünk. Fgyess peciális esetekre gyógyforrásunk nincs is. Hát ily esetben akinek élete veszélyeztetve van. erőfeszítéssel és anyagi áldozat árán is ott keres gyógyulást, ahol találni remél. De hogy üdülésért, szórakozásért, kisebb bajokért a külföld helyeit,, fürdőit látogassuk, s a mieinket elhanyagoljuk : ez a hiúságnak olyan foka és a hazafiatlanságnak olyan jele, amelyet bizony nem elismerés, hanem megbélyegzés illet. Nemzetünk egypár ideálisabbérzésű és gondolkozású férfia. közművelődési egyesületekkel ugyan arra törekesznek. bogy nemzeti életereinket, fejleszszék, összbangzatba hozzák s a külfölddel versenyképessé tegyék ; csakhogy a legtöbb embernél a gondolatnak még az árnyéka is hiányzik afelől, hogy egyéni önző céljaimii magasabb elvi szempontból is lehetne tenni valamit. Az orvosi kar ezen a téren sokat tehet, ha bizalmasait, betegeit felvilágosítja, utasítja, hogy a betegségnek megfelelően, fürdőt itthon is találni, ép olyat, sőt talán gyógyhatásra nézve eredményesebbet, mintha külföldre zarándokol. Mert az valósággal nevetségesen szomorú állapot, hogy bizonyos gyógyítási módokért, amilyen például egyebek között a hidegvíz gyógy kúra, nti fáradalmakkal, vesződséggel és sokkal nagyobb költséggel külföldre menjen valaki! S hogy ez mégis igen sokszor megtörténik, annak a legnagyobb részben a már fentebb érinteti hiúságunk, nagyzolásunk az oka. Hogy a magyar fürdők nagy része idegenforgalom tekintetében a legtöbb külföldi fürdővel nem versenyezhet, annak egy másik mélyebben fekvő oka
