Pápai Lapok. 39. évfolyam, 1912

1912-06-23

rosszra, mint intő példára rámutatni, foglalkozzék a népnek anyagi boldogu­lását gátló szokásaival, mutasson rá ál­talánosságban annak következményeire és igyekezzék a bajokat egyesüli erővel orvosolni. Szerezzen be baromfiakat, mozdítsa elő a baromfitenyésztést : fej­lessze a marhatenyésztést és pedig első­sorban kellő számú és megfelelő fajtájú apaállatok beszerzésére való buzdítással; igyekezzék a mai vegyesállományu mar­hákat nemesebb fájtukkal pótolni és buzdítsa a gazdákat takarmány terme­lésre, a marhaállomány szaporítására és a föld termőképességének fokozására. Vegye kezébe a tejszövetkezet szerve­zését. Támogassa a gazdákat jó vetőmag­vak és gazdasági eszközök beszerzésé­ben, i&tnertesse meg őket az okszerű gazdálkodáshoz szükséges, kisgazdák­nak való gépekkel és egyébb eszközök­kel, kiséije figyelemmel a gazdálkodás terén előforduló ujjitásokat, azok ered­ményét, egyes gazdasági termények ve­tésével az e célra közösen bérelt kisebb területen tegyen kísérletet. Tavasszal kiküldöttje által járja a határt ezek az ugyanazon minőségű földben a jobbak között rossz vetéseket találnak, mint a föld kizsarolásának rossz vetőmagnak és ross/. szántásnak bizonyítékait. Az ilyen földek gazdáit jóakarólag figyelmeztes­sék és buzdítsák, bogy okszerűbb gaz­dálkodást folytasson, látogassa meg .1 minta parasztgazdaságokat, a földmives­iskola gazdaságiit és évi zárvizsgáit; a látottakat és hallottakat a kör tagjai­val ismertesse, végül tömörítse a gaz­dákat a termények közös értékesítésére. országban néha hétről-hétre, vagy egyik bitről a másik hétre torténnek, szinte hihet et lennek és néha indokolatlanok. De ha a kormány egyik jelentésében rossz kilátásokkal kecsegtet és ezek helyébe a legközelebbi jelentésijén igei, i izsás dolgokat, jelez, akkor nyilvánvaló a eéiza'. hogv Ja népet jó hangulatba hozza és — itt van a po­litika — az ellanaéki lazításnak számára hozzá­telhetetlennek tegye. Jó hangulatú, tnegelége lett \ emberek nem egyhamar elleuzékieskednek. És ez a gondolkozás már nemcsak a termésbecslés­ben, hanem a politikai körökben is hangos kife­jezést nyert. Általában szívtelen és lelkiismeretlen viss­szaélés az, amit a politikusok aratás idején a nép­pel csinálnak. Nem beszélünk arról, kinek van i I politikailag igaza, nem a mi feladatunk, de a uép 1 szempontjából nem helyénvaló, hogy mint ideu| I is, éppen az aratás idejére kezdenek népgyűlési jcampaguet. Az aratás nem politizáló idő. Nem politizáló sem a 'kormánypárt, sem az ellenzék' J részéről, mert a parasztot, a népet ilyenkor nem la politika, hanem az élet foglalkoztatja. Es ha ei I az elet, keserű neki. akkor elég elégedetlen anél­kül is, nem kell még hazafias frázisokkal annyi keserűséget beleönteni, liogy a gyujtogatásig eljusson, ha pedig megelégedett, akkor nincs joga senkinek ezt a megelégedést kihasználni a politi­kai sikerek érdekében. Ks amilyen lelkiisuieretlens g az aratás ide­jét és magát az aratást ilyen módon kihasználni, olyan lelkiismeretei.ség volna aratósztrájkot ius­oenálni az országban. Könnyű azt mondani és azt hirdetni, hogy esak a gazdagok szenvedné­nek, de mit foguak majd mondani a szervezőké* lázitok. ha elfogy az egész országban azélelem, mert nem arattak újra és nem arattak eleget. Mindent kockára tehet a politika érdekében a nagy politika sok vezére, de az ország és a nép éietét nem. Az ország és a nép életét pedig a busa, a gabona, az aratás jelenti Est az egyet tiszteletben kell tartania a politika minden ágá­nak és a politikába, a politikai fondorlatokba be­vonni nem szabad. Aratás előtt. Péter-Pálkor megpendül a kasza az egész országban és megelevenednek a sátga búzatáblák. Péter-Pál a legnagyobb magyar ünnep, mert ak­kor indul meg az a forrás, amelyből egész Ma­gyarország elolthatja minden szomját, minden vágyát. A gabona, a buza, ezek azok a sejtek, amelyekből Magyarország vagyoni és gazdasági jóléte felépülhet. Agrár-állam vagyunk, de ezt csuk hangoztatni tudjuk. Azt a nagy kincset, amely a föld terményeiben rejlik, csak jelszavakra tudjuk felváltani, de az agrár-államnak megtelelő életrendet, életbeosztást nem tudunk magunknak megalkotni. Az aratás Magyarország életének legmagasz­tosabb pillanata mindig. Ks még az aratás esz­mekörébe is bevonul a politika, bevonulnak a jelszavak, bevonul a pártagitáció. Es ahelyett, hogy az ország jövedelméről, az aratás hozamá­ról igazán tiszta véleménnyel lehetne, arra épít­hetne, annak jelentőségét a maga részére meg­állapíthatná mindenütt bele kell ütköznie a po­litikába. Még eddig nem volt esztendő, ahol a föld­mivelésügyi minisztérium termésbecslései megle­petést ne hozott volna. Hiszen nem akarunk mi senkit sem vádolni, töképen a földiuivelésügyi minisztériumot nem, me r t elismerjük, liogy a ter­mésbecslés nem olyan tudomány, mint a mate­matika, itt tévedni is leltet, de talán a megbíz­hatóság is követelné, hogy a termésbecslés ne alkalmazkodjék a kormány politikai érdekeihez. Mert az olyan meglepetésszerű javulások, vagy romlások, amilyenek a termésbecslés szerint az VEGYES HÍREK. — Kostoló. Ily név alatt ismerjük a Pápai jótékony Nőegylet szokott nyári mulatságát. Annak nevezik még akkor is, mikor nem olyan tormában tartják is meg. mint a melytől régente nevét vette. Ez i lén a kóstoló, értsd táncmulat­ság a kath. kör és Kaszinó kertjében folyt le, j j még P^dig igen nagy sikerrel. Népünnepély jel- j lege volt a mulatságnak, csekély 50 f. beléptidij' mellett, azonban a kertekben inkább az intelli­1 gens elem mozgolódott, inig a tulajdonképeni | nép vagy távolmaradt, vagy a Csáky utcáról nézte a tarka képet, melyet a mulatózok nyúj­tott k. Vig kedvben természetesen nem volt hiány s miután az időjárás is kedvező volt, meg­állapítható, hogy a jun. 10-án tartott kóstoló siker dolgában a legjobbak közé tartozik. — Tízéves találkozó. A helybeli ref. főgimnáziumban 1902-ben érettségit tett iskola­társak közül 12-en, névszerint Jakab Iván ev. lelkész Sur, Heimler Kde ügyvéd Eger. Vajda Ernő p. ü. ig. fogalmazó Pozsony, Kovács Lajos ref. lelkész Csurgó, Horváth Gábor ref. lelkész Galambok, Várady Lajos ref. lelkész Tatabánya, Nagyváti Béla urod. erdömester Szany, Egry Béla polg. isk. tanár Szombathely. Fazék Gyula banyaigazgató Iloba, Németh József ref. lelkész Noszlop, Pongrác József teol. h. tanár Pápa és Horváth Kálmán v. hivatalnok Pápa. jun. 10-án 10 órukor találkozóra jöttek össze. Az iskolában gyűltek össze, hol a volt tanárokat Várady üd­vözölte. Az üdvözlésre Faragó igazgató ós dr. Kapos-, volt osztályfőnökük válaszolt. Majd a templomba mentek, végül a temetőbe Hoffuer Lajos volt osztálytársuk sírjához; itt Vajda be­szélt. A közös ebéd s a nap hátralevő részén a mulatság Gaal János sörödéjében folyt le, hol a tanárok közül is megjelentek vagy hatan. I'jabb tízéves szerződés megkötése után az iskolatársak szétoszlottak. — f Kiss Lászloné. Kliullanak legjobbja­ink. Néhai volt polgármesterünk, vizkeleti Kiss Lászlónak az Özvegye, születe't l'urtenbachi Penlz Maria, ki a pápai hölgyvilágnak egyike a leg­tiszteletreméltóbb alakja volt.s ki a közjó'ékony­sag terén fáradhatatlan buzgalommal dolgozott tán egész életén át, műit vasárnap délután, épp akkor, mikor a jótékony nőegylet, melynek egyik oszlopa volt. megkezdette az idei nyári mulat­ságát. 71 éves korában meghalt. Előkelő rokon­ságán és két gyermekén kivül gyászba borította és mélyen megszomorított a e hala leset az egész várost, s az impozáns temetésen, mely kedden d. u. 4 órakof folyt le, a különböző testületek, egye­sületek, hivatalok és más intézmények testületi­leg vettek részt. Hosszú menetben kisérték ki a nagy halottat a kálvária temetőbe, hol most az élet fáradalmi s a fáradhatlan munkásság után pihenni fog. Ny. b. ! — v Lipka István. Előbb a hazát, aztán az uradalmát szolgálta önzetlenül és becsületesen. Most pedig, miután a hazának ö fiút és 3 leányt s azok révén 14 unokát adott, mindszoknak, a kik ismerték s különösen bánatos özvegyének a fájdalmára, alig, hogy néhány év elön megülte aranylakodalmat, bevounit a nagy hadseregbe. Lelkét, mely szivét éltette, visszaadta teremtő­jének. Lipka István 85 áves korában szállt sirba. l'tolsó útjára, pénteken délután igen sokan ki­sérték a derék öreg arat, kinek a haza földje, melyért kész volt életét feláldozni, legyen könnnyü. Ny." b! — Gyaszrovat. Nem itt. Prágában halt el Mandl J. Ignác volt főv. bizottsági tag, ki annak idején a fővárosi kereskedelmi és iparvál­lalatok körében igen tevékeny szerepet vitt. Az öreg ur Madai Aurélnak, a vadkerti uradalom bérlőjének atyja volt. Temetésemult csürörtükön volt Prágában. — Balatonfüred uj fürdöigazKatója. A bencés rend a Balaton fővárosát. Balatonfü­redet, rekonstruálja, erre a célra fokozatosan két millió koronát lekt-t. A fürdővállalat okszerű, modern Vezetésére igazgatóságot szervezett, amelyben helyet foglalnak a főváros országos nevű orvosai. Hajdú Tibor dr. pannonhalmi fő­apát a füidö uj igazgatójává Yaszary Enni ra­vazdi föerdőmestert nevezte ki. Lingl Valérián eddigi igazgatót pedig a pénztárosi teendőkkel bízta meg. Vaszary Ernő a pápaiaknak igen kedvea ismerőse. Eveken át minden esztendőben legalább egyszer felszokott lépni a kath. kör által rendezett hangversenyeken, vagy estélyeken és csodálatosan szép hangjával mindig óriási sikert aratott. — A képesítők. Az állami tanítóképző­ben csütörtököm fejeződtek be a tanképesitö vizsgalatok, melyek során ti 1 tanítói és 17 kán­tori oklevelet állítottak ki. Az írásbeli képesítőn ketten buktak el, a szóbelin pedig karácsonykor teendő pótvizsgálatra utasíttatott egy rendes és egy magánjelölt. Az uj tanitók pénteken délelőtt a Hindler-féle vendéglőben elbúcsúztak egymás­tól és azután kiki boldogan sietett övéi körébe — a szélrózsa minden irányában. — Tanulmányúton. A közoktatásügyi kormány Kraft József, pápai áll. tanitóképezdei tanár a küszöbön levő nagyszünidőre Németor­szágba és Svájcba küldötte ki pedagógiai tanul­mányútra. Kraft már egy izben, ugy hat évvel ezelőtt volt Jenában s szerzett tapasztalait itt­hon értékesítette is. — Mulatságok. A Kath. Kör e hó 20-én (esetleg 30-án i saját, a Pápai Iparos .Ifjúság Ön­képző Egylete pedig 30-án (esetleg július 7-én) a Kaszinó kerthelyiségében rendezi nyári tánc­vigalmát. — BUCSU- Péter-Pál napján, jövő szom­baton lesz az ugodi bucsu. Közelrol-távolról, különösen Pápáról sok idegen szokott résztvenui az ugodiak vigalinán.

Next

/
Thumbnails
Contents