Pápai Lapok. 39. évfolyam, 1912

1912-05-26

1ÍH2. május 2G. Pápai Lapok tani. A tanács s/.ivesén nyújtott segédkezet e szép cél elérésére, üsszehivta a város intelligens hölgy- és uri közönségét, melyet midőn újból üdvözöl, az értekezletet megnyitja és a szót átadja a megyei főorvosnak. A főorvos előadása. Dr. Vaduay Szilárd, megyénk t. főorvosa egy félórán keresztül ismertette a tüdőbeteg gondozó egyesület, célját és eszközeit. Mindenekelőtt, hangoztatta, hogy a tüdövész legyősesére egyesülni kell. s oda elsősorban sziv és akarat kell Ez ugylátszik meg vau ; tanúság, hogy oly sokan jöttek össze. A tüdövész — úgymond — | a legretteiitöbben pusztító kór. mely nagyobb minden háborúnál, mert állandó. Különösen mi magyarok, irha úgyis kevesen vagyunk, erősen benne vagyunk a tuberkulózisban. Hazánkban minden 4U. ember tüdő vészes. Ks ezen átlagos szám Pápa varosában is megvan, a mennyiben e varosban ÖOO-ra tehető a tüdővészesek szama. Nagymi természetes, bogy a baj csak fokozódik, érintkezés, fertőzés, öröklés révén, Immunitás itl nincs. Hosszabban ismerteti a védekezés eszközeit, az egyesület teendőit, az u. n. diszpenzét a közvetítőt, ismerteti az egylet, irányát, az alkalmazottnak a teendőit, t. i. beteget meglátogatni, a lakásban körültekinteni, a hozzátartozókat kikérdezni, tanácsot adni, ismételt megjelenés alkalmával meggyőződni arról, vájjon követték-e a tanácsot s végül mindentől lelkiismeretes jelentést, tenni, az egyesület viszont ezen jelentések és. a vezető löorvos utasítása szerint segítségre siet a tüdőbeteg embernek. Ide teliát elsősorban jó sziv kell, az anyagi erő majd magától jön, hisz kilátásba van helyezve, hogy a kormány a/, egyesületei évi 5000 K.-val segélyezi. Kérdezi megjelenteket, óhajtják-e az egyesületet megalakítani ? (I.eikes helyeslés.. Miután latja, bogy igen, ugy az alakítást kimondja. Felolvassa Müller Kálmán kormánybiztos táviratát, mely szerint betegsége gátolta a inegjeienesliell. és il jövőre a 1 • • g I :\s/.e 111 ' lll •' 11( I .1iiiogatást. helyezi kilátásba. Klöteijfsztésf, tesz az egylet vezetőségét illetőleg. Választandó egy noi bi/.ottság és egy féiti bizottság, mindegyiknek van elnöke, bárom alelnöke és '2i választmányi tagja. Az érteke/cl elfogadja a felolvasott névsort bud lapunk más helyén), mire a in. főorvos ezeket, megválasztottaknak jelenti ki. Felolvassa az alapszabály-tervezetet, melyet szintén elfogadtak. Vaduay dr. erre kijelenti, hogv misszióját befejezte,

Vi többi teendő már az uj t is/.t \ iselokar dolga, ürül, bogy nem hiába apellált városunk intelligenciájának jó szivére s hogy vállalkozását ily fényes siker koronázta. valóságban egy szavad sem voit byxzám. Elmentél messze földre egy buosu szó nélkül. Nem vonzott hozzam semmi, nem érezteti lelkem melegét lángok! szerelmem hévé* li.it senkid se vagyok? Nem gondolsz, ram soha? Mig ar én gondolatom mindig a t.ed. Ks te? Te nem szerelsz. Miért? Egvszer valiíban magadhos vontai és megosókoltál. Akkor plántáltad ártatlan, hőlis/la lelkembe a szereimet. Benned a pillanatnyi fellobbanó szenvedély, bennem a s/üzies örökkétartó szelelem égett. Akkor kezdődtek szenvedéseim. Te akkor nem akartál egészen megismerni, vagy félreismertél, lassan egészen elfel<i|tel. .Szivemben a lemondás fájdalmával járom nGolgoinát. Forrón hulló könnyeim párnámat áztatják. Némelykor aat hiszem, megfogok örülni. Izzó testemből felcsap a lang agyamba s ilyenkor végkép elvesztem eszem. Azt hiszem, hogy a pokol ég körülöttem. Futnom kell oda hozzán, lábaid elé hm nini és könyörögni, hogy szenss! Nem! Egy bpes sincs hozzad. Bennem is van egy parányi gög. Nem hódolhatok neked. Nem koldulhatok szereimet. Ne leiedd el azt a sirkoszornt, amit Ígértél. Kz. lesz egyszersmind a inátkako-i.ol um is. Olt lent mtgiit ugszik fáradt, sokat hányatott testem. Ott iiines szerelem. De ha van, én olt is szerelni foglak. Af. Ilona. ízemben. A kongresszus félig-meddig agrárellenes progratnmot adott a városok további szervezkedésének. Knie programul keresztülvitelére seres most támaszt a parlamentben is. Tömöríti izon képviselőket, akiket a városok választottak meg, bogy már a képviselőházban megtegyenek mindent a fenti törekrésekért. A városok urai azonban megfeledkeztek rrról, hogy az ország jövő gazdasági és pénzügyi [íolit ikájának az irányzásába lehet beleszólásuk i falvaknak is, hogy a fulvak is szervezkedhetnek s szervezkedésük, ha egyszer igazán megindul, hatalmasabb inéi eteket ölt, mint a városoké, mert a falvak a nemzeti erő forrásai, hogy I falusi nép ébredőben van s a földmivelés létérdekeit a legelszántabb harccal is kész megvédeni. Nem lehet kifogásunk az ellen, ha a városok a városi érdekekórt, likra szállanak, de mivel nyilvánvaló, bogy törekvéseik utján akarva nem ikarva szembehelyezkednek részben a falusi földinivelö osztály érdekeivel, a laliisi nép, a falvak szrei is hozzá fognak látni S szervezkedéshez s fölveszik a harcot a falusi nép érdekeiért, elsősorban ott, ahol a veszély fenyegeti őket, a mezőgazdaság védelmére. Khböl élnek a talusi nép milliói, ezt, föláldozni nem engedik. A lalvak megtalálták országos érdekképviseletüket a Magyar Gazdaszövetségben, melyhez máris sokan i:satlakoztak s rövidesen meg togják adni a választ az uj városi politika angadóinak azon a hatalmai gyűlésen, melyet a Magyar Gazdaszövetség június 19-ikéti Siófokon rendez s melyre máris több s/.az község jelentette be részvételét. Kijönnek oda a falvak országgyűlési képviseleti is, akik ott a helyszínen mondják ki a pártokat elválasztó korlátok ledöntését minden olyan kérdésben, mely a lalusi élet I az elhanyagolt községek fejlesztésére irányul. Kzzel megindul A la.vak tömörülése, szervezkedő mozgalma a Gazdaszövetség lobogója alatt, mely elég erővel rendelkezik majd, hogy diadalra is vigye s falvak ügyét. B L. Tanitógyülés. - 1912. május 23. — A pápai és csóti r. kath. esperes kerületek egyesitett tanitó-köre mult csütörtökön tartotta rendes évi közgyűlését a csóti r. kath. iskolának egyik emeleti tantermében. A gyűlést megelőzőleg, reggel «,) órakor szentmise volt a kör élő tagjaiért. A misét Havas Mihály csóti káplán szolgáltatta, a kóruson Kis Sándor csóti kántortanító fungált. A közgyüiés, mely 10 órakor kezdődött, mintegy 60 'ag jelenlétében folyt le. F.inök Sül-J (iáboi pápai tanitó volt, mig az egyházi fotanbatóságot Gerstner Ignátz, pápateszéri plébános, a csóti kerület esperese és egyházi tanfelügyelője képviselte. A jelenvoltak sorában ott láttuk Stengel csóti, Maár szűcsi plébános,,ka'. Havas csóti, Horváth ugodi, Majercsik pápateszéri káplánokat, továbbá Fodor Gusztáv csóti körjegyzőt stb, Süle elnök a megnyitóbeszédbon többek között megemlékezett Csóthi Gézáról, ki murakoreszturi apáttá, Kriszt Jenőről, ki a Ferenc Jossefrend lovagjává és Gerstner Ignácról, ki esperesnek lett kinevezve. Gerstner esperes szép szavakban üdvözl; a tanítókat s igeri, hogy uj tisztségében isigaz barátjuk lesz. A jegyzökönyvek felolvasása titán következett a tisztújítás. Miután azonban az uj tiszt viselők a választást el nem fogadták, a teendői további végzésével a régi tisztikar lett megbízva Zsilavy Sándor előadása következett, ezután A teljesen egységes tanítói fizetésről értekezet s kérte a papságot, hogy a koronákon, illetvi azokból kifolyólag támogassák a felekezeti ta nitóL abbeli óhaját, hogy az állami tanítókká egyenlő javadalmazásban részesüljenek. Tar Gyuláné ajándéka. Tar Gyuláné szót, kér, s mint a mult vatárnapi cukorkanap illetve gyűjtés rendezője, az »zoii befolyt s gyümölcsözöleg elhelyezett öszizegröl, mintegy JU0 koronáról szóló takarékpénztári könyvet az újonnan alakult egyesület jéljtira ezennel átadja. Óriási lelkesedést kelteti a váratlan adomány. Gyurálz püspök beszéde. Gyurátz Ferenc ev. püspök állt, most tel szólásra, úgyis mint az uj egyesület elnöke. Üdvözli a főispánt és megyei főorvost. Örömmel és tisztelettel köszöni meg ssivei megjelenésüket. Majd egy jó 10 perces beszédben az ö általánosan ismert, mindenki által barnult és mindig lebilincselő ékesszólásával gyönyörűen festi le azt a szomorú valóságot, melyet tüdővésznek neveznek. Régi igazság. — ugymnid — hogy az élet harc a létért, és örök küzdelem az ember élote. A balsors igaz kegyetlen ellenség, de idealizmussal telt emberben a balsors utat egyenget n jellem emelésére is az erény megnyilatkozására. A háború, a harc. rettentő nagy dolog. Az öldöklő fegyverek, lőporok dinamit stb nagy pusztítás' végeznek. De lehet ellene védekezni. A tüdövész ellen nincs ágyu. nincs dinamit; az még a tudománnyal is dacol. Morbus hiitigai iclis, magyar betegségnek nevezte ebajt. Ámde nemesik magánknak születtünk, embertársaink irányéi, m kötelezettségeink vannak. A szeretetnek a legmagasztosabb törvénynek álljunk szolgálatába. Az tartson viliink ki uem átalja a nyomor tanyáit felkerestii. Papot, orvost hivatása kötelességszerűen vonja az elhagyatottak körébe, a tagokat a szeretet vezérelje A részvét oltárára hozzunk áldozatot. Lelkületünk legszebb bizonysága ez, mellyel uem egyes családoknak, hanem a nemzetnek teszünk szol gálatot. l'jta üdvözli és köszönti a főispánt, főorvost, s mindazokat kik jelen vannak, kiket jé szivük, nemes lelkük hozott e terembe, s kik örülnek, ha az élet ellenségének a leküzdésén állhatnak szövetség!..-, beszéde végén m'g . tisztaságról, mint a legfontosabb kellékről érte kezett s azután az egyletet a főispán további jóindulatába ajánlva, a közgyűlést bezárja. Az újonnan alakult egylet, választmányi rögtön összeült s Gytltátz Ferenc elnökle>alatt megtartotta első választmányi ülését. Városok-falyak. A városok kongresszusa lezajlott. Mindössz. két város hiányzott róla. Szervezkedésük nagy,.; haladt előre, mert a törvényhatósági joggal felruházott városok szervezete egyesült a rendezeti tanácsú városokéval. Az egyesülésben rejlő er. megnyilatkozott már a most lefolyt kongresszuson is, melyen liárczy, Szterényi, Giücksthal I a többi szónokok ajkán valóságos riadók hangzottak el a városok sorakezása érdekében s oly erélyes és messzemenő követeléseket állítottak töl, amelyeknek kihatása lesz a táboron kívül sopánkodó falvakra is Városüldözö politika folyt eddig Magyarországon — hangzott el a súlyos vád, melynek alaposságát ép Budapest polgármestere nem tudna bebi/.ony itani, aki közelről látja, hogy tömi az ál am közvetlenül és közvetve mesterségesen a fÖlpirffasztott fővárosunkat. Vagy tán városüldöző politika az is. hogy évente 7 S millió K rendkívüli zsebpénzt ad a kormány néhány városnak?! Tudomásul vesszük azt. is, hogy a városok beavatkoznak a vámpolitikába és pedig a nagyipari és merkantilista körök pártján, ainetiynyiben kimondták, hogv a jövő kereskedelnr szerződéseknél ennek a csoportnak az érdeke vétessenek figyelembe meg az eddiginél is na gyobb mértékben, a mezőgazdasági védvámo) pedig újból megfontolás tárgyává tétessenek. A mezőgazdasági vámvédelem és a falus érdekeltség ellen intézett állásfoglalás fölment a falusi népet azon kötelezettség alól, hogy közömbös maradjon a városok szervezkedésévé