Pápai Lapok. 39. évfolyam, 1912

1912-05-12

a Pápai Lapok 1912. mátfut 12. A kontár munka hatása iparunkra. Közgazdasági állapotainknak egy nagy ne­hézség-, 1. gv fejlődni és javulni csuk igen hosszít éa kiuos akadályokon tu Inak. Ha ezen akadá­lyokat egyszerre legyőzni nem lehet, le kel] győzni folytonos kitartással, a felpanaszol) állapotoknak újra való éa mindig erőteljesebb hangoztatásával. big» ilyet, akadály, egy ilyen sokszor fel­panaszolt érdek a koutármuukának a mi iparunkra a nemzet sokféle és fontos érdekére való kái<»» hatása. A kontár munkás vagy azáltal áll elő, hogy a tanonc tübb mesternél pr< bál, sehol se tanul endet és ügyelnie) : vagy pedig azáltal icsz. bogy megtanul csinosan dolgozni bár, de önállóan üzlethez anyagi ereje nem lévén, jó munkáját k' i.tár muukálkodásra áldozza, s igy beleszokik a rendetlenségbe, dolgozik pillanatnyi szüks-g­leteinek a kielégítéséért, hova-tovább mind olcsób­ban é» mind rosszabbul. Igy csiuál akár az előbbi, akár az utóbbi kategóiiába tartozó kontár mun­kái az ónálló jó iparosnak beteges állapotra ve­zető koiikuireiiciát. t'siuái nemcsak azáltal, hogy elszedi előle az olcsó jáuoskodáatal a munkát,. Imi. ein azáltal i*. hogy olcsó kinálkodásával a gyati termelők malmára hajtja a vizet és előse­gíti igya 1.agy obi.. kisebb és legkisebb mesterek | közi való tátongó külombséget. Még ezen télül kontátra való fejlődésével mind megbízhatatla­nabbá ie»zi a magyar ipart. A kontár tehát az okosan és helyes ü/.leti szainttassa! dolgoz., iparost kiszorítja két könyök­kel és a szükség esetén dolgozik barom módjára, vagy maiikat vállal nagy halommal. Igy termé­szetesei: a gyors és minden szakértelem nélkül vállalt munka az igénveket ki nem elégitheti. Ks ime ilyen kontár munkát, kap u logyasztóközön­ség a gyári termelőtől, mert kontár munkások­kal dolgoztat. A magyar ipar termékei közül igy lesz év­ről-évre nagy obi. a kontár rendszer termelése. Mi egyéb következik ebből, mintáz, hogy a fo­gyasztó közönségnek mind nagyobb lesz a csa­lódása az ipar iránt. Ks a togyasztóközöusúgnek ez a csalódása a becsiileteseu folytatott iparra is; rányomja a megbízhatatlanság látszatát. Kz a látszat persze .-sak látszat, de mégis ebből itél a fogyasztó ésa kontárkodás intézménye igy válik a in..gyár ipar jóságának, erejének, szakképzett­sege teljességének hangos tagadásává. Igen. a műhely fegyelméből, rondszereteté­szabatosság útjára tért munkát átka a mü­he,v bee,ületének. A kontár munkás a maga cigá­nyos szükségletére berendezett szállásán a züllés­nek folytonos lejtőjén habul, akár a kényszerűség, akár a szakképzettség hiánya jtt'atta legyen oda. Hát nagyon is fájdalmas bizonyság, hogy a kon­tár munka további fauntattása az iparosoknak egy .-gesz nagy társadalmát rontja meg. Már pedig a magyar iparososztály megbízhatóságának, erős­ségének, egészséges állapotának fenntartású sok­kai nagyobb érdek, mint ama megbízhatóság, erős­ség, egészségi állapat megrontó átkának a sza­badon hagyása. A kontár munka az államhoz való tartozau­dóság viszonyát lázítja. A kontár munkás elté­v esz ti szemei elől a hazához való ragaszkodás szükségét, az ö magasabb emberi hivatását. Akár barom módjára, akár hozzáértés nélkül dolgozik, mindkét esetben ö csak lelketlen gép módjára cselekszik. Vagy oda adja erejét kiszipolyozásra, vagy pedig szédeleg munkálkodásával, hogy egyik pillauatról a másikra fenntarthassa magát. Kend, fegyelem, okosabb üzleti érdek, szaktudásból eredő műveltség hiányzanak nála, miért is helyes érzékkel nem tudja megítélni a körülötte élő tár­sadalmat, hanem inkább gyűlöli azt. Magasabb eszmekörbe nem tud (elemelkedni, meri gyűlölt­ségéuek ólomlábai is visszatartják az emelke­déstől. A kontár iparos munkájával a társadalom összes rétegeire beteges, karos hatást gyakorol, miért is együttes erővel, karolt ve kell oda hatni, hogy a kontárkodás az iparban a helyett, hogv mindjobban elharapódzuék, egyre csappanjon és e rákfene kiirtassák és a magyar ipar — ami telelte kívánat/.s —• tiszta, erős és egészséges lesz Hol nyaralunk? A feleségemnek megvan az a jó tulajdon­sága, hogy nem ttiI követelő. Ks ez szerencse az én szerény viszonyaim között, lévén földmű­velésügyi irodatiszt. Hitvesem megelégszik min­den szezonban értsd : négy évszakot) csupán egy uj kalappal, egy uj kosztümmel : nem kér többel egy cselédleáiiynál és szakácsnőnél: örül ba nyá­ron kétszer nyaralhat (elö- és utókura) és telje­sen meg van elégedve két gyermekünkkel. Szóvá nem lépte tul a háziasság fogalmát és ezt inéi tányolni tudom benne. Az időjárás — bár tavaszt jelzett a kalen­dárium — istentelenül fura volt. Máskor sütőt a nap. zöldültek a levelek, nyílott az orgona most meg esett, szél süvöltött, fűteni keliett é: nőm nem vehette tel uj tavaszi kalapját, ami idejekorán megvásárolt. Ezért szidta az időt szidott engem, szidta a cselédleáuyt, a szakács nét. a Héluskát, az Agueskét. Igaza volt. miko fel sem öltözködött, Lassan, restül az öltözködés­hez fog, amikor a s/.eme a felesége Íróasztalára téved. Nini, az asszony olyan sebtében utazott el, hogy még a kulcsot is a zárban hagyta. Kel se kell öltözködnie — megírja itt, a felesége irtfpapirján. Kz még pika'tisabb. Kinyitja a fiókot. Látszik, hogy a/ asszonyt épp irásközben érte a sürgöny, amely elhívta — megkezdett levele ott a sorvezető lelett. K_* asszony, aki sorvezetőn ír! — nem megoaala« s/nletett az ilyen'.' Oszkár nem kíváncsi, leg­l.ev.'-l.lé a maga felesége leveleire. I •>• ahogy koto­riísi ti fiókban, .zen ai egy megkezdett levélen kí­vül talál még egy egész csomót, ismeret len férfikéz, egy kéz írása mind. Végre egyedid van a házban tanuk hijjan a lovagiasságnak nincs törvénye, a lovagiasság a társas együttélés egyik szabályozója. Ahol nincsen tanú, ott nem kötelezők a törvényei. Voltaképp inkább tunyaságból nyúlt a leve­lekhez, mint érdeklődésből. A férfikézből val.'ikhoz. neje irása nem érdekelte. Valami nagy ütésfélét eizett a taikója táján - hátra fordult, nem áll-e valaki a háta mögött. Nem állt ott senki — mégis . --/.akapta a fejét, mikor szeme az átclleui tükörre tévedt, nem merte az ábrázatát nézni. A feleséga megcsalta. Egészen kétaégtelen. Megcsalta egy Osz­kárnál 10 évvel idősebb, emuivá, szürke, unalmas professzorral. Egemen bizonyos. A levelek nem titkolóznak. Kgészen nj érzés volt neki, hogy most hiába lepi be a por 37 koronás kalapját; még azt hiszik az ismerősök, hogy mult évi. ASOC bau kiderült ; sütött a nap és felesé­gem nem szidott senkit. Az első meleg nap lévén, este vacsora előtt szóba került a nyaralás. Ter­mészetesen feleségem hozta szóba. Összeült a konferencia: hitvesem, áll,Béla, Ágnes, Julcsa, a cselédleány, aki Ágneskét fogta. A szakácsné kint toglalatoskodott a vacsora körül. A feleségem — mint házias nő — elsősor­ban is Sövényházát ajánlotta, a legújabb és leg­divatosabb fürdőhelyet, hova az idén az arisz­tokrácia legkiválóbbjai menni fognak és ahova Horvátbné, Veresué — a szoniszédnök menni nem fognak; ahol államhivatalnokok '2[)' J a ked­vezményben részesülnek, ahol kitűnő penzió, szellős sétány, jó zene. tennis pálya, uapfürdő és nincs szél, nincs por. Igaz, hogy májusban még téli kabátban kell ott járni, mert a legma­gasabb hegyek környezik, de azért is jó, inert, hát májustól augusztusig téli, tavaszi, nyári és őszi toaletjeiben mutatkozhatnak itt az asszo­nyok, akik — nem tudom miért — mindig sze­retnek öltözködni. Sövényházát, egy szótöbbséggel elvetettük. Feleségem dúlt mérgében, de mint dühös femi­nista alávetette magát a köriek leszavaztatásnak. Eu éhes voltain, de feleségem nem hal­lotta erre vonatkozó megjegyzéseimet, hanem sorba felvonultatta Jánostüredet, Balatontőkot, Kisegyházat, I let hál'stürdót, Fülökfüredet. Meg­indult az általános vita. A teleségem minden fürdő, iilet.ve nyaralóhelyre tudott valami rosszat mondani, süt Juhsát is tantikép hivta. hogy ez igy van és nem máskép. Ks Julcsa, a müveit­cselédieáu v. ki csupa jobb házakba szolgált, iga­zat adott asszonyának. Én már nem bántam volna Sövényházát sem. csak vacsorát ehettem volna, azonban — a nők szeszélyeinek utja kiszámíthatatlan — f'ele­leaégem meggondolta a dolgot és azt mondta, hogy ingyen se menne ebbe a porfészekbe. Ind meg kell fagyni. Utóbb behívta Zsuzsit, a szakácsnét, aki pláne előkelő házakban szolgált és vele ajánlta­tott nyaralóhelyeket. Zsuzsi elsorolt szintén vagv egy tucat fürdőhelyet, az sóiba megvitattuk, hogv melyik miért hátrányos, miért előnyös! Zsuzsi elmondta, hogy hol, mikor, kik nyaraltak és ezek után választhatott, nőm. Azonban az elősorolt nevek nem imponáltuk neki és ismét, elölről kezdődön nz ujabb fürdőhelyek félhajszolása. Észrevettem, hogy tiz órára jár az idő és még nem vacsoráztunk. A gyermekek ordítottak : — Ebes vagyok! Éhes vagyok! az egyszer ö legyen a felszarvazott férj. Hisz a problémát megoldja ő gavallérosan — a tanárt le­lövi, MZ asszonvtöl elválik. Azaz, hogv ez mégsem olyan egyszerű A válóper gondolatával már régóta megbarátkozott, ha ugy egyszer-másszor egy-egy párbaja révén botrány lett. Ha a felesége fellázad — egy gavalléros kézmozdulattal elintézi. — lga/.a vilii asszonyom s én kész vagyok levonni a konzek­venciákat. A magam hibájából mondatom ki n válást. Az könnyű — lovagiasan magára venni a vétket, ami amúgy is terheli — de most, hogv az nsszunv vétkes és kiderüljön, hogy ö hordta a szarva­kat . . . Nem, iK'm. A válás most az egyszer nem olyan egyszerű. Azt későbbre kell halasztani, mikor valami botránynak ismét ö les/. Bl aktiv hőse. De azzal a fráterrel vége/. Agyonlövi, mint egy kutyát ! A/.az, hogy ez se olyan sima dolog. Nem lehet komolyan verekedni egy olyan emberrel, aki keméayittetleii ké/.elót hord. Minéi többet töpren­gett s dolgon, annál többet járt eszében ez a keiiiénvittetlen kézelő. He, hogy is sfilvedhetett le n/. a jó'zlésü ass/.ony, aki olyan pompás körzetieket hordott, a keméayittetien kezelőig. Pedig milyen sikkes asszony veit . . . Hiszen annak idején szere­lemből vette el, hozománya is volt ugyan szinten annak idején, de az már rég . . . Most jutott eszébe, hogy mégis esak a fele-,'­gének voltak a legszebb bokái, még azoknál ia szebbek, előkelőbbek, mint amelyek az imént csiklan­dozták a képzeletét. Nem, akárhogy tépelődik, nem lehet keméliyit­tetleu kézelővel verekedni, se válni nein. Ha még ő utána valami nagy ur karjai közé sülyedt volna, de egy fSliister . . . Dr- valamit tenni kell. A viszonyt nem tűrheti, lovagiasan el sem intézheti. Még egyszer magába kell szetettetni az asszonyt. <> képes lenne rá s akkor . . . akkor. Eeült. Megírta röviden a szeretőjének, hogy Olaszországba utazik — a feleségével. A felesége levélpapírján irta meg. hadd fájjon legalább annak, ha már a magáénak nem tud egyelőre fájdalmat okozni. És hogy el fog Lódulni az a tiliszter, na megtudja, hogy ö gerlieéjével Monte-dirhíha jár. Es elutazott. De előbb még bezárta neje Író­asztalát, bogy az azt*gondolja, hogy magával vitte a kulcsot és útközben vesztette el valahol. Távo­zása előtt öntudatlan szokásból egy pillantást vetett a tükörbe. Az a komisz tükör! A sarkával bele­rúgott, hogv esillagszerü sugaras törés lett rajta, a kis kulcsot pedig kidobta ar. utcára. Az ö szarvait ne lássa senki, még a felesége sein .

Next

/
Thumbnails
Contents