Pápai Lapok. 39. évfolyam, 1912

1912-05-12

a Pápai Lapok 1912. mátfut 12. A kontár munka hatása iparunkra. Közgazdasági állapotainknak egy nagy nehézség-, 1. gv fejlődni és javulni csuk igen hosszít éa kiuos akadályokon tu Inak. Ha ezen akadályokat egyszerre legyőzni nem lehet, le kel] győzni folytonos kitartással, a felpanaszol) állapotoknak újra való éa mindig erőteljesebb hangoztatásával. big» ilyet, akadály, egy ilyen sokszor felpanaszolt érdek a koutármuukának a mi iparunkra a nemzet sokféle és fontos érdekére való kái<»» hatása. A kontár munkás vagy azáltal áll elő, hogy a tanonc tübb mesternél pr< bál, sehol se tanul endet és ügyelnie) : vagy pedig azáltal icsz. bogy megtanul csinosan dolgozni bár, de önállóan üzlethez anyagi ereje nem lévén, jó munkáját k' i.tár muukálkodásra áldozza, s igy beleszokik a rendetlenségbe, dolgozik pillanatnyi szüks-gleteinek a kielégítéséért, hova-tovább mind olcsóbban é» mind rosszabbul. Igy csiuál akár az előbbi, akár az utóbbi kategóiiába tartozó kontár munkái az ónálló jó iparosnak beteges állapotra vezető koiikuireiiciát. t'siuái nemcsak azáltal, hogy elszedi előle az olcsó jáuoskodáatal a munkát,. Imi.

ein azáltal i*. hogy olcsó kinálkodásával a gyati termelők malmára hajtja a vizet és elősegíti igya 1.agy obi.. kisebb és legkisebb mesterek | közi való tátongó külombséget. Még ezen télül kontátra való fejlődésével mind megbízhatatlanabbá ie»zi a magyar ipart. A kontár tehát az okosan és helyes ü/.leti szainttassa! dolgoz., iparost kiszorítja két könyökkel és a szükség esetén dolgozik barom módjára, vagy maiikat vállal nagy halommal. Igy természetesei: a gyors és minden szakértelem nélkül vállalt munka az igénveket ki nem elégitheti. Ks ime ilyen kontár munkát, kap u logyasztóközönség a gyári termelőtől, mert kontár munkásokkal dolgoztat. A magyar ipar termékei közül igy lesz évről-évre nagy obi. a kontár rendszer termelése. Mi egyéb következik ebből, mintáz, hogy a fogyasztó közönségnek mind nagyobb lesz a csalódása az ipar iránt. Ks a togyasztóközöusúgnek ez a csalódása a becsiileteseu folytatott iparra is; rányomja a megbízhatatlanság látszatát. Kz a látszat persze .-sak látszat, de mégis ebből itél a fogyasztó ésa kontárkodás intézménye igy válik a in..gyár ipar jóságának, erejének, szakképzettsege teljességének hangos tagadásává. Igen. a műhely fegyelméből, rondszeretetészabatosság útjára tért munkát átka a mühe,v bee,ületének. A kontár munkás a maga cigányos szükségletére berendezett szállásán a züllésnek folytonos lejtőjén habul, akár a kényszerűség, akár a szakképzettség hiánya jtt'atta legyen oda. Hát nagyon is fájdalmas bizonyság, hogy a kontár munka további fauntattása az iparosoknak egy .-gesz nagy társadalmát rontja meg. Már pedig a magyar iparososztály megbízhatóságának, erősségének, egészséges állapotának fenntartású sokkai nagyobb érdek, mint ama megbízhatóság, erősség, egészségi állapat megrontó átkának a szabadon hagyása. A kontár munka az államhoz való tartozaudóság viszonyát lázítja. A kontár munkás eltév esz ti szemei elől a hazához való ragaszkodás szükségét, az ö magasabb emberi hivatását. Akár barom módjára, akár hozzáértés nélkül dolgozik, mindkét esetben ö csak lelketlen gép módjára cselekszik. Vagy oda adja erejét kiszipolyozásra, vagy pedig szédeleg munkálkodásával, hogy egyik pillauatról a másikra fenntarthassa magát. Kend, fegyelem, okosabb üzleti érdek, szaktudásból eredő műveltség hiányzanak nála, miért is helyes érzékkel nem tudja megítélni a körülötte élő társadalmat, hanem inkább gyűlöli azt. Magasabb eszmekörbe nem tud (elemelkedni, meri gyűlöltségéuek ólomlábai is visszatartják az emelkedéstől. A kontár iparos munkájával a társadalom összes rétegeire beteges, karos hatást gyakorol, miért is együttes erővel, karolt ve kell oda hatni, hogy a kontárkodás az iparban a helyett, hogv mindjobban elharapódzuék, egyre csappanjon és e rákfene kiirtassák és a magyar ipar — ami telelte kívánat/.s —• tiszta, erős és egészséges lesz Hol nyaralunk? A feleségemnek megvan az a jó tulajdonsága, hogy nem ttiI követelő. Ks ez szerencse az én szerény viszonyaim között, lévén földművelésügyi irodatiszt. Hitvesem megelégszik minden szezonban értsd : négy évszakot) csupán egy uj kalappal, egy uj kosztümmel : nem kér többel egy cselédleáiiynál és szakácsnőnél: örül ba nyáron kétszer nyaralhat (elö- és utókura) és teljesen meg van elégedve két gyermekünkkel. Szóvá nem lépte tul a háziasság fogalmát és ezt inéi tányolni tudom benne. Az időjárás — bár tavaszt jelzett a kalendárium — istentelenül fura volt. Máskor sütőt a nap. zöldültek a levelek, nyílott az orgona most meg esett, szél süvöltött, fűteni keliett é: nőm nem vehette tel uj tavaszi kalapját, ami idejekorán megvásárolt. Ezért szidta az időt szidott engem, szidta a cselédleáuyt, a szakács nét. a Héluskát, az Agueskét. Igaza volt. miko fel sem öltözködött, Lassan, restül az öltözködéshez fog, amikor a s/.eme a felesége Íróasztalára téved. Nini, az asszony olyan sebtében utazott el, hogy még a kulcsot is a zárban hagyta. Kel se kell öltözködnie — megírja itt, a felesége irtfpapirján. Kz még pika'tisabb. Kinyitja a fiókot. Látszik, hogy a/ asszonyt épp irásközben érte a sürgöny, amely elhívta — megkezdett levele ott a sorvezető lelett. K_* asszony, aki sorvezetőn ír! — nem megoaala« s/nletett az ilyen'.' Oszkár nem kíváncsi, legl.ev.'-l.lé a maga felesége leveleire. I •>• ahogy kotoriísi ti fiókban, .zen ai egy megkezdett levélen kívül talál még egy egész csomót, ismeret len férfikéz, egy kéz írása mind. Végre egyedid van a házban tanuk hijjan a lovagiasságnak nincs törvénye, a lovagiasság a társas együttélés egyik szabályozója. Ahol nincsen tanú, ott nem kötelezők a törvényei. Voltaképp inkább tunyaságból nyúlt a levelekhez, mint érdeklődésből. A férfikézből val.'ikhoz. neje irása nem érdekelte. Valami nagy ütésfélét eizett a taikója táján - hátra fordult, nem áll-e valaki a háta mögött. Nem állt ott senki — mégis . --/.akapta a fejét, mikor szeme az átclleui tükörre tévedt, nem merte az ábrázatát nézni. A feleséga megcsalta. Egészen kétaégtelen. Megcsalta egy Oszkárnál 10 évvel idősebb, emuivá, szürke, unalmas professzorral. Egemen bizonyos. A levelek nem titkolóznak. Kgészen nj érzés volt neki, hogy most hiába lepi be a por 37 koronás kalapját; még azt hiszik az ismerősök, hogy mult évi. ASOC

bau kiderült ; sütött a nap és feleségem nem szidott senkit. Az első meleg nap lévén, este vacsora előtt szóba került a nyaralás. Természetesen feleségem hozta szóba. Összeült a konferencia: hitvesem, áll,Béla, Ágnes, Julcsa, a cselédleány, aki Ágneskét fogta. A szakácsné kint toglalatoskodott a vacsora körül. A feleségem — mint házias nő — elsősorban is Sövényházát ajánlotta, a legújabb és legdivatosabb fürdőhelyet, hova az idén az arisztokrácia legkiválóbbjai menni fognak és ahova Horvátbné, Veresué — a szoniszédnök menni nem fognak; ahol államhivatalnokok '2[)'

J

a kedvezményben részesülnek, ahol kitűnő penzió, szellős sétány, jó zene. tennis pálya, uapfürdő és nincs szél, nincs por. Igaz, hogy májusban még téli kabátban kell ott járni, mert a legmagasabb hegyek környezik, de azért is jó, inert, hát májustól augusztusig téli, tavaszi, nyári és őszi toaletjeiben mutatkozhatnak itt az asszonyok, akik — nem tudom miért — mindig szeretnek öltözködni. Sövényházát, egy szótöbbséggel elvetettük. Feleségem dúlt mérgében, de mint dühös feminista alávetette magát a köriek leszavaztatásnak. Eu éhes voltain, de feleségem nem hallotta erre vonatkozó megjegyzéseimet, hanem sorba felvonultatta Jánostüredet, Balatontőkot, Kisegyházat, I let hál'stürdót, Fülökfüredet. Megindult az általános vita. A teleségem minden fürdő, iilet.ve nyaralóhelyre tudott valami rosszat mondani, süt Juhsát is tantikép hivta. hogy ez igy van és nem máskép. Ks Julcsa, a müveitcselédieáu v. ki csupa jobb házakba szolgált, igazat adott asszonyának. Én már nem bántam volna Sövényházát sem. csak vacsorát ehettem volna, azonban — a nők szeszélyeinek utja kiszámíthatatlan — f'eleleaégem meggondolta a dolgot és azt mondta, hogy ingyen se menne ebbe a porfészekbe. Ind meg kell fagyni. Utóbb behívta Zsuzsit, a szakácsnét, aki pláne előkelő házakban szolgált és vele ajánltatott nyaralóhelyeket. Zsuzsi elsorolt szintén vagv egy tucat fürdőhelyet, az sóiba megvitattuk, hogv melyik miért hátrányos, miért előnyös! Zsuzsi elmondta, hogy hol, mikor, kik nyaraltak és ezek után választhatott, nőm. Azonban az elősorolt nevek nem imponáltuk neki és ismét, elölről kezdődön nz ujabb fürdőhelyek félhajszolása. Észrevettem, hogy tiz órára jár az idő és még nem vacsoráztunk. A gyermekek ordítottak : — Ebes vagyok! Éhes vagyok! az egyszer ö legyen a felszarvazott férj. Hisz a problémát megoldja ő gavallérosan — a tanárt lelövi, MZ asszonvtöl elválik. Azaz, hogv ez mégsem olyan egyszerű A válóper gondolatával már régóta megbarátkozott, ha ugy egyszer-másszor egy-egy párbaja révén botrány lett. Ha a felesége fellázad — egy gavalléros kézmozdulattal elintézi. — lga/.a vilii asszonyom s én kész vagyok levonni a konzekvenciákat. A magam hibájából mondatom ki n válást. Az könnyű — lovagiasan magára venni a vétket, ami amúgy is terheli — de most, hogv az nsszunv vétkes és kiderüljön, hogy ö hordta a szarvakat . . . Nem, iK'm. A válás most az egyszer nem olyan egyszerű. Azt későbbre kell halasztani, mikor valami botránynak ismét ö les/. Bl aktiv hőse. De azzal a fráterrel vége/. Agyonlövi, mint egy kutyát ! A/.az, hogy ez se olyan sima dolog. Nem lehet komolyan verekedni egy olyan emberrel, aki keméayittetleii ké/.elót hord. Minéi többet töprengett s dolgon, annál többet járt eszében ez a keiiiénvittetlen kézelő. He, hogy is sfilvedhetett le n/. a jó'zlésü ass/.ony, aki olyan pompás körzetieket hordott, a keméayittetien kezelőig. Pedig milyen sikkes asszony veit . . . Hiszen annak idején szerelemből vette el, hozománya is volt ugyan szinten annak idején, de az már rég . . . Most jutott eszébe, hogy mégis esak a fele-,'gének voltak a legszebb bokái, még azoknál ia szebbek, előkelőbbek, mint amelyek az imént csiklandozták a képzeletét. Nem, akárhogy tépelődik, nem lehet keméliyittetleu kézelővel verekedni, se válni nein. Ha még ő utána valami nagy ur karjai közé sülyedt volna, de egy fSliister . . . Dr- valamit tenni kell. A viszonyt nem tűrheti, lovagiasan el sem intézheti. Még egyszer magába kell szetettetni az asszonyt. <> képes lenne rá s akkor . . . akkor. Eeült. Megírta röviden a szeretőjének, hogy Olaszországba utazik — a feleségével. A felesége levélpapírján irta meg. hadd fájjon legalább annak, ha már a magáénak nem tud egyelőre fájdalmat okozni. És hogy el fog Lódulni az a tiliszter, na megtudja, hogy ö gerlieéjével Monte-dirhíha jár. Es elutazott. De előbb még bezárta neje Íróasztalát, bogy az azt*gondolja, hogy magával vitte a kulcsot és útközben vesztette el valahol. Távozása előtt öntudatlan szokásból egy pillantást vetett a tükörbe. Az a komisz tükör! A sarkával belerúgott, hogv esillagszerü sugaras törés lett rajta, a kis kulcsot pedig kidobta ar. utcára. Az ö szarvait ne lássa senki, még a felesége sein .