Pápai Lapok. 39. évfolyam, 1912

1912-04-28

XXXIX. évfolyam. Pópa. 1912. április 28. 17. szám. PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságának es több pápai s papa-vidoki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasa r n * p. Szerkesztőség és kiadoliivatal Goldlierg Gyula papirkereskedése, rTí-tér Siik szám. Hirdetéeeket egyezség Sterin) felvesz s kiadóhivatal. A szerkesztésért íelilüs Ini 111 lujdoiiOK: GOLDBERG GYULA. Klr>flxetA»nk és hirdetési dijak a lap kiieiólnvatalához kttMeadSk. A lap ara: efész évre 1- kor., félévre •! k., negyedétrs ! Nyílt-tér soroukéut 40 fillér. — Bnree szám ára . i :.;>• Birtokparcellázás. Muli számunkban megemlítettük, hogy a Bávolyi pusztát, mely a marcal­tói gróf tulajdona, parcellázni fogják, s ugyanakkor vezérhelyen a kis gazdákról értekeztünk. K cikkeinkre most lapunk egy olvasójától, a ki ugy hivatalos állá­sánál fogva, mint gazdálkodó minősé­gében alapos ismerője a kisbirtokosok bajainak, tartalmas elmefnttatást kap­tunk, iiielvct alább egész terjedelmében közlünk : Tekintetes Szerkesztőség ! A Pápai Lapuk I'. é. ápr. 21-én megjelent számában A ki* gazdák irá­nyítása cím alatt megjelent vezércikk meglehetős gyakorlati érzékkel fejtegeti azon irányelvekel, melyek szükségesek volnának arra. hogy a magyar kisgaz­dák helyzete javítható lenne. Nagyon szépen és elég kimerítően megjelöli azon teendőket, melyeknek foganatosítása tényleg a kis gazdák ér­telmiségének fejlesztésére, jövedelmeik gyarapítására, teher viselési képességük emelésére s vagyonának szaporítására vezetne. De szerintem ezen közleménynek egy hibája van : az iró lelki szemei a messze távolba révedeztek s ugy járt mint az alvajáró : elvesztette a talajt. Lelki szemei a messze távol ködé­tesszük is. mén' abból ekkor sem ]>•</. akkora egység, mint a mennyi az okszerű gazdálkodáshoz szükséges) szerintem, ha már segíteni akarunk kisgazdáin­kon, — (pedig ha azt akarjuk, hogy hazánk ezen értékes eleme szellemileg és aunyagilag gyarapodjék s vele a haza fentartő pillérei mindig szilárdabbakká és ellenállóbbakká tétessenek - a segéllyel késnünk nem szabad) minden lehetősé­get meg kell ragadnunk arra. hogy i falusi kisgazdát megfelelő földterület­hez juttassuk. —• s esak azután beszel­hetünk a jóléti intézmények létesítésé­ről, ha már az ezekhez szükséges alap meg van. Speciel a szóban forgó ecetben, az elől irt közleményben írtak esak akkor foganatosíthatók, ha már .1 szükséges földterület rendelkezésre áll. Az eziránvu társadalmi tevékeny­ség esak ugy vezet eredményre, ha abban nemcsak az állam, hanem főuraink is segítségünkre sietnek. Különösen a kötött birtokok haszou élVeZÖj ^ a _Mzd:ít rsel-'hli <Z.Íll<iéko7Ó nagyobb birtokok tulajdonosainak 'jó akaratára, hazafiságára kell hivatkoz­nunk. - ezeket kell nekünk a cél meg­valósítására megnyernünk. Nein anyagi áldozatot, esak egy ki* jóakaratot kell kérnünk s ha tekintetbe vesszük azt, hogy az az osztály, melynek érdekeit előmozdítani akarjuk, — megérdemli i TÁRC A. DAL. Les/állt reánk .1 méla, csendes est S míg összébb Ii"/, titokzatos hpmálya, Virágtakarta sziveink felett Felkél a vágyak sz.-lid holdvilága. Szemed a csodakék vizek tava, TelesaórvH .*1 i^t.,-J lm elekkel, liáuattal merülök hulláimba. 8 belőlük üdvtől ittasan kelek tél. Ágoston Jimoa. Egy régi-régi tárca. Irta Kosztolányi Dezső. Kgv hón-lioigas, toprongyos öreg ember jelent meg a szerkesztőség ajtajában. A szolga előtt niélyen meghajolt, 11 »zerkesztöt karonfogta . ; s bi>aliuas­kodva kacsintott rá: — Kgy szóra. A szerkesztő hátrált és tovább meut. Az öreg pedig ottan .-tilt a nagy telem közepén <: s nem vette érnie, hogy magara maradt. Csontos, sárga kezét még egyre nyújtotta feléje, aki elliint és nézelődött, köhécselt, mig lassioi és szomorúan — a megalit/.koda- s/égvenéhen — hátrabillent, visssabervadt a kez.e és esöpögő, zöld ernyőjén pihent meg. Sokáig tétovázott igy. Pergauicnszerü tiilei kigyulladlak cs szenei ragyogtak. Pirulva hallgatta a s/ouiszéd szobából áthalló kuneoga'st. Nem értette a helyzetet. Hozzá siettem. Akkoriban gyakran láttam ilyen leiénk vidéki embereket, akiknek minden lépesük botlás, szavuk becsületsertés és kíméletük gyöngédtelenség. Megsértenek a szívességükkel és megsértödm-k a szívességünkön. K/.ek azok. akik a .szoba egyetlen székét okvetlenül feldöniik. A ven­dégségben ok törik össze a legdrágább poharat, ők kiabálnak, mikor suttogni akarnak, ők riasztják fel as alvókat, lia lábujjhegyen is járnak és legelőször ik ülnek le a frissen festen padokra, amelyekre "i.i vara Írva: vigyázat. Szegény öreget megszántam 1 — Parancsol? — kérdeztem tőle. — Egy tárnámat szeretném kikeresni. Elmosolyodtam. Inkább valamilyen különc prófétát vagv világty-'loio természettudóst sejtettem benne, mint írót Ii .tetten a szolgáin 1 k, hogv adja át a légi köteteket. Ar. meg az előszobába surrant, csendesen egy íróasztal mellé vackolta magát s egészen elveszett M ti'gi poros kötetek között. Félszemmel figyeltem. Levette teli sapka at .s -/i-lidcn ragyogott e!ő kopás/, leje. Most mar láthattam .iz arcát. Ah, a szemei milyen érdekesek. Ezekből a világoszöld szemekből komoly és szenvedő lélek tekint ki, amelylien rendkiviili izgalmak bujkálnak. Mu^an ­nagyon izgatott. Egészen kipirult már. Bizonyosan korán kelt, hogy idején érjen a fővárosba induM vonathoz, a vonat pedig összerázta, megtörte, talsn nem is ebé lelt rendesen és moal gyengéden táj a feje és mégis folytonosan a tárcára gondol, lázasan szaglászva keresi a régi újságok porfelhőjében. K . ­nős ember. Izzadt kezén a/, evek pis/i;a sárra , .1 • ­zott. Az erős is sáros. Szemei pedig, szelíd kedvei félőrült szemek, riadtan eikka/.nak egyik lapról a másikra. Még mindig nem találta meg. Meguntain .1 szemlélődés! és m-m törődtem vele. Kimentem vacsorázni. De hogy visszajöttem, az én öregem még mindig ottan ólt a szerkesztőség­ben, egy íróasztalról lógatva le lábait. Most mar érdekelt az öreg. Mit akarhat azzal a tárcával? Miért olvan fontos neki".' Megtalálta-e'.' Mégse szól­tam hozzá. Telefonoztam, megírtam a oikkeutst ; cigarettáztam. Mikor azonban hajnal felé hazaindul­tam, újra elém botlott s most már ö szólított meg Iszorongó, fátyolos hangján: — Nem találtam meg, k. : >n. \III-­Félvállról mondtam : - Atliezt" az összett köteteket'.' — At. Nem is egyszer. Mégse találtam. Reggelizés előtt félpohár Schmidbauer­fele Használata valódi aidas gyomorbajosoknak, szekszorulasban szenvedőknek. Kapható rdpa és VIDÉKÉN MINDEN gyógyszertárban Igmándi keserűvíz \ elrontott «j om­i-ol S-J oraa! tt tel­jesen remi e)io//a Kis üveg 40fillér Nagy üveg 60 Dil. és jobb Tiiszeriizletben. ben meglátnak mondjuk egy eszközt mely a közjóiét előmozdítására nagyot is célszerűnek látszik, s a köziránti lel kesedése annyira elragadja, hogyaközbi eső akadályt nem látja, nem veszi észre hogy az általa felépíteni szándékolt in lézuiények létesítéséhez likaink leg nagyobb részében hiányzik az alap vagyis megfeledkezik arról, hogy egy belterjes gazdálkodáshoz első sorban ; megfelelő földterület kell. Már pedig ez ki; gazdáink legna gyobb részénél hiányzik, vagyis a gaz dák Vio-ed részének nincs annyi föl< területe, mely egy okszerűen vezetet gazdálkodáshoz elengedhetlenttl -zük séires. Közismert dolog, hogy a magyal ember a makacsságig SZÍVÓS akarattá ragaszkodik ő<i földjéhez 6 a föld sze tétele oly nagy nála, hogy a szülői után maradt vagyont fbármily kicsin.) legyen is AZI annyifelé osztja, Ahány ; gyermek. Kunek következménye aztái az. hogy I i.i ;izt.:H n.igvon i­elaprőztattak, ugy annyira, hogv azo kon okszerűen gazdálkodni majdnen lehetetlen. Ezen ugyan lehetne segiteui a la tagosítás által, mi ma már lényegesei: meg van könnyítve. Kn még azért nem itt kilóm a bajt inert ha a sok keveset egymás mellt

Next

/
Thumbnails
Contents