Pápai Lapok. 39. évfolyam, 1912

1912-04-21

Papai Lapok • 1912. áp-il - 21. 7ő. sz. határozatával a Celli-uti lakosoknak az asztalt gyalogjárda ellen beadott előterjesz­tésének helyt nem adott, hanem mint felebbe­zést felterjeszti a törvényhatósághoz. 7ti. sz. határozatával tirüuvvald testvérek részére a oiuoi árkát átengedte azzal, hogy tar­toznak 1 éven belül bebultoztatui. 77. sz. határozatával közérdekből kinion­lotta Faragé János háza előtt, továbbá a Zrínyi utcának a Jókai-utcából való beágazási részén a Dainjaiiich-utcai átjáróig az asztaltgyalogjárda létesítését. fiS. sz. határozatával a pápai gazdáknak kényszervágott marháik után a fogyasztási adón kivül fizetendő dijakat elengedte. 78. sz. határozatával a vízvezetéki aknák helyre állítására a vízvezetéki pénztárból ÖÖOO koronát megszavazott. 19. sz. határozatával a Somlói-ut déli és északi oldalain köszegélyes gyalogjárda készíté­sét elrendelte. NO. 81, 82 és Síi sz. határozataival Goldstein Jenő, Mártobfi Dezső, Nagy Irén és Kovács Ká­rolyné szül. Gulyás Zsófia illetőségét megtagadta. Ezen határozatok azzal tétetnek közzé, hogy ellenük a felebbezés alulirt naptól számí­tott lő nap alatt a polgármesteri hivatalba be­adható. Pápa, 1912. április hó 21. Mészáros Károly polgármester. és őszszel látjuk. Ha a friss pelyhes vértetüt szét­nyomjuk, belőle csúnya veres nedv folyik ki. A pi'helytakarta te bekben él és szaporodik a vértetü és bennük telel is. Télen sem a fagy, sem az eső nem árt neki. Tavaszszal legelébb itt kezd szapo­rodni (pelyhcdzeni). Évente 8—10 ivadéka van. Nősténye nyáron csak eleveneket szül s egynek évente több millió utóda lehet. Szaporodása helyéről terjed a vértetü a fán, amelynek hajtásáról a porszcinnyi szárnyatlan tetíit a szél is széthurcolja. Nyáron ritkán, de Mind­szentek táján akad szárnyasa is. Ez szárnyra kell é> szintén terjeszti a hajt. A vértetúirtás legalkalmasabb ideje az őszi lombhullátástól március t/égéig van, amig a vér­tetiifolt nem peivhedzik. Irtása végett az almafán leve minden sehet, származzék az metszésből, törésből, zúzásból, rovar- vagy nyúlrágáshói, előbb késsel ugy vágunk ki. hogy széle sima legyen s azután azt sűrűn folyó, fekete szinü s előzetesen fel vagy egy óráig lassú tűzön melegített (fa- vagy kőszén-) kátránynyal úgy kenjük he, hogy a kát­ran\ ne csak az egész sehet, hanem még egy ujjnyira köröskörül is takarja. A hig kátrány sem jó, mert beivódik a fába és árt neki. A sehet úgy fedje a sűrű kátrány, hogy az al ája került vértetü elpusztuljon es helyére más lene telepedjék. Vértetves kertben, vagy vidéken az almatá­koii soha sem szabad nyitva hagyni a metszett, vagy más okból akadó sebeket. A rossz metszés folytán megmaradó ágcsonkokat rendesen tőben és fű rész Síel kell elvágni, a sebet késsél simára kell metszeni és bekátrányozni. Általában fát hal­tavai metszeni nem szabad. Wrtilvis vidéken nem szabad íi: almájukat meszelni. A meszelés nem árt a vértetünek és nem használ a fának és lehetetlenné teszi az irtást. Minthogy pedig a vértetü a sűrű koronájú, továbbá buja növésű és reniulellenes sűrűn ülte­tett fákon legtömegesebben szaporodik : azért mind a fák siirü koronáját, mind a sűrűn álló fák sorait itrkúani kell, hogy a levegő szabadon járhassa azokat. Az almafákon akadó fattyúhajtásokat min­dig le kell metszeni, metszéshelyüket pedig bekát­rányozni. A fák aljában levő sebeket (nyúl- és pocokrágás, kapaütés, kaszavágás) szintén simára és tisztára kell metszeni és bekátrányozni. Az itt növő gyökérsarjakat szintén tőben el kell metszeni és metszéshelyüket kátránynyal bevonni Az igen vén, rossz és vértetves fákat, amelyek tele vannak sebbel, száraz ággal, ki kell vágni és elégetni, mert tisztogatásuk nemcsak költséges, de lehetetlen is. Ha ezen eljárás ellenére későbben (nyáron) még akad vértetü, akkor azt a sebekben pótló kátrá­nyozással, a vékonyabb ágakon és a gyökereken bármely higahh olajjal irtjuk. Vértetves fáról szemzöhajtást, oltóvesszöt szedni és vértetves helyeken almafaoltványt szapo­rítani nem szabad. Minthogy a vértetü ellen való védekezésben csak alapos és kitartó munka vezet célhoz : azért minden almatermesztönck kötelessége, hogy azt állandóan a lelkiismeretesebben és a legpontosab­ban is hajtsa végre. Színház. Az elmúlt héten *»gy ifjúsági és egy nép­előadással együtt '.) színdarabot adtak. Három újdonság is volt a repertoirbau : egy színjáték es két vígjáték. Nevezetessége a hétnek, hogy rövid két heti itt időzés óta az egyik operettet, a leány vásárt már negyedszer hoztak szilire a szii.e^zek. kiket a közönség ugy látszik kitartóan pártol, mert csekély kivétellel csaknem mindig telt házak előtt folynak le az előadások. Részletes tudósításunkat •< következőkben adjuk : Hamlet. Lelkes és hálás tiat.il közönség előtt adták szombaton délután Shakespeare e remek tragé­diáját. Alapi Nándor igei. -zepen .vita Hamletet : u u sak kitűnő volt Benes Ilona 'iertrudja: Hu Zella opheluiját is dicsérnünk kell. I Rabló lovag. Sz. íuhalon és vasárnap este Min'' Lajosnak Rabló lovag cimü színjátéka került bemutatásra A szinjáték magában véve igen ügyes dolog, tartalma, cselekménye ez életből vau véve és eléggé plauzibilis. A címszerepben Zilahy reme­kelt, mig a női szerepek között Fekete Irén tünt ki pompás alakításával. Jól festett Kovács az öreg gróf, s Szántó a Steti gróf nagyszerű sze­repeiben. Még Déry és Nyáray érdemellek külön említést. Kis gróf. Vasárnap délután Káldorral a címszerepben megismételték a Kis grófot nag}' sikerrel. Sokat tapsoltak Patakyuak. .1 papa. Kiég jó kis francia \ igjáték újdonságot lát­tunk hétfőn este. A papa cimü vígjáték nevét onnan nyerte, bog} egy öreg gróf elveszi tör­vénytelen tiáuak a választoltját feleségül. A több szereplők Déry Héla és Zilahy János voltak, kik­nek nagy étdeinük van a darab sikerében. A női szelepek többjei Fekete Irén és Huzella ll'éu kezében voltak. Igen tetszett Rónay és Kovács utóbbi mint pap. Üdvöske. Kedden egy bájos /.eiiéjii operettet ujitottak tél : í'Ivöskét. Nevezetessége a darabunk, hogy Szalkay igazgató is szerepelt beuue. Szalkay t ugyanis közönségünk igen szívesen látja a szín­padon, s ö ezt azzal honorálja, hogy ritkán lép tel. Pataky adta üdvöskét. Szalkay a fejedelmet. ,Ió szerep volt Krukow Pippója is. Általában az előadás igen kitűnően ment. Kis kdvéliúz. A társulat összes személyzetének a mozgó­sításával ligy is 2 —51 szerep jutóit olyiknak) lehetett csak bemutatni a Kis Kávéház cimü Irancia vígjátékot. Újdonság volt, hát kíváncsi­-ágból sokan megnézték, de valami nagyon nem lelkeseilett érte a publikum s bajos volna má­sodszor is megnézetni. Egyébként az összjáték jó volt, sót Déry, Kovács, Szántó, továbbá Hu­zella és Ronny szereplése egyenesen kiváló volt. Említendők még Erckövi, Zilahy. majd Kerényi, Kekete. és Mikiossy. Aranyvirág. Muszka Jenő telíti cimü operettje eléggé ismeretes, de egyszermint eléggé népszerű is. A bűbájos olasz dallamok fülcsiklandozóaii jártak át a hallgatókat. Nemcsak a zenében, a hbietfó­bau is vau sok kedvesség, melyet a szereplők pompás összjátéka kitűnően emelt érvényre. A címszerep természetesen a Pataky é volt, kit ezúttal különösen ki kell dicsérnünk végtelenül bájos énekéért. Eckövy volt a Beppo. Ezt a da­rabot bátran adhatnak többször is. Leányvásár. Pénteken Leányvásár ment immár negyed­szer. Az előadás egyébbként igen kitűnő volt. A díszletek ezutal is igeu kellemesen lepték meg a nézőközönséget, mely elég nagy számban volt. Igen tetszel'ek Pataky és Erckövy. HIVATALOS ROVAT. Pápa város polgármestere közzé teszi, hogy a képviselőtestület t. évi április hó I7én tartott rendkívüli közgy ülésében tilt. sz. határozatával a gyáinpénztár 1912. évi szántadását elfogadta. 71. sz. határozatával az Erzsébelliget par­kírozására a v. tanács rendelkezésére a mult évi pénstármaradványból 2000 K-t kiutalt, 78. *z. határozatával a Liget-utcubau a szélesviztöl kezdödóleg a vízvezetéket bevezetni, az utat tört kóvel borítani rendelte, továbbá el­rendelte a tisztviselői telepen az asztali gyalog járda létesítését, a haltéri hídnak újra építéséi es ahhoz vezető útnak rendezését. Úgyszintén elrendelte a báltéren és Bosenbach ház előtt a liget utcában közérdekből egy asztalt gyalogjárda létesítését, v égül a tisztviselőtelep hosszában a villan v világit ásnak levezetését. 74. sz. határozatával közérdekből ehennelte Vida János és Erim Márkus Korona-utcai háza előtti köszeg.'lyes gyalogjárda létesítését. VEGYES HÍREK. _ — Személyi hirek. ttada István, vesz­prémi prelátus kanonok, városunk szülötte, múlt, hétfőn Tölcséry Ferenc veszprémi piaristatanár és a legényegyletek egyházmegyei felügyelője kíséretében Pápán időzött, hogy a pápai kath. legényegylet küszöbén levő házépítési ügyét sze­mélyesen intézhesse el. Tudvalevő ugyanis, hogy Rada kanonok már a házvételkor is tetemes összeggel segélyezte az egyesületet s most, az átalakításkor, ugyancsak nagyban hozzájárul a költségekhez. — Kinevezés. Ret lies János, a pápai áll. tanítóképezde igazgatója előlépett a VI. fizetési osztályba. Ezt a kinevezést, melyet már a király eszközöl s mellyel, mint tudjuk, a nagyságos cini is jár. az igazgató tanártársai és növendékei osztatlan örömmel vették tudomásul és bizonyára örömmel veszik tudomásul olvasóink is, mert, Bethesben a/, intézet országos nevű pedagógust nevezhet elöljárójának, kn nagy szaktudásán kívül egyébb egyéni tulajdonai is igen népszerűvé lejtek. A kinevezéshez egyébként mi is gratu­lálunk. — Abbáciális mise. Dr. Giesweiu Sán­dor, országgyűlési képviselő, győri prelátus kano­nok, címzetes prépost, jövő vasai nap Pápán, a nagytemplomban abbáciális nagyinisét celebrál, vagyis püspüksüveges misét mond, mely alka­lommal az áll. tanítóképző kath. növendékei liturgikus énekekkel, u. n. korális misével fognak | hozzájárulni az istentisztelet, fényének emeléséhez. — Lóverseny Papán. A muli vasárnapon egy kisebb szerű lóversenyben volt, részünk, a melyet az „Ur lovasok" egyesülete rendezett a pápai honvédhuszárezred tiszti karával egyetem­ben. Az idő nagyon is kedvezett és elég szép számú közönség lepte el a gyakorlótér tribünjeit. A közönség soraiban ott láttuk gróf Esterházy Pál és bájos nejét a lóversenyre érkezett vendé­gei körében a ki különben is az iiitézöseg egyik totényezoje \oh. Továbbá ideérkezett Hunkár Heues főispán is. A nap hőse Sibrik Sándor Volt, a ki ti első és egy második dijat vitt el, termé­szetesen nagyban szaporítván ezzel győzelmének szamát. Itt volt báró Neimans. Wodianer ésisse­kutz iirlovatok is, a kik szintén szép dijakat ny ériek. — Sziuhazi heti műsor: Vasárnap d. u. Leányvásár, este Eszemadia. Hétfőn Nincs tovább. Kedden és szerdán Lengyel menyecske. Csütörtö­kéin Szerelein gyermeke. Pénteken Válás után. Mikiossy Margit jutalomjátéka. Szombaton Ember t ragédiája. — Illetőségi Ügy. A v. tanács Nagy Emí­lia pápai illetőségét elismerte.

Next

/
Thumbnails
Contents