Pápai Lapok. 39. évfolyam, 1912

1912-04-21

Pápai Lapok 191J. «!•!• 'i- -I. örömet ismerte volna és Iii im ismeretien mau. nem is e

>

\:

11u

• • 11 élte I gy ián, mint az :i koldus, nkil :i sorsunk valami szeszélye ku ilvi / • :t 11

1< >z j n t tatot 1 -lir! jóllaki.tl é. élvezett "Ivan ételeket, amelyekre n/e! tt neiu is gondolt. Hiszen éhen Volt. He nem Hinta, min sóvárgott, nein kereste, esak WStlnkott, mikor huzrajtiiiitt, mielőtt módja tett vottiu am.ii töprengem, |i«>t>v iuiké|i|i iuiott hozzá? I1..I eshetik ez erkölcsi bes/amita« alá? Még 0>nk min i- hazudott, a legelső |ier|iatvariial szemeinvágta annak a vádaskodó iiémlternek. hogv végre igar.ii mii, szeretője nz urának! Az édes óra volt I l|n-v \ 'i:rjlo!l. rángatódzott kínjában. Végre egvn/crn lizelle vissza neki mindazt :i rosaznt, niuil |5 él nlall etszi Ii vi di 11 töle l)e valami tragikuma mégis van nz ilyen tinigólnak, a icgbü-zki-bb lelket is :i hazugság lejtőjére kényszeríti. Hazudnia kellett neki is, mikot észrevette, hogy tus* állapotban van. A/a/ voit:n,é|i|i lein i- ez a -zégvcn kergette Z lia/n^-íigbi. <• vallásos voit, il magi módja szerint, mint ősei kint a (tól>i-.-i\ iiagon. í I , ó vugv hozzám, áldozok "neked, Int vetéltem, lelek tőled |)i . i vet leniek er/i-in magáin, littvil hányok, mert iiitics |ugoi| IIO/Z'IIIIII\ iiin. Amol van uri dolvfvnllás Az a férfi kényszeritette II hazugságra. Aliog\ nz állapotát megérezte, gyidölni kezdte az okozóját, A gyönyörért gyinyört juttatott neki is, de a viijuda- kinja, a vele járó IHHH>>ilalmakk:il s/.einiien azt nem érte semmi Áldozatnunk kezdte magát érezni és meggyűlölte, Tedig az jolilisu lángolt érte, mint Valaha, i.iuu/.la, gyötörte. A li-ltéi»cnység marsánguba, mikor mostani ura kezdeti neki udvarolni., Nvájas volt hozzá, kaeérkudott vele, esak hogy a másikai meggyötörje. Ks mikor a mostani megkérte a kezét, tiáspár megöléssel fenyegette. Csak azérl is ig. in mondott. (>á-iiar azzal 1. iivgetie. hogv mindent elárul a vőlegényének. Ittijta I Szerette volna látni, hogy ez a kél lérli hogv lógja egymást összetépni étit' lt.- (i,i-|iar in ni árulta el. A beteg felesége olyan végrendeletit csinált, h'uy I otspár les/, általános oiokose. ha Magda meg életeden férjhez megy. Nagyon soká volt szegény és nagyon közeinek látszott II«; asszony halála, semhogy meg merte volna koekázi ilni. Nem szólt hál II vőlegénynek, de gyötrelme esak annál nagviihh volt. Ks Magda i^v-/e|ie esak lieiine Voll a hazugságban. Hiszen i•• Ii'i-iIiit*tte voitia a botlását i vőlegénynek, de akkor liizoüyosiin szakit vele és a/ a másik térti diadalmai-kodott volna I lacndotl liál : éh téhen <• i< -zm nem mert vitáim ereszkedni istenével. Kikerülte lial. Afra helle II vőlegényét, Imgv esak polgnrilng esküdjenek. 1 >.. ahogy ez a esiidás, varázsos másfél év elkövetkezett la. mely alall megszerette a/ ural igen megszerette, I'ed'g az .i kezet sohasem esóknila meg a gvónvörert, amelvhen részesítette, de megi« niegsz. i el 11Valami egészen inas légkörlie kerüli itt l'cdig eleinte llll'g Vit el t e a térjél, aki eleg ostolia Voll, hogy inegesaiai la magát állnia. Mindig megvetjük azt, akii megcsalnunk sikerült, lt.- es a l'érli olyan gyengéd volt hozzá, olyan lagv puha szeretettel környékezte e házban, hogy a jólétben egészen elernyedi, mintha meleg Itiitiöben leli volna . . Kz. az ember belátott a lelkébe, k' nulla nyitni szive rejtekeit s fel tudta ledui e rejtekekbe!! heverő kincsekéi. A lelket támasztotta fel Mtigdanak. euilierv oitát kezdte érezni, amit nem érzeti s nem keresett soha. Mindig, egész álló életében az. nlamizsiiavéiel érzése nyomasztotta. A kegyelcmkcnyértilamiz.siia. - még azt az. el»... durva, kcgvili.it oici.si is nlainiz.-nake|.|) togadla - tán azérl is csókolt érte kezet . . . I'.s ez .1 férfi a pajtásává' tette H el tudta vele hitetni, hogy olyan töiuénvtelen a gazdagsága, hogy oszthat lielöle kél boldogságot, anélkül, hogv tngvalékái érezne. Nem alázta meg azzal, Imgy azelőtt -/egelti Voll. Ii mein et tudta vele hitetni, nogv in.miig gazdag volt, csak nem tudott felöle, vagy nem akari kincseihez nytilni. Magil <zÍvesen hitte el mindezt, lelláiuadl emoelvoilaoali annyi gvoliVole tellett, hogy ő is 1 ala- voll leijének. .1 saját általa felfedezett git/ilagságat maga i- élvezte. Ks ez lehel el lenné teiie, hogy ielkiismeietllirdaiásl erezzen a mull vagy annak elhallgatása miau. Annyira elfelejtette a maga vétkét, hogy luctíjölt a liáloisaga, imgy istene <'ie lépjen. Megken., a férjét, hogy esküdje* nek meg cgyházilag > M.t vethetsc 11 szememre, Isten? Nem tettein boldoggá 11 férjemet s nem vagyok hol log magam n'.' Hm az én vétkem V Ne merészelj Ítélni loloticin mert igazam vau . . . \ égre is miért ne lehelnék én boldog a miért kel* lene nekem egyeli bért fizetni a boldogságért, mint (i.ik.tt takarmány termelésre és a fold j termőképességeitek fokozására. Támogassa a gazdákat jő vetőmagvak és gazdasági eszközök beszerzésében, ismertesse meg őket az ukszerli gazdálkodáshoz szükséges, kisgazdáknak villi» gépekkel ós egyéb eszközökkel. Kisérje figyelemmel a gazdálkodás terén előforduló újításokat, azok eredményét egyes gazdasági termények vetésével az »• colra közösei) béreli területen legyen kísérletet. II. van oly intézmény, uij szervezet, amely irányítja, vezeti a kisgazdákat a helyes nton. jobban fognak ragaszkodni földjükhöz, meri az a ki> föld okszerű gazdálkodás mellett, megélhe-i tésüket, kenyerüket jelenti. A gyermekek nevelése. It.irki ismerheti a gyermekek lelket, kedélyét. Mondhatja önmagáról, hogy ••/. az a kor. amikor minden esemény, legyen az azouiol'tl \ tg'. IVemíeles. uiegiaz. Vilgy könnyűt takasZto ; az erkoiesi kei élesztgető vag} azokat lerontó,a] gyermek éleiében oly mély barázdákat hagy. bogi ,i szerzett benyomás..knak niegmasitasaui, vagy kiirtására csak a legnagyobb jellemek kéli.s.-i . i/i k is , s.ik liagv önmegtagadó lelki kilZi.elmek Ulan. A o

V ,.| I;

, .;. ,_,•>/. ödi.l világa a |iei-s,-t viasz t-'.\ maiaial IIIS, nlithaló •.>,/,,.. Minél mélyebb és tiliomabli metszésű a |>ei-s.l, alihál dolllh,,ritbb. | atmal ].-'.leg/. •• S,.|J:I iio.iii.ii.ii kapunk. Miné-I hatiisosabtiak es az i-mheri :/.-s.-k-i áthaloliliak az. impressziók, initial erósebbeii alakul l.i aj g\ írnek jelleme. Kz ii j-hi-m p.-iig a itju korban szilaj indulattá lej löd ik, mely a neveléshez képest ielo-t jó vagy rossz. Az egyik ilju Indás v ig\iian s/.,-itejenkedik. a másik aira törekszik, l.ogi t--s i erjéi l.togtassa, i ie^ olyan is akad, I nem ét.én ki„ sziiuibali, akinek alaesoin tokon I • -i i- " i all eii»olc-»i érzülete, r.z. azittai gy mariul a tértikor megállapodott koráóan \inouuy iben i a termeszei változta) aZ emberen. IMIIliiau Illó-1 dósul e neveles alkotta ni. de a mit agver1 Inek lllagaba SZI, IIZl az erkölcsi |~vegoi hllss.i és vérré alakit .IIa át a tfiui-'s/.et a gyermeki lélekbeli. Kbből kiselejtezni a rosszat, a l.iint, a megvetendot és megtartani. s..t gyökeret veretni » jé. tulajdonoknak, arra esak egy Arany János, , agy Kossuth Lajos vagy egy Schakespeara i'iluios képes. Kiváltságos emberek, akik vagy erniészetadta tehetségüknél fogva vagy sok és iagy lelki meghasonlás* >k után és hatalmas élet.üzdelmek átáii jutottak arra a m?gaslatra, hogy i saját maguk természetének is irányt szabhassanak. Kgyszerii emberek azonban, kik arraiannik hivatva, hogy életpályájukat, ugy töltsék be, togy i'inliertái saiknak sem terhére, sem kárára ie legyenek, azok csak a jé. ne\elés mellett leiéinek becsületes, hazafias polgárai országunknak. A n ívelés kérdése nem másodreudtt kérdés, íeiu nz a (ii, In.gy a gy ümölcsla megkapja a zükséges talajt, és nedvességet, hanem ha ereduényre iár a gazda, akkor vigyázni kell, nehogy dkorcsosuljon az; nyesegetni kell itt-ott a gayakat, nehogy vadhajtások nöjjenek ki belőle •s megóvni kell minden káros lóregtől, ami u ;VÜniö|es lielsejébe iiirakodhat. Tulajdon igy kell i szülőknek is eljárni II gyermekkel szemben tgyütl a tanitóval, ha a kis csemeték jövőjét gazán szivünkön viseljük. Mi haszna, ha a s/.iiök bármilyen önfeláldozó munkál is végeznek ;yei niekükért. de ha képtelenek olyan nevelést nini neki. mely öt, ha belép az élei he. emberársai elöt.l becsültté tegye. Nem az a ló, hogy {yözzön valaki, hanem igenis az. imgv élni tudón a győzelmétől. Nem elég az. ha i gyermeknek .Ivan in-relést adunk, mely r.' '-szél csiszolja, hanem iZÜkség van la. bösíV in U'lvüket jellemüket is .-gai.il.li olyan alám I. II. műveljük, limit a IISiveiiben az észbeli Iehetségiink él. Hiszen maga iz egész gyermekkor m-m más, mini a szív és ieilély viiaga. Minek még azt a gyönyörűséges dől :iz ismeretek e|..szakos Iie\ffésé-vel agyon • ilai.y i'aul KgVs.-g-'s nevelési «s iiii,:i,is| elvek -Z'-niil U.'ll k--l esz' íiv inni a/.t a gi .n l.iial o!. hogy egy szilben é< észben is tökéletes nemzedékei neveljünk az utókornak. Kzt pedig csak akkor fogjuk elérni, ha a szülök és tauitók szívvel-lélekkel járulnak hozza a nemes id\ lingtelemtésélieZ. A lii'a.s.ig »oisii kühillosen .1 tanítóság ke/.el.e \uii letéve. A magvar taiiiléiság minden időben megállotta nehéz, komoly hivatása terén i helvét s egyben továbbra is azmi lesz, hogy a hozzá tűzött várakozásoknak minden lekintetii.-n eleget legyen. Kz kötelessége ns .-zt hazalias érzület•• is diktá ja. Városi közgyűlés. — 1912. április 17- — V'árosuuk képviselőtestületének e héten, null sz.-r hm délután rendkívüli közgyűlése volt, uely alkalomból mintegy ."iii képvisel,; gyűlt így be, hogy kél óra alatt letárgyalja a ! 1 pontié.1 álló tárgysorozatot. A tárgysorozat egyébként lágyrészt utcarendezés illetve járdák létesítése .ürüli ügyekből állott s ezek olyan befektetéseiéi igényelnek, melyek megszoktak térülni, igy iát, nagyobb vitát, vagy ellenkezést nem provokáltak. Kllenben a kényszervágások utáni költiégek elengedése, a mi kb. év i JŐO K, az már lagy dolog volt különösen * gazdaközönség elfogása szerint s zárt sorokban vonullak tel a jazdaképviselók a terembe, hogy e pontot R «aját előnyükre eldöntsék: pedig kár volt ez a i,l,h ügyhöz méltédib erőlködés, im-it nyitott .apu: döngettek, egyhangúlag megszavazlak a kívánságukat. Kínok Mészáros Karoly polgármester voit. •löadók Szokoly Ignác rendőrkapitány. Csokuyay Ivároly löjegyzö, b'retind hVrenc főszámvevő és Itévész Arnold mérnök. A névsort Szokoly Viktor iljegyzó taito'ia nvilváu. Uészletes tiilosiiásiiuk ez: Megnyitás. Mészáros Károly polgármester pont li «'>raior illegni ii | i a közgyűlési és a felveendő jegvtököuyi hitelesítésére leikéri Faragó János, l'.én Zsigmond, li-i-k Zsigmond. Ans l-'.-ien- és KerImlt Alajos v. képviselőket, l'soknyay Károly főjegyző felolvassa a legutóbbi közgyűlés jegyzököny v é-t. Napirend előtt. Ilejelenti a polgármester, hogy a törvényhatóság jóváhagy la a képviselőtestületnek az Krzsébetlignl bővítése céljából eszközölt t.-l-kvételét. Bejelenti továbbá, hogy a belügyminiszter kiutalta a varos államsegélyét, melyei a pénztár fel is vet; \ közgyűlés a bejelentéseket tudomásul vette. Kerbolt Alajos kéri a közgyűlést, hugi a tárgysorozatnak a kényszervágásokra vonalközéi 1(1. pontjai tárgyaljak először, mii a közgyűlés elhatároz s igy következik </ napirend. I. Több gazdálkodó arra kérte u városi hatóságot, bog;, a kényszervágások alkalmával felmerülő költségeket, niiut husvizsgálati dijak, székh.isziialatl dijak stb. . ngi-dje el tekintettel ura. Ingy llgyís kárt szenved az. kit olvali s/.v-