Pápai Lapok. 39. évfolyam, 1912

1912-04-07

XXXIX. évfolyam. Pápa. 1912. Április 7. 14. szám, PAPAI LAPOK Papa város hatóságának és több pápai s pápa-vicieki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vas á r n a p. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Goldberff Gyula papirfcereskedéae, Kö-tér j| c szám. Hirdetéseket egyezség szerint [elvesz a kiadóhivatal. A szerkesztésért felelős iapluliijd.uios: (JOLDBERG GYULA Előfizetések én hirdetési dijak a lap kiadúhivatalálioz k nidendök. A lap ára: egész évre lg kor., félévre fi k., negyedévre ! Nyilt-tér soronként 40 lillér. — Kgves szám ára fül' Feltámadás napján. iK. I.i Egy óv telve sok hétköz­nappal, sok pirosbetüs ünneppel, és ta­vasz uj ulásra megint megérkezett a legnemesebb, a legszebb, a legragyo­góbb ünnep : a hnsvét. Nincs még egy ilyen magasztos ünnep, amely annyira egyesíthetné az emberi sziveket, amely annyira szép «»omlolatot ébresztene és amely ennyire hivatva volna a béke, egyetértés és sze­retet elterjesztésére. A Hnsvét és a hozzátartozó mithosz az. amely legközelebb van az emberek szivéhez és amely megnyugtathatja az emberi lelkeket. Egész életünk nem egyéb, mint haladás, őrüli rohanás a halál felé. Ha napi munkánkat elvégezzük, napi bosz­szuságainkou tnl tesszük magunkat, és beleheveredllnk puha — sőt néha nem is nagyon puha ágyunkba, egyszerre elibéuk áll a sötétségben a uagy kérdés: a halai. Lz a szó, ez a fogalom hálózza be életünket, ez az Ariadne-fonal, amely­lyel életünk labirintusaiban haladunk, .v irörög Ariadue-foual vége nagy bol­tlttov;ÍM'ot igért. annak aki kezében tartja a mi rónaiunkat csak nyugtalanságot szorongást nyújt. Ks évenként egyszer rügyezni kezdenek a Iák. a kopár, bar­mi, szürke ágak zöld ruhát öltenek ma­púkra, kivirul az utcasarkokon az ibo­lya, megjelennek a ta\|aszi ruhák, és elkövetkezik a Húsvét Ünnepe. A feltámadás! Ha az emberiség százmilliói felveszik Húsvét Ünnepén ünneplő ruhájukat és eszükbe jut nekik ez a szó : Feltámadás, talán egy napra, talán két napra, de egy rövid időre megnyugosztlak, elfelejtik legnagyobb fájdalmukat, erőt vesznek legnagyobb félelmükön, a halál félelmén. Van halál, legyőzhetetlen, feltétlenül elkövetkezen­dő halál, de viin feltámadás is, biztosan bekövetkezendő feltáina<lás. Hiszen itl van a tavasz, az élettelen, mozdulatlan lények feltámadása, lesz az emberiség­nek is egy tavasza, amikor a már kor­hadt, barna ágakra visszatérnek a régi rügyek. A Húsvét megnyugtat, mert beállít­ja az einlieft, a munkában, óletküzde­lemben elfáradt embert egy jobb, egy szelih jövő közepébe, ahol majd újra kezdheti bizalom ma' .. : immel és nai­vitással azt amiben már elfáradt. Ks a Húsvét békit is. Mert a feltá­madás jelszava, a feltámadás nagy igéje minden emberre szól. Ez előtt a tétel előtt, a nagy Ítélőszék előtt nincs kü­lömbség szegény és gazdag, gyenge és erős. hatalmas és alázatos ember között, nincs valláskülömbség. nincs rangkü­lömbség, nincs osztálykülömbség. Eel­... A folytatás nagyon Moraoru. Elmondom neked rozmaring w'rágoitt, I>:ír te jól ismered e dalt. hiszen te vagy az a babaarcú leány, és meg az a .szegény laut pengető fin, akinek te magaddal vitted minden boldogságát, mikor elhagytál azon a szomo­rú téli iiiipoti. Vérző szívvel airom vissza azt az édea-bui időt, boldog ifjúságom elhalt szép szerelmét, s vis/.­sza álmodom mégegysser csengő-bongó nmekben borús szereiiniiiikel, az ejliaju leányt, aki nem lett az enyeifi ! Hallgasd meg te is kegyes olvadóin, ta­lán okulsz a/, én históriámon, mely első volt, s ta­lán az utolsó. Ne várj azonban valami vidám uj históriái, mert az én históriám is osak a régi his­tória, mely ugy kocog a régi járt oton Nincs beune méreg, tőr vagy temetés, egy HZIV regénye csupán az egész. Hol volt, hol nem Voll egy ilütleii leány ; Szerettem, megcsalt; sírjak i* talán'.'... Hol volt, hol nem volt. megesalt nincs tovább 8 köuoyezve mentem egy liássi I odább. Mert amint nótám elején mondottam : En vagyok ez a lantverő diák; líölam szolnak e bus melódiák. S az éjhajú leány szerelmes napom Ki lehanyatlott nekem egy napon. 8 ezzel regényünk veget árt, s véget ért a támadunk ! Es ha igiz. hogy feltáma­dunk, hát feltámadunk mindnyájan. Mindegy, hogy hogyan imádjuk az Istent, a feltámadáskor az. aki az Ur jobbján ül. gondoskodni fog mindnyájunkról. I'.z a húsvét legendájának legna­Igyobbszerü része. Az egyenlőség hirde­tése, az igazságnak, a jognak egyenlő­'módon való kiosztása. Nincs mén- egy ünnep, amely <-z! a léteit eszébe juttat­ni az enibei"kn<'k. A mai széttagolt, viszálykodó, rau­goskodó világban ezért vau fontossága a Húsvétnak. Eszébe kell juttatni az i emberiségnek, hogv pártatlanul és egyen­lő mértékkel osszon minden jogot és minden terhet. Az Isten a maga képé­re teremtette az embert, de ugy látszik az ember saját akaratából nie«; akar változni, el akar lajulni az Isten képétől. Egyeulők vagyunk az Isten előtt, legyünk egyenlők egymás előtt is. hogy jogosan részesüljünk a feltámadás nagy­szerűségéből. Az Isten kegyelme egyen­lő mindenkivel szemben, az egvenlő j halállal együtt akarja adni az egyenlő, 'kiegyenlítő feltámadást is. miért nem adjuk nieo akkor mi emberek egymás­jnak egyenlően a fájdalmakat, az igaz­ságot. A Húsvét meglátogatott újra ben­nünket. Eltöltötte lelkünketet minden nagy misztériumával, fogadjuk be, és értsük meg. hogy mit jelent. TÁRCA: XXsLXigruLla-tols:­— A „I* apai I. n p <> k" eredeti i A i c áj a — Mi lonuám ! szivem szerelmes álma. halld poétád nótafáján zeng ré.lunk egy nóta, melyet ugy il:i u.iain egy holdsugtíras tavaszi estén rólad ál­Bodo/.va. '»sz volt. A bérpaloták mentén áiló fehér­fürtös akáelombok már az eluiiilást hirdették, nőkor novelláin hőse meglátta a/t a babaarcú bá­jos leányt, akinek képét mar gyermekkora óta szi­vében hordozta. K« volt n kezdet, a prológ. Most jön a nóta, sz igazi nóta. a régi nóta, mely min­dig uj marad, inig s».ép leány lesz. a földön és sze­relem. . . (iélekfagyasstd hideg volt mar, amikor az az ábrándos lelkű, lantpengető tiu először beszélt az " !> len íren Madonnájával. Dermesztő fagyos aovemberi nap volt. de a fiu Hzivében mégis egy rózsafakasztó kikelet nap­világa égeti mert ő osak az. imádott leány bűvös "•>' inek lángsugarát érezte, osak hollófekete szög­"•ját látta, s nem latolt semmit a iude.. szürke Világból, meine fehér fátyolt borított a inindei.t elfedő iirt. . . sok szép csilingelő nóta is az én éjhajú, volt Ma­donnáin brivös szemeiről, csókos ajkairól, de hogy miért azt nem tudtam én se, de ű se. Mindennek ö, esak ö volt az oka, Nem e bus dal még busább dalnoka ; Kn öt szerettem, ő mást s/.eretett. Ilyen baj is esak engem érhetett. Kz az én történetein, mely fájdalom igaz tör­ténet valóság. — 'Most jón az ábránd. Kj van. Merengve nézem az arany tűsektől ekes menybőltozatot és hallgatom egv fülemüle da­lát — szivemét. Oh, mert az. éj elhozza öt nekem a szerelem szárnyain • akkor az enyém, egyedül az enyém az a nnmolvgó arc fehér rózsaszál, aki legdrádább nékem e földön. .Jer hát édes álom borulj reám csen.lesen, s \ igy magaddal lénves or­szágodba, hadd éljem át jövendő életem, drága szép Madonnám ölelő karjaidban. . . Itt a kikelet ! A természet felébredt téli al­mából es szerelmes hírnökei, a tarka harma'oa vi­rágok vigau bólogatva köszöntik a boldog feltáma­dást, l'iinepi harangszó csendül a légben, mig a zsnio/smak szent hangjai misére hívják a Jézus urunk feltámadását ünneplő híveket. — Halleluja! — zúgja keresztül a hivők serege az orgona bugását. Feltámadt a Názáreti ! Feltámadt Madon­náin is, aki ölelő karjaiba zárja árva szerelmesé* .nek bánatos fejét, leosókolja a ssoinoru miiit min. Reggelizés előtt félpohár Schmidhauer-féle Hasznalata valódi aldas gyomorbajosoknak, szakszorulasban szenvedőknek Egmándi keserűvíz V/ elrontott gyom­ról '.'-:i oraalntt tel­jesen rendin hozza Kis üveg 40 filier Nagy üveg 60 fiil. Kapható Pipa és vidékén minden gyógyszertárban és jobb Tüszerüzletben. I O I

Next

/
Thumbnails
Contents