Pápai Lapok. 39. évfolyam, 1912

1912-01-14

zete, miutegy megteremi -ették a t.őr e magasztos hivatásra Az orvosok gyakran jutnak abba. u helyzetbe tapasztaUr'^gy az említeti tulajdonoknál lógva, a gyöngébb szervezetű no gyermeké betegágyánál avagy teljesen idegen emberek mellett, is a legnagyobb megerőltetéseknek, a legnagyobb fáradságoknak oly könnyen megtud feleim, hogy alig van az az erős térti, ki ez irányban versenyre szállhatiia vele. Rövid idővel ezelőtt — önmagam voltam tanuja, hogy magas társadalmi allasti hölgy, ki a lehető legboldogabb viszonyok kösöttt nevelkedett, mindig nagyon rávol állva az élet viszontagságától, dacára, hogy annyira elkényeztetett, gyermeke folt a sorsnak, édesanyja betegágyán 14 napos és l-l éjjelen at a rábaiból nem ssabadnlr, feszül: figyelemmel lesle o b teg mind n sóhajtását, mbideo hangját, annak szeméről olvasta, le minden óhaját és e/.c azonnal teljesítette is. Alávetette magát a legnagyobb türelemmel a legtáradsagosabb munkának, a nehéi vizbaj i test emelésének, s-gedkezftr, miudeti szttks 1 végzésénél, u minek ilyen beteg test természetszeiüen alá vau vetve; mind a mellett azon volt, jó kedvit, ssiiilelni és külsőleg oly nagy mérvű lelki nyugalmat matatott foiyton a beteg k IriU, hogy a haldokló anyja, élete utolsó leheletéig helyzete veszélyének igaz tudatára nein ébredhetett. Lyen önfeláldozásra, ily lemoudásra, a testi erönei. ily nagymérvű inegfi saitésére — férfi nem kópés. A betegápolás különben is kiváló társadalmi intézmény. Hisz a betegség egyenlővé teszi a betegeket; mi-id«« hajávHl, «*mileii rettegd rrt egyen lőon éri a gazdag t, a szegényt, a magasranguf, szintúgy, mi.it a/, alsóbb születésű embereket, egyenlőéit üti fel boraalmas tanyáját, ugy a szegény kunyhójában, mint a gazdag i: • im** palotájában is. H . »>- aig ini.r a g-.t7-l.ie beteget is száunurk kell, mily sanyarú a sors akt, hol a betegség mellet! még a szegény jég is >•hon vir. A s ha nem nyugi-ó <-s nundig ah re törekvő tudomány t hetö. • tette a legborzasztóbb szenved -o-k* t is enyhíteni, a majd osak elviselhetet lettnek átázó fájdzjmakst eltűrbeiővé tenni. Do a gyógyszernél sokkal hathatósabb szer a megfelelő báiiásmól h b-jtegg»l. hu képe««ai ápoló a be'.egség szomorú ólán, mintegy eltüntetni, a I. .'.«<;séj; . ttd.v u'u elnyi •• i i B bel eg i-lm- jóból és e/á'tel még a legreménytelenebb beteget is erö»i;eiii. megvigasztalni. Ha meggondoljuk, hogy gyakran hány ember nyugalma, boldogsága, munkaképessége fögg egyetlen egy beteg hogylététöl, ba meggondoljak Nem s -< minit, csak tolásnak eredt. A/, egyik gázián i fénye mohón kapott a IIIIKVI alól kiboruló lm. |é!é és én is megláttál ii nyörü volt, őség ilyen szépet, nein is láttam. 1.- r l.'á

1tot tain is : , — Malvin, Malvin maradjon. A* ártati#i ,nha szövet lázasan osókolta n lábszárat. Erősen ndatapadl a testéhes, megli /.ült a formákon és nekem is sokat elárult. Mar én is szaladtam : — Malvin, álljon illeg ! Ea éi I. hogv szeretem ugy, mint eddig senkit. Ebben pillanat bau még meghálál is tudtam vobi-' - . -, pedig gyáván ragaszkodók nhlio/. a nap-napot m>"'i >ldó élethez. Valami melengetett belülről. U , hittem és esküdni la inertem: itt ar igazi szereiéin, . . csuk egy kétszer jön el egy életben. Ks "sz.i r.-t l< ..' is egészen, őszintén, igazan. De ö es-ik . io. majd elérte a társasagot. Ilirtilen láiuiórt a lelteki nység. Ott lerílak vannak szebbek, okosabbak, vidámabbak, mint én. .Nem szabad odamenhie. Meri megnézik beszélnek 1". karon fogják. Nem, nem szabad odomennie ... I Az iudii'r't kitört az összeszorított fogaim alól" A csöndes utc.it sikoltva fúrta át a bőszült kiáltás ' — Malvin, l'ögtön álljon meg! És tudtam, 1 meg tői.' állni. Megállt, VÍSSMI fordult. Ijedve, megr« gvc, tán szeretve is rám a tökének mily összege, mennyi remény, mennyi boldogság függ gyakran egyetlen beteg gyors felgyÓgyutáltától ; mily gyakran nz egész csaliul boldogsága .és boldogulása vau veszélyben a beteg ágya mellett és a-beteg állapota mily szoros kapcsolatban áll a család egész jövöjéböl, csak ha mindezt megfontoljuk, átgondoljuk, csak ••>• kor leszünk képesek feUogni, hogy uníy magas ztos, mily nagymérvű fontosságú és nemei feladat a a társadalomnak a bel .>. I; ápolásáról kellően én s> legnagyobb lelkiismerettel gond >skodi .. Ez nemcsak az éiuberszeretet Ugye, hanem egyúttal egyik legtontoeabb kelléke s> közjónak; az ember pedig mindakettőre nagy mérvben rá van utalva, mindkettőnek elsőrendű FogyRsetoja, A betegápol-.a, a g. >:;\ • •>! teljesen egyenértékű tényező, az utóbbi Csakis «. előbbivel együttesen képz- Ipető. Ámde i -j-ru b >tagápo ás szerfölött bonyodalmas munka, nag) igénvnyel jár; egyfortaéu követel müv-.t*ég-.:, kitárta áldozatkészséget és őnőseégnélkfiiíségtft, mindazoktól, k»k e magas^U-s r.ivaté-iwk óhnji.ják idejüket, életüket szentelni. Ha Nothnagel tanár tVulüttuta V.UI-A ••• un jelentő mondatot, hogy csakis jő ember labtri orvos, ugy ez ái tirás még inkább alkalmazható i betegá-polójiöre; Hauptmann Gerbard a tiáltttik is nagj sikert aratott ezhunavében s

Htineie''-ben a betegáptlónőt angyal alakjában mutatja o.

j

, mi 'i idv' ás magasztossá gaban teljesen megii talaija iiM ;>.-> r.'iítoét. Az a betegáptílól ő, ki hivatásának a modern slvek szemit f-'ei meg ás emellett szive, kedély* is krdló helyén \a.n, azt sokká] magasabb színvonalon állónak kell taftauuutv a legképz. t/ebo in

1

. .*.i.ál is „ •• def.iti, h vj nrőbbivid •••gwi.'-j társadalmi rangban tekintessék, bogy életpályája noyagilag is teljesen biztos alapra helyeztessék ők igaz papnői a szánah ILU-II: és irgalomnak és társadalmi rangjuknak olyannak kellene lennie, mini egykoron a gDrőgőknél a papnőké volt, a;i:.ít, i. • isidnek iránti tfazrelet »gj fénysugars ragyogott be. Dr. P. Városi kSzgyfllés. — 1912. január 11. — Pép.-', város képviselőtestülete mull cstttörtökfl i délután reudkivüÜ közíytilést tartott, mely ilkalomből a városatyák oly nagy számban jöfcRek ! 1 a t.o.ácsteietiilie, hogy az asuknek bizc»uvuit. KI volt foglalva minden szék és pad. sör roltak, kik a polgármesteri szobába szorultak. Ezt a nagy érd klödésl a tárgysorosat néhány Pontosabb pontja keltei te. igy a vásártér és a nez'tt. Es en tudtam, hogy most erősnek kellene lentiem, brutálisnak, vadnak, hogy megmentsem magamnak. De érc/lem, hoey szelid sliga'r lopódzik ki a szivemből, lágyan, liiidolvs, körülöleli feliértestei, megaláztam magam, meghajtottam előtte s fejemet ... Kacagott egyet és mar valakinek a karjába fílste a ke/ét. Ott álltam egyedül, magosaivá, elbagyatva. Sírni szerettem volna, de ngy rémlett: es nem illik. Aztán oda akartain rohanni. De ez a másik nagyobb ur, mint én, neve van, művésziesen értékes neve, nem olyan s/ürke, robotos, mint az enyém. És már nevettem is. Halódtam aokáig. Az arcképe mindig az ágyam fölött függött. A hold lokes ezüstje misztikus elérhetetlenbe távolította el tőlem, zöld ernvős lámpásom exoiikus fénye rejtélyesen eltakarta bájait előttem. De mar késő volt. Marna arany haja — csak neki van! — körülfonta a torkomat és szerető ajka, hegyez orra, kacér szeme folyton viháncolt a tekintetem előtt. Hiába futott el tőlem messze, hiába bujt al egy kisebb városba, sokszor ordítottam el magam kétségbeesve : — Malvin! városi takarékpénztár ügye. Lehettek vagy százan a városatyák s noha a vitában csak 12-15-en vettek részt, a közbeszólások és egyébb felkiáltások t'-lén mindenki szerepelt. Az elnöki csöngefcyl osakoejfl állandóan működött, sokszor bi[áony kevés sik-rrel, ugy bogy az elnökuek név| szerint kellet! csendre inteni a zajosabb közbe•

t szólókat és a tanácskozási rend konok megbontott, Mi ten« természetesebb, hogy ilyen körülmények kő 5tt a közel 4 oras közgyűlés alatt a napirend '.t • zárni kb AI c^ak 3 lett elintézve. Béazletes referadúnkat a következőkben ! adjuk: Napirend előtt. i * Mészáros Károly polgármester délután pont 'i érakor megnyitja a közgyűlést és a felveendő ' cőkönyv hitelesitésére felkéri dr. Lakos Béla, Kóréin Ernő, Qaál János, Ác« Ferano és Gioi Gábor v. képviselőket, Miután a Rjegyaő felolvasta a umli. kőzgytti i jegyzőkönyvét, elnöklő t

> gármester indítványára Néger Ágoston, rosapi r. i ,i ob isókancnokoi!, pápai prelatntt, volt pápai apátpiébAnOSt öO éves al.li/. írsága alkalmából ia.-.'li a közgyűlés Bejelenti a polgármester, hogy a vízvezetéki vis njzbb vegyvissgalat szeriül most is tiszta és kitűnő. Fischer Gytiia inerpellál B természetes j-g dolgában. Itt a tél, • fisgy és tiii.os lolv kijelölve a jég termelésre. Polgármester szerint »% a dolog a reudőricapi1-tány ügyköréhez tarrozik, étidig azonban még I senki aetit tett. p.naszt, .n.nr.ha a rendőrkapitány erre né/ve « kellő időben nem intézkedett volna. A teudőrkapi áuj és i mérnők is telszótaltak, de. a va.!"s't. >-ui az ii.rerpej'á'o. sem a kizgyiilés ! tud onás-il nem vette, hanem az egész ügyet a következő közgyűlés uapirendjéw tflzVi ki, Sit1 lény i Szabó József kén a közgyűlést, hogy tekintettel •• ..'>i::,. •• •• • it • áhá t> fon! •.-•ibi» pontjára, • a napirendet változtassák meg és először a &, Iazután s 7. pontot vegye tárgyalás alá a csak nr.tt ÚTJ a többit. Halázz Mihály hasot.ló értelembes tesz inditvényt,a szít a közgyűlés el is fogad s eü/e áitéiiiek a napirendre. A nufí/end. \ \. im-jil lk r-f lálji a ia: áosnak a tervbe i veti. nj heti s országos vásártérre v inatkozó jej leütését. A/, ügyhöz először Keresztez Gyula szólt, majd Bi'i i

;

z Fi n na és Kellner Viimos, kik t i duy it-i'i a barakkaszárn;, a céljaira vetn telket ajánlották heti vásártérnek. Löwy László dr., A.CS IFerenc, t)'. N.-Jiittii Józse£ Kováos Sándor, Edelényi József, dr. Kende Ádám. Hartalos isti ván, majd ni zarójog cimén) újra Kereszti s (iyula minden oldalról megvilágították a kérdést, melyet a polgármester felvilágositó sza\ ai után. eilo-.idva la halasztó indítványt, visszaadtak a tznáosnuk. A városi takarékpénztár ügyét a v. főjegyző referálta. Ismeretes, hogy Molnár Imre dr. írásbeli indítványt adott be a városhoz, hogy városi takarékpénztárt állítson tél. A tanács elvben helyesli az indítványt, a pénzügyi bizottság a mai pénz viszonyokat nem találja alkalmasnak s nem javasolja a felállítást, az állandó választmány szintén a rideg elu:ásítás mellet) van. A vitat dr. Lakos Béla vezette be, ki alaposan felkészülve egy egész halmaz nyomtatvánnyal, jéi félórán keresztül védi az iditvényt és vagy HM) adatot sorul tel a v. takarékpénztárak rentábilis volta mellett, Fischer Gyula ugyancsak nagy szakértelemmel ÓS hosszabban polemizál Lakossal. Szerinte amit lehet Franuiaors.zá

ri

')

an. nein lehet minálunk. Martalos István a rideg elutasítás ellen van. Óhajtja, hogy elvileg elfogadtassék az indítvány, Dr. Hofluer Sándor viszont ellenzi az iuditvány elfogadását. Sorra veszi Lakos érveit és ellenérveket, hoz fel. Dr. Kende, dr. Hirsch is felszólallak. Elvben ők is óhajtanák a v. takarékpénztárt, de kiviliéi ellennek tartják. |)t. Steiner József pénzügyi és etikai nempontból birálva nz ügyet ugy tartja, nem szükséges felállítani a takarékpénztárt.