Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911

1911-03-26

mely nem egyéb, mint hazafias, embertársait sze­rető, képzett emberek nevelése. Ha még tekintetbe vesszük azt is, hogy a lelekesr»ti iskolákat s ezek tanítóit is „államsegély* címén jórészt az állam fizeti, ugy azon vélemé­nyünk, hogy a felekezeti iskolák beszüutetendök és helyettük állami iskolák állitandók — helyes és nagyon is időszerű. A felekezeti oktatás barátainak úgyis csak az az egyetlen érvük vau iskoláik fenntartására, hogy valláserkölcsösen nevelnek. Pedig hát mint lentebb láttuk, ez sem igaz. Egységes nemzetet csak agy tudok elkép­zelni, ha már az iskolában felkeltik az ifjúság lelkében az összetartozandóság érzeteit. Nekünk nem hetven vallásfelekezetre s ugyananyiféle szét­húzódó tömegre, hanem egy egységes, erős, ön-I nirtgában bi/.ui tudó nemzetre van szükségünk, mert csak igy létezhetünk. Városi közgyűlés - 1911 inarc. 20. — Pápa város képviselőtestülete f. é. március 20-én délután :{ órakor rendkívüli közgyűlést tartott, melyről a következőkben számolunk be:' A közgyűlésen, melyen mintegy fj() város­atya volt jelen, Mészáros Károly polgármester elnökölt, aki miután a megjelenteket üdvözölte és a közgyűlést megnyitotta, a felveendő jegyző­könyv hitelesítésére felkérte Kis Ernő, dr. Her­zog Manó. Acs Ferenc, Gyeuese János és Böhm, Samu v. képviselőket. A mull ülés jegyzökönyvének felolvasása után Bülitz Ferenc interpellál az ipariskola ta­lajleszáiiitása ügyében. Elégtételt kér, mert múlt­kori interpellációjának a következményei neki adtak igazat. A polgármester kijelentette, hogy Billitsuek igaza volt. Somogyi József a Kista­ludy-utca keleti oldalának a járdája és annak; Iol\tatásaképpen a Tapolcán készítendő gyalog átjáró ügyében intéz kérdést a pob^árrnes^eihez^ aki kijelentette, hogy az Ügyet, legközelehb a közgyűlés elé hozza és ha a képviselőtestület megszavazza, kész azt rögtön megcsináltatna. Nagy Sándor oly gazdák szamara, kiknek meg­felelő szérűjük nincsen, kéri az engedélyt, bogy i nz országos marhavasariétink a lőldmivesiskola díszfaiskolája melletti, edd g használatlan részén takaiolhassainik. A polgármester a képviselőtes­tület hozzájárulásától teszi függővé az engedélyt s ezért legközelebb napirendre fogja tűzni. Ugyan­csak Nagy Sándor az állatvásártér megnyitása zongáa reszketett keresztül. Tehát még seiu volt álom a látomás. E naptól fogva vége volt boldog­ságomnak. Éjjel aüg hogy lehunytam szeinpilláimat, már niegi'libeiit agyain csipkés függönye s Belzebub förtelmes ábrázatát dugta he rajta. Kezében a szer­ződést lobogtatva. Kiáltani iikuilam. ele éizekeim megtagadták a szolgalatot. S ez igy ment napról-napra. Utoljára már lefeküdni sem inertem. Éjjeli tivornyákban ke­restem menekülést. Hasztalan. Midőn a fáradtság elnyomott, megjelent Belzebub, gyűlölt alakja lelem suhogtatta a szerződés fehér papirosai. Barátaim már meg sem isinertek a sok éjjelezes s a folytonos izgalmak leszedtek az élet rozsait arcomról, helvebe petgauieiitszel II sárgaság lépett. Menyasszonyom ha­laira sirta magát. En pedig telve a következnie- ' nyéktől, egyre halogattam a menyegzőt. A legelső orvosprofesszorok tanácsát kértein ki. Azok Kezel­tek is különféle módszerek szerint. Hasztalan. A mint lehunytain szempilláim, Belzebub ma'r megje­lent s makacsul lobogtatta felém az. átkozott szer­ződést. Sőt most mar tovább is ment. Mar nem elégedett meg a szerzödeslohogtalas.-aI, hanem ré raea dolgokat is suttogott, : lyektől mmden ha* jani HZ.nla az égnek alít. l»-l tenetes kínokat állottam ki. Ilyenkor mint egy őrült pattantani fői s ember­feletti hangon üvöltve igyekeztem elérni az előttem menekülő aátán fajzatot, Hiába való erőlködés volt. I Az ördög incselkedve lebegett előttem s meg fokozta kínjaimat. Egy szép napon rettenetes dologra eaz-l lolgában is interpellál. Javasolja egy tisztviselö­lek Veszprémbe való kiküldetését, hogy az az mgedélyt személyesen hozná meg. Ezt a polgár ­nester megígéri t,késöbh azonban, mint az lapunk uás helyén olvasható, a tanács másként határo­íOtt.) A napirend első pontját, az alsóvárosi óvoda izámára való házvételt és az átalakitsára szüksé­res összeg megszavazását, miután a képviselők ly határozat hozatalához előirt számban jelen lein voltak, egy 30 nap liiulva tartandó közgyü­és napirendjére tűzték ki. Azután névszerinti izavazással 44 igen és 13 nem szavazattal meg­űzták a polgármestert, hogy a felsővárosi áll. ivodaépületre vonatkozó öiökhasználati jognak iz állam részére való átengedéséről szóló nyilat­kozatot a város közönsége nevében aláírhassa. A Kisfaludy-utca lakóinak ama kérelmét, ingy a város az utca vízvezetéki csőhálózatát nintegy 1000 K költséggel meghosszabbíttassa, i képviselőtestület csak az esetben óhajtja telje­síteni, ha a háztulajdonosok kötelezik mngukat i vízvezetéket házaikba is bevezetni. A városmalom bérlőjének a vizszerkezet.uek JOOO K-ba kerülő hely reált itáaát kérő beadványát visszautasították, ellenben megengedték a bérlő­nek, hogy május l-jével távozhatik a bérletből. A tanácsot viszont utasította a közgyűlés, bogy t malomnak más irányban leendő értékesítésére nézve tegyen mielőbb javaslatot. Nem rendelték meg a gözhengert, meg ut­felszakitót sem, inert ilyen csaknem o^tKHI K-t igénylő befektetések helyett sokkal sürgősebb és közvetlenebb előnnyel járó ügvek várnak elinté­zésre. A vízvezetéki szabályrendeletet, melyei mó­dosítás végett terjesztett a tanács a közgyűlés elé, újra visszaadták azz.-l. hogy a mérnöknek a vizinizériák megszüntetésére vonatkozó javasla­tával együtt, melyet azonban előzetesen a viz­ügyi bizottsággal letárgyaltától.!, a legközelebbi gyűlésre újra terjessze elu. Egyben megbízta a polgármestert,^ hogy u, vuugyi bizottság. iUéséxf Kájlinger Mihály budapesti igazgatót hívja meg. Liszt Ferenc emlékbizottságának kérvényét a tanácsnak adták ki, hogy saját belátása szerint intézkedjék. Végül Deutsch Alajos. Tausz Ede, Tonioi Ibi nun. Scheiber Ignác és Leiner Jenő. Károly papai illetőségéi megtagad)u a közgyűlés, melyet ezzel a polgármester berekesztett. mellem. Valóban pokoli tréfa volt Belzebubtól. Mi­dőn szolgámat becsöngettem, hogy segítségemre le­gyen az öltözködésnél, helyette Belzebub lepett szo­bámba. Ijedten hördültem föl a látomástól. Az ör­dög pedig nyugodtan közeledett felém l miként ha szolgáin lentié, segíteni akart öltözködésemnél. Alig jött szó ajkaimra az ijedtségtől. Mi ez? Most már ébren is akar kisérteni. Hevesen tiltakozó mozdu­latot tettem felé s midőn bámuló szemeket meresz­tett reám, hirtelen tea' ugrottam s torkon ragadtam. Hát most megvagy pokol ivadéka, most nem ke­rülsz ki élve körmeim közül. Az ördög egy rette­netes orditást hallatott, mire az. ajtómon keresztül esapaloHtul rohanlak be Belzebubhoz, hasonlatos ör dögi lények s kiragadtak kezeim közül Belzebub görcsösen rángatódzó testét. S különös u pokoli fajzatok hangjában, csclédüm hangját véltem felis­merni . . . S most itt vagyok az. örültek házában. Mert a világ azt hiszi, h igy meghibbant az. agy­velőm s mindaz, amit látok, őrült agyam képzemé­nyei csupán Pedig luit hiába. A kezelőorvosom is azt hiszi, hogy én talán vak vagyok s uem latom kivel van dolgom. Halta. Szerencsétlen llótás. La­tom én nagyon ia jól a lólábakat, melynek nadrágja illői olv félelmetesen kandikál s hiába visel oly ha­taiinas fürtöket, én latom az. elrejtett szarvakat. Az izr. nőegylet reklám­estélye T — 1911. március 19. — A pápai izr. nőegylet egész éven át csend­ben végzi dolgát a humanitás szent szolgálatában, évenkint egy napra azonban kilép a nagy nyil­vánosság elé. Ekkor azután nagy zajt üt. Meg­ragad és felhasznál minden lehető eszközt, hogy a nagy publikumot érdekkörébe vonja. Megkoc­káztat mindent, nem sajnál fáradságot, költséget, semmit, csakhogy érdeklődést, keltsen maga iránt s végeredményében egy kis jövedelmet szerezzen, hogy ezzel ismét egy éven át csendes visszavo­nultságában élhessen hivatásának, a. jótékony­ságnak. Az 1911. év nevezetes napja mult vasárnap volt. A Griff teremben ilyenkor nemcsak az egylet tagjai és hozzátartozói, nemcsak az izraelita polgártársak elitje, hanem a varos társadalmának szine java jelennek meg, bogy egyrészt leadják obulustikat a jótékmiycélra, de másrészt szóra­kozzanak abban a műsorban, melynek összeállí­tásában annyi ötlet, annyi ügyesség, furfang éa reklám érvényesül. Uélut; n tréfás gyermektel vonulás vezette be a mulatságot. A tarkabarka jelmezbe bujta­tott apró gyermekek igen kedves képet nyújtot­tak és rokonszenves bámulatnak voltak tárgyal. Azután kezdődött ,i tombola, ez a köd kedvelt, és tréfás jelenetek rögtönzésére annyira alkalmas játék, melyet a katonazene hangjai tettek még' élénkebbé. A vezetőség, melynek eiéu dr. Lövy. Lászlódé, az egylet agilis elnöke áll. ki az est reudezéséhen és sikerében kiuioiulhatlan sokat fáradozott, e napra meghozatta a komáromi ka­tonai zenekart. A 88. gyalogezred ij kiváló tagja" karmesterük személyes vezetése mellett vonós és fúvós, tehát vegyes hangszereken a legújabb, legdivatosabb, közben régi kedves zeneszámok ptvciz előadásával mesés. Papán szokatlan szó­rakozást nyújtót-. A nagytérért!beli, a különböző' sátrak körül nyüzsgő embertömeg élvezettel szívta magába a kitűnő zenét. Este 8 lírakor \olt az igazi reklámestély. A cél az volt, hogy a hölgyek, miután egy-egy réget reklámiroztak, minél feltűnőbben ruház­kodjanak. Volt is azután annyi ötlet á jelmezek­ben, hogy arról csak annak lehet fogalma, ki azt látta. Egyébként leközöljük, már a mennyire 'hűen ttldlilk feljegyezni, a hölgyek nevét, es a 'céget, melyet reklámiroani céloztak: líraim Dezsőné '„Az Újság •*), Koréin Ady (Littke-pezsgöj, Koréin Flora (Mauthuer-magke­verék'. Goldberg Irma (Drogéria, Pápa Főtér 19.) Weis/. Beme •'Nestléi, Kaiser Gizi (Vitaforrás), Eibensi• liütz Etelka 'N-stlé'. Kraus/. Juliska (Ka­lodont), Weiler Etelka iTörley-pezsgő), Deutsch Elza szegedi paprikái. Polliik Berta (fogorvosi, Sági Sátidorné iSohinidl-cukoika i. Appelfcld Gé­záin- iPárisi Nagy Áruházi. Weis/. Franci tKalo­dout i, Kovács Mariska | Mandarin-tea . Goldstein Elza i Kühne-gépgvár . BektiJiuska (Littkepezsgö) Skokaii Hermina 'inagkeieSHjrdés,. Lauter J< nőné (kalapüzlet . Friebert Franciska (Odol.. Kis Ilonka i llüger-csokoláde;. Kaiser Jolán (Litlkepezsgii i, I Hirsohler Etel (paprika i. Fischer Edit i virágüzlet . i Goldschmied Ödönné (likőr), Schoi tenhammer Halina ict.krászuöj stVfc.iOlt voltak még csinos ! bab kosztümben Kiaunz Irén, Heller Margit, i Beck Ilona. Klein Gizi. Böhm Josefa és Jolán, I Klein Jolán. Weiszinunii Ida, Nobel Jozefa, líti­senleld Aranka, Schönfeld Flóra, Brejer Ilona, Deutsch Dávidué, Steru Ignácné, Blau Heuríkné, i Koréin Vilniosné. Kovács Kálniauné, Stransz Komélné, Kende Ádámné, Fürst Sátidorné, Zd­uei- Izidorné i \ eszprein - dr. Körös Endréiié. Schlesinger Rersöné, Singer Miksárté; Goldberg üyulané, Weltner Mikaáué, Fleischner Béláué (Budapest , Weiaamatin Mónié, Krausz Vílmosné, (ierst.l Leone, Goldinárk Sandorné Budapesti, Luuzer Mórué, Kanu Gyuláné Pozsony,, Langráf Zsigáué, Weis/. Hermanué, Weis/. Sámuelné. Klein Józsefné, Fischer Adolfné. Bivier Lijosné

Next

/
Thumbnails
Contents