Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911

1911-02-26

riáhan, melynek nem volna valamiféle szállítása a most epités alatt, levő két, ilreadnought részére, inig magyar gyár semmitéle rendelést sem kapott. Iglauer István mérnök. A „forint" halála. A pénzügyminiszter törvényjavaslatot nyujtott be a képviselőháznak uj egy és kétkoronások tárgyalt,in. Az egyik javaslat magában foglalja a koronaértékben való kötelező számítás kimondását, ami Ausztriában még rég történt. Et a koroni.érték obligoriussá tételének legutolsó fázisa. A kategorikus kijelentés mellé a javaslat azt a magyarázó megjegyzést l'tizi, hogy: ennek következtében tiltva van más, mint a koronaértéknek használata ajánlatomban, számlákon, árjegyzékekben, hirdetményekben és egyéb, u nyilvánosság számára rendelt közleményekben, továbbá kirakatukban, üzlethelyiségekben, kiállításokban, vásárokon és más hasonló alkalmakkor. E tilalom ellen vétők 2fJ0 K pénzbüntetéssel SOj-J tatnak. Nem véletlen szeszély az, hogy a törvényjavaslat a kereskedőkkel es iparosokkal való forgalmat emeli ki a kötelező koronaértékben való számítás terrénumául. Mert, tény, hogy kereskedőink legnagyobb része, különösen vidéken, még mindig forintban beszél és számol. Igaz, hogy a nagyközönség nehezen szokik uj péuzegységhes, hiszen a magyar vidékeken még most, is sok helyütt pengőben és garasban beszélnek a parasztok. I A kereskedelem ebhez a koiizervatizniushoz kényelemszeretetből többnyire alkalmazkodott épen ngv, mint ahogy még ma is belemegy abba, hogy mé-| terheivett rőffel, liter helyett iteével mérjen. Hogy 1 » gazdasági forgalomnak ez a kétféle egységben való számítás nem válik előnyére, hogy számos abtizus keletkezhetik a forint és krajcár, valamint a korona és fillér vegyes és együttes használatából, az csak természetes. Hiszen az egész valutáit ndézés egyik alapgondolata az volt, -hogy a kisebb pénzegység majd az élet általános olcsóbbodására fog vezetni, holott a valóságban épen HZ ellenkezője történt, nem ugyan a forintérték további használata folytán egyedül; de viszont kétségtelen, hogy a kisebb pénzegységben való számítás az élet számos terén jótékonyan hatna, ha általánossá és kizárólagosáé válnék. Ettől azonban mind e mai napig nagyon távol állottunk. Kirakatokban az árak hol forintban, Ind koronában vaunak megjelölve. Étlapokon az ételek árai is a kétféle valutában szerepelnek. Sohasem tudhatja nz ember, hogy koronában, vagy forintban beszélnek-e vele, holott egyenesen abszurdum, hogy egy országban és egy időben kétféle valuta legyen érvényben. Ámde viszont tagadhatatlan, hogy a vegyes pénzegység használatának nemcsak a lakosság kouzervatizmusa és a kereskedő és iparosvilág indolenciája volt, az >ik:i. hanem legalább és ugyanily mértekben az állam érmepolitikája, a mely a régi ezüst, egy forintost a forgalomban meghagyta és kény szerárfoly ammat, törvényes ércpénz jellegével ruházta tél. Bátran elmondható, hogy a jó öreg ezüst, forintos volt eddig legfőbb akadálya a valutaszabályozás teljes befejezésének és annak, hogy a koronaérték uralma teljessé és kizárólagossá váljék. Az ezüstfotint forgalomban való meghagyása állandóan szorzási műveletet feltételezett a közönségtol és osal.termeszet.es. hogy a népesség széles rétegei a forint'.t forintnak és nem két koronának mondjak. Három darab ezüstforintos a közönséges ember képzeletében három foritlf, nem pedig hat korona, még ha teljesen el is tekintünk attó, hogy minden uj pénzegység a nép gondolat- és érzésvüágában csak igen lassan képes tért hódítani Minthogy a tilalom egyenesen a kereskedőkkel és iparosokkal szemben all fenn — a forintban beszelő vevőt büntetés nem éri — ez a kereskedelem szörnyű vegzációjára vezethetne a mi sajátos viszonyaink között, ha a közigazgatási hatóságokra volna hizv t a kihágási eljárás. A független bírósagok a reájuk ruházott jogkört bizonyara nem lógják a kereskedelem es ipar szorongat a sara felhasználni. Az öreg forint meghalt. Éljen a korona! Fővárosi levél. Kedves, barátom 1 .Mar — amint látom ' Megint versben fogom zengeni. Hogy Budapest mih isteni! Vau itt minden, mi szép, mi jó, Vaii bárányhimlő, kanyaró. Es elvisz minden gyereket. Sováu\at és kereket. Szőkét és barnát A skarlát. S nemsokára megismeri Pest is. Hogy milyen a pestis. De nem dorn oda semmiér, Hogy dől ránk a sok premier Cigány-szerelemre jö a Babuska, S A próféta a Medikusra. A Magyarban az Anatol. Sikerről Beöthy szavatol. Es nem utolsó ligm.i A Nemzeti s Pékár Gyula. Az Opera műsor sem kopár, Ott jön a havasi gyopár. S végre, végre itt a tavasz. Nincs már hideg, már nem havaz. Nyakig szürke sárban janink, Néha ázunk, néha lázunk, A t. Házban bankvitázunk. Sotschild pénzen vacsorálunk, Van 10.000 féle bálunk. Hol ondest éket csinálunk, Minden rezet, hűn kivágunk. S itt van Pesten jó királyunk. Ilyen jó az élet nálunk, Hasonló jókat kívánunk. Crayon. VEBTES HÍREI. — Városi közgyűlés. Papa város képviselőtestülete 1911. évi február ho ^7-én. vagyis holnap bét főn és a következő napokon, mindenkor délután H órakor a városháza nagytermében közgyűlést tart. A közgyűlés tárgysorozata három pontból all és pedig: 1. 7 éven felüli elhagyott gyermekek segély alapjának 191(1. évi számadása. 2. Az építészeti szabályrendelet és az utcavonalak megállapítása es ,'}. Illetőségi ügyekből. A közgyűlés, az építészeti szabáAyreudeleí terjedelme* volta miatt előreláthatólag 2-3 napig fog eltartani, - Pénzügyi bizottsági üles. A város pénzügyi bizottsága f. hó -JJ-én ülést tartott, mely alkalommal a holnapi közgyűlés elé kerülő elhagyott gyermekek segélyalapjának mult évi számadásait vizsgálta felül, valamint pénzügyileg előkészítette a március JO-áu tartandó közgyűlés elé kerülő (Ínyeket is. it kéi-haroin km avul, iijiiinl jiik negycdhangga! cinvlkedö éneket in-in követheti. Vigasztalhatja maL'al az/al, hngv iialaa.il id Isebb és rutiiiorozottubl énekessel mint valamikor in Papan Saád Henrik volt teve'i lelkésszeli i< megtörténik ilyen Imleset Mindamellett elismerem azonban, hogy •• közönség határozottan tüntető tapsban részesítette Hornt, ki ha a művészin nem is, de választott p.i \ íj még sok sikert és elismerést fog aratni szép oig.miimával. Voll a hangversenynek egy pontja, melynek az élvezetéhez nem kellett zeuei intelligeneia. Ha a közönség azután jobban fel lett volna szerelve türelemmel, hát akkor Makai tanítójelölt állattani boloiidgotiibái iszonru hatást értek volna. hát a '.' pontból álló műsor nyolcadik szamától elvárjuk, hogy ne tartson 4U-5U peréig, hanem hamarosan véget érjen. Tréfás szemléleti képekkel kisért humoros előadása az első negyedórában kitűnően tetszett. Szándékosan hagytam a végére az énekkar második szereplését, melynek folyamán bemutatta Gyémánt zenetanár egvik szerzeményét: llég veri már kezdetű férlikarál, Kzt a dalt a D, I). Sz. kitüntette ugy tudóin, dicsérettel. Hogy Gyémánt Miklósban az intézet egy vérbeli zenetanárt nyert arról tudnak már régóta mindazok, kik ar, intézet beléietével tisztában vannak, Köveskuii, Sarudv, kiknek idejében, ugv látszott, a képezde zenei tekintetben fénykorát élte, első sorban nyelvészek, törtéuészek voltak; zenével ők csak azért foglalkoztak, mert muszáj % olt. Gyémánttal azonban másként all a dolog. O tisztán zenetanár s egyedül ő a zenetanár, öt illeti tehát, ha van mit, a dicséret i őt terheli, ha van miért, a felelősség. Kedves dolog volt tőle, hogy bemutatkozása alkalmával mindjárt zeneszerzeményt is mellékelt. Igaz, hogy a D. D. Sz. rosszul tette, hogy ezt dicsérettel tüntette jki, mert sokkal gyengébb müveknek itell már pályadijat is. Itt azobau a haugverseuyea megnyerte vele az rlsö pályadíjat, a közönség elismerését, rokonszenvét, mely kísérni fogja öt minden további működés folyamán. Csodálják tehetségét és tudását, mert nem tudjuk, hogy ezt már gyermekkorában tették, kik ismerték. Kitüntetjük, mikor már a zeneakadémia régen megcselekedte azt ; tapsolunk, pedig fővárosi hangversenytermekben már megelőztek bennünket. Úgyis miut a hangverseny főrendezője, de úgyis mint zeneszerző és dirigens hamar megnyerte a közönség általános elismerését, melyet alkotásai és tanítása, közéleti szereplése a jövőben bizonyára csak fokozni toguak. A szóban forgó nagyon nehéz, kiforrt, Ii atásos dalárdákat is kemény próbára tevő kardalt a fiuk határozottan mesés precizitással énekellek ,.•!. A legnehezebb átmenetek a disszonanciák ál oldások szövevényes útvesztőjéhez nagy biztossággal haladtak előre és az utolsó akkorddal felzendült a hallgatóság zugó, őszinte, lelkes éljenzése és tapsolást). Hangverseny után parázs tánumulatság következett — természetesen reggelig. Juhász Imre a rendezőség élén, Gyémánt Miklós az est lakaikai részének a vezetésével és Kralt József a pénztárnál minden lehetőt elkövettek, hogy ugy erkölcsi mint anyagi tekintetben lenyes sikerű hangversenyről beszéljenek a városban addig, inig azt jövőre ujabb siker el nem feledteti. A / intézet igazgatója, tantestülete és ifjúsága szép estéllyel kedveskedett nekünk, mi az elismerés szavaival viszonozzuk. 8 ) melyet lelkes tapssal honorál. Hogy itt mindjárt végezzek a inasik zenekari számmal, mely néhány ponttal később került sorra, megállapíthatom, hogy a „Nürnbergi baba" nyitánya, mint stiele könnyel,h zene a közönségnek még az előbbinél is jobban tetszett, utolsó szám is volt, hat végezetül alaposan kitapsolta és kiéljenezte magát. Az ütődik srám, ha a mellékteremben elhelyezett zenekari kíséreten az a bizonyos, fennebb emiitett átok nincsen, az est legfényesebb pontja lehetett volna. Kenedek tanítójelölt kitűnő szavalásban mutatta be Varadi, Az ur itél e költeményét. Az aiuugv kifogástalan zenekíséret mellett előadott melodráma páratlan hatással volt a hallgatókra. Volt is elismerés bőven. Mint az életben egyáltalán, a zenei érvénycsülés ttrén is vajmi jeleutős szerepe jut a kedvező alkalomnak, a szerencsés véletlennek. Igv lesznek a Ney Dávidok, Munkácsy Miiiíílyok stb. Kelfedezik kora ifjúságukban a szép hangot, a talentumot és ünnepelt művészként halnak meg. Horn József II. éves képezdész, ki a haugversenyen két Wagnerdalt énekelt (és nein mint a műsoron volt, egy Halevy-t is) a szó szoros értelmében elbűvölte a hallgatóságot farkas, öblös és rendkívül melegen esengő bassr.ushaiigjával. Azt hinné az ember, hisz ez a fíu pályát teveszteit. Ott kellene lenni már a zeneakadémián, hogy Ney Dáviddá váljék. Koneellálom számottevő énektudasát, gyönyörű basszushungját, ám az uitonalasat kifogásolom. Ha még oly szép i- a hang, disztonálas igen oreg hiba, mely művészi érvényesülésében gátolja. Zorgorakiséiet mellett, melyet ez esetben Gyémánt zenetanár szolgaitatott, még csak segíteni sem lehet a bajon, inert