Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911
1911-02-19
1911. február 19. fapai Lapok Lipót és Csillag Károly v. képviselők elhunytáról. Indítványára a közgyűlés megörökíti emléküket a jegyzőkönyvben és a családhoz részvétiratot intéz Bejelenti továbbá a polgármester, hogy a város 19X19. zárószámadása felsőbb jóváhagyást nyert. Dr. Körös Endre interpellál a rendörségnek Makkos Vendel rablógyilkos elfogatása körül kitejtett ügyességének elismerése s különösen Kun és Nagy rendőrök jutalmazásának a tárgyában. A polgármester válaszolja, hogy a tanács 25-25 K jutalmat utalt ki a két rendőrnek a többieket pedig elismerésben részesítette. Azi nterpelláló ugyan 100-100 K jutalmat javasol megszavaztatni, de a közgyűlés a polgármester ama télvllágositásiira, hogy az utalványozást, a rendőrkapitány javaslatára tette a tanács, tudomásul vette az elintézést. A napirend első öt pontjával hamarosan végeztek. Megszavazták a Borsó féle per költségeit, elfogadták a vizügyi bizottság listáját, engedélyezték Molnár Imre dr.-uak a vasrácsot, elutasították a kisiuajsai kath. kör segélykérelmét és elhalasztottak a vízvezetéki tolózárak ügyét. Vita a 0 pontnál támadt. Több városi hivatalnok (Kemény jegyző. Kraucsák ellenőr, Beiül számvevő, Schnóbel és Tóth számtisztek és Hofstetter rendörfogalmazó | u. i. azzal a kérelemmel fordult a közgyűlés ele, hogy a B. M által rendeletileg megállapított fizetési osztályokat megváltoztatva a fizetési különbözetet a múlt évi pónzfármaradvány terhére utalja ki. Dr. Antal. Keresztes Gyula, dr, Kőtöa és Varga pártoló és dr. Lövy és Barát Károly elutasítást javasió felszólalása után a közgyűlés 55 szavazattal 4 ellenében névszerinti szavazással teljesítette a kérelmet. Hasonlóan megszavazták a napidijatok segélyét is. Az alsóvárosi óvoda elhelyezésére alkalmasnak vélt Tálos-féle Csóka-utcai ház megvételére Lampert tanácsos. Pados, dr. Steiner, Vagó és dr. Kőrös hozzászólása után a 30 napi terminust tűzték ki. Névszerinti szavazassál egyhangúlag elfogadták a tanács javaslatát, mely szerint az uj Damjanioh-utoából feumaradt területből Halásznak 40 és Perepaticsnak 00 négyzetölet á 30 K eladnak. Kiutalták a pápai ker. munkásbiztositó pénztár követelését és felállással szavazattöbsóggel teljesítették a városi tisztviselők kérelmét, mely szerint az 1910. é*>( a király 80. évének emlékére kétszeresen száinittnssék - nyugdíjazás esetén. Végül egyhangúlag megszavazták még pedig, hogy azonnal utolható legyen, a birtokon kívüli fellebbezés kimondásával névszerinti szavazással a népszámlálás alkalmávallfelmerült ós a költségvetésben fedezetet, nem nyert költségtöbbletét a pénztármaradváuy terhére. Miután még Gergye József, Viktor, Lukács Antal és k.-koru gyermekei, Hacsak Gyula, Blum Mihály és Spitzet Miksa illetőségi ügyében hoztak elutasító határozatot, h közgyűlés 5 órakor véget ért. =--==_ i i ——=4^_ 6 ifc Pápai Közgazdasági Bank közgyűlése. A Pápai Közgazdasági Bank r. t. csütörtökön február 16-án d. u. 4 órakor tartotta III. rendes közgyűlését intézeúi helyiségében, a részvényesek élénk érdeklődése mellett. A közgyűlésen Haimos Zoltán ügyvezető igazgató elnö költ, a ki a jegyzőkönyv vezetésére dr. Hirsch Vilmos intézeti ügyészt, hitelesítésére pedig Reidl József és Sági Sándor részvényeseket kérte fel Ügyvezető igazgató az évi, jelentés előterjesztése előtt beszámolt az alapítók által designált igazgitóság és tanács három évi működéséről és ennek eredményéről, amely az intézetnek egészséges fejlődését igazolja, valamint azt is, hogy az intézet olcsó hitellel u gyban támogatja a kereskedő és iparos osztály hitel-igényeit és hogy e mellett ugv fejlődésbeli mint haszoneredménye fokozásában igen jelentékeny emelkedést, ért el. Amidőn megemlítette az intézet iránt növekvt bizalom jeléül a betétek nagymérvű emelkedését valamint a nagyszámú ,i| i, :••/.,tek v isszleszámitolasi liitclajánlatait és a velők létesített összeköttetést, — a közgyűlés a beszámolást lelkes éijenzéssel honorálta. Kzutáli elnöklő előterjesztette az igazgató* ság jelentését az 1910. évfi működéséről, amelyből kitűnik, hogy a bank lefolyt üzletévét ia élénk üzletmenet jellemezte és hogy a haladásösszes üzletágaiban folytatódott. A betétek állaga 1-285.001 koronára emelkedett, az előző évi állományhoz képest tehát 400.209 koronával gyarapodott. Kzen körülmény bizonyítéka és örvendetes jelensége annak, hogy a bank positiójátiak fejlesztésére forditott munka és előzékeny eljárás, a közönségnek szóles rétegeiben rendíthetetlen bizalmateredményezett. A váltó tárca 1.301} 791 koronára,- a jelzálogkölcsön 171.087 koronára,a visszleszámitolási üzlet 1.08(1.541 koronára és általában a pénztári forgalom 15.i2Wi.40-) koronára emelkedett. — Az igazgatóság javaslata az, hogy az alapszabalyszerü levonások után rendelkezésre álló 21.580 korona 42 fillérből osztalék fejében ö%>-nak megfelelő 10.000 korona,a tartaléktökének 17.00t) koronára való kiegészítésére liöU2 korona 83 fii ,- jutalmakra és kegyadományokra 850 korona forditassék, a feleslegként mutatkozó 4.233 kor. 59 fii. pedig vitessék át a jövő év számlájára. A közgyűlés az igazgatóság jelentését örvendetes tudomásul vette, a bemutatott zárszámadást továbbá az előterjesztett javaslatokat ésa felügyelő-bizottság jelentését általános helyesléssel fogadta és Koréin Krnö részvényes indítványára a felment vény t, az igazgat óságnak és a felügyelő-bizottságnak megadta. Koréin Ernő ugy találja, hogy ugy az elhangzott beszámoló^ mint az előterjesztett, zárszámadás alkalmasak arra, hogy ugy a jelenre, mint a jövőre nézve is feltétlen bizalmat és teljes megnyugtatást nyújtsanak és szép szavakban méltatván a vezetőség odaadó munkásságát és tt'edméuyes fáradozását, indítványára a közgyűlés az igazgatóságnak, az igazgató tanácsnak, a felügyelő-bizottságnak és a tisztikarnak jegyzőkönyvi köszönetét és elismerését nyilvánította. A felügyelő-bizottság dijainak megállapítása után ügyvezető igazgató — tekintve hogy az igazgatóság mandátuma lejárt — a bank vezetőségének megválasztására bivta fel a közgyűlést, oo.i nk .»-..- i«.e/:- • --II. a nagy lelkesedéssel elnökül megválasztott Jákói Géza orsz. képviselő folytatólagos elnöklése alatt Hannos Zoltán, dr. Hirsch Vilmos. Karcsay István. Koritschoner József, Kohn Miksa Mihály és Witf.nair.i Ignác közfelkiáltással igazgatósági rendes tanokul niból azt a villát, ahol egy csodaszép, fiatal leány ezt a dalt énekelte. A magas földszinten levő szoba ablakai nyitva voltak. Fölmásztam, akár egy szerelmes diák, egy szemközt levő vadgesztenye-lara, ahonnan egészen jól láttam azt az édes hangit, erdei esalo gányt, akinek az éneke odacsalt, lebilincselt." A leány mellett egy fekete hajú, csinos- il'ju állott, hóna alatt hegedűvel. Énekelni tanította a leányt. Hallottam minden beszélgetésüket. „Jó volt"."", kérdezte kissé pirultan a leánv. „Elég jó u , válaszolta a fiatal ember s forró csókot nyomott a leány kezefejére, „csak még a könyörgést, meg a nő szerelméért való rajongást nem tudja elég erővel kifejezni. Bele kell élnie magát a dal minden hangjába, a szöveg niiudcu egyes szavába, épp ugy, mintha az a könyörgés, az a rajongás a saját lelkéből törne elő, niiut hogyha a maga szive faj na. mikor a párját szomorúnak, busnak látja." Pedig szavamra mondom, fink, hogy szebbeu még nem énekeltek dalt, mint az a leány. Egy egész lélektan volt az énekében! Ami fájdalom, ami szenvedés, ami egy nő szerelméért való rajongás osak kifejezhető, az ebben a dalban mind benne volt. Magam is annyira átéreztem, hogy önkénytelenül is kicsnszott egy-két könnycsepp a szempilláin alól. A leány akkor kezdett másodszor énekelni mikor lekusztaiu a fáról s as ő éneke kisért, követett egész a lakásomig. Még álmomban is ezt a dalt hallottam . . . Másnap, miután megtudtam a leány nevét, csodalatom és elragadtatásom jeléül elküldtem neki azt a Tizián-képet, melyet Parisból hoztam. Harmadnap pedig a Híradóban feltűnő belükkel „50 ezer forint egy dalért" cím alatt egy közlemény jelent meg, amelyben a detektív értékkel bíró ri porter elmondta a publikumnak, hogv egy edtlig ismeretiéi! nri ember egy eredeti Tizián-képet adott ej;v dalért, melyet a Hüvosvólgvben másnak énekellek. A riporter 50 ezer forintra becsülte azt a képet, melyért, napokkal előbb, 30 ezerét adtam. A következő napokban már egész népvándorlás volt a hűvösvölgyi villánál. Mindenki a hallatlan szenzációt akarta megcsodálni. Magúm is kimentein. Megvártam, mig elvonul a sokaság, aztán bekopogtam a (saladhoz - bocsánatot kértem azért a kellemetlenségén, amelyet ezzel a képpel okoz tam. A leány elpirult s bársony-puha kis kacsóit pár pillanatig a kezembe felejtette. Égető melegség futott át egész testemen. Az arcom kipirult, a szemem sugárzott valami örömtől, amit az első pillanatban uem tudtam magamnak megmagyarázni. Csak néhány nap inul va jöttem rá, hogy szerelmes vagyok. Ne mosolyogjatok! Veletek épp ugy megeshetett volna ez a szerencsétlenség, mint ahogy velem megesett. „Tovább . . . tovább!" „Hát amint mondám — folytatta Lenczi bácsi — szerelmes lettem abba a leányba. Vilmának hívták, Csapody Vilmának Pesten, abban az időben, s legszebb leányok egyike volt." Bihar Ödönnek leesett a keze az öreg válláról, mikor a leány nevet meghallotta s szomorúan odább húzódott tőle. Nagyon féltein a szerelemtől mindig. Mindig olyannak tartottam, mint egy nyavalyát, amely teljesen kivetkőzteti az embert egész valójából. Meg semmisíti az ember józan gondolkodását ; számításait keresztül húzza és mégis, mégis annyira megbolondultam, hogy két heti habozás, egy sereg és álmatlan éjszaka után megkértem a kezét. Es — képzeljétek csak, — kosarat kaptam. Az mondta : keieskedöhöz nem megy feleségül. 11,a na magyaráztam, hogy az én foglalkozásom nem közönséges kereskedés szamba megy, hogy az én pályámhoz nagy toku művészeti érzék kell es ugyanannyi műtörténet! ismeret szükséges. Nem hasznait semmit. De annvit mégis elértem, hogy megígérte a boldogító igent, de csak abban az esetben, ha kedvezőbb életfaival választok. És én a lehető legjobbal választottam. Magánzó és tőkepénzes lettem. Az üzletemet, melyet az apámtól több mint másfél millió értékben örököltem, hamarosan eladtam, hogy Csapody Vilmát feleségül vegyem. Csak neki eltem. Neki és a nótának, amely gyönyörködtetett és amelynek rabjává szegődtem. Egyik zimankós őszi napon szakértői meghívást kaptam egy olaszországi képtárba, ahová a legelső vonattal utaznom kellett. Érzékenyen búcsúztam a feleségemtől. • hatom fiuk, hogy csak akkor tudtam, menin retem, mennyire imádom a feleségemet, n vonatra ültem. Utazásunk céljához azonban nem érhettünk, mert vonatunk az ország határán kisiklott és kan i megsebesült. De bármeunyire szenvedtem, mégis örömet éreztem, hogy asszonykámat hamarosan viszontláthatom. Sötét este volt, mikor a lakásom kapuján beléptem. A lépcsőházban halk nevetés hangjait hallottam. A feleségem volt. Azt hittem, megőrölök. (J egy fiatalember karjába kapaszkodva sietett le a lépcsőn. Nem tudtam szólam. Bambán, öntudatlanul htizódtam a lépcső alá s megvártam, amíg elhaladtak. Azután fölvánszorogtam a lakásomra <• vártain Vártam tompán, gyámoltalanul . . . Aa idő meg rohant tova. Elmúlt tíz óra, tizenkettő .. mond' szeikor a
