Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911

1911-12-24

megírtam, hogy nagy bajok vannak a gazdakép zésnél; nekem vannak ellenük receptjeim, állon a vitát mindenkivel, nem is válaszoltak leveleimre nemhogy szóhoz jutni engedtek volua mint előadót a gazdakongresszuson. Hát most lássák a gazdák s mások is, hoví jutnak a struccpolitikával. Sarudy György. Gyűjtsünk anyarozsot! A mezei munkák már mindenütt befejeztettek s azon időszak következik, a mikor a gazdi idejének túlnyomó részét otthon tölti. És az oko! gazda még ezt az időt is hasznosan töltheti el ha belefog az anyarozs gyűjtésébe, a minek niosi nagyon is felment az ára. Az anyarozsot minden gazda ismerheti, Azl azonban bizonyára kevesen tudják, mily magas árt képvisel a garmadában teketélö anyarozs? A> anyarozs leginkább a rozson fordul elö, de található búzán, árpán, vadócon és rozsunkon is. Voltaképen a romnak egy gombahetegsége, mely áttelel, tavasszal tovább fejlődik s ha nedves földi í kerüi. kihajt, amikor apró nyeles fejecskék nőnek ki belőle, melyek azután tovább szaporodnak Rendszerint a rovarok viszik egyik beiyröl a másikra s leginkább egyeneftpuül fejlődő vetésekei fejlődik legjobban, uiert nz anyarozs gombái n ilyen vetésben mindig találnak fiatal kalászokat melyeken szépen fejlődhetnek. Meg vagyok gvözödve, hogy a kisgazdák rozsában lesz elegeudi anyarozs, mert a legtöbbnek egyenetlenül fejlődi vetése szokott lenni. Az anyarozs it kalászon ugy fejlődik, hogv mikor a gombák a fiatal kai ászra körűinek, otl kihajtanak, behatolnak a roMtírág magházába > igy a mag helyen tulajdonképen egy hozza hasonló alakú, do jóval nagyobb violás: :,iuü gombatömeg fejlődik, mely már messziről felismerhető, Ez .z aratás előtt történik meg. A>anyarozs 2-->, néha \ cm. hossza, mintegy C mm. vastag ie ny szarvmeku s görbiiit test, mely r. rosskalászból nagyon is kiáll, Sziie kivül sötétvöt '-s vagy sötét ib.dyascinfi, belseje pedig lehér. Rendkívül kemény és száraz, miért tehát köm yen tö'ik. A csnosn Sssseaszott s mintegy sapkát ílkot az anyarozs fején. Tehát olyan r.z alakja, hogy bárki nagyon könnyen felismerheti. Az anyarozs kétféleképen káros. Elsősor bsn elfoglalja a jó mag helyét, de különöse i 'l/.ert, mert a gabona közé keyeredve meg--, ntja azt. Az anyarozs ugyanis mérges anyagot tartalmas s h.i most a maggal egyii't jneg lesz őrölve, megrontja a lisztet, szürkés szint, ad neki s emberre, állatra egyaránt, veszedelmes Régente az embereknél sok bajt okozott, most azi nban ők jobban vigyáznak, de az állatoknál még mindig sok veszed'' es bajt okozhat, ha eléggé nem ügyelünk. Vannak gazdák, kik rendszeresen gyűjtik az anyarozsot s aránylag csekély fáradsággal, kevés munkával szép jövödelemre tes« k szert Ezek június-júliusban szedik, mielőtt a kalász teljesen EMgérvM volua. Ilyenkor lehetőleg száraz időben törté.-;" i szedése. Szokták c-épl'ískor is gyűjteni. Télen a garmadából vagy a rostaaljból kell kiválogatni. A gazdák ugy sincsenek most nagyon elfoglalva, meg igy családtagjaikat vagy cselédeiket is tudják egész télen foglalkoztatni, tehát k '•" nélkül szép jövedelemhez juthatunk. \z anyarozsból nélkülözhet et len orvosságot kesz.it iek, mely főleg a szülészetben szerepel, tehát ti droguisták és gyógyszerészek igen jól megfizetik, különösen most, mikor nagyon kevés az anyiir • 's. Régente nagy mértékben gyűjtötték a gazdák, íinek folytán az ára igen alacsony Volt, ím -ónban nagyon felemelkedett. Amig azelőtt 180-200 koronát fizettek egy métermázsaért, most szívesen adnak KOO-000 koronát is érte. Nagyon keresett cikk lett tehát «z anyarozs s gazdáinknak még el sem kall vidékn /allitani, megveszik a helybeli droguisták, illetve gyógyszerészek is. Egy kis szorgalom kell az anyarozs gyűjtéséhez és kisgazdáink, de meg HZ uradalmak is a téli hó .'-pókban szép keresetre tehetnek szert. Illés Lajos. A telefon reformja. . — Zónarendszer a távbeszélőnél. — Régóta rebesgetik, hogy a telefont meg reformálják. A reform azonban, dacára az ügy sürgősségének, mindezideig késett. Most végr közeledik a végleges megoldáshoz s ugy látszi hogy az a tenger sok panasz, mely a telefon el len, főképen pedig a telefon használati dtjaina | magassága ellen elhangzott, végre valahára meg hallgatásra talált. Mindazok, akiket, évek óta ül döz a telefon ezernyi mizériája, különösen a ipari és kereskedelmi érdekek képviselői tűre , metlenül várják azt a megváltást, melyet, az éve óta készülő de mindeddig megoldásból netn ju TETT reformnak hoznia ke Annál nagyobb lebe az öröme az érdekeltek millióinak most, a miku erről az újításról pozitiv formában is lehet be : szelni. Mint igen jó forrásból értesülünk, a keres kedelmi minisztérium iHetókes Ugyo .ztályába 'egy, a telefon reformot raegvilósiló le'josen kés |törvényjavaslat várja, hogy a parlament el terjesztessék. Es a minden méhen Uioderu törvényjavaslat a zónaiendszeit lépteti éleibe a beszél getések dijainál s ha nem is s/..inteti nies» eg' csapásra a bajokat, bizton remélhető, hogy sok kai fog hozzájárulni ahhoz, hogy telefon köny nyebben hozzáférhető, olcsóbb és praktikusab legyen. Az illetékes helyen nyert információk alán ján módunkban van H javaslat főbb rendalkeaé seit a nagyközönséggel j«- megismertetni. Mindenekelőtt megszünteti az uj i*ndsze I azt az anomáliát, hogy az interurbán bessélg* tések. akár kisebb, rd,ár 'i*irr--fhb túvoIsAgi-Vr. , szólnak, mindig ket koronába kerülnek. E helyet I meghonosítja a zónarendszert, a kővetkező kn'o szerint: 10 km.-ig a beszélgetős dija - K 30 fill. 20 8 t> n n * W „ : őo .. „ „ - „ BO , , 100 , , 71 „ 1 „ - :

, i 2ÖU ., „ „ „ 9 n —' n 800 TI TI , . 3 „ - „ I 000 nn •» " ^ p — n A laomsaédos forgalomban minden beszél getés dij* 20 61 le - leí;z. Ed'tig ,i <-e!efoii nem iget» volt hozzáférheti ' a nagy tömegek számára, épeu drágasága iá] (ogvs [A zóuareiid«zer segit ezen. A sónareiidszeruei pedig a különféle dijmérsekléaek segítenek a telefon népszerűsítésében. Reggel és este 0 órátó 9 óráig ugyanis huszonöt százalék engedmény! kapnak a beszélgetők, mig esti kilenc órától reggel hat óráig &0 százalék engedmény lesz. Ezenkívül még számos ujitás van tervbe véve a javaslatban. Mint igen életrevaló újítást emiitjük fel ezek közül, a telefonüzenetek rendszerének meghonosítását. Ez abban áll, hogy s központba valakinek a cimére betelefonált üzenetet busz fillér dij ellenében távirat módjára kézbesitik a eiinzettuek. Látni való ezekből is, hogy a reform, s különösen az ipari és kereskedelmi élet ezen egyik nélkülözhetetlen eszközének használatát olcsóbbá s úgyszólván teljesen általánossá teszi, a mi a fontos intézménynek csak hasznára és előnyére fog válni. K. L. TARKA ROVAT. A nagyúri suszter. (Krónikás történet.) A Huuyadvármegyében fekvő kies alvúcai fürdőhely ma is kedves gyülekező helye a megyei uri közönségnek. Évtizedekkel ezelőtt, Zaránd vármegyének fennállása idején pedig valóságos központja volt a megyei életnek. Az egykori Csáky-uradalom évszázados parkjának terebélyes fái alatt vig élet folyt a sokszor hetekig tartó mulatozás kapcsán. A szilaj jókedv, a sok pajkos tréfa amelyről ma is kedves emlékként tömérdek epizódot regélnek a vidéken, mind arról tanúskodnak, hogy a hajdani jó időkkel az emberek aranykedve is sii-lia szállott. Az alvácai vig társaságnak középpontja a nagyhalmágyi Eszterházy-féle uradalom intézője volt. Az öreg Dózsa bácsi, akinek elmés humorát és gavalléros fellépését még a harmadik vármegyében is ismerték, rendesen vssármiponkiut nógyesfogatralrtskezett a lürdőbe. Ilyenkor vendége volt az egész fürdőközönség és bizony nem egyszer törtónt, ltogy a társaság csak akkor tért haza Dózsa Wacsival együtt, amikor a fehérnemű váltása aini az akkori időkben heteukint csak egyszer szokott, történni — rákényszeritette őket. Dózsa bácsinak egyik kedvelt foglalkozása volt az erdélyi Étchegységben bányát kutatui. Egy ilyen fáradságos kirándulás után kopott rnhában, sárosan tért be az alvácai fürdőbe. A terraszon egy előkelően Öltözött ur ült egymagaK^n pohár sör mellett. Dózsa bácsi rövid köszöntés Titán » szomszéd asztalnál telepedett le. Az idegen gyanúsan tekintett az. ütött-kopott ruhájú emberre es köszöntését is alig fogadta. Kis idő multával megszólal az. idegen és csak ugy foghegyről megkérdi Dózsa bácsit: — Hullja. isiuTös bácsi a faluban? — Hogyne, hisz idevaló vagyok. — No, akkor mondja meg, vau-e itt megbízható sasa ter, aki nekem a lehető legrövidebb idő alatt egy pár csizmát készítene. Kataszteri mérnök vagyok — folytatta — és csak most láb ai, hogy a vidéken bizony finom cipővel semmire sem megyek. DÓTH bécci esems megcsillant. Szinte alázatos hangon fordult a kataszteri mérnökhöz: — Hogyne volna nagyságos uram, hisz magam is ez vagyok, nz őszxes fürdővendégeknek óu kés sittem a lábbelit. — Hát akkor csináljon nekem egy pár csizmát. Jó oröset. Nem szoktam alkudni. Csak egyet kötök ki, hamar készitse el a csizmát, mert n^.gy szükségem vau rá. — Elkészíthetem Lárom nap alatt is. da 'szegény iparos vagyok, kérek tehát 10 forint 'előleget, hogy a szükséges anyagot megvettessem. A mérnök saó nélkül odaadta a 10 forintot. Dózsa bácsi pedig előkerített agy pepirszallagot, nagy tiszteltt'.el lehúzta a mérnök lábáról az egyik cipót. * miután auink rendje és módja szerint mértéket vett. a lábáról, alázatosan elköszönve, távozott. — Isten áldja meg — szólt uagyuri bangói, a mérnök. Eltelt három nap, a mérnök türelmetlenül várta a csizmáját, de bizony nem hozták. Elmúlik négy-öt nap, elmúlik a hét, de a suszter csak uem jelentkezett. A mérnök módfelett bosszankodott s szemrehányást tett magának, hogy egy teljesen idegen embernek oly könnyelműen előlegezett tiz forintot. Következett a vasárnap. A fürdő telve volt vendéggel, a terrasz oldalán az aradi cigány húzta a szebbnél-szebb nótákat. Mérnökünk, aki időközben megismerkedett a mulató fürdőközönséggel, épp elpanaszolta a suszterral való kalandját, amidőn Esterházy gróf fényes négyesfogatán berobog Dózsa bácsi. — Szervus Dózsa bácsi, éljen Dózsr, bácsi — üdvözlik mindenfelől. Mérnökünk megpillantva Dózsa bácsit, hirtelen megkérdi szomszédját, a vármegye alispánját. — Ki az, kórlek? — A vidék Krözusa. Esterházy gróf uradalmának az igazgatója. A mérnök nem tudott hová lenni bámulatában. Le sem vette a szemét, az érkezőről. Dózsa bácsi pedig egyenesen a mérnök télé tartott s kölcsönös bemutatkozás után melléje telepedett. Eltelt a délután. Az est beálltával s jókedv a legnagyobb fokra hágott. Dózsa bácsi hamarosan barátságot kötött az öt szüntelenül bámuló mérnökkel, végre a sok tréfa, adoma megoldotta a még mindig bámész mérnök nyelvét is, aki igy szólt a szomszédjához: — Jaj, de nagyon hasonlítasz öregem az én suszteromhoz.