Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911

1911-12-24

XXXVIII. évfolyam, Pápa, 1911. december 24. 52. sznm. PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságának és több pápai s pápa-videki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik :,Í : ,, ,\ e „ v a s u r n H p. Sj*rl<«3-lor.»t, és f.udónivatal Ooldherg Ovula , mi, kere« wc K6-ter SKl-ik szám. Hirdetéseket «/ t !< iv»< « kiadóhivatal. A szerkesztésért folelűs lattiilnjdonos: GOLDBERG GYULA KIőlizetAsek és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalain)* kiildcmlGk. A lap ára: Sféas évro 11 kor., félévre 6 k., negyedévre S k Nvilt-tér soron Ként 40 fillér. — Hitves íznin íira III tili. TÄRCÄ. Karácsonyi történet. — A „Pápai l.apok" e r e d e l i Urrjj », — Irta: Fe x Duquetnel. Több mn'r szaz enziemlejeuél : ISI 10 deeember Í4 -én történi, vaifv lm Ujiv tetszik, a köztársaság IX. évé' en, Nivnse bávának liarmadik napján. Bonap.iile. a premier ennsnl, iinbilt vissza Itáliába, <le nem kezdve njra ITtbiki hadjáratát, a Szent Bernát iiOgyi sznrosnn átkelt az AIpesekeu s UJoTU menetelés ntán, iiála a marangoi diadalnak, az ntizti.i!' Meinst kapitnliíeiiira kényszeritette Alexandriában Tos/kánael volt ina'r foglalva. Mural n/te a nápidviakat s egy másik hadosztály északon operált: az nlmi táborból s.órta ki ur. osztrákokat a holinslädti iitközel revén s vonultak be Miinelienbe ; december huszonnegyedikén vívlak meg a Imlienliii- I ileni diadalt és ezze! nyitva volt előttük az nt Bées felé. A hadiereg el volt csigázva, a hadja'iut hoszsznru htiróilotl s kemény tél volt. A csapatok nagy erőléstitéssel, n'tkeltek az Innen é« aziitán az Kmseu. Göruveii: i leliorgas/.tolt fővel haladtak nz emberek. Nem daloltak, amitől pedig szinte könynyebh a nehéz nt. Nvomta a sereget I tel, a havas — morgott a 1 • IiTi»uuaIi nagy 'egény, Bamuzot. .Miesoda jó ropogósra mi

it hagymás hurkát fi/m-!, holnap este odahaza. — Befogjad a szád, te ! — kiáitott ni Bladoii — IIa egy disznőcskára szert tehetnék, majd csinálnék én nektek hurkát! — ábrándozott Bamuzot. Bladoii ndasiigla neki: — Csak elaludjanak, majd mondok én valamit. Elaludtak. Kj tel tájt Forneroll «erbeut, aki esak félszemmel ulildt, kiáltozást hallott a távolbél és mintha szahnaliiz lobogott volna, de nagyon messze. Nem nyugta'antitotta a pihenő legénységet. Másnap reggel indultak tovább. Bladoii éa Bamuzot nem állottak sorba. Fornero! vállat vont: jő két katona, majd utolérnek bennünket . . . valamerre elcsavarogtak az éjszaka. Az. esti bivoiiaolioz sem érkezett he a két einher. Fornerol bosszankodott, be kell jelenteni a tábornoknak a két ember elmaradását, pedig a tábornok, (irenier nem érti fegyelem dolgáhan a tréfát. A bográcsban főtt a viz., de beleaprítani való nem volt seiiiini. Klötoppnnt, épen ekkor a két legénv, Bladoii és Bamuzot. Ki volna piiulva, lihegtek, csurgott róluk a verejték, untukon egy eyv-egy zsák. Bladoii se szólt, se beszélt : felrugta a bográcsot hegyek s a hegyeken terpeszkedő télhök. háiesek voltak, fáztak és esak mentek, mentek, sárban, hóban •gy lélekkel sem találkozva útközben. Sehol egy falu. egy tanya, major vagy valami árva csárda. Pihentékor fúltak valami kis száraz kétszersültet, amit poshadt vizben áztattak puhára s azután üres gyomorral rosszkedvűen tovább. Kgy este — december '_'.'í-án — pihenőt fújtak a kimosok. Csupasz, kopasz síkságon állottak meg. Hajtűk a hideg éjszaka ; néhány csillag fagyosKODOTT az. égen. Gúlába a puskákat és lehevi redtek a legények. — A teremtését! — tüsszentett a gyalogos Bladoii. — kutya kis hálószoba! Niucs függöny az ahlakon és a kandallóba se raktak tüzet. — Ott az erdő gyerekek! — biztatta őket zergent Forneroll — néhány nyaláb fát hozzatok! S/apor.iti 1 Futottak a legények. Attól is jól kimelegszik az ember. Kgett a tüz. Pipára tömhettek. — Tüz esak volnaI — morgott Bladoii. — A bogrács is olt lóg és viz is van benne, de egyebet, mit rakunk belé . — Van négy krumplim, egy kis szalonnáin — mondotta a káplár. — Meleg vizel vacsorálunk megint! . . . — Ks holnap, fiuk. holnap karácsony estélyi-! Reggelizés előtt félpohár Schmidhauer-fféle Használata valódi aldas gyomorbajosoknak, szekszorulásban szenvedőknek. Kapható Pápa és vidékén minden gyógyszertárban ós jobb Tüszerüzletben. Igmáiidi keserűvíz iz eiiontoii gyomrot 'Ml nraalntt teljesen rciiilbcbozza. Kis üveg 40 fillér. Nagy üveg 60 fiii r,n—100 Karácsony. (Ii. I.) Mi, akik szerény krónikásai vagyunk az eseményekuek, akik figyelemmel kísérjük ti közönség izlésváltozását, fejlődését, kedvteléseit és haugulatait, néhány év óta már szomorúan tapasztaljuk, hogv a-'. ünnepek már uem bírnak azzal a nagy, kibékítő jelentőséggel, amellyel még néhány évtized előtt bírtak. Az anyagiasság, a kenyérkereset nehéz küzdelmei 'döntőitek már ezeket — a hétköznap árvizéből lombos fakóul kiálló ünnepnapokat is Es ehhez a tényhez hozzájárul az is. hogy különösen n világpolitika szempontjából már évek óta folytonos lulcsjgázott ideges állapotban él az egész világ. Az embereknek'IDA aiig marad idejük a napi munkától os kínlódástól ahhoz, hogy egyáluilaban ümiepeljenek. Az ünnepnapok is nyomtalanul múlnak el Í,Z ember fáradt teste és elcsigázott lelke fölött Eppeii e:n tk a ténynek az alapján örülünk mi annak, hogy mégis van egy ünnep, amely oly közel férkőzött az emberi lélekhez, hogy minden küzdelmen, minden bánaton és fájdalmon keresztül is megtartja, megunuepli ós niegüuueplésére nemcsak időt, hanem pénzt is áldoz. A karácsony ünnepe még ma is. a sok öklözés és durvaság között is, ünnep maradt. Hogy ez igy van, annak két, okát láthatjuk. Mind a két ok a karácsony ünnepét körülvevő misztériumban található meg. A többi ünnepek, húsvét, pünkösd, mind sokkal elvontabb eseményeknek a megünneplése, mint karácsopy, amely a gyermek Jézus megszületését ünnepli. Jézus fogalommá vált ugyan az egész emberiség gondolkodásában, de azért mégis értjük .. szdieb'-sét. lukH fekszik értelmünkhöz, mig a feltámadás és a Szentlélek, tüzes nyelvek ii:...cpó csak a dogma tahipzatáu nyugodva tölti be a lelkeket. A uiámk ok pedig az, hogy ez az Ünnep nemcsak Jézusnak, hanem a gyermek Jézusnak az ünnepe. Hiszen <i XX. az zndot mindig a gyermek századának neveztük Ks joggal. Az ii sok türelem, kitartás, munkaerő, amellyel egy mai munkás, dolgozó ember k ttn «• e ui.'.u jár, csak a gyermek iránti B£eret<.'.«ő! JiiÜfcei A gyermek ennek a századnak a védőszen je. A>, áiiam, a társadalom, az egyének vsa kis a gyermekért élnek ési a gyermekért küzdik végig az életet. A gyermek ünnepét telni! még eb-j ben a lihegve futó világbau is megülij minden ember. És az, hogy a jelenlegi • állítólag borzasztóan durva — világbau egyedül a gyermek ünnepe az, amelyet az érző emberek mindegyike és az összes emberek nagyobbrészt' megtart, igen szép perspektívát nyújt a jövőre nézve. Valamikor meg fog szűnni az a hadi és gaz'lasági feszültség, amely az egész világot ellepi most, valamikor el fog kövelkezni az a bizonyos jobb kor, meg fog szűnni ez a horribilis drágaság és akkor ismét életre fog kelni a mai gyermekekben tiz igazi családi élet iránti érzés, a meleg otthon iránti szeretet. Lehei. hogy a szocializmus és a vele kapcsolatos leóriák gyors gazdasági emelkedést jelentenének, ha a gyakorlat alkalmazná őket, de a családi élet melegét valószínűleg kibűtenó. És ezen íog valószínűleg megtörni minden komniunisztikus törekvés. De egyszersmind e/.eti fog felépülni egy konszolidált állapot, amelynek alapja a család lesz. A gyermek ünnepe a karácsony és nemcsak a mai gyermekeké, hanem késő evi/.eilek, vagy évszázadok gyermekeié. Ameddig a kenyérkereset, a küzdelem a Jetért oly heves, mint ma, addig pihenés, üdiüés lesz a karácsony, ha pedig elérkezik az ujabb kor, ahol a család feje többet lehet családja körében, mint ma. akkor kötelesség, szívesen, kedvVe! teljesített kötelesség lesz a karáosony Ünnepének, a gyermekek napjának megtartása.