Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911

1911-11-12

Zichy János vallás és közoktatásügyi minisztei kormányzata alatt álló Oyermekszanatórium Egyesület kifejt. — Ez a legnemesebb emberbarát cél szolgálatában álló Egyesitlet — mondja a miniszteri rendelet. — a Balatonalmádiban épített „Zsófia Gyermekszanatóriumában

a máris számos elhagyott, beteg gyermek ápolásáról gondoskodik, bogy pedig áldásos gyermekvédő munkálkodását a jelenleg szervezés alatt álló második intézetében, a székesfővárosban — annak budai részén építendő gyermekszanatóriutnbau is minél eredményesebben folytathassa s a melegen érző szivek minden részvétére méltó szegény, elhagyott beteg gyermekek könnyeit felszárítva a jövő nemzedék megerősítését és gyarapítását. — ugy mint a múltban már oly ritka szép eredménnyel tette — továbbra is hathatósan munkálhassa, a közigazgatási tisztviselőknek ezen magasztos cél érdekében kifejtendő fáradozására állandóan nagy súlyt helyezek. - • De kéri a rendelet a nagyközönséget is, hogy a budai (iyermekszanatóiium érdekében engedélyezett karácsonyi gyűjtés eredményes is Ifgyen, bogy szegény és gazdag egyaránt nyissa meg szivét, amikor saját gyermekének karácsonyiáját díszíti és gondoskodik anyai, apai szivének boldogságára, saját kisdedének ölöméről, gondoljon némi - adománnyal inra a védtelen gyermek világra, amelynek megmentését a a Gyefinekszanaíórium fei.idatuiil 'ii/.te. A gróf Zichy János \a!l. és kö:. ikt. t: iniyzter kormányzósága alatt álló „Or*z>ig i ßyar« mekszaniitóriuni Egyesület - I:ö7pyuti irodája Budapest, De hány-utca 39. szám alatt van. A tagok kötelezettségei a következők: ni a rendes tag három évre 5 korona évi tagdíjat tizet : b) pártolót.ig, ki eo-vszersniind'O'kona. legalább 100 koronát ad; o) az alapító ia,; legalább lí-OO kor^ua alapítványt lesz és eat legfeljebb 5 év alatt befizeti; (!) örökalapitö nz, aki legalább r»lHK» korouával járul az Egyesület céljaihoz es ez összeget legalább 5 év alatt befizeti; e) ágy alapító tag az, aki 10.000 (tizeaer, korona alapítványt tesz. «V« agyalapit•'• jog isit va van nbban a szii"VÓMnirbau, melynél ágyalnpitváuy t tette, egv ágyai ivenként lijtalannl aa általa ajánlott, bateg saátnára igénybe venni, — Az itlapitványok gról Eichn Jánoa kormányáé oimárs írBadapast VasUtca 10. intézhetők. merte el. Ámde a kl;i —•/iKUH világ sem idegen néki. Egy-egy Moznrt-hang\ersetiy az ő kezei alatt egész, élménnyé lesz. Maiién ma elismert királva a voiióshangszerjiítekiiak. Egy ilyen megállapítás, akkor, mikor a közönség még hatása alatt áll Ibit mester, Isaye, I'ritz Kreyaler gigantikus tudásának és művészi erejének, mindem setre rendkívüli elragadtatását árulja el a kritikusnsk, aki e/t leírta, l'edig ina mar sokra, igen sokra megy azok szidna, akik egész Európában. Moszkvától le cgi^z Sev illáig és Londontól égés* Budapestig hangoztat iak és ismételik ezt a kl asszitikáoiót. Maiién ma esakugvan az a hege.líielőad.isban, ami Casals a cellóhan. Virtuóz, mint Piiganini óta senki iniis és mélv érzésteii lelkű poéta, akinek a kezéből ugv s/ól Beethoven, Mozart. SaintSeans legnehezebb, legbonyolultabb koneertilarahja, niint valami csodás, földöntúliapbaérikuaének, melyben néha lobogó szenvedélyek égnek, néha megdöbbenő technikai bravúrok szikráznak. Maiién különben középkorú ember, már tul n kísérletezések, a fiatalos ex'ravaganeiák idején. Érett befejezett, klasszikus míívé«zet nz övé, amelynek igen előkelő hely jut a zene történetében. Ennyi elég i- volna, hogy Manetit. a viIá

ß eaidOaseriiiti ="gi dii-kiralvát tőlem tellhctölcg sikerült poriréban mutassam be közönségünknek, de engem olt elleas*iliniat 1 in erővel ragadott magához Manen n,n\ - • '. ', itaimas nagysága, hogy nem tti lik nont.M 11 i: •. i v i .II ni végére, inig liiin egy külli és i ;\ i pgtekiniélyesebb hazai sajtónk kritikáj::t !(• |,i m lo 'i> Il 111..' II i.el kl'll ik.-i: WeisbaJcncr Generalanzeiger (1910, m is b.i 6). A l-'-ik oiklus-liangV er Mint « \. Imng' i •rsenv-saisoii un lto es lenvteljea bel | , . k<-peate, Joaa Manen ffaoaicaaUia ja tél a I iiii'inlieileiiiil marad emlékezetünkben. Alj Színházi statisztika. . Szalkay Lajos színtársulatáról az ezidei őszi szezon alatt hetenkint a szokott részletességgel emlékeztünk meg. Most, hogy színészeink távoztak körünkből, végezetül általánosságban ismertetjük az előadásokat. A társulat szepteipber ]6-ától november 0-áig vagyis több mint, 7 hétig játszott, Pápán 8 ez alatt 06 előadásban volt részünk. E 00 előadásból 13 délutánra esett, s igy 53 jut a rendes esti előadásokra. Újdonság csak 12 volt, még pedig 5 szinmü és dráma, 4 operett éa 3 bohózat és vigjáték. Legtöbbször került szinre Az ezred apja, Ártatlan Zsuzsi (3-5) Táncos huszárok és Bolond c. operettek (4-4) éa az Elnémult harangok c. szinjáték (3). Egyebekben a 00 előadásból 33 operett, 24 szinmü, dráma stb., továbbá 8 vigjáték és bohózat és 1 ksbttréestély, Igy lagtObb előadás operett (äflV és dráma Í'SOV). Volt az inadban 2 díszelőadás (a tűzoltók ' napján és október fi-an), 12 jutalomjáték, 8 népes 5 ifjúsági előadás. Rendes helyáralmt szedtek 48 előadás után, mig lis/álliiott. helyárak mellett csak 4, télhely) arakkal pí'dig 14 előadást, tartottak, {Sz. &) Hogyan terjednek a betegségek? !iin - Gerlóciy Zs.^monil cgvi-t. m. tan.ir Mcsfc, hogy a kolera, t;«»isr, »'-a;d.;t éa más 'járványok rémítgetik a közönség *t r.ika'omazerttB1; .ait„m •afg.iutatui a járványok elleni védeI • •.(ia módját é< azt, hogy miképpen terjednek a !járványok szinte észrevétlen módon. Hónait juthat be a skarlát a palotákba? Egyik lege-ai-. iöbb töváro»i cukroabolt I cttkorkacsomagoUai termében apró kis kesék fürgén csavargatják szines pspirosokba a Cr au dal . Cifé á la oréme, Mentha es egyéb fl » ta < | '( •'! éki.-. Mintegy 80-40 vtriil.» leányka dolgO?V: •(.[ nap inellett, aiib.in a teremben. Egyik] ige i bágyadtnak látszik. Társnői észre ia vesaik, 1 valami buja van. Bistailák is. In -y !>.-,'. j > I ibba a munkái, k-.czkodjők el a fö.iöluöl. Neui| teszi, mert a karácsonyi ünnepekre való tekintettel sok a dolog éa az ö helyét hamar betöltenek mással. Megvárja a déli harangszót amikor ugy is hazamehet. Már reggel, amikor hazulról elindult fájt a torka, fázott is, majd egyre jobban elöntötte a melegség. Alig tudott hazaváuszorogui és egyenesen az ágyba kívánkozott. Amikor levetkőzött, észrevette, hogy a melle, a karjai, a teste mindenütt szokatlanul piros és mert nagyon roszszul volt, aggódó édesanyja azonnal orvosért küldött. Az orvos a 17 éves leánykán igen erős skarlátot konstatált. Ki tudná megmondani, hogy hány előkelői családban szopogatták karácsony ünnepén azokat a finom cukorkákat, amiket az a szegény, beteg leányka oly nagy igyekezettel csomagolt diszes papirosokba. Ki csodálkozik azon, hogy a skarlát eljut a palotákba? jegeskávé — tífusz. Egyik vidéki városunk előkelő cukrászdája* bau „társaságbeliek" jegeskávó mellett nevetgélve beszélik el a napi eseméuyeket. Csupa jókedv, csupa kedéiy valamennyi. Egyiknek a homlokán sem szántott még redöt a goud. Eleganciával szedegetik lapos kis kanalakkal a jegeskávé cukros tejszínhabját, nem is sejtve, hogy a fehér, édes tejszínhab veszedelmes mérget rejt magában. Három bét, múlva négy előkelő család otthonában nagy szomorúság ütött tanyát. Magas láz döntötte ágyba a jókedvű társaság hat. tagját. Aggódva lesik az OrVOS tekintetét. Komoly betegség, hastífusz., támadta meg őket. Az orvos kutató elméjével keresi a betegség forrását. Tudja, hogy a, városban elszórtan fordulnak elő tifuszasetek, de leginkább csak a szegényebb néposztály körében. Az ivóviz nem okozhatta ezeket a megbetegedetteket, hisz akkor sokszorta több tenne a tifuszosok szám*. Nem nyugszik, mig ki nem kutatja a fertőzés forrását. Nyomoz a tiszti főorvosi hivatalban és m>\'g'>.:d n szeme a bejelentett esetek sorában egy kis házi epidémián, amely mintegy négy bét előtt egy majoros családjában ütött ki. A majoros neje ós bátora gyermene betegedett ni"g akiíor tífuszban. Ezen a nyomon elindulva megtudja, hogy a cukrász tőlük Lupta a tejszmt amely ott a majoros udvarában fertőződött a tífusz brcillusával s mttit tejszínhab lett, i ko ;ójii hat viruló egészséges ember súlyos bet-g • gének. Szentelt viz. S il.isz városkában dl t »ra cetek f irdoltak elő. Miit mindenütt, ugy S-ben is akadt egy j: ii lyan észlelő orvos, akit.ok a fi gye'ive mindi in.' kiterjedt. Kissé kényes vizsgálatra hatáiilóbbi években a jelenkor legnagyobb hegedii-eii hallottuk már, legal.-ibb is ugy gondoljuk, hogt hallottuk, pedig a legnagyobb hiányzott még kösfilók Juan Manen. Legalább is nem emlékszem, hogy ;i legnagyobbak közül valamelyik is olv mély hatást gyakorolt volna reám. Azoknak — hogy csal; fsave, Sarasate, Kubelik slbit említsem — mái csak a nevük is az egész vi.ág előtt varázsként hatott, Maneiiről azonban csak néiiány kiválasztott tudta, hogy mily művész all előtte. Annál őrvendetssebbl Így legalább a műves/, tegnapi, mesével határ", eredményeit tisztán esak művészetének köszönhet és semmi más körülménynek Mozart 1) dur koncertje vei kezdte kark.sérettel a SS első vouőhmással min den szivet megnyírt inagtinsk. Mozart egy hegedű koncertjén sem láitam i • oly lelkesedést, mint i tegnapin. A mi. kfllöubeii hideg, tartózkodó közön ségünkre alig lehetett r.n-menii. Az Újság (Bmlapesl i : Itt ia, ott is olvastnl Maiién Juan nevét s láttuk a róla szőlő magasztalt kritikát. Sokat vártunk i.lle, de többet kaptunk mint sem remény leni mertük volna. A hangszín <<t királyának számtalan nagy mestsra kápráztatott má el boszorkányos (igvességeVel, de egyetlen egynek i tudását sem bámultuk oinyira, mint a/, övét Technikája egyenesen megdöbbent. Szédítő futama kristálytisztán gyötigvözii.1, az öt vonala- á ig. hat vonalas e ig, kettős üvegliangjni csoda atosan csen gének, a hármas és negv - hangzatok pedig gtofi egymásutánban és hihetetlen biztonságéul csendül m k meg a vonója alatt. I'igai ini halmozta fel idői a hgkiipra'ztalóbb technikai foga ikai inflveihea Maiién tul tett rajta. Tartini témájára'irt változata elképzelhetetlen feladatok i lé ál • •'. :% ne • dn-t De a rendkívüli nein/ • n -m nkérl esoportositja müveiben. Uj. etldigelé <••• g sohssen hallott, szilieket és haliistn-at s/i'il- M mrg hangszerén. Maga a mű, belső zenei tartalmat tekintve é min valami nagy alkot is, de mint hegedű-darab elsőrangú. Páratlan technikai tudás bemtitatá-ára ad alkalmat, romboló lelkesedéssel ünnepelték Maiién t ki inádassal köszönte meg a zngó tapsokat. Saját, kissé Debussy-hangulatii Elégiáját játszotta, s itt, mikor mar uem technikai bravii roskoda'ssal kápráztatón, észrevettük, hogy Maii é„ nemcsak boszorkányos ügyességű hegedűs, hanem mély érxésii poéta is. I A dicsérő soroknak egész légióját sorakoztathatnám tói ennek a két nagy művészuek a magasztalására, ha már is nem irtani Volna többet, mint : amennyit egy tárcarovat befogadhat. De azt a haItást, amit er. a két zenefejedelem káprázatos im'ívéI szelével már eddig halomra Malmozott, még akkor sem tudnám teljesen kimerítem, ha róluk nem t.uvaj közleményt, hanem vaskos kötet írnék. Az én tollam kifejezőképessége gyenge ahhoz, . bogy azt az érzést liíien reprodukálhassa, melvet S/.intó és Manén az emberek lelkében akkor fakaszt amikor hangszerüket megsz.óllaltatják. Azt csak érezni lehet, de leírni nem. Hiszen, hogy mindazok, akik Szántó Tivadar és Manén Juan december 1? iki hangversenyét Végig| hallgatják, azt fogják rám mondani, hogy ez a zenei areképl'estés rosszul sikerült, mert sokkal kevesebbel mondtam, mint amennyit ez, n két zetiefejedelem megérdemelt volna. Molnár Kálmán.