Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911

1911-11-05

191 Ii november 5Papai Lapok amelyet röviden tisztázni akarunk. E kérdés tisztázása éppen must, időszerű, amikor csaknem nap-nap után felvetődik az a nézet, hogy Magyarországon éppen ezen reánk nézve annyira fontos iparágak kifejlesztésére oly kedvezőtlenek a viszonyok. Nincs meg hozzá a szakértő munkás, illetőleg nincs meg az a muukásanyag, amely kellően kiképezhető lenne. Ez a leggyakrabban hangoztatott vád. Ami munkás van. az nem kitart.') és jóval drágább, mintsem a fonó szövő ipar elbírná. Ez egy másik érv. Van még néhány ilyen, de nem részletezem tovább. A kérdés oly fontos, hogy még önmagunk számára is a lehető tiszta igazságot kell keresnünk. Ennélfogva nem választhatom sem a len vagy kender, sem a gyapjuipart, amelyeknek a nyugat tekintetében elönyösehb helyzetben lehetnénk a külfölddel szemben, hanem választom a pamut ipart, amelynek anyaga idegen, ránk nézve is, a többi európai államra nézve is. Be kell azt hoznia a tengerentúlról mindegyiknek. Bizonyításom mindössze néhány adatból és néhány lánynak közléséből áll. Egész piimutiparunk • mindig a gyáripart, értem — 1890-ben 32.000 orsóból és kereken 1000 mechanikai szövőszékből állott. 18118-ig az orsók szarna (),'í.014-r*. a szövőszékek száma pedig 180b-ra emelkedett. 18118-ban nagyobb súlyt kezdtünk fektetni textiliparunk fejlesztésére és 190Ő ben már 180.040 orsó és 4100 mechanikai szövőszék működik. A munkások száma is nőtt. 1904. év végén 5:291 pamutipari munkás dolgozott. Mindhárom vonatkozásban nagyon tekintélyes ugyan az emelkedés, de a tényleges állapot, ínég nagyon szerény. Ha Magyarország ezidöszerinti egész pamutfotial és scövetbehosstali többletét — 1903-ban 155 millió K érték — itthon vkarnók készíteni, kereken 1.1000.000 Orsóra éa 20.000 szövőszékre volna azükaég. Mi ebhez képest az ti 18'>.040 orsó e.? 4109 szövőszék, amivel raudelkesünk. Kétségkivfi.1 elenyészően csekély. De azok i t.j'.ödési Sd:-.. 'i. I..Í, i^Zo.ly ilj.ik, hogy meg ez sz iparég i., amelynek anyaga teljesen irlegeu reánk nésve, ezép^n iéjleszthstő az. orizágban. Ugj aneat bizonyítja sz s, hogy 1966 óta azokkal u igazáu szerény eszközökkel, amelyekkel e oélra az állam ipariejlesstási osztálya rendeláeaett, paroutiparuuk termelését évenként több mint buszmillio koro av« emelte. De bizonyítják Ulé;; agj -bek is, amelyek egyúttal mcgoáfolják .. magyar munkásokra vonatkozó tevés áilitáaokat. Ahány idegen gyárost, telepitettünk be az országba, mind dicséri a magyarországi munkások ügyességét és tanulékonyságát. Es hogy a magyar munkás nem drágább, mint másutt, arra nézve elég bizonyíték egyik előkelő betelepitett gyáros nyilatkozata, hogy magyarországi gyárában ma már sok cikket olcsóbban termel, mint csehországi gyárában. A munkának aránytalanul kisebb része van csak mögöttünk. A nagyobb része még előttünk áll. Komoly áldozatkészségre, nagy munkára és SZÍVÓS kitartásra vau szükségünk, hogy megteremtsük a munkaalkalmat legalább a0-G0.000 magyar munkásnak magában a textiliparban. Nem lehetetlenség ez, csak idő és pénz kérdése. Az időt fel kell használnunk, a pénzt pedig rendelkezésre kell adnunk. Hatvanezer munkás évi keresete 24-2") millió korona, ebből az állam bevétele 2'4—2*6 millió korona. Hát a többi bevétel a gyárak után Visszatérül bőven, amit .tz állam erre fordít; nem áldozatot h-iz, csak előleget, nyújt. Nem folytatom. Cáfolni akartam egy téves állítást és bizonyítani az ellenkezőjét. Azt hiszem, sikerült. A tények bizonyító erejét nem lehet megtagadni. Ami áll a pamutiparra, fokozódott mértékben áll a len-, kender- ós gyapjuiparra. Magyarországnak a textilipar fejlesztésére való alkalmas volta nem lehet ma már kérdéses, csak nyugodtabb politikai és gazdasági viszonyok és nagyobb anyagi eszközök kellenének hozzá, hogy a bizonyítás sokkal hatásosabb, az ország textilipara pedig sokkal nagyobb, azaz valóban jelentékenyebb legyen.______ SZÍNHÁZ. Még egy nap éS Szalkay Lajos színtársulata, mely az idei őszi szezonban több mint 7 héten út szórakoztatott bennünket, távozik körünkből, hogy az „Elnémult harangok "-kai megnyissa a I losonci uj színházat. Az elmúlt hétnek eseményei nem voltak. Egy jutalomjáték, két újdonság, iez az egész. Részletes referádánk ez: Táncos huszárok. Valamelyik németbirodalmi városkában játszik a darab. Egy ezred katonaság vouul át. épp akkor, mikor a hölgyek az aznapi táncmulatságon újra tapasztalják, hogy a fiatalság még a vőlegények is inkább a kaszinó játékasztalait, meg a többi mulatóhely megszokott fülkéit kejresik fel, mint a bálterem fényes parketjét. Az átvonuló tisztekből lesznek azután a táncosok. I Parancsnokokat a polgármester leánya rábírja, hogy herceg atyja révén az ezredet városukba helyezteti. Revánzshált rendez a tisztikar • hölgyek, miután a civiiurak iutrikája folytán báli mii aj ok el nem készül, katonuruhábau jelennek arra meg s kitűnően mulatnak a tisztekkel. A civiiurak esek után más életmódot folytatunk s szent !.«sz a béke. Elill'-/. akii vázához Szirmay Albert, a magyar kabaré irodalom egyik megteremtője irt, igen-igen kedves, fülbemászó zenét. Rövid loiekzetű, knplézsánerü muzsika ez, de tetszik az egész vonalon. Csáknem minden számot megujrástetnak. Pápán szombaton volt ez iújdonság bemutatója éa telt, haz nézte végig. Vasárnapi reprize szintén csaknem teltház előtt , folyt le. Mesés kis szerep jutott Rónay Aiicenek [mint stw.'eii-i.is. ki azt oly pompásan játszotta meg, hogy nagyon. Pataky, a polgármester lánya izíutén kitűnően izget-mozgotr, táncolt, énekeit, mosolygott, duzzogott a színpadon. Komikus alak volt MiklÓéy. Zilahy, az ezredes, igen tetszett. Netnkevisbé Erckövy és Nyáray. A többi szerep jelentéktelenebb. Juhos éneke nem volt teljesen kifogástalan. Bo-is Bt'tnka. legnagyobb sajnálatankra, csak • sainlapon szerepelt. Annuska. A mait hétről ismert AnnUlka ment vasárnap délután uépelóndás címen. A vígjáték azonban ngylátssik nem ennek r\ publikumnak való. Erre vallott legalább az a kevés néző és a hideg hangulat. Egyébként elismerésié méltó Rónay s a többi szereplői játéka. A zsidó honved. I.nkáusvnak fenti cimü népszínművét hétfőn adták Szántó Jenő buffo és Nyáray Rezső naturliurs jutalomjátéka alkalmából. Előbbit babérkoszorú fogadta. A darab maga, már erős hazafias tendenciájánál fogva (hisz Budavár ostroma idejében a szabadságharc forró levegőjében játsziki eléggé tetszett és tetszettek a jutalmazaudók is. különösen Szántó, s igy elég sikerről számolhatunk. Huzellát a sokáig mellőzött Hannos Ilona helyettesitette, mondhatjuk, igen jól. Kiváltak még Déry és Zilahy, továbbá Benes és Fekete. Kedves szerepét kedvesen adta Boris, kit. színpadra léptekor rokonszenves tnpssal fogadtak. Hit és haza. Garvay fordította népdrámája S.'.hönherr Károlynak. Erős luteránus darab ez, melyet kedden és szerdán este mutattak be, mint újdonságot. Alapgondolata a 30 éves vallásháború szenvedélytől izzó páráiból kerül ki, midőn is az iró szerint a felsőbb rendelet, szerint száműzött luteránueok nagyrésze inkább elszakadnak hazájuk földjétől, családi házuktól, rokonaiktól, inkább elvesztik feleségüket, gyermeküket, feláldozzák életüket, mintsem megtagadják hitüket, elhagyják bibliájokat. Természetesen hatásos a dráma már csak azért is. mert a szerző avatott tollal építi fel af alapgondolat fundamentumára nz idegrázó eaeményeki t és éleaen állítja szembe — néha ugyan a történelmi hűség rovására — a hatalom nyerne, ezt v/. egész ügyet a tárgysorozatba felveszi. Végül Kovács József interpellál a tréfihussal való házalás ügyében, Közegészségi kihágásnak tartja, hogy trétihust minden orvosi ellenőrzés nélkül árusítanak. Polgármester szerint, nem lehet megakadályozni a tráfihaa értékesítését, jogában áll azonban mindenkinek, ilyent, csak állatorvosi bizonyítvány mellékletével megvenni. A házalást, mint rendőri dolgot, a rendörközeg igénybe vétele mellett bárki megakadályozhatja. Napirend. I. Városi tanács javasolja, hogy Pápa város közönsége vegye meg Süle Gábor és társainak 890 Ci továbbá Keresztes Antal és társainak 886 •* nagyságú ingatlanátQ'-kint 10 koronáért és javasolja, hogy ez*n terűiét aa Erzsébet-ligetbez csatoltassék. Az ingatlanok ára vagy kölcsönnel, vagy az Erzsébetvárosi-ész pénzalapjából fedeztessék. Miután a városi képviselőtestület ingatlan vásárlásához szükséges határozatképes számban •suttal sem jelent meg, a javaslat most már harmadasor ujabb lő nap közbevetésével a legközelebbi közgyűlésre kitüzetett azzal, hogy azon a megjelentek, tekintet nélkül a határosatképel számra, végérvényesen fognak határozni. II. A Kisfaludy utcát átszelő Tapoloahidal kibővítik. III. A városi árvaszék ama javaslatát, hogy a tartalékalap teibére 20 0. M. Ba.ik-iészvényt vásároljanak, nem fogadták el. IV. A konvei falusi kölcsön Után kiszabott 1.^74 K-n vi i'leiéket kölcsönből fedezik. V. Dr. Szeleczky volt, várisi szamtiszt. kérelmére a város két hivatalnoka ellen elrendelik a végrehajtást. VI. A Bezerédy-tttoai lakosok kérelmét, hogy utcájukba a vízvezetéki tócsa letekint tessék, nem teljeőtik, mert. sz ntca im'-g; ninoa is kiépítve él fedezet sincs, etle'iben az utca eleje-'* egy közkufjt állítanak. VII. és VIII. A regálé-bizottságnak a kövezetvám és díjszabály, illet v» a helypénz felemelésére vonatk >zó javaslatai el. ig.mlák. IX. A Saru ly-féle telső épitö ipariskola oélja

;

ra a városi ipariskolái átengedik. X. A jégasabáiyreudeletet a jogügyi bizottság elé utas íjak. Xi. A \ o.i:,;-..'-'.-ei i.iv'i .i kiküldött bízottaág javaslata ..lapjait alakították meg. XII. A %. alorvos n; ttgi'.jig'•n-ét rendezték. XIII. Néhány ill?töségi ügyet tárgyaltak. Ezek utá.i a közgyűlés véget ért. Egy iparfejlesztési részletkérdés. Irta: Szterényí i'írs.-f v. li. t. t„ ny. államtitkár. Soha aktuáiis.io..j nem volt Magyarországon sz iparfejlesztés kérdése, mint napjainkban. Es mégis régen foglalkozott vele a nyilvánosság kevesebbet, mint éppen mostanában. A magas politika persze lefoglalj., a közvéleményt; nagy közjogi kérdések az uralkodók, ismét háttérbe szorítva minden bármily fontos részletkérdést. Mégis megkísértem némi deklödést kelteni e súlyos politikai időkben is a. iparfejlesztés egy fontos részletkérdése iránt. Ba Magyarországon iparfejlesztésről vau azó, önkéntelenül is a fonó szövő ipar áll előtérben. Ez természetes is. Hisz ma már kilencszázmillió koronát meghaladó évi ipari behozatalunknak több múlt 40 •# a a fonó-, /.övó és ezekhez turto ó ruházati iparokra esik. Ónként következik tehát, hogy iparfejlesztésünk súlypontjának ezekre az iparágakra kell esnie. Mennél fontossbb tehát í . ' nézve a tej lipar fejlesztése, annyival nagyobb jelentőséget ke I lulajd« 'itatunk annak a kérdésnek: lehet-e i á unk fejleszteni « fonó és szövő ipart és neme meddő minden erre hozott áldozat. Ez az a fontos iparfejlesztési részletkérdés,