Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911

1911-10-29

talán egy sem szolgálja annyira a nép érdekét, mint az a könyvecske, amely most hagyta el a sajtót több százezer példányban, Ezt a hünyvecskét egyik leghumánusabb társadalmi intézményünk, a József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület irattá meg és adta ki épen a nép számara. Cime: „A tüdövész és az ellene való védekezés ismertetése.- Ennek a szörnyű b •tegséguek egyik legalaposabb ismerője Geszti Józset dr. A József Szanatórium igazgató főorvosa irta a füzetet abból a „óéiból, hogy a nép, amelyből a legtöbb áldozatot szedi a tüdövész, megtanulja" belőle, miként lehet okos szabályokkal védekezni a fertőzés ellen. Bár az egyesületnek ez a könyvecske rengeteg pénzébe kerül, mégis ingyen juttatja el a községekbe, mert. maga a Belügyminiszter rendeletben utasította a közigazgatási hatóságokat, hogy a füzetet elterjessze a nép kö/.ö;t. Az. az elv vezérli az egyesületet, hogy mivel annyi szanatóriumot nem létesíthet s annyi tüdőbajos szegény ember van az országban, tehát a mostani és a jövendő generáció egészségét kel] lehetőleg biztosítani a kórság ellen. Ez.t pedig el le. het érni, ha mindenki megtartja azokat, az óvórendszabályokat, amelyeket Gesz.ti dr. fü/.ete előír. Éppen időszerű ez az. ajándék füzet, mert halottaknapján, mint. minden évben, országos gyűjtés indul meg a szegény-sorsú tüdöbajosok számára a József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület égisze alatt. Amidőn tehát az egyesület, a társadalom támogatását einbermentő munkájához kéri, egyúttal maga is uagy anyagi áldozattal baannos könyvecskével viszonozza a közönség áldozatkészségét Sainte szükségtelen a társadalom jó sz.ivt'be ajánlani az egyesület aktiójá', amidőn a halottaknak szánt koszomból egy virágszálat, illetőleg ennek árát kéri szegénysorsu betegei számára, mert hiszen ez.i megtette maga a belügyminiszter, amidőn a vármegyék alispánjához, intézett minapi rendeletében a következőket mondja a „Virágasálgynj tétről" és az egyesület ingyenes füzetéről: — Minthogy a társadalom minden rétegét pu«z»itó tüdövész ellen, az egy esttlet évek Óta folytatott küzdelmével a legnemesebb oélokul szolgálja, mely működésében az. egyesületit KZ egész ti'vadai mi.uk kötelessége a lehetőség szerint támogatni s minthogy a közigazgatási tisztviselőknek a nemes cél támogatása és a könyöradomr.ny gyűjtés irányítása terén kifejtendő önkéntes fáradozására részemről is nagy súlyt helyezek, ennélfogva felhívom t Cimet, hogy hatósága területén a nevezett egyesilletet a legmesszebbmenő támogatásban részesítse és a közigazgatási hivatalok vezetőit ily irányban utasítsa. Minthogy pedig a nevezett egyesület, az ország legkülömbözöbb részeiben levő fiókjainak jeleutéseiböl arról értesült, hogy a közönség nagyrószo éppen semmit, vagy csak alig védekezik a I tuberkulózis ellen, elhatározza a tuberkulózis elleni védekezés szükségességének országszerte a legszélesebb keretekben való propagálását és e célból a közönség körében a tüdövész és az ellene való védekezésről szóló füzetes munkát kivan sz.étoiztani. Ennélfogva még arra is felhívom a Címet, intézkedjék aziránt, hogy a hatósági közegek az egyesület gyüjtöiveinek körülhordozása alkalmával a tüdövész és az ellene való védekezést ismertet ö füzetet — melyet az. egyesület, gyűjtői veivel egyetemben kellő mennyiségben fog megküldeni - a közönség közt. osszak szét. Az a könyvecske tehát, amelynek terjesztését maga a belügyminiszter is szükségesnek tartja, hamarosan hasznos olvasmánya lesz a népnek, mert hiszen legfőbb kincsét az egészségét szolgálja. Ez, a kincs pedig megér mindenkinek annyit, hogy néhány fillért áldozzon érte halottaknapján az. egyesületnek. SZÍNHÁZ. Az elmúlt hét a jutalornjátékok jegyében folyt le. Rónay és Fekete, lovábbá Zilahy és Kovács kaptak estéket a jutalj mázasukra. Sajnos, alig sikerült ugj'. tniiit vártik. Még ;i nők esak hagyján. Ide a férfiak . . . No, majd máskor! Volt két újdonság is. Két vígjáték, illetve • bohózat. Konstatáljuk, bogy a közönségnek a mult hetekben kissé nagyobb arányokat öltött szinpártol.ísi kelve e héten nagyon megcsappant. Ugylátszik kezd i hideg lenni, meg végére járunk a hónapínak. Még vagy tíz napig lesz szerencsénk I Szalkayékhoz. Ez a körülmény talán a *Tnég hátralevő előadásokat vonzóbbá fogja : tenni. Referádánk n hétről fold. 21—2/. bezárólag a következő: Utolsó szerelem. Dóc7.i Lajos fenti vígjátékát'.áia.s-zto.-a Rónay Alice, a társulat szimpa'iku« naivaja mult szombaton jn alomjátékul. Apró »zerop jutott, mint a vajda apródjának, de fik',ess".i játssta meg. Az ót felvonásból az elején Magyar rszágban. később olasz földön, s végül ismét hazánkban folyik a játék, melynek folyamán ugy Rónay, kit. clsö jelenelel) n ízléses virágajándékokkal togadtak. mint társai állandó elismerósuek voltak tárgyai. Így különösen Huzella, Hannos és Benes osztozkodtak Rónay sikerében, Déry, Káldor (kJ szintén kapott virágot), Kovács, Erckövy, Zilahy s még többen szintén jól csinálták dolgukat. Közönség volt. Falu rossza. Tanuló ifjúságunk és a délutáni előadások szokott közönsége élvezettel nézte végig Tóth Ede remek népszínművét, a Falu rosszát. Erckövy és többi társa, Pataky és társnői a darabot elég tűrhetően játszták meg, mit a hálás közönség süiü tapssal honorált. Árendás zsidó. Ez a női kézi munka vasárnap este ismét hatott. Meglehetős számban gyűlt össze a közönség a színházba, hogy végig nézze ezt a különös darabot. Szereposztás ugyanaz lévén, mint előző i i-n. nem mondhatunk ujat. A címszerepet. Kovács Lajos ismét kitűnően adta, sokat nevettek Szánton, ki Smttle volt ismét. Jó volt Miklóssy. Annuska. Hétfőn ismét jutalomjátJkban volt részünk. Ezúttal Fekete Irón volt az est hőse Gárdonyi Gézának „Annuska" cimü híres vígjátékában. A híres darab tartalma olvasóink előtt ismeretes, igy csak az. egyes szereplők személyével toglalkozuuk. Legelső helyen említjük természetesen a jutalmazandót. Fekete Irént, a kinek a hálás közönség sok virággal és telt házzal kedveskedett. Igen ügyesen és kedvesen játszotta meg a címszerepet, játékából kiéreahető volt az, hogy sok gondot, fordított arra, hogy s jelenvolt közönségnek élvezetes estét nyújtson. Rónay Alice „Sári" szerepében fényes alakítást nyújtott s ugy látszik beválik ama jóslatunk, hogy ilyen szerepkörben sokkal nagyobb hatást tud elérni, mint operetté szerepeiben. Mikiósy Margit, mint miudig, ugy most is jó volt. A férfi szereplök köz.ül természetesen első helyen kell említenünk Déry B'dát, a ki átgondolva fényes alakítást producált r

Nagy István* szerepében. Igen ügyesek voltak Zil ir . Káld>r, Alapi és Kovács. A közönség élez 'es est tudatával távozott a színházból. Bőregér. A kellemetlen időjárásnak a dacára csaknem megtelt kedden a színház, hogy Strausznak hódoljon. A Bőregér előadása egyébkent kitűnően siktrttlt, mi nagy észt Pataky és Erckövy érdeme. Dicséretre méltók azonban a többi főszereplők is," iniut Juhos, Boris, továbbá Zilahy, Káldor, Dérv, úi F. »sch sserepében Nyarai. A bolond. Ifjúsági elöa lásul szerdán délután A bolond került színre. Telt ház nézte és élvezte végig Uákosy-Szabados e pompás operettjét, melynek címszerepében Erckövy ismét pompásan játszott, a miért még nyílt színen is megtapsolták. Pataky nagy, üveges kirakatban. Fehér selyem ruhájának hosszabb uszálya volt. Es nagyon szépen állott ott. Meg olyan szépen mosolvgott. Erre aztán vidáman kacagott mind a két aszSZOIIV. —• Hát az. urad, Teréz? Még nem is beszéltél az uradról. Ulj ide mellém. Közelibb. Ugy . . 1 Nos mondj valamit uz. életed párjáról. — Jó ember az uram . . . mondta Teréz szelíden. Kocsivezető a közüli villamosnál, .lő! keres. Néha, igaz elmarad, de azért jő ember. — Jó ember — ismételte — mintha önmagát is szeretné meggyőzni, hogy igaz-e a dicséret. A cukoikak kopogtatása közben cina módra kezdett duruzsolni a két gyermek. Pannikát nagyon mulattatta a vendég derekáról alácsüngő rojtos zsinór, mig a naiiyobh gyejjjiek áhítattal gyönyörködött a fényes nyuklaiiebari. Kicsi kezeivel végig is simogatta egypárszor. — Tetszik SS neked '.' kérdezte a díva, egész érdeklődéssel visszatérve a kis leányra. S mielőtt «z feleli volna, leoidta nyakáról a fejedelmi ékszert. — Lássuk r.jtad, kinaikém . . . Ei körülfonta a gyermek nyakán egyszer, kétszer, háfoaasaor. — Így ni. Legyen a tied, ha szeleled. Teréz ijedt luozduiatlal tiltakozott Margit gyengéden fogta le mindkét kezét. Szemébe nézett kérőn, .lehgen. — Hagyd ott . . . En egyszer tönkretettem a te féltve ővott, becsesnél is becsesebb táskádat. Es ott együtt Ülve elbeszélgettek egy órán át. S ez óra alatt megázna! közlük az oastáiykülöiubség, társadalmi vála fa] ak nyoma se volt. Az igénytelen mtinkásasszony es a világhírű művésznő ugy üllek egymás ineilett, mint két egymást szerető, egymást megértő, /szinti' asszony. Már délfelé közelget- az idő, mikor Komoróczy Marcit a kalapja után <>\ >llt . . . Távoztával olyan 'a kerti illat maradt a szobában, mintha az te' >e 'ott. volna délszaki pompázó virágokkal ... Az egyszerű, kicsi asszony szinte elszédült az itth vo'l bódító illattól. Lassan merült e! emlékeibe . . . L'" e előtt felmerültek képe; a multnak. Gyermekség t, IIIOINŐ vizsgájuk, elválásuk, Msrg.t haladása, '/•dito pályafutása s a saját egyhangú élete, köznapi egyénisége . . . Es lám, a büszke delnő megmaradt hűnek, szerető hatalmik . . . Eszébe jutói lak szülővárosából a eőgös nagy iparos lányok, kü. köilő hivatalnoknak. Milyen magasan hordják a/, orrukat. Nem ereszkedett volna le közülük egy is a szegény csizmadia árvához. Csak Maiglt . . . Oh, Margit mindig jó'

voll, szép volt, nemes volt . . . Margit kiváltságot, Margit tatásé szetteleti i volt . . . S az cxallált asszony lelke dicsfénnyel övezte | körül e nevet: Margit. Álmodozásából a kis Teréz téritette magához. lOdaaimult hozzá, átkarolta térdeit. Kis gömbölyű 1 nyakán csillogva villogott a mesés értékű nyaklánc. Teréz megdöbbenve nézett oda s ijedten nyúlt I a lánchoz . . . Talán még sem lett volna szabad azt "Ü'og'idnia. Az ékszer káprázatos mestermii. Fantasztikus fonása közt arányosan elhelyezve egy-egy vakiió fényű brilliáns ... A/, árából, Uram Isten, ki tellene ki tudja hány évi jövedelmük, minden sdossáffuk, Teréz szive hevesen dobogott. Dc esak egy percig. Aztán határozott. Gyöngéden leoidta az ékszert a gyermek uyaka'ről. Hogy nc sírjon, kárpótolta öt az asztalon maradt kuglcr halnia/hói. Maga pedig megcsókolta a láncot hosszan, lörrón, áhítattal. A/tan félve, óva ellette a St< krényebc. melyen a fehérneműje közé. fi* azontúl őri/.gnte, takargatta, mint a fanatikus hivő a szint ereklyét. Őrizgette, takargatta, mert SS ő érintetlen lelkében még uem fogast meg az a .in, bogy ar ilyen nagyúri kereskedés minél magasabbról jön, annál iukább csak haugulat, csak szesze;v . . .