Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911

1911-02-05

e fejtegetésekből egy testes könyv.'Könyv, mely megérdemli, megkívánja, hogy minden müveit magyar ember elolvassa. Sőt meg is szerezze. Ezt azzal teszik lehetővé a szerzők, hogy rendkívül olcsóra szabták árát. A 14 ívnyi könyv, melyet az „Első váci Sajtó" kifogástalan szolidsággal. Ízlésesen és díszesen állított ki, csupán egy koronába kerül. A szerzők munkájukon kívül, tetemes anyagi áldozatot is szántak e miire, a szent cél nevében, az erkölcsi siker érdekébeit s reményében. Hazafias cselekedetet mivel, aki támogatja őket ez üdvös szándékukban. Megrendelésié, illetőleg a vételárnak és 20 fillér postaköltségnek beküldése után bérmentve küldi meg a könyvet. Borbély Sándor Váeról Még egy-két, észrevétel. A könyv értékét emelte jeles írónk, Berc/.ik Árpád programms/.erü bevezetése s idevágó érdekes cikke. A mintaszerű mód, amellyel ezt a nehéz ós fontos feladatot megoldották a szerzők, kívánatossá teszi, hogv ilyen módon rendszeresen összefoglaló, kimerítő nagy munkában dolgozzák tel az idegenszerűségek és magyartalanságok egész anyagát. Tartalmánál, szelleménél és olcsóságánál fogva a „Nyelvünk védelme

14 különösen alkalmas arra, hogy! tvuiegeseu megszerezzék tanulók jutalmazására. Meg vagyok győződve, hogy becsületes é» hasznos dolgot, inivelek, mikor a Borbély testvérek könyvét, a legmelegebben ajái.lom mindazoknak, akiknek nem közömbös a nemzeti nyelv ügye. Hermann Antal dr. IRODALOM. „Kultúra" Egy szépirodalmi, művészeti, kritikai képes havi folyóirat jelent meg ez alatt a cím alatt, amelyről érdemes lesz néhány szóval megemlékeznünk fl érdekes összehasonlítást, tehetünk közte es a többi folyóirataink között. Az összehasonlítást kezdhetjük mindjárt a Kultúra kiállításával, tehát a külsőségekkel s megállapíthatjuk, hogy inüizlés szempontjából túlszárnyalja valamennyi eddig létező folyóiratainkat ós szépirodalmi képeslapjainkat. Hozzá hasonló csak az évekkel ezelőtt, megindult „Elet

k első számai voltak, de azóta — miért miért nem — az is más köntösbe öltözött. Tartalmát, irodalmi irányzatát illetőleg azonban már mélyebben kell szántanunk és az eddigi rat, hogy elbontotta egész valóját és mindig csak őt látta, az idegen ifjút. A királyt elnyomta a részegítő álom, völös szakálla összecsapódott, nyitott száján kétfelé folyt a nyál, buján feküdt, magához szoritva a selyem vánkost. A királyné megundorodva kiosont a teremből, a palota másik végébe iparkodott. A testét drága fátvo'iba burkolva futott végig meztelen lábával a márvány folyosókon. Könnyű lábának csattogását visszhangozták a néma falak és behallatszott a mulatók tompa lármája. Anyjának szobájába ment. Ráborult anyjára keserves sírással és könnyekkel áztatta annak testét. Reggel átszúrt kebellei taláiták meg az alvó anyja ágya mellett. Olyan volt a teste, mint egy vizi liliom, amelyre egy csöpp vér pottyant a vizi madár föltépett sebétől. Senki sem tudta, hogy miért ölte meg magát, mikor mindig jókedvű és mosolygó volt, mint az örömrózsa. A bátor adta kezébe a villogó, csiklandozó é!ü kést, nem akarta testével megcsalni jótevőjét, hites királyi urát. Arany koporsóba tették és ugy vitték végig a gyászba gubbasztó, széles utcájú városon. A király a nagy bánattól menni se tudott, fekete kocsiban követte már meghalt feleségét. A koporsó után egy ifjú is haladt, a szeme beesett, magas alakja megtört volt. Senki sem tudta azt, hogy ez az idegeu ifjú miért oly szomorú és lépésében miért oly tántorgó. folyóiritaiiikkal, de különössen az utóbbi időben megindult irodalmi irányzatot pártoló, ugy nevezett „modern" szépirodalmi lapjainkkal kell foglalkoznunk, hogy a Kultúra irányzata a maga nemes kvalitásaival teljességgé! kidomborodjék. Nem akarunk tanulmányt írni s igy csupán általánosságban állapítjuk meg, hogy ji leukori irodalmunk félszeg iránya és persze az ezen irány szolgalatában álló lapok is nemcsak nálunk, hanem a külföldön is általános feltűnést keltettek. Ki merem mondani bátran és becsületesen, hogy ez a félszeg, ultra modern irányzat, rontja a műízlést, (amellyel pedig a külföld eltilt már tekintélyt szereztünk magunknak) és megmételyezi nz erkölcsöket. A mai szépirodalom határozottal rászorult, a megjavításra és kell, hogy helyesebb irányba terelődjék, mert a költészet a legnagyobb tanítómester ugyan, amig helyes utón jár, de ha álutakra téved, rosszabb minden rossznál, mert, a nevelés és gyönyörködtetés színes köntöse alatt szabadon árulja a legnagyobb mérget : a léleknek rosszra való átformálását. Az életnek leghűbb tükre a költészet, mely azonban rosszul alkalmazva, nem az emberi életet, hitével, erkölcseivel és szokásaival gyönyörködtető képekben állítja elénk, hanem romboló hatással vau a kevésbbé avatott olvasóközönségre, főképpen a fejlődő és még ítélni nem tudó fiatal lélekre, melyet a jövőnek megóvni, a költőnek volna legnagyobb erkölcsi kötelessége. Mi azonban azt látjuk, hogy a modern szép irodalom sokkal jobban szereti feltárni a bűnt, a nemtelent, az aljast, mint az erényt, a nemest és a magasztosát. A költészet előadhatja, föltárhatja a butit is, de soha sem önmagáért, hanem hogy az igaz, jó és nemes szépsége az ellentét, által annál erőteljesebben kitűnjék. Ezt azonban a modern költészetben hasztalan keressük. A való életet akarja festeni és nem azt teszi Csak az élet, szélsőségeit tálalja lel s midőn azt hiszi, hogy az életet híven rajzolja, nem >-,.

s/

,j észre, hogy annak csak a visszáját, a fonákját vázolta. Ez pedig a jelenkoii magyar irodalom elfajulása, amelynek gátat vetni szent kötelességet képez. Ezeket tudva, látva és elmondva, gigászi nagyságként emelkedik ki és helyezkedik a modern irodalmat pártoló és terjesztő folyóirataink fölé a Kultúra. Eddigi szépirodalmi lapjaink, kivétel nélkül, részben üzleti spekulációra vannak alapítva, részben pedig az ultramodern adysták szolgálatában állanak. Es éppen ebből a szempontból üdvözöljük kétszeresen azt a becsületes, merész elhatározást, amellyel ezt az irányzatot a „Kultúra" ellensúlyozóid akarja. S ezzel a Kultúra szépirodalmi irányát is megmutattuk. Csupán annyit, tetzunk még hozzá, hogy ha ebben a megkezdett irányban mindvégig megmarad, a „Kultúra" minden egyes számát nyugodt lelkiismeret tel tehetjük le családi asztalunkra, mert elolvashatják feleségeink, fiaink, leányaink, anélkül, hogy a Kultúrát olvasván, lelkük és erkölcsük megmérgezésétöl tartanunk kellene. Mi tehát a legjobb lelkiismerettel ajánljuk a Kultúrát közönségünk jóiudulati figyelmébe és támogatására. A Kultúra Ámon Vilmos szerkesztésében, minden hó 25-én Sopronban jelenik meg s előfizetési ára évi 20 korona, de lapunk utján is megrendelhető —ár—án. | Dr. Koritschoner Lipót | Közéletünknek és ügyvédi karunknak egy puritán jellemű, nagyképzettségü és közbeesülésnek örvendett tagja dőlt ki az élők sorából. Méhmegillet ödést, és őszinte, osztatlan részvétet keltett e hó elsején a szomorú hír, hogy dr. Koritschoner Lipót ügyvéd január 31-én hajnali 3 órakor 00 éves korában meghalt. Ezelőtt másfél évvel, 1909 október 18-án a közszeretetben álló család poéta-lelkü fiának. Katona Ivánnak korai halála döntötte gyászba a családot, mely dr. Koritschoner Lipót lelkében mély és látható nyomokat hagyott, mert ezidötöl fogva valósággal buskoinorrá vált, ami azelőtt, bár akkor is betegeskedett már, nem igen roll rajta észlelhető. Most azután a hosszú szenvedéstől megváltva ő is követte fiát az örök enyészetbe, örök nyugalomba. Dr. Koritschoner Lipót, aki régebben közügyi dolgokról lapunkban is többször vezércikkezett, évek hosszú során át, tagja volt a városi képviselőtestületnek és számos bizottságnak. A Pápa Városi és Vidéki Takarékpénztárnak jog. tanácsosa, Veszprémvármegye tb. főügyésze, a pápai Izr. Apolda elnöke stb. volt. 190ő-ben, az országgyűlési képviselőválasztások alkalmával választási elnökké nevezték ki s a választásokat pártatlanul és nagy körültekintéssel vezette a lakosság teljes megelégedésére. Haláláról a gyászoló család az alábbi gyászjelentést adta ki: Dr. Koritschoner í.ipótné a maga és gyermekei dr. Vándor Dezsöné, szül. Koritschoner Margit, Dezső és Tlike, veje dr. Vándor Dezső, a megboldogult, testvérei, valamint az egész gyászoló rokonság nevében is. kifejezbetlenül súlyos tájdalomtól megtört, bánatos szívvel jelenti forrón szeretett, fenkölt lelkű, drága jó térje, a legodaadóbb apa. testvér és rokon dr. Koritschoner Lipót ügyvéd, városi képviselő. Veszprémvármegye tb. főügyésze, a Pápa Városi és Vidéki Takarékpénztár jogtanácsosa, a pápai Izr. Apolda elnöke stb. f. évi január hó 31-én hajnali 3 órakor, 60 éves korában bekövetkezett csendes elhunytát. A boldogoknak földi maradványai február hó 1 én délután 3 órakor fognak a gyászoló család lakásáról | Jókai Mór-utca 26- sz.t az izr. sírkertbe kisértetni és örök nyugalomra helyeztetni. Pápa. 1911. január 31. Áldott legyen drága emlékezete! Külön gyászjelentést adott ki még a pápai ügyvédi kar és a Pápa Városi és Vidéki Takarékpénztár is. Temetése e hó 1-én délután 3 órakor volt a gyászoló család Jókai Mór-utcai lakásáról. A hal-ittas háznál az izr. hitközség helyettes rabbija, Link Mózes, a hitközségnél, az izr. menháznál és a Chevra Kadischáiiál szerzett érdemeit méltatta és nemesszivüségét, ecsetelte. Temetésén ott láttuk a helybeli ügyvédi kart, az izr. nőegylet küldöttségét, a Pápa Városi és Vidéki Takarékpénztárt, a Wnhrmann Mór egyletet, melynek disztagja is volt, a pápai izr. polgári fiúiskolát Schor Armin igazgató vezetése alatt, azonkivül a városi hatóságot és a bírói kart. dr. Visontai Somát és nejét, dr. Vándor Dezsőt, dr. Réthy N. és nejét és még számos más egyesület képviseletét, valamint nagyszámú és előkelő közönséget. Közéletünk eme tevékeny és értékes tagjának elhunytát a magunk részéről is őszintén sajnáljuk s a gyászoló család fájdalmában bensőséges részvéttel osztozunk. VEGYES HÍREK. — Városi közgyv i. Papa r. t. város képviselőtestülete folyó évi lobruár hó 13-án d. u. 3 órakor a városháza D tgytennében közgyűlést tart a következő tárgys^roaattal: 1. Pápa város árvaszéke javasolja, hogy gondnokság alatt álló Borsó József érdekében mc indított és befejezett peres ügyben felmerül' b. korona 50 t. perköltséget a városi képviselőtestület 'i gyámi alapból utalja ki. 2. Jelentés a vízügyi bizottság megalakítása érdemében. 3. Dr. Molnár Imre pápai lakos engedélyt kér arra. hogy a Jókai Mórutca 17. számú háza ei itt levő területet vasrácscsal elkeríthesse. 4. A kisniajsai róm. kath. kör házat akar építeni és e célra pénzsegélyt kér. 5. Városi mérnök jelentése és javaslata a vízvezetéki tolózárak átalakítása tárgyában íj Több városi hivatalnok kérelmet terjeszt elő, hogy a bel-