Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911

1911-10-22

43. szám. PAPAI LAPOK Pápa város hatóságának és több pápai s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden mirnitp, Szerkatztöteg és kiadóhivatal ; (loldlierg; Uvula pepirkareake •<•«»-. r'C-ter •_>•'! ik szatn. Hirdetéseket eirjreaaég nerjn] [elreai a kiadóhivatal. A szerkesztésért felel"s lantulajdotios: GOLDBERG GYDLA Kegyelet. A véletlen ugy akarta, hogy lapunk mai száma október 22-én jelenjék meg, azon a napon, melyen százéves fordulóját ünnepeljük egy magyar lángész, egy világhírű Gigisz. Liszt Ferenc születésének. Nem volna szép iiilünic, ha szóvá nem tennők őt, ha kegyelettel meg ne emlékeznénk róla, aki ugyis mint exekutiv művére (szinte utolérhetetlen zongorajátékos), ugyis mint alkotó zeneszerző oly magasi tton áll, melyre nem igen jutott fel sok halandó. Liszthez hasonló nagy elmével talán csuk évszázadok múlva fogja a magyar teremtő géniusz megáldani a világot. Nem tudjuk még, hogy városunk falai között mi mindent fognak rendezni Liszt Ferenc emlékére. Eddig u. i. csak arról a hangverse lyről tudunk, melyei november 11-én rendez vizkeleti Kiss Vilma úrhölgy. Történjék azonban bár.ni, vagy az egyetlen hangversenyen kivül semmi más, a mai nap emlékére mi a kegyelet sztu.ival vt./.'tűholyünket adjuk á" az önmagunkat megtiszteld ünnepségek keretébe. Liszt Ferenc a Dunántúl egy igénytelen községében, a soproumegyei Doborjánban látta meg elősz.ör a napvilágot — ma száz éve. Anyanyelve német TÁRCA, **&m 1 o r s. "b 1 ó. — A „l'ápai l.apok" eredeti tárcájaIrta Balassa Emil. A fin a szoha közepén gubbasztott a karosszékhen és a függöm ös ablakuu ker *ztül nézte a szemben levő háztető sárgás szet,« . |>, .-/.K. dö hófoltjait. Hosszú, ideges ujjaival néha belesimított a levegőbe, lágyan es taut anyut sz. mmel. Már sokáig ült igy, amikor eljött as asszony. Szótlanul levetette a kabátját ueggyujlotla a látii|iát es előkereste a szamovt • v teái foSBŐQ. Látszott, hogv n.igvon otthonosan .-, >.\ magát a szobában, sőt mintha tüntetni akart volna az otthonossága val. ' Feltűnő volt a flu ssőtlaaaága. Az. aaatoay lopva, néhányszor feléje nézett és in T edt. Valami idegen nemtetszés ült a fin arcán. Az s/ony odament hozzá. — Elmenjek V - kérdezte. A fiu zavart volt. Nem felelt, iparkodott Ugy lenni, mintha belenézne a levegőbe és nem gondol, kodnék. — Haragszik? •- kérdezte megint az asszony és hozzábttjva puha lmjával mege.-ikiandozta a Hu nrcát. — í'ein ! — mondta szárazon a Hu és eltolta magától az asszonyt. — Hissen mar regen nem voltam magánál. Egy hétig cipeltek a fiuk. Unom már ezt az örökös dáridó*, különösen, hogy maga néhány napja ugy el bujt. i\ 'stiik! A Jenőnek egyszerre sok péoz szakadt a nyakába. A fiu félkelt és odament az. ablakhoz. As aszszony ii-an« sompolygott. — Talán dolgozik? Zavarom? N ein ' Most már mosolygott nz asszony. Tudta, hogy valloma'sol jönnél., amelveket neki rendszerint végig keli ezenv In; •. A fiu tiszta, egynapos szerelmei, amelvekív az. as-zotív c--ol> >.« szája adta meg a vigaszt. Megesett, hogv ilyen sz.t leintés állapotában a fm ki is dobta öt de négy-ot nap tniilvn örült, ha visszajött és éltek tovább ti bo'ondos eletet. Ez a tehetséges, szentimentális fin é^ ö, a nagy. nevető asszony, aki ideszakadt valahonnan a könnyű vérű, de alapjában véve mégis szomorú gyerekek közé és belegabalyodott H fm ábrándos szemébe. Mosolygóit, leültette B fin, és megcirógatta a/. are.il

. — Mai, •'. nt szerelmes. — Mar nem — Hát akkor? — Meghall ! — mondta a fin és ez a hideg szó ugy kongóit, mint az éjszaka furcsa toronvütése, amikor havas háztetőről verődik vissza. A vége sokáig rezgett és az asszony tudta, hogy most nem szabad beleszólnia. Felt a fiu nagy okos fejétől, amelv meg sohasem volt ilyen szenvedő. Olvau volt ez. az. arc, mint a tükör. Most vad, egymásba kapaszkodó viharok dulakodtak rajta. Az. asszony cigarettát gyújtott. — Isuieii? — kérdezte hilkan. — Igen — mondta a fiu. Azelőtt sokat jártam hozzájuk. Belenézett a cigaretta parazsába, a szeme ellévedezelt rajta és csendesen mondta: — En azt hiszem, hogy a nagy fájdalmakat nem is lehet megírni. A nagy, keserűségekben tnegfűrösztött fájdalmak voltaképpen a legkisebbek Este valami semmiségből megszületnek és reggelre meghalnak hangtalanul. (>.-sz.eiöiinvadnak, mint a sok tavaszi fehér virág. En a/.t hiszem, hogy a nagy, tiszta tragédiák mind tavasszal születnek. Az asszony az asztalra szólta a cigarettahamut. Mosolvgott és szólni akart, de nem tette Volt valami szent, parancsoló a fiu itaugjáhiin, amikor bessélt. Látja — mondta a fiu — én egyszer egy ilven alkonyati zsongástól eltelve megcsókoltam valakit. Egyszer elfeledtem azt a sok tivornyát, amelynek felcsapódó* gőze az arcomra vésődött, elfeledtem azon az. alkonvon, hogy két embernek tisztának kell Reggelizés előtt féi^hár Schmidhauer-féle Használata valódi aldas gyomorbajosoknak, szekszorulasban szenvetíöluiek. Egmandi keserűvíz A/, elrontott gyomrot óraalall teljesen reiidlii'ho/zn. Kis üveg 40

filier. Nagy üveg 60fiil. Kapható Pápa és vidékén minden gyógyszertárban és jobb Tüszerüzletben. II —100 KIMlzetéaak Aa hirdetési dijak a lap kiadóliirataláhoi küldendők. A lap ára: egész évre 12 knr., félévre 6 k.. negyedévre ' k Nyilt-tér mronkénl 4H fillér. — K^vea azám ara 30 Ml. volt. német is maradt. Később ugyan megtanult magyarul, ez azonban aránylag igen kevés volt. A ni'fr<

^ igyj

pnet Doborjánban, az akkor teljesen német volt Sopronban, a német Wienben, hol tanulmányait végezte, csekély magyar nyelvi jártasságra tehetett csak szert, de ez emlékezetes órában legyen mondva, lelke mélyén magyal* volt Rajongó hazafias érzelmeit bizonyítják valamennyi kompozíciói, különösen legpregnánsabbul rapszódiái, melyekkel az egész világot elragadta. <> fényt és dicev.-éget szerzett a magyar teremtőképességnek, viszont G maga mint zeneszerző talán azért hóditotta ineír oly könnyen az egész világot meri zenéjében megcsendül a nemzeti jellegzetesség. Szédületes zsenialitásának alig van átérthető mérete. Tényleges működése minél távolabb esii. tőlünk, annál nagyobbra no" előttünk teremtő erejének mérhetetlen volta. Kevés_M,ei) és !-< • -sebben leszii.uk, kik Liszl Ferencet személyesen ismertük és játékában gyönyörködtünk. Szerzőméin ei azonban léim fognak maradni ötökre ós egy halhatatlan Beethoven, Mozart, Haydn neve mellett ott tiiudöklik az ó ne.\". ifi időkön át. Mar eddig is 12í* éve nyűge il u

b:\vrouthi temetőben, ahol vejének, Wagner Richárdnak egy operáját dirigálta az operában, mikor a halál érte jött. De elmúlhatna! számtalan 2<í évek. Liszt Ferencet is merni fogjuk és fogják unokáink is éí azok késő utódai. Liszt Ferenc családos ember volt (IX. Pius pápa enged'lmével később I popi rendbe lépett és francia abbé cimel nyert). Gyermekei közül egy él még: Kozina nevü leánya, ki a hires Wagnet Richárdnak lett a neje. Szigfried, az unoka, őr/i közöltünk Liszl Ferenc emlékét. Wagner SzigTriedről különben is tudjuk, hogy élénk rokonszenvvel viseltetik a magyarok iránt és örömest jön közénk. Ha már mást nem tehetünk, tegyük meg azt. hogy a küszöbön levő télen felolvasóest é'ye'ceu elhangx.0 zeneszámod egyikét-má8Íkál az ő szerzeményei' bő! vála • zuk. Hu ugy a Jókai-kör, mini a Kath. Kör, továbbá a Leányegyesület meg a Perutzgyári önképzőkör egy estét teljesen L'szt Ferencnek szentelné akkor meg éppen büszkén vallhatuók hítgyí.is/ F -« nr ii.-.jiepidlebVóből Pápt város,i is kivette a maga részét. Egyházkerületi közgyűlés. 1911 okt. 15-17. „Y dunántúli, ref. egyházkerület, mull vasárnap, hétfőn ós kedden tartotta meg városunkban rendes őszi közgyűlését, mely alkalomból valóságos idegen l'orga-