Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911

1911-10-08

1911. október 8. rapai Lapok 1 az, hogy amit ekkor tamilunk, azt még H késői' években sem felejtjük el. Ezzel szemben az iskolában elsajátított szaktudás, harsak néhány évig nem foglalkozunk azzal gyakorlatilag a"/, életben, rendesen feledésbe megy. A szakismeretek elsajátítása sokiéle iskolában történhetik. IIa sz apa a fiat már kezdettől togva kereskedőnek szánta, ugy ., kereskedelmi iskola látszik első pillanatra legalkalmasabb iskolának, a négy középiskola elvégzőé után és tagadhatatlan, hogy a kereskedelmi iskola igyekszik is az ifjúságot a kereskedelmi tudomány alapfogalmaival megismertetni. Amennyire könynyeu esik azonban a gimnáziumnak a régmúlt századok kultúráját a fiatalság kedélye előtt fel tárni, épp oly nehéz az iskolának mindazt, ami a dolog természete szerint esak gyakorlatilag sajátitbató el. elméletileg tanítani. En legalább mindig azt vettem észre, bogy azoknak a fiatalembereknek, akik kereskedelmi iskolát végeztek, legalább annyi időre vau szükségük arra, hogy a kereskedelmi iskolákban gyakorlatilag magukat kiképezzék, mint azoknak, kik kereskedelmi iskolát nem végeztek. Azt; pld. hogy miképp kell egy üzleti könyvet vezetni, csak a gyskuilat, csak az évek hosszít .során át való foglalatosság ebben az irányban tanítja meg igazán. Heti egym hány órai tanóra és bizonyos szabályoknak kívülről való megtanulása meg nem eredményezik azt a technikai készültsége) — inert ennek kell azt neveznem — melyre szükség vau. A kereskedelmi iskolák tantervét ez jellemzi főleg. Emellett kereskedelmi számtannal is foglalkoznak, vagyis bizonyos sematikus tormákat tanultainak meg a fiatalemberekkel, melyeket azok a gyakorlatban sokkal egyszerűbben sajátíthatnak el. Ami az idegen nyelveket illeti, ezekről legjobban szeretnék hallgatni. A legtöbb tanintézetnek az a hibája, hogy nz élő nyelveknek tóleg a nyelvtanát adja elő és alig helyez súlyt a társalgásra. Ha hosszabban akarnék időzni e pontnál, ugy támadóként, kellene fellépnem, ez pedig nem célom. A kereskedelmi iskoláknak most emiitett hibájában szenvednek egyébként a reáliskolák is. Ha tehát az aggódéi szülök tőlem inra nézve kémek tanácsot, bogy milyen iskolába küldjek a kereskedelmi pályára szánt fiaikat, ugy azt a tanácsot adnám, hogy — ha módjukban all — a gimnáziumba járassák azokat és a nyolc osztály elvégzése után, mindig nyitva áll az tttja annak, bogy ha tanulni szeretnek, ugy folytathatlak tanulmányaikat. Ha pedig nem lépnek diplomás pályára, ugy még mindig néhány hónap alatt elsajátíthatják azt, ami' a kereskedelmi iskola három év alatt tanit. Természetesen csak akkor áll ez, ha a tiu egyáltalában alkalmas a kereskedelmi pályára és ez a kellék semmiféle iskolával és semmiféle tanítással nem pótolható. Sokan ugyan azt hiszik, hogy minden megtanulható, tehát a kereskedelem is és bár ez bizonyos értelemben véve helyt is áll, amennyiben bizonyos része megtanulható, de a kereskedelmi szellem elsajátítása inas valami. Valódi kereskedőnek lenni nem a legkönnyebb dolog és e fogalomnak sémiin köze nincsen a száraz elmélethez. A jó kereskedő ugyanis oly képességekkel kell, hogy megáldva legyen, mely képessegek ajándékozására semmiféle iskola uem képes. Az igazi kereskedő voltaképen születik és nem neveltetik. Felső épitő ipari szakiskola tanfolyam. felső epitö ipari szakiskola tanfolyama nyílik meg, minden valószínűség szerint Pápán t. évi iiov. hó 1-cii. Akik e hiri kételkedéssel fogadják, vegyék fontolóra s mérlegeljék a kérdés 2 hónapos fejlődésének történetéből a következő leny eket. Megindul! • dolog azzal a javaslattal. kyet Sarad* György főiskolai tanár adott be aagaszius közepés, Mészáros Károly polgármesterhez, az ö egyenes felhívására egy ilynemű szakiskolának szervezése iránt, szerényebb keretben, egyenlőre 80-100 Növendékkel. Sarudy a nagy szünidőt ilyen szakiskolák tanulmányozásával töltötte el, körútja végén augusztus 2'J-én tájékozódott a kereskedelmi minisztérium szakiskolai ügyosztályában az iránt, mily támogatásra számit hat na Pápa ily féle szakiskolának szervezésében. A nyert értesítés szerint telekre és épületre lenne szükség a minisztérium elöivása szerint s akkor tárgyalásba bocsátkozik a minister a i. épitö ipar iskolának állami kezelésbe vétele felöl. A telek kérdése megoldottnak tekinthető, mert, kilátásba helyezett a grófi uradalom olyan ajándék áron, mint az Erzsébet liget telep építésekor: ez a telek igen nagy értékű, csak kissé szabálytalan és mély fekvésű; az Eszterbe zy Utj vámtól a sporttelepig terjed s körülbelül íj-4 holdnyi; a másik alkalmasabb, akkora forma, mint az állami tanítóképző telke; készpénzért kellene megvenni, de felének értékesítéséből kikerülne az egésznek az ára. Az ügy érdekében legyen szabad egyenlőre elhallgatnunk, hol fékszik a telek? Csak annyit közölhetünk most, hogy nyílt, magas, száraz helyen a vámon belül, a hol széles járatú utca, vízvezeték és villany világitás van, tehát az épület közcélra felhasználása az építkezésen kivül külön költseggel nem járna. Az épület hozzávetőleges köl's'-ge a budapesti lelső épitö ipariskola méretei szerint. "2-o(XUHHI K. a melynek előteremtéséről gondoskodni kell, mert, hiszen egy ilyen szakiskola, o-itKJ növendékkel, 6O-8O0OU K óviköltséggel, évente megtéríti a varos polgárságának azt, az ijsszeget, melyet reá. egyszer s mindenkorra áldozna. Hogv a szakiskolának Pápára telepítése egyáltalán szóba jöhetett, azt köszönheti azoknak a kulturális intézményeknek, melyekkel a ref. főiskola révén dicsekedhetik, ti. m. a konv iktus, mely a tanulók élelmezését fele költségen, mint másutt, lehetségessé te-zi; a nyilvános jellegű könyvtár, 42.0UO kötetnyi irodalmi kinesesháaá'val s a csak legújabban rendezett, a maga nemében páratlan Baldácsy féle metszet gyűjtemény. Kejleit építőipara, nagy számú középiskolája szint.- nyomós argumentum volt a többi varosok között, melyek szakiskolára pályáztak. Mivel ideiglenesen alkalmas helyisége is van a városnak, a csak most épült iparost aiiuh'i iskolában, a tanártestület szervezése folyamatban van. a rendes tanfolyam növendékei létszáma biztosítottnak látszik. — Budapesten 250 tiu jelentkezett az első évfolyamra, pedig csak bOO-ra van helv — a téli tanfolyam pedig, ha akad legalább 80 jelentkező, szintén megindulhat, — a legjobb reményekkel nézhetünk a jövő elé. Befolyásos embereink ráérnek 1-2 évig kapacitálni a kormányt az iparpolitikai esélyek mérlegelesére: a tanulókra egyenlőre, közönbös a nyilvános jelleg függőben tartása, mert az épitöniesterségre képesítő vizsgát úgyis különálló, állami bizottság előtt, kell Budapesten letenni. A rendes tanfolyam első osztályára az vehető fel. aki valamely középiskola IV. osztályát legalább jó osztályzattal elvégezte, különben felvételi vizsgát tesz magyarból, számtanból, mértanitól, szabadkézi rajzból; ezenkívül legalább 4 hónapig foglalkozott építkezésnél, amit bisonyit vánnyal es gyakorlati vizsgával tartozik igazolni. A téli tanfolyam hallgatója lehet az az épitö munkás (kőműves, kőfaragó, ács, i aki már legalább 8 éve felszabadult segéd s a felvételi vizsgát, nevezett tárgyakból kiállja. A rendes tanfolyam 4 éves, a téli 2 éves; iparjogi tekintetben egy.rléküek. t. i. mindegyik tanfolyam elvégzése egyaránt jogosit az épitö mesteri vizsgára. A nagyobb elméleti képzettség külön kedvezményekre jogosítja a rendes tanfolyam végzel i növendékeit, igy : egy eves önkéntességre; olyan közpályákra, ahol érettségit kivannak: közlekedési tanfolyamokra: kereskedelmi akadémiára stb SZÍNHÁZ. Legnagyobb sajnálatunkra ezúttal se Írhatunk sok jót színtársulatunkról, értjük, hogy működéséről. Igaz ugyan, hogy a mi jó közönségünk so igen erőlteti meg magát: nem látogatja kellőképen a színházat; mégis, azt hisszük, a társulatban, a műsorban és a laza, felületes előadásokban kell keresnünk a lanyha érdeklődés igazi okát. Az elmúlt héten csak az ifjúsági előadás tudott telt házat vonzani, l többi bizony hatástalanul pergett le a szezon gyorsan forgó orsóján. A hét nevezetes eseménye különben Szalkaytwk a szereplése a színpadon és az uj karmester, Fekete N., a ki e hó elején váltotta fel Tolnayt. Hogy ne legyen alkalmunk sok rosszat írni u hét lefolyásáról, hát a szokottnál kissé rövidebbre szabjuk referádáukat (szept. .'10-tól okt. b-ig bezárólag) a mint következik: Tatárjárás. A mult szezon egyik legkedvesebb operettjének felújításával tulajdonképpen elég kedves, dolgot művelt az igazgató, mert Kálmán Imre fenti című operettje igen szép zenével vau kistalirozva. Van a darabban sok hálás szerep, mint pl. Kovács Lajosé 1 altábornagy), meg Pataky Vilmáé (önkéntes 1, akik ezt csaknem kifogástalanul adtak. Nagy igyekezetet fedeztünk fel Juhos Margitban, kit eddig mindig Szirniay név alatt voltunk kénytelenek emleget ni s ki ez estén Kiza báróné volt, továbbá Szántóban meg Káldorban, előbbi Wallenstein, utóbbi Lörintey suerepébefi. <"sakuem régi eailékek, kedves emlékek fűződnek oaakhei a szerepekhez s ezek felújítása a mostani szereplök rovására történt. Fekete és Déry tetszettek. Az ezred apja. Vasárnap délután. Katonás gyorsasággal Ugyan, de annál felületesebb rendezessél tljitották fel e különben kedves operettet, melynek szereplői közül Erckövy (a címszerepben) és Pataky emelkedtek ki. Taps volt elég. Hja, ez a publikum elnéző! Ár tattan Zsuzsi. Miután úgyis b-ltettük magunkban, hogy rövidre szabjuk referádáukat, hát erre a Zsuzsira nem sok szót toguuk pazarolni. Csodálatos, hogy Szalkay éppen ezt a darabot választotta magának a fellépésre, l'gylátszik a dekórum kedvéért. Talán, hogy díszt, fényt kölcsönözzön. Mert az bizonyos, hogy Szalkay maga igen nagyrabecsülendö tehetségű elöadó-szinész. A többi szereplő is annyira amennyire kitett magáért, ami azonban a szép zenével felruházott operett meséjének a roudaságát «gy cseppet, sem tudta eltakarni. Hogy Pataky, Rónay és a többi hölgy. 110 meg Szántó és egy-két társa jól játszottak, az bizonyos, bár Erckövy kissé túlzott a főpincér szerepében, Káldor pedig Hubertébau. Luxemburg grófja. I.ehár pompás operettje silány kiállításban s aránylag nagyon kevés közönség előtt került a színpadra. Van a darabban minden furcsasága mellett valami vonzó. Nem tisztán a végtelenül kedves muzsika, az egyes szerepek rokonszenves Volta is kellemesen érinti a nézőt és hallgatót. Hogy nem prima előállásban látjuk és halljuk az operettjét, az végtére is nem von le semmit a darab értékéből. A darab központjában Juhos állott, mint Angela. Sajnos, többjot nem mondhatunk. Erckövy a címszerepben szintén nem tudott bennünket kielégíteni. Az újonnan szerződtetett Sajkovii's Mariska sem volt olyan Juliette, mint a milyent várhattunk volna a bemutatás alkalmából. Hangját, ha vau, otthon lelejtette — s egyetlen jó. mit mondhatunk róla, rokonszenves külseje Végtére, hát »/. is rálátni....