Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911

1911-09-24

. TARKA ROVAT. A zsákkalap. Londonból írják, hogy H hölgyek zsákkulapokat hor­danak. E kalapokban zsebek vannak, melyekben pudert, parfümöt, zsebkendőt lehet • hordani. Amaeamódok nőtt azon fáradoznak, hogy e ka­lapok térfogatit növeljék. (Két „divatos" hölgy találkozik az utcán.' Az egyik : Hogy vagy drágám? Milyen gyö­nyörű kalapod van, drága volt? A másik: (hogy az egyik kíváncsiságát fel­keltse! Tulajdonképpen csak azért vettem, mert praktikus. Az egyik : (oeodálkoiva) Praktikus??? A másik: Hát persze. Nem veszed észre, bogy retikült nem hordok, sem csomag, de még esernyő sincs nálam. Az egyik: (végig nézi, kutatva) Jó! Csaku­gyan ! A másik : Látod, ez az! Nézd meg jobban a kalapontat. Látod azt a gombol a jobboldalon : ha kinyitom, táska lesz belőle, abban vannak az apróságok, oipögomboló, fésű, pouder, zsebkendő, tükör, gombostű, varrótű, gyüszü, cérna, notesz stb. stb. még gunmiis írok is van benne. Az egyik : Hiszen ez nagyszerű ! A másik: De ez még semmi! Az egyik : (meglepetve) Hát még más is van. A másik : Hát persze. Ha ezt a halgonibot kinyitom, ott egy ujabb táskát látsz. Az egyik: Hát ott mit tartasz? A ntásik : Ebben a táskában nincs sok. Eb­ben csak a törülköző, lavór, ruhakefe, sárkefe. cipőkrém van, ntcg az ebédem, a vacsorám, egy korsó sör és három sósstangli. Csak azért nem teszek bele többet, hogy megmaradjon a formája. Az egyik: Na hát. ez óriási. De ha jól lá­tom, elől is van még egy gomb. A másik : Sőt! Sőt! De menyire van. Abban van a bálóiiigem. az ágyam, a iiachtkaszuitn. a dunna, a párnák. Az egyik: Hiába! Te vagy a legnagysze­rűbb nö a világon. Es mit szól ebez az urad? A másik: Az a hálátlan disznó? Hát nem hallod? Hortyog. Az egyik: 'Megdöbbbenvei Hol? A másik: l'gyan édesem, m-m látod, hogy hátul is vau egy gomb. Ott hortyog. SZINH AZ. Szalkay Lajos színigazgató ötvened­magával ismét falaink közöli van. Mint régi ismerőst szereteltei üdvözöljük. Hisz azért jött, hogy berniünkéi mulattasson, szórakoztasson . . . miért is szívesen lát­juk. Társulata, melynek drámai része már szombaton (szept Hi-án) kezdte meg elöadásail, részletekben érkezett rneg. a mennyiben az operett-társulat a katonai zenekar 16 tagjával csak kedden (szept. 19-óltJ jött s azóta teljes a társulat. Tel­jes? Xo. tán még nem egészen, mert az­zal a gvanupörrel élünk, hogy egyik­másik tag csak az előleges szinházi je­lentésen szerepel, a színpadon azonban nem. Mindegy! Csak legyenek jók az előadások. A pápai közönség tud sze­met hunyni is. Igaz ugyan, hogy néha a szeinhunyás helyett egyszei MI ott­hon marad, s ennek az igazgató vallja kárát. — dohamar megbocsát és jó új­donság alkalmával ismét megtölti a nem egyszer kicsinynek bizonyult színházat. Szalkay társulata nagyiészt uj. Osz­szehasonlilásokat caak később tehetünk. K heti referádánk. mely tekintettel a szombati ünnepre, miután lapunkat már pénteken délután lezáriuk, csak crütör­tök estig szól, a következő: A becstelen. Bemutató előadásul Garvay Andor fenti cimü drámai játéka került sr.iure. E darabot va­sárnap este megismételték. Egy országgyűlési képviselőről szól a mese. kinek ügyvédi irodája van, de ügyvédi oklevele nincsen. Valami jöve­delmezi") álláshoz szerelne .jutni. K : ;v vállalkozó igéri is kijárni neki ezt a minisztériumnál s a képviselő a célra pénzköh sii.t vesz fel egy ban­kárnál, de végre is magára fi rdi'ja. Mindig na­gyobb pénzzavarrt 1 ! küzd, midőn a sors egy ké­tes hirtt exiztenciát, valami Amerikában meggaz­dagodott férfim vet útjába. Ez a képviselő fele­sége után töri magát, s mivel péuzael éa aján­dékkal nem fukarkodott, célt is ért. A férj tud a dologról, de mert ez jOvedelinex, szemet huny s ezért becstelen. Hannos Ilona ha nem is ép­pen kifogástalanul, de elég szimpatikusán játaxta iu»g szerepét, mint a képviselő felesége. A siker nem volt nagy, de l.a volt, abban Dérynék és Miklóssy Margitnak van i agy részök. Zilahy a címszerepben s a többi kisebb szereplő szintén igyekeztek megfelelni a várakozásoknak. Közön­ség egyik nap se volt annyi, amennyi a bemu­tatást honorálta volna. A rejtélyes ember. A hétfői előadás még kevesebb közönség előtt folyt le. Pedig ez a franoia szinmi'í elég jó darab. Egy mérnök az a rejtélyes ember, ki fél­tékenységből meg akarván fojtani nejét, a család intézkcdé.iéro egy «linegyóg ( ioté/.eihe kerül, hon­nan, miután az intézeti orvos a leghatározottab­ban őrültnek és veszedelmesnek nyilvánítja öt, csak igen bajosan tudták kiszabadítani az öccse és hozzátartozói. Mikor kikerül, feleségével össze­tűz, öccse a zajra betoppan s az nsszonv elme­nekül, mire az exaltált elméjű ember fivérét fojtja meg, majd maga is kimerülve összerogy. A má­sodik felvonás az örültek házában játszik s meg­lehetősen izgalmas jelenetekből '.'!. melyeket a szűkös körülményekhez képest elég jól adtak Hannos Ilona a feleség szerepében itt, már job­ban tetszett és Zilahyval. az öccsei folytatott vitái alatt különösen az arcmimika mesterének tűnt tel. Zilahy, Déry. Kovács s a hölgyek kö­zött Eekete és Renes Ilona - nem mint a szín­lap jelezte: Miklóssy Margit i váltak ki a külön­ben jól betanult darab szereplói közöl. Az ezred apja. A székesfehérvári honvéd zene kar meghozta a publikumot a keddi és szerdai előadásra, mikor is egy francia operrettet Az ezred apját mutatta be az operett-társulat. Hogy operettnek nem ope­rett, azt hamarosan konstatáljuk. Még csak dal­játék se, hanem amolyan énekes vígjáték, vagy bohózat táncokkal s énekbetétekkel. De hát. az mindegy, mert ha nem volna benne anny i pikantéria, de nem is pikantéria, hanem frivolitás, sőt mez­telen frivolitás, még jónak is lehetne nevezni, mert eléggé mulattató is volua. Egy hadnagy­esküvője előtti napon búcsúzik legé-nj lettől • éjfél után az utcán egy tábornokkal széniben tiszte­letlenül viselkedik, miért is s.- baf rságol kap. Nem tud eliiionui az esküvőjére Egy újonnan ér­kezett, ezredes, kit, mint mondja „a !}7. dragonyos­ezrednél, ahonnan áthelyezték, az ezred apjának nevezték" az esküvő napján még nagyobb bonya­dabnakat. okoz azáltal, hogy egy katonaruhába bujtatott közjegyzőt néz hadnagynak, egy impresszáriót tábornoknak, egy táncosnőt nevelő­nőnek stb. Végre is jóra fordul minden. Az ezre­dest, lóvá tették ttgvan. de később kibékül a körül­ményekkel. A rendezésről szólva, kifogásoljuk a táucjelenet világítását. Nem értjük, hogy mire jó a reflektor működése alatt a zenekart elsötétíteni? Mert az csak nem ok, hogy igy módot nyer a Ikarmester, hogy a zenekarnak egy karmesteri pál­cát, helyettesítő égő villanyos körtével adhassa a taktust, a mi azonban, mivel az a közönség orra, illetve szeme előtti hadouázással egy, igen kelle­metlen a néző pu Mik u mi a Ezt a táucot teljes világításban is produkálhatják bátran. A zenekar meg úgyis sötétben, vagyis kívülről játszik, feles­leges az ütemet annyira látni. A taktirozást pótol­hatná a pultusra adott egy-egy gyenge ütés a taktusok elején. Erokövy.a cimszerep vivöjereme­kelt. Gyönyöröen énekelt. Nyáray igen-igen jó tisztiszolgát adott. És Pataky Vilma, a táncosnőt adó szubrett primadonnánk, úgyszólván egyszerre a közönség kedvencévé lett. Hangja nagyon szép s igy éneke kedves. Megjelenése bájos. Tánca művészi. Játéka kifogástalan. Szóval hódító. Tpt­azett továbbá Miklósy, a nevelőnő és Fekete a közjegyzőin- szerepében. A férfiak közül Zilahy, a hadnagy és Szántó, a közjegyző váltak ki. de jól játszottak Káldor, mint impresszárió. Kovács stb Énekkar nincs a darabban íbisz uem is ope­rett), a zenekar — kitűnő. Az uj karmester ügy­latsaik szintén érti a dolgát, mert a bevágások kevés kivétellel sikerülnek. A darab egyébként, tet­szeni fog a publikumnak, mert hát „de gustibua non est disputanduui." Cigúnyszerelem. Lehár e fantasztikus operettje csütörtökön több közönséget érdemelt volua, mert előadása elég jó volt. Mit, tartunk magáról az operettről, már újdonság korában megírtuk. Zenéje nmzsi­kális, de csakis e szempontból mesteri, de "J-iJ dal leszámításával oly mély, oly nehéz, s laikus előtt oly érthetetlen, hogy nehezen tudja emész­teni. Nem meri ugyan senki se mondani, pedig nem tetszik a zene, hogy az nem szép, inert attól fél, hogy I. .1 fülűnek tartjak. A zenekar a nehéz feladatot igen ügyesen oldotta meg, ámbár az öss/.haug itt-ott sántított, mert a hang­szerek uem voltak kifogástalanul összehangolva. Furcsa kijelentés, de ha még annyira katonaze­nekar, összehangolás nélkül az 6 játéka is hamis. A szereplök központjában állt Érckövy, ki azon­ban nem látszott a mai estén diszponálva. Hangja melyet máskor oly élvezettel tudunk hallgatni, kissé rekedtes volt. ellenben játékában gyönyör­ködtünk. Zórikát Szirmay Margit adta. Koloratur énekesnői voltát, a cikornyás dallamok és magas hangok sikerült kivágásában bizonyította be, já­téka es hangjának egyé 1.1. melléktulajdousága azonban még csiszolást, javulást igényel. Prága­ion (• színlap szerint Máté Oyulaj) Szánthó néven ismert butfó játszta igen kedvesen. Remekelt ismét Patrky Vilma, ki különösen a harmadik felvonás pezsgöjelenetében kreált pompás gróflié­alakot. Megjelenése is oly rokonszenves, hogy mondhatni páratlan sikerekre lehet még kilátása. Jó volt Nyáray korcsmáros. Fekete, mint Jolán és kitűnő táncosnak bizonyult Káldor, mint Ka­jetan. Az énekkar meglehetős jó volt. Az elő­adásnak kevéssel féltizenkettö előtt lett vége. Kolera? Jobb félni, mint megijedni. Az elmúlt héten Pápa város lakos­ságát és a keddi hetivásár révén az egész környéket érthető izgalomban tartotta az a hir, hogy Pápán kolera van. A hir oka Lauter Ignác, a Wahrmann Mór be­tegsegélyző egyesület hivatalszolgájának hirtelen halála. Laufer, kihez kedden reggel orvost hivtak, de ugylátszik már későn, csakugyan koleragyanus tünetek közt halt meg s igy dr. Weltner, mint halottkém, rögtön jelentést tett dr. Cseh­szombathy főorvosnak, aki, noha a ke­zelőorvos, dr. Steiner a kolerát kizárt­nak mondotta, nyomban táviratozott az alispánnak s elrendelte a halott bonco­lását. A boncolás eredménye nem iga-

Next

/
Thumbnails
Contents