Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911
1911-09-24
XXXVIII. évfolyam. Pápa. 1911. szeptember 24. 39. szám. PÁPAI LAPOK Pápa várcm hatóságának eß több papai 8 pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik in i n d e ii van á r n a p. 8z«rketztötég ás kiadóhivatal floldherg (Iyula papírkereskedés*, Kß-ter ,j : ;.j k Rzál)1 Hirdetéseket egyezség szerint telve-.* a kiadóhivatal. A szerkesztésért Melős laptttlajdoass: GOLDBERQ GYULA. ! •••.—!..»..< AH hirdetési dijak a lap kiadóhivatalából kúhloiido'k. A lap ára : egéas évre 12 kor., félévre t! k., ne(fvedévra J k Nyilt-ter soronként 40 fillér. — Kgyes szám ára 30 űll. pdsztortüzek mellett. Szerelmesem, — a róna, - álmodik. A teste kéjben vonaglik, remeg. Reá teríti lenge fátyolát Koholó, vándor csillagrengeteg, A szél elkapja szálló sóhajit; S:i relmesem, - a róna, — álmodik. Ernyedt fáradtan, lomhán ül az éj Távol hegyek rejtett, sötét zugán, Számlálgatja a tiinö perceket Amint peregnek egy — a — más után, S mig szárnybontva szállva-szdll a szél. Ernyedt fáradtan, lomhán ül az éj. És dalba kezd az ős turáni rög, Köröskörül kigyúl ezer világ. Mesél a róna és a csillagok Susognak hozzá halk szimfómiát ; Kelet felöl vihar szekér dörög. És dalba kezd az ös turáni rög. Felhők között utat villám hasit. Kialszanak a robogó tüzek. Vad csatadal üvölt az éjen át, Ijedten fut szét a csillagsereg. Behunyva fájó, tört fényű szemét . . . S szerelmesem, — a róna, á!:" 'dik . . . Thomee József Reggelizés előtt félpohár Schmidhaiier-f éle Használata valódi aldas gyomorbajosoknak, szekszorulasban szenvedőknek. Kapható IT es € " mán vidékén minden gyógyszertárban ós jobb Tüszerüzletben. 47—100 Tisztviselőtelep. Eine szó hallatára ürömmel ragadjuk kezünkbe a tollat, hogy e józan eszme érdekében minél szélesebb körű propagandát csináljunk. Hogy ezt. miért tesszük s hogy ezen eszmének a támogatásút miért tartjuk mi (j^-ltf's* köte-' lességünknek, azt a követlflöWbefi fejt jiik ki: V v„ Már e lap hasábjain volt »rat): arról, hogy Pápán ugy a lakás, mint a megélhetési viszonyok nem olyanok, amelyek varosunkat alkalmassá tennék arra. hogy (így es hivatalok érdekében minél szélesebbkürii mozgalom indittassék. Sajnos, a tisztviselők ngy a város, mint az állam részéről oly sovány javadalmazásban részesülnek, hogy megélhetésük a legszükösebb viszonyok mellett, is alig hogy lehetséges. Egyszóval a XX. században a tisztviselők helyzete a lehető legrosszabb, amely nagyon is meglátszik városunkban. Indító okát abban kell keresnünk, hogv egy tisztviselőnek megfelelő lakás városunkban oly drága, hogy a tisztviselő kénytelen lakbéréhez sovány törzsfizetéséből hozzápótolni, hogy ngy mondjuk, gyomrától és gyermekeitől elvonni, hogy a mai modern viszonyoknak megfelelő lakásban tölthesse hivatalon kívüli idejét. A lakásmizéria talán egy vidéki városban sem jelentkezik oly erősen s ol}' rohamosan, mint épen mi J nálunk. Nem tudjuk ezt minek tulajdonítani, mert hiszen városunk nem fejlődik oly arányban, mint amily arányban épen a lakbéremelés jelentkezik a házigazdák részéről. Egyáltalában nem találunk reá okot, amivel városunkban ezen ^horribilis házbéremelés megmagyarázható volna. A kereskedelem és ipar nemhogy fejlődött volna városunkban, sőt ellenkezőleg hanyatlott, amelynek fejlődése talán részben jogosulttá tenné a béremelést. Lakáshiányok szintén nincsenek, mert Pápa vftros a népesség szaporodásának arányiban épül is. Tehát ugy látszik a házigazdák csupán szokásból térlek a béremelés útjára, nem véve i figyelembe azt, hogy eme lépésüknek 'egyetlenegy elfogadható támasza nincs, j Ezért kell örömmel Üdvözölnünk a lisztviselők ama határozatát, amely (így le'lep létesítéséi tűzte ki céljául. Nemes. ,józan eszme és elismerésre méltó s csak 'arra kérjük eme mozgalom vezetőit a ltisztviselők érdekébe... hogy ez ne csak mint eszme maradjon meg a köztudatban s mint Dámok les kardja lógjon a házigazdák léje fölött, hanem törekedjenek arra. hogy a kőzet jövőben már megvalósítható legyen. Ekkor elismerésben részesülnek egyrészről tisztviselőtársaik részéről, amely talán mindenek I felett a legjobb érzés, de másrészről Pápa város közönségének nagy részéről, mert megakadályozzák azt, hogy a házbérmizéria oly nagy arányban és oly rohamosan fejlődjék, mint azt ma sajnosán tapasztaljuk. Inditvány egy városi bank ügyében. III. A hazai községi jellegű takarékpénztárak a külföldiekhez hasonlóan akként vaunak szervezve, hogy felettük a legfőbb felügyeletet és irányítást a képviselőtestület gyakorolja közvetlenül vagy kiküldött választmányi bizottságai utján. A városi polgármesternek, számvevőnek, főügyésznek biztosítva van az a jog. hogy megfelelő dija/.ás ellenében az intézet ügykezelését gyakori vizsgálatok tartása utján ellenőrizzék. A nagybányai takarékpénztár a polgármesternek S00. a főszátnvevőnek és főügyésznek íiOO-.VIO koronát, biztosit, ezen a címen. Az igazgatóság, választmány a képviselőtestület tagjai közül időrőlidőre választatik, tehát a polgárok legértékesebb elemeinek van gondozására bízva a takarékpénztár, épugy. mint a város összes ügyeinek vezetése. Xem állithatja azért joggal senki sem, hogy a városi közigazgatási szelleminél a takarékpénztári üzlet a vagyoukookáztatás okából összeegyeztethető ueui volna. A városi takarékpénztár szervezésénél a város, mint, erkölcsi személy iránt adva levő bizalom folytán nem okoz nehézséget az alaptöke előállításának kérdése sem. Itt az alaptökének garanciális jelentősége elesvén, a takarékpénztár IUI vagy i'OO ezer korona alaptökével is felállítható. A nagykőrösi takarékpénztár 10 ezer forint kölcsönből képezte a takarékpénztár \z elrontott gyomrot '.*-:{ oraalat't teljesen reiidheho/za. Kis üveg 40 fillér. Nagy üveg 60 fill. A sir fölött is nö még virág. — A .Pápai I. a p o k" >• i e .i e t i t á r •• Aj . Irta Wagn«r Károly. liiiiajtlii hirtelen megállott a pad elöli. Meg lepte az édes latvánv. S/ép, szőke, fehérruhás lányk: olvasta könyvét, átszellemült arccal.Szempillái rebbe nésén. arcizmai vonaglásai, meglátszott, In.gy menny nyire a költemények hatása alatt áll. Kahijthi mege lte kalapját és leült a pad má sik vécére. Kíváncsian vette szemügyre l.amulöját Megállapította, hogv hatáiozottnn csinos, hogy i szigeti nyaralók egvike, inert hullamos makranco. szőke haját nem takarta kalap. A hajók kéménye hngott idykor-.lyk >r egy egv sétáló lépése zavarta fel a nagy es n let. A sziget élénkülni kezdett A lánvka felsóhajt 'H visszalapozott a könyvben s ismét olvasni akari Halaitl.i felállott, hozzálépett és megszólította. Mint a költő jől.arAtja merem csak háborgatni. Nagy örömet szereznek vele balajthi Lala .....1L...L- ti,. .,liii,iii,ll>]it.tií..i melvik kóltcméuve tetszett annyira, In.gy ujra visszalapozta. A lánv eleinte idegenül nézte végig a fiatalembert, de csakhamar kiderült az arca. - Maga ismeri Balajthit? Milyen pompás Legalább életrajzi adatokkal fogja kommentálni költeményeit . . Kár — tette hozza bizonytalan hangon — nem tudom, nem szólnak-e meg érte, ha egv idegen urial beszélgetek egyedül. — Mi gnvugtathatoui, hogy nem. Azután, tuihi-lvt megtudja tőlem, amit tudni kivan, elküldkel s en elmegyek. A kis olvasó pajkosan felnevetett. -- Maga jó ember. Hívjon engem csuk Aliszuak, maga pedig tanár nr lesz. Egymás nevét nem kutatjuk. Jő less? Balajtlli persze hogy beleegyezett. Tehát tanár ur mondja meg - kezdte Alisz. — ki volt :i Uőzsakirálynö, miért irt hozzá oly szépen Balajthi, szeretik-e egymást s ha igen. miért szakadt félbe az a gyönyörű regény'.' Balajthi arca elkomorult. Nehéz kinos emlék kelt ujra életre lelkében. Idegesen kapott a homlokához, azután beszélni kezdett. — A róz.sakirálvnő egy fekete haju. aeelsz.eniü kislány volt, akit balajthi nagyon szeretett. Szerelmük kezdete visszanyúlik a boldog gyermekkorig. Két bohó gyermek megesküdött egyszer, hogv egymáséi lesznek. Ennek az. eskünek csodás ereje volt.
