Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911

1911-09-10

XXXVIII. évfolyam. Pápa. 1911. szeptember 10. 37. szám. PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságiinak es több pápai 8 pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. .Megjelenik minden rat« r n a p. Szerkesztőség és kiadóhivatal Uoldiierg Ovula papirkereekedéne, Kö lér 'j:!-ik szám. Hir.rctésuket egyezség szerint felvesz n kiadóhivatal. SzerkeaztS; MOLNÁR KÁLMÁN A szerkesztésért felelős ..{.tulajdonos: GOLDBERG GYULA. KIMizetés.-k én hirdetési dijak a lap kindóliivatsléhoz kiildendfik. A lap ára ' egész évre Vi kor., félévre (i k., negyedévre 3 k Nyilt-tér soronként 40 llllér. l£|f.vos szim éra ItO tili. Az első lépés. Indítvány egy városi bank ügyében. Alig múlik el hónap, hogy valami-1 lyen formában: akár cikk, akár kisebb közlemény keretében ne hangoztatnánk | egy városi bank felállítását és reá ne mutatnánk annak nagy szükségére és fontosságára. . Sajnos, mindannyiszor kifejezést adtunk azon aggodalmunknak is, hogy városi bank nálunk nem létesülhet, legalább ebben az évtizedben nem. mert ez a törekvés az által fog hajótörési szenvedni, hogy a már fennálló pénzintézeteink benne veszedelmes konkurenciát látnak 8 azok részvényesei akik tudvalevőleg majdnem valamennyien városi képviselők - legelső sóiban a saját érdekeiket lógják képviselni s igy a városi bank felállítása ellen fognak állást foglalni. Sőt azt a föltevést, is meg mertük kockáztatni, hogy egy ilyen veszedelmes i!) konkurensnek ígérkező ügy nemcsak hogy a biztos leszavazás veszélyének van kitéve, hanem éppen a fenti okok miatt még komoly indítvány alakjában sem fog napirendre kerülni. örömmel konstatálhatjuk, hogy egyik aggodalmunk már alaptalannak bizonyult, amennyiben dr. Moli.ár Imre helybeli ügyvédnek egy városi takarékpénztár felállítására vonatkozó és komoly. szilárd alapokon nyugvó indítványa már Mészáros Károly polgármester kezei köíötl van, aki ezen ügyet már legkőzeebb tárgyallatui is fogja. A nagyfontosságú, terjedelmes inlitványt amidőn egész terjedelmében közreadjuk, őszintén kívánjuk, liogy a megvalósulás iránti aggodalmunk is eloszoljon s a város minden egyes polgárára hasznos intézmény létesiilésével lenti feltevésünkben csalódnunk kelljen. Az indítvány szószerinl igy hangzik : As alkotmányon élet visszaállításával tnegindilit, gazdasági fellendülés kedvező jelenségei hazánkban talán sehol sem tükröződnek vissza oly élénken, mint vernééink hatalmas arányit le)lo désébeu. Kenderen utoákal palota sorokat látunk ma oly városokban, a melyekbe.i 10 évvel ezelőlt az általános szegénység -t,, képe tárult elénk, A kulturális haladás soktéb' intézményei, a gazdasági et öt jelző gyárkéitiém ek, biztatókig világitantik bo a nemzet jövőjébe. Városaink mintegy közös ösztöntől hajtva mintha néhány évtized alatt aka.ták volna pótoln a korább< évszázadik mulasztásait Az általamé fejlődés versenybe szólította városainkat és áldó zatot nem kímélve, igyekeztek megszerezni a; ^l.v.l.i-v H Inthet Lo*/ol,,,«,. Kz a verseny folyik még napjainkban is sót tán nagyobb szenvedéllyel, mint valaha, szónvedéllyel, azonban mar lankadó erővel. A verseny láz fokozódását emeli na államkormányaat körfi iiiindiukább meghonosodni látszó az az irányzat hogy a városok fejlődésére kétségtelenül nagy befolyással biró intézmények elhelyezésénél igei gyakran a városok által nyújtott anyagi hozzá járulás mérve szerepel döntő tényezőként. Kniez üzletszerű iránvzar terhe különösen nyomja azokat a városokat, a melyeket földrajzi fekvésük, természeti előnyeik, közigazgatási, hadazati, politikai stb. tekintetek uem jelölnek ki az ilialáuos nemzeti érdeklődés és a folytonos állami (ondozás tárgyaiul. Mert ha az állam milliókra neuo áldozatokat tesz azeii, hogy a Halaton, a rátra kincseinek felt urasával a külföldre irányuló költekezési b-t, .unnak utját vágja, ha a nemzet<g\seg gondolatának hatat varakat épit Brassólan, Kassán. Pozsonyban, Pécsett, Temeavárott k-agv Marosvásárhelyt, ezt az eljárási a nemzet löatetszése fogja kísérni, ellenben a nemzet gazda» lági és politikai eletére ily közvetlen befolyással lein biró városok a haladásul? l#llt

!

í-zoit maguk <ell. hogy előteremtsék, az állam figyelmét, támogatását valósággal meg kell. hogy \ ásárolják. A városokat eddig a verseny nemes munkaiam részint törzsvagyonuk, részint a polgároknak önkéntes adományokban, leginkább pedig a póttdé folytOUOa emelésében nyilvánuló áldozat készsége segítette. Azonban ez az erőforrás ma már vagy teljesen elapadt vagy nagy inertekben apadóban van. A községi pótadó Magyarországon ISSl-töl ISOS-ig 21 millió koronáról 52*8 millió koronára emelkedett, tehát IS esztendő alatt 147 S ífc-ot tesz ki az emelkedés. Az emelkedésnek ez sz aránya 1NÜH óta sem lett kedvezőbb. A községi pótadó skálája, a mely egy némely községben ő00 ''»-ra sőt városokban is 100 %•» szökött, tel, alig engedi meg a további emelkedést. Nem szorul magyarázatra, hogy a pút adó nagysága milv bantolag hal különösen a városok fejlődés-re. K.s minél inkább hiányoznak egv városban a gazdasági életnek kedvező, a teherviselési képességet emelő konjunktúrái, atillát imgvobb óvatosság kívántatik meg a pótadő rendszer kezelése körül. Sajnosán kell megállapítanunk, bog;. I'ápa a/.on városok közé tartozik, a melyek sem aa állam kivételesgitndoxására nem tarthatnak számot, sem a gazdasági fejlődésnek természetes erötényezöivel nem rendelkeznek. Pápa városát délről és délnyugatról az intenzivebb gazdálkodásra alkalmatlan és jogilag kötött természeténél fogva az ipari kihasználás elöl is elzárt Kakouy hegység határolja. Nyugotról a szomszédos Győr városának hatalmas ipara és kereskedelme állja utját a TARCÄ» Az ezüst kanalak. — A .1' s |> a i I. a |. ii k" e r e ii e l i t á r • :i j a. — Irta Krasses Irén. Sietve ugrotta át a lépcsőket, pár pere alatt •sár fent volt a harmadik emeleten. Izgatottan húzta le már a lépcsőházban a keztvüjét s türelmetlenül toppantott, amikor első csengetésre nem jött ki azonnal az anyja. — Anyuskáni, siessünk, félnyolc van már, tudod-e'.' — Hány órára jön '.' — Egynegyed kilenckor itt lesz. Most jött ki ő is velem egvütt az irodából. Azt mondta, vacsorázni megv csak és azután ide jön. A kis konyhában, mely ragyogott a tisztaságtól, már nem találtak semmi rendezni valót. Csak Emmi, akinek eszébe jutott, lingy valahol lattá, valamelyik barátnőjénél, ahol nem volt előszoba, a takaréktűzhely l szép lissttl iijangpapirnssal letakarva, ezzel elvevén konvha jellegét és bizonyos előszolmszerü külszint adva a máskülönben főzésre használt pici helyiségnek. A tzobtibi leggyujtotttik a lámpát, az asztalra kéziiunnkateritöt tettek. A kis vaskályhában vendégváróén, Iterátaiígosan pattogott a tiizéstnig (Storni kékszalag..* fehér kötényét magára vette, anyja még egy utolsó igazit.', simítást tett a kicsit ráncos olcsó ripsr. ágyteritőn és abroszon. — Kmmi nein is vacsorázol'.' — Nem, édesanyám, nem tudok enni. Talán I majd ha elment. Ks mig az anyja kiment, hogy a teafőzőbe vizet hozzon, leült a kályha mellé. Nézte a lobogó lángnyelveket, a pirosokat, a kékes-lilát, melyek szerelmesen ölelték át a karca,, fadarabok fehér testét, hogv aztán elhamvasszak es ne maradjon a nagy lang, nsgv tüz nyomai, csak szürke, alaktalan liamiltöineg, amelyet a lángok hiába környékeznek újból. Okosabbak a sok eaaesi lánynál és némán, szürkén meghúzódva i kályhában, vagy ahova onnan viszik őket, elfojtják még azt a pici kis szikrát | is, ami a tűzből még megmaradt bennük. Kelig lehunyt szempillái alól álmodozva nézett végig a kicsi szobán. Es l.o'.log mosolygás ült ki |ax arcára, amikor estébe jutott, hogy mindest itt ' fogja hagyni A sokszor megvarrott, egynufoltor.ott, de hófehér csipkefüggönyt, a kopott ripssteritőket .lattá magát egv édes, kétszobás lakás csinos ebédlőjében, amint szerelmesen varja haza az urát. Az i'l urat. Megremegett még a gondolatára is .• nagy boldogságnak. Ot éve mar. tizenötéves kora óta van a May.T és Társa cég irodájában és az irodában eltöltött idő keservesen megtanít ja a magafajta fiatal, érző lelkű leányokai az életté. A küzdelmes, szenvedéssel és megalaz.ásokkal teli kemény élettel. Ol ven forint fizetése volt és ebből, meg az anyjának negyvenöt foiinl nyugdijából éltek ketten, csöndesen, szerényen. I gy, ahogy a fővárosban kilencvenöt fori ni bili lehet élni. Ősszel,iizódva, egyszerűen. A leánykollegáit nem szerette. Folyton nevető, örökké jókedvű lányok voltak. Kiutalok, bolondosak és buták. O, akit csak az édesapja halála szakított meg gimnáziumi lam,In,anyaiban, nem szerette eteket a leányokat, akik éppen azért, mert tudták az ö szelleinlölénvét, irigyek és rosszakarat,lak voltak hozzá. Ahol csak tehették, sértették. A férfiak pedig az irodában szívesen elbeszélgettek volna vele. de íí büszke es rátart.', volt. .Józan, kicsit számit... ide mégis I,elves okoskodással ugy vélekedvén, hogy ezek a huszonhárom, hu-zomiegyéves link az ő haj. vauiól-l.piven forintig menő fizetésükkel őt el nem vehetik. Ka hogy csak lidvaroitasson magának, léha | llirtei űzve, ehhez sokkal komolyabb volt, Ket hónappal ezelőtt a főkönyvelő, akivel üzleti ügvben valami tárgyalni val.íja volt, a hivatalos dolgok elintézése utal, pár szót váltott még vele. Meglepte a leány értelmes, okos felelete és egy heiig mindennap keresett valami dolgot, amiéit a Icánv asztalához menjen. Pár pereim beszélgetés után egyszer azt kérdezte Emimtől, nem Volna-e ellenére, ha este. irodai idő Után, hazakísérné. MegGróf Esterházy Pál szerecseni téglagyárából elsőrendű minőségű tégla és cserép Pápa és vidéke részére imegrendelhető Goldberg Gyula papirkereskédesében Pápa, Főtér.