Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911

1911-08-27

XXXVIII. évfolyam. Pápa, 1911. augusztus 27. 35. szám. PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságának és több pápai s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. J Szerkesztőség és kiadóhivatal ' Qoldberir Gyula papirkereskeilése, IC tér o.'j.ik szám. Hirdetéseket egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal. Szerkesztő

1

: MOLNÁR KÁLMÁN A szerkesztésért felelCs L*ptulajdonos: GOLDBERG GYULA. K18flzetés»k és hirdetési dijak s lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára : egész évre II kor., félévre I! k., negyedévre 3 k Kyll Mér soronként 4U fillér. — Egyes szám ars 80 fill. A hétosztályu polgári fiúiskolákról. Magyarország földmivelö állani, •okra megy a mezőgazdák száma s bizony e nagy számból igen kevesen vannak azok, kik a kellő szakképzettséget megszerezni igyekeznének. Pedig a mezei gazdálkodás ma már nagyon sok tudást követel s aki ilyennel nem rendelkezik, nem tudja megélhetését ós boldogulását kellő mértékben biztosítani. Azt hiszik, hogy a mezei gazdálkodáshoz mindenki érthet, tehát gazda akárki lehet, csak legyen elegendő pénze földbirtokot vásárolni vagy bérelni. A szakképzettség elsajátítására a középbirtokosok gyermekei helyeznek legkevesebb súlyt. Nem igen törékesznek arra, hogy majdan az ősi birtokot átvéve rendelkezzenek a vezetéséhez és kezeléséhez szükséges szakismeretekkel és tapasztalatokkal. .» birtokosok gyermekei csak az egyetemeket látogatják tömegesen, hivatalt vállalnak az államnál ós a vármegyénél, birtokaikat pedig bérbeadják. Mikor aztán nyugalomba vonulnak, birtokaikat házi kezelésbeveszik, maguk vezetik annak összes ügyeit, de mivel nem bírnak elegendő szakismerettel, keveset értenek a (Öld modern kihasználásához. Hogy birtokosaink gyermekei nem igen törekednek a gazdasági szakképzettség elsajátítására, egyszerű oka az, hogy gazdasági rendszerünkben hiányzik az akadémiai és az alsófoku oktatást összekapcsoló középoktatás. Ha már egyszer megszerzi az érettségi bizonyítványt, nem a gazdái pályára lép, hanem jogász lesz vagy pedig más téren igyekszik érvényesülni. Mindenki érzi tehát, hogy szükséges volna olyan intézet felállítása, melyben nemcsak a közép, hanem a kisközép birtokos gyermekei is megfelelő szakoktatásban részesülnének. Ilyen intézet gyakorlati irányú oktatást nyújtana az önkéntesi jog biztosításával s az atnugy is gazdálkodással foglalkozó birtokosgyerekeket elvonná a középiskoláktól, a gazdasági szakiskolákba terelné s igy egy képzett, erőteljes birtokos osztályt nevelhetnénk. A gazdasági szakoktatás újjászervezése alkalmával volt i-; szó ilyen középiskolák felállításáról s ekkor vetették fel azt az eszmét, com ' >Ina.-e jó a polgári iskolákat ugy átalakítani, hogy azokban a gazdaságiiul is megfelelő helyet foglalhasson s nem pótolhatnák-e ezek némi mértékben a gazdasági középoktatást? A gazdasági irányú 7 osztályú polgári iskola felállítása érdekében legelőször Xagykikinda város indított mozgalmat. Ilyen iskolát azonban nemcsak Nagykikindán, hanem az ország minden részében kellene felállítani s ezek mindenütt hézagpótló intézménnyé válnának. Nálunk nagyon sok olyan kisközépbirtokos van, aki 100-3(11) hold birtokkal rendelkezik, ezek gyermekeiket beadhatnák egy ilyen polgári iskolába s ott tanulnának annyi gazdasági ismeretet, a mennyire nekik okvetlen szükségük van. A legtöbb vagyonosabb kisgazdánk esak irni-olvasni tud. felsőbb iskolát nem végez, bár anj'agi szempontból módjában lenne. Legfeljebb az Alföldön találunk olyan vagyonosabb kisgazdát, ki elvégzett néhány középiskolát, sőt olyan is akad, ki érettségi vizsgát tett. Mindenesetre ha olyan iskoláink lennének, melyek a kisközépbirtokosok igényeinek jobban megtelelnének, bizonyára tömegesen látogatnák azokat. E célnak legjobban a polgári iskolák telelnének meg s ha mi ezeket átszerveznénk és olyan tárgyakat tanítanánk bennük, melyek a reális életre szükségesek, parasztgazdáink is bírnának olyan intelligenciával és tudással, ami gazdaságuk okszerű és a mai igényeknek megfelelő vezetéséhez szükséges s bizonyos, hogy gyermekeiket nem a gimnáziumokba és reáliskolákba adnák, hanem a polgári iskolákat keresnék fel nagyobb számban. A gazdasági irányú polgári iskola természetesen csak olyan egj'éueknek ték a dalok. Kialudt és szinte hallható volt, amint lélegzetet vett. A király most abbahagyta a játékot s az erkélyre ment, hol hadsegéd, ven és bozontos bajuszú katona támaszkodott neki u vasrácsnak. — Szépen játszott, király ur — mondta. A kis király hallgatott. — Stik sziv volt a nótában. Talán szerelmes felség ? A kis király bánatosan nézett el a park Iái felett. — Csacsi vagy öreg. Egy kis szünet volt, mig végre az öreg újra megszólalt. — Pedig kapna felségei! minden ujjára százat is A kis király óvatosan nézett be az ajtón. Ar. öreg királyné azonban csendesen aludt és a csipkekendőt még most is a kezében tartotta. -- Hát szeretnek nz.ok engem'.' — Imádják, király ur. Bolondulnak — mondta az öreg szárnysegéd éB intett a keztyüs kezével Lábujjhegyen ment végig a szobában, vigyázott, hogv ne csikorogjon a kilincs és néhány perc múlva hallatszol!, amint suttogva beszélt az asszonvokhoz. Odafönt pedig a nagy szalonban az öreg királynő megmozdult a fotelban és ekkor kihullott öléin - :i í'sipkekendö. Reggelizés előtt félpohár Schmidhauer-f ele Használata valódi aldas gyomorbajosoknak, szekszorulásban szenvedőknek. Kapható Pápa és vidékén minden gyógyszertárban és jobb Tüszerüzletben. Igfitieándi keserűvíz Az elrontod gyomrot :-.\ óraalati teljesen remIdehozza. Kis üveg 40 fillér. Nagy üveg 60 fii! 44-100 ron fesledező virágok, a király kitárta palotája ablakát a nz ablakmél védésbe lépett, ahol gyönyörű mívű i'iuihnloiu állott. A cimbalmon ezüst hurok, az ei&at hurokban bánatos, epedő dalok, a dalokban sóvárgás és szerelem volt. A Táros leányai és asszonyai lélegzetüket visszafojtva hallgatták az abakok alatt és igy szóltak egymásnak : — Csitt! A király ciinhalmozik ! Mikor a király még olyan nagyon szépen tudott játszani, nagyon fiatal volt és szőke, göndör haj simult a fejére. Szeme kék volt, ajka felett kis Iii. -iii bajusz, mely még sokasom ért nssz.onynjakhoz. A király anyja, kinek fehér volt már a haja, mintha sok vékony eszült eiiiibal'inburból szőtték volna, csendesen üldögélt a szobában, csipkés fehér zsebkendőt tartott a kezében, a kezét pedig a fekete selyemszokayás ölében nyugtatta. Este volt már és az öreg királyasszonynak osak a hófehér keze és kezén nagy gyémántos gyűrűje látszott. A fiatal király pedig az ablakmélyedésben ült hangszere mellett és mi közben nagyon bánatosan játszott rajta és minden vágvődása zengett a húrokon, szinte érezte, mint hullámzik odalent a gyönyörű asszonyok keble, mint fojtjuk \ issza lélegzetüket s látta, amint nagy, fekete szemükből sziporkázva száll ki a tüz. A királyné csendesen ült a nagy karosszékben és mivel nagyon öreg volt már, nem érdekelTÄRCÄ, Egy király halála. — A .Pápai Lapok" e r e <l e t i t * r •• *j ». — Irta: Qoda Géza. I. Mikor a Pálos Színház rettegett és nagytekintélyű kritikusát egy reggel felakasztva találták szobájában, asztalán összehajtott papírlapokat találtak Harátai azt hitték, hogy utolsó rendelkezéseit írté meg a szerencsétlen ember, vagy legalább végzetei tette felől adott bennük fel világosítást. Nem voll egy szó gern bennük minderről. Csak egy történetet liagvottt hátra szegény A történet igy szólt: Valamikor régen volt egy király, aki nagyon hatalmas volt és élők, holtak telelt korlátlanul uralkodott. Csak intenie kellett és ezernyi csatlós futott legott, hogy kívánságai teljesüljenek, l'dvarában nagyon sok szép és ilju leány lakott és mert oly hatalmas király volt. hízelegtek neki az asszonyok is. A palotája ablakából látni lehetett a nagy parkot, •melyben sötétzöld lombú fák virultak éa a kígyózó utakon csillogott az aranyos fövény. Hatalmas szökőkutak egyre ontottak szines sugaraikat és a hős habokban nagy és kis aranyhalak eviokéltek. Esténként, mikor feljött a hold és illatoztak karcsú szá-