Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911
1911-08-20
ben üdvözölnünk kell helyes irányú eszméjét Az 1900-ban hozott uj gazdatiszti törvény kimondja, hogy gazdatisztként a törvény életbe léptét követő ötödik évtől fogva csakis okleveles gazdatisztek alkalmazhatók. Okleveles gazdatiszt pedig az, aki valamelyik hazai gazdasági főiskolán nyert oklevelet. Még a gyakorlat által szerzett jogokat sem respectálta a törvény, hanem egy a törvényt követő rendeletben kimondta, hogy még a hosszabb gyakorlattal biró gazdatisztek is csak az esetben viselhetik tovább címüket és alkalmazhatók, ha egy gazdatiszti vizsgának alávetvén magukat — ott a további alkalmazhatóságra képesítést nyernek. E törvény intentiója csak az lehet, hogv a gazdatiszt ne az idejét mult régi gyakorlati alapon simítsa a told rögeit, hogy bírjon akkora intelligentiával, hogy a modern knr haladásra hívó szózatát megértse, hogy az iskola falai között beleoltott tudásvágy vezesse a kivitelhez, a melyben a modern technika, — a kereslet és kínálat viszonyai által szabályozott termelés szükségletének megértése segítik. Ha helyesnek ismerjük is el a törvény ezen intentióját, helytelenítenünk kell azt, hogy ezen akadémiai képzettséggel — amelyet 8 gimnázium elvégzésének és egy évi gazdasági gyakorlatnak kell megelőznie és az akadémiai tanulmány (J félévet vesz igénybe, ismét csak magasabb képzettségű vezetőembereket fog képesíteni, akikből elsősorban egy közéj) nagyságú gazdaság nem tarthat annyit, amennyi gazdatisztre szüksége van, viszont ezek nem alkalmazhatók mindazon szolgálatokra, amelvekre a gazdaságnak szüksége van, tehát a törvény ilyetén rendelkezése nem célirányos. Hisz eddig is ugv volt, voltak akadémiai képzettségű tisztviselők és voltak gyakorlati emberek. Középminösitéssel biró tisztviselők azonben nem voltak. Erre pedig, amint n gvakorhit is igazolja, igen nagy szükség volna és ennek helyes alkalmazása ismét egv kenyérkereseti pályát nyitana •lieg az ifjúságnak E helyütt el kell ismernünk Blan tanár ur helyes ós célirányos nézetét, t. i., hogy ez csak ugr volna lehetséges, ha a földniivesiskolát középiskolai rendszerrel szorosabb összeköttetésbe hoznák a polgári iskolákkal. Hisz a szükséges elméleti részből, mint geometria, állat- és növénytan, fizika, könyvvitel stb. abban az arányban, amelvben egv gazdának arra szüksége van. kiképezheti a polgári iskola és a földroives iskoláknak akkor könnyebb helvzete lenne a gyakorlati előadásokkal, mert intelligens. a gyakorlati előadások megértésére előkészített elemet kapna. A földinivesiskola ilyen ifjaknak gazdasági tisztviselői minősítésre jogosító bizonyítványt adhatna ki s középnagyságú gazdaságok igen jól beváló gazdatiszteket kapnának, a földmivesiskolák magasabb színvonalra jutnának és tulajdonképpeni rendeltetésűk el lenne érve. Hisz a földmivesiskolákból eddig is igen jó ismeretekkel biró ifjak kerültek ki, akiken nagyon is meglátszott a tanerők részéről nagy fáradságot igénylő helyes irányú kiképzés, ezek a gyakorlatban jól beváltak; hiányzott azonban a gyakorlati kiképzést megelőző elméleti isineret, amelynek hiányával kerültek a földinivesiskolákba. hiányzott továbbá az a minősítés, amellyel tisztviselői fokozatra juthattak volna. A törvény a földmivesiskolai bizonyítványt nem ismerte el tisztviselői minősítésnek. Ennek megváltoztatása tenné földmivesiskoláinkat célirányosnak, ha azok középminősitésü gazdasági személyzetet bocsáthatnának az életbe. Ez uj irányt Pápa városának volna legjobban alkalma fejleszteni, polgári iskola van, azt (1, esetleg 7 osztályúvá emelni és vagy annak elvégzése után a töldmivesiskolába léphetnének át az ifjak 1-2 évi tanfolyamra, vagy pedig a ti ós 7-ik osztályban gazdasági gyakorlati előadások is tartatnának a földmivesiskola tanárai által és a gyakorlati előadásokat látogatott ifjak az iskola bevégzése után egy évi gyakorlatot szerezvén, a földmivesiskolánál gyakorlati vizsgát tennének és ez alapon gazdasági tisztviselői minősítést nyernének. Igy nemcsak a polgári iskoláknak gyakorlati értéke ós a földinivesiskoláknak célirányossága emelkednék, hanem a pápai iljusiignak könynyen elérhető életpályája nyílnék, amelyet Pápán teljesen kevés költséggel elvégezhetne és a pályaválasztás körű 1 i aggodalmakon egy kevéssel könynyitve volna. A polgári iskolák tananyaga elütően középiskoláink tananyagától, annyira gyakorlati irányú lenne, hogy abból az ifju gyakorlati pályára lépve az úgynevezett első segélyt minden körülmények között meríthetné magának, a továbbiakra pedig a gyakorlati továbbképzés folytán az életben megkövetelt és szakpályájához szükséges ismereteit a szükséglet szerint hevíthetné. „Egy pályához" szorítkozó gyakorlati tu J .ást az abban teljesített foglalatoskodás utján könnyen megszerezheti magának az itju, ha intelligentiája lés elméleti tudása oly foku. hogy a technika ujabb és ujabb vívmányait a szaklapok utján is meg képes érteni, ha a polgári jogok és kötelességek ismeretében a köznapi élet szükségleteihez képest ki lett képezve, ha nyelvismeretei legalább is oly kiterjedésüek, hogy a külkereskedelemmel érintkezni képes. Ennek elérhetésére kell szorítkoznunk, hogy a gyakorlati pályákra rátermett egyéneket már az iskola padjai közölt neveljük — erre lennének a gyakorlati irányú polgári iskolák hivatva, amelyek fejlesztése különösen a polgári elem gyermekei részére elengedhetlen kellék. Ezáltal középiskoláink helyzetén is könnyítve lenne, nem tódulna az a rész oda, amely nem a lateiner pályákra készül, hanem az ipar, a kereskedelem, vagy a mezőgazdaság szolgálatában akarja kenyerét megkeresni. Az eszme szép és életképes, annak kivitelét polgári kötelességünknek kell ismernünk. B. Értesítők ismertetése. 7. Ref. főiskola. A dunántúli református egyházkerület Pápán főiskola néven ismert tanintézetet tart fenn, mely a mult tanét ben 4évfolvamostheológiaiakadémiaiból és 8 osztályú Iilletve, miután a négy alsó osztály párhuzamos volt, 12 osztályú- főgimuáziumiból állót Azért mondjuk a mult tanévben, mert volt az intézet 380 éves múltjában idő, midőn sokkal több iskolából, igy jogakadémiából, tanítóképzőből is állott. Elvitázhatatlan, hogy a pápai főiskola Pápa egyik legnagyobb büszkesége. Már maga az épület is, mely csaknem a város kellő közepén díszlik, páratlan ugy külső arányaiban, mint arkitektikus szépségében. A főiskola tanári karában és tanuló ifjúságában ugy szám, mint értelmi suly tekintetében a város társadalma és intelligenciája egy hatalmas, szinte irányt, adó tényezőkhöz jut, a számban aránylag kicsiny pápai ref. hitközség mely éppen a főiskola címén jutott úgyszólván ve/éi szerephez a város összes, tehát közügyeiben is. Természetes tehát, ha ez intézet értesítőjének ismertetését kissé bővebben eszközöljük, hisz ezt azért is kell tennünk, mert maga az értesítő közel 31X) oldalnyi terjedelmű. A főiskola egyik volt jele* tanaráról. Váli Ferencről emlékezik meg ÍM értesítő bevezető része. Váli Ferenc 1849-től 1882-ig volt tanára főiskolán, melynek már előzőleg 18J7-töl kezdve egyik kiváló növendéke, később szeniora volt. A mult tanév folyamán, szept. 30-áu ennek a kiváló pedagógusnak születése 100. évfordulóján megülte a főiskola az emlékezetét s az értesítő első 34 oldala közli az ünnepélyen elhangzott megnyitó beszédet, életrajzot, emlékezési és bezáró beszédet, melyet Antal püspök, Barcsi tanár, Antal dr. tanár és Czike gondnok mondottak. Még azok is, kik Valit sohse ismerték, gyönyörködve olvashatják e nagy férfiút méltató beszédeket, melyekből nemcsak az illetőnek nagysága, hanem az előadók kiváló szellemi képességei ia egymást ragyogják tul. Méltó társa nz érdekes olvasni valóknak Sándor Pál tanár Cicero életfilozófiája c. székfoglaló értekezése, nemkülönben dr. Lakos Béla tanár Algériáról irt munkájának egy része (képekkel i, melyek ugyancsak 82 oldalát teszik ki az értesítőnek. Most következik a fenntartó és kormányzó testület névsora, majd a főiskola tanévi története, melyet dr. Tliury akadt miai igazgató beszámoló felolvasása vezet be. Külöu-kulöu említve, az akadémiáról szóló adatok és a főgimnázium tanévi története következnek. Az akadémiának volt 5 rendes, I helyettes és 3 óraadó tanára. Ezek 55 teológust tanítottak, kik közül évközben 4 kimaradt. Az 51 megmaradt papjelölt közül 18-18 jelesen és jól, 15 elégségesen kollokvált, a mi igen szép eredmény Nagy tevékenységet fejtettek ki a hallgatók az önképzés terén is és a nyilvánosság előtt lefolyt előadásaik városunk (azt lehet mondani, legkedveltebb és leglátogatottabb estélyei voltak. Érdekes adatokat közöl Faragó János a főgimnázium igazgatója a tanévről. A tanári változások, valláserkölcsi nevelés s más hasonló címek alatt a száraz adatok felsorolása helyett mély Oszkár: (mosolyogva) Tehát nem vagyok gar ein bor ? Aladár: iravarfan) Oh kérem. Oszkár: imosolyogva) Nyomorult sem? Igazán boldog vagyok, hogy ön és én egy véleményen vairvunk becsületemet illetőleg. Aladár: Oh kérem! Az a kis véleményeltérés! Oszkár: Igen! Véleményeltérés! Ez a helyes szó. A térdeplésemröl voltunk külömbözö véleménnyel. Aladár: (Pirinek, hogy Oszkár is meghallhassa) Nagyon vicces ember! I Midnek Kezét csókolom. Oszkárnak) Nagyol, örültem igazán, hogy megismerkedtem önnel. Oszkár: i nagyon komolyan i Láttam az arcán kérem. Aladár: (Oszkár kezét szorongatva Én Öot már hírből nagyon régen isinerem. A feleségein már mesélt nagyon sokat önről. <) mondta, hogy idejön. Oszkár: És tényleg ide is jött. Aladár: Ol kerestem kérem. Bousáuatot kérek SS alkalmatlankodásért. Oszkár: Uh én megbocsátok. Aladár: Weisr. Aladár vagyok. Oszkár: Bán. (Aladár és Piri köszönnek és elbúcsúznak. Oszkár és Edith egyedül). XII. JELEMET. Oszkár: Most vonjuk le az esetből a tanulságot és morab. Edith : (durcásan) Olyan aranyos voltál nz előbb Most meg ujra kezded! .Nekem nem kell tanulság és morál! Nekem az kell, hogy szeress. No szeress ! Édes Oszkár ! Oszkár: (átöleli) Igy szeretlek téged édes gycrekasszonykáiu! Csók. Függöny. Mari: Azért is gázolok! Két lábbal gázolok. Ha netn tetszik, tessék felfordulni. Igen I Ast hiszi én hagyom magamat ? Megjegyeztem én mindeut. Azt hiszi, hogy elfelejtettem, hogy a naeesága — no hiszen szép perszona — mondhatom, alig ű perce is belegázolt n becsületembe. Oszkár: No de most pakkoljon kedves Mari. Elsejéig majd csak megleszünk valahogy maga nélkül. (Mari akar valamit mondani, de Oszkár ránéz és elsompolyog.) X. JELEN KT. Oszkár: És maga nem szegyeit ilyen asszonynyal összeállni ? Kaka: Ja kérem a megélhetés! Egy nap >'. kr. nagyon kevés. Élni csak muszáj 'f Oszkár: Bizony élni csak muszáj. Mi a maga foglalkozása egyébként ? Baka: Kereskedő-segéd vagyok. Oszkár: Ejha! Pedig elég szép irodalmi műveltsége van. Láttam az előbbi detektivszerepénél is. Baka: Ja kérem, a külföldi irodalom tanulmányozása : Sherlock Holmes, Nick Charter — (hirtelen) Egy percre kérem, szabad? Oszkár: Nos? Baka: Két év inulva üzletet nyitok. Kérném szépen addig ne tessék fűszert venni. Én sokkal jutányosa bban szállítom. Oszkár: Jól van, jől van. Isten vele. Baka: (köszön) Aazngeia! (El). XI. JELEKET. Edith: Furcsa! A bakák másképp szoktak köszönni. Oszkár: Ez már régi szokás, kereskedelmi elv. A füszerinasok 2 évig tanulják est. Aladár : Bocsásson meg kedves urain. Az előbbi becsületsértő szavakat visszavonom.
