Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911

1911-08-13

1911. augusztus 13. Pápai Lövészegylet. Mintegy G-7 évvel ezelőtt a Pápai Lapokbau jelent meg egy kis cikkecském a tanulok katonai neveléséről, amelynek azonban egy ifjúsági lövésziskola létesítése volt az egyedüli célja Ennek a fontosságát hangoztattam és bizonyitottam érvekkel, példákkal azoi.ban nem igen, mert hiszen akkor még csak a Szemere-fóle lövósziskola volt az egyediili az országban. Nem tagadom, általánosan leniosolyogták ezt a kis cikkecskét mindazok, akik csak elolvastak, sőt tanügyi férriaink is elszörnyüködve csapták össze a kezeiket, hogy : „tegyvert adni a gyerek kezébe!" Pedig catoihatatlan érvekkel támogattam az eszmél. S inie, most, G-7 év múlva, hivatalos, felsőbb hat óságtól jött írásban van alkalmam olvasni mindazokat, amelyet az én igénytelen kis cikkecskémben akkor leniosolyogták. A vármegye főispánja ugyanis a mult csütörtökön megkereste városunk polgármesterét s télkérte, hogy minden befolyását érvényesíteni szíveskedjék, hogy Papán egy lövész egyesület mielőbb megalakítható legyen. Hunkár Dénes főispán leirata különben igy hangzik : Nagyságos Mészáros Károly polgármester urnák Pápa. Miként polgármester ur előtt is tudott dolog, hogy a ni. kir. bonvédelmi miniszter a m. kir. belügyminiszter úrral egyetértöleg az összes vármegyei és városi emporiumoknak a legmelegebben ajánlotta a lövésztanfolyamok ügyének felkarolását. Felkérem tehát polgármester urat, hogy ezen nemcsak honvédelmi, hanem általános népnevelési szempontból is fontos kérdés iránt a maga részéről szintén érdeklődni s a városban elfoglalt befolyását abban az irányban érvényesíteni szíveskedjék, hogy a fennhatósága alatt álló város területén ilyen tanfolyam (egyesület* szerveztessék és pedig ugy. hogy annak sikerrel való működése a megtelelő helyi és személyi viszonyok következtében előre is teljesen biztosítottnak lássék. E tanfolyam egyöntetű szervezése céljából felkérem polgármester urat. hogy e szép eszme iránt érdeklődő előkelő polgárokból, közigazgatási tisztviselőkből, tanügyi és sport férfiakból, a székhelyen és Veszprémben állomásozó honvédbnszár és gyalogezred képviselfltbril polgármester ur elnöklete alatt, egy városi helyi lövész-bizottságot alakítani szíveskedjék, melynek hivatása lenne : 1. az eszme népszerűsítése: 2. az illetékes honvéd gyalogezred i'a veszprémii képviselőjének javaslata alapján a tanfolyamok szervezetének és kiképzési tervezetének megállapítása : 3. az ifjak érdeklődésének ébrentartása és kitartó munkása, egymás megbecsülésére és az igaz hazaszeretetre való buzdítása: -I. megtelelő előadások, ünnepek es versenyek rendezése; rápai Lapok 3. 5. az esetleg alkalmazott polgári oktatók díjazására, az ifjak jutalmazására és egyébb kiadások céljaira adományok gyűjtése stb. Ily tanfolyamok azonban nemcsak az ifjak, hantin általában oly társadalmi szervezetek (egyesületek, körök) részére is tarthatók, melyek szervezetüknél fogva a siker biztosításával kecsegtetnek. Egyben értesítem polgármester urat, hogy e tárgyban szeptember hó II. felében egy alakuló közgyűlést szíveskedjék a fent megjelölt városi polgárokból összehívni, a megalakulást kimondani, és ezen gyűlésre a veszprémi honvéd állomás parancsnokságát meghívni szíveskedjék, kinek kiküldötte az egész eljárást és szervezést szakszerű felvilágosításai alapján rendezni fogja. Egyben felkérem, hogy a gyűlés határnapját kellő időben velem is közölni sziveskedjék. Azon reményben, hogy ezen hazafias cél érdekében polgármester ur a lehetőt elkövetni j fogja, előre is köszönetemet küldöm és felkérem T urat, hogy az ügy egyi s mozzanatairól kimerítően értesíteni szíveskedjék. Veszprém. 1911. évi augusztus hó 3-án. Hunkár Dénes főispán n voszprémvArmogyci lüvészbizottsAir elnöke. A fentiekhez nincs mit hozzátennem. Csak azt kívánom és óhajtom, hogy a lövész ^gyl«t Pápán mielőbb megalakuljon s lelkes tagokat és buzgó, jószívű barátokat és támogatókat, nyerjen. Ezen a helyen mi mindig szószólói leszünk. Kvirinus. Értesítők ismertetése. 6. Áll. tanítóképezde. Városunk tanintézetei s különösen a szakiskolák között az áll. tanítóképző, mely 189G-ban. tehát a inillenium évében flyilt meg, igen előkelő helyet foglal el. Maga az épület, sajnos a város végére került s igy impozáns arányai nem díszítik a város valamely forgalmasabb utcáját vagy terét, — de az intézet fennállása a lefolyt 16 tanéven belül hathatósan hozzájárult a Dunántúl Athénjének pedagógiai Emporummá való fejlesztéséhez. Ha ezidén csak 124 tanítójelölt volt is az intézet kötelékében, volt idő (1900 —1\ mikor 220 növendéke volt a képezdéuek. A vezető körök azonban, ugylát.szik nem találták célravezetőnek sem a parallel osztalytályokat. sem a küuiilakó növendékek nagy számát s ugy a tanítás, mint a nevelés szempontjából a létszám redukálását fokozatosan keresztül vinni igyekeztek. Az elmúlt tanévről szóló értesítő Pethes János gondos szerkesztésében jelent meg. Az intézet homlokzatáról felvett kép. mely az értesítő első lapját díszíti, rögtön imponál a szemlélőnek és érezteti vele, hogy itt egy hatalmas kulturális Edittl: Hát elmenjek a boltoshoz és megszidjam * Piri: Természetesen. Edith: (sírva) De én nem tudok senkit sem megszidni. Piri: Ne félj, jön ar. magától is, csak elkeli kezdeni. Pl. hogy: Micsoda Istenkáromlás 2 formt lf> krajeárt elkérni egy kiló borsért. Kz panama ! Szélhámosság. Ne félj, ugy belejösz mint annak a rendje. Edith: Csak a slialt veszem fel. Tebát ugy kezdődik, hogy a bors Istenkáromlás. Piri: (habozva) Hát éu elkísérjelek és az üzlet előtt várjalak meg, vagy . . . Edith: Oh, hisz úgyis jövök mindjárt. Mulass addig valami vet. Szervusz Piri. Piri: Megvan! Én meg addig megmosom a nagyságos ügyvéd ur fejét. V. IKI.KM I . Piri: (odamegy az ajtóbos) Doktor ur! Doktor ur! Oszkár: Kesét csókolom nagyságos asszonyom. Hát Babus? Piri: Edith? L

T

gy-e most kellene? Azért hivtaui ki magát, — hogy szégyelje magát! Oszkár: Kérem ha örömet szerzek ezr.el önnek, nagyon szívesen rendelkezésére állok nagyságos asszonyom ! Piri: Persze maga azt hiszi, hogyha a feleségét a halaiba kergeti, azt egy rossz viccel el lehet ütni ? Oszkár: (retteuetes i. •mulyán Én ueui hiszem azt kérem. Piri: (sírva) Szegény Babus, szegény Babus! Oszkár: ijedteu) Mi az? Mi az? Hol a Babus? Mért szegény? Piri: Még maga meri ezt kéidezni? Azért szegény, mert ilyen cinikus térje van neki. Aki ilyen hidegben kikergeti, hogy szidja meg a kereskedőt a drága borsért. Nem szégyenli magát? Oszkár: En . . . keigettem . . . ki? Piri: Persze, hogy maga! Oszkár: De . . . Piri: Kérem ne beszeljen! Szegény Babus! Oszkár: De nagyságos asszonyom! Piri Úgyis tudom, hogy maguk mindenre tudnak valamit mondani. Oszkár: Hallgasson meg kérem! . . . /'///• Dehogy hallgatom. Majd ha a Babuska meghal, akkor örülni fog, liogy kikergette. Lehet, hogy inárig elemésztette magát. A Babuska meghűl . . . sírva én Istenem! Oszkár: (idegeeea kiabálva) De megbolondul itt az ember! (haját tépi i De hallgasson meg nagyságos asszonyom! itérdre esik) De az Istenre kérem, hallgassou meg! Folyt. k..v. intézménnyel áll szemben. Bevezetőül egy nekrológ került az értesítőbe. Az igazgató Sebestyén Gyuláról, a július 5-én ti.'l éves korában elhunyt országos szakfelügyelőről emlékezik meg hálás és elismerő szavakban. Majd Pataki Béla, II. ker. méhészeti szaktanár egy érdekes értekezése következik Méhtenyésztésüuk fejlődésének akadályai ci| men. Azután a tanév története jön, melynek során beszámolnak a személyi változásokról, az egészségi állapotról, a fejlődésről (famunka a gyakorlóban és gazdasági ismétlőben, kertatalakit ás, méhes, méhészeti tanfolyam stb.), kiránduláj sokról (Sümeg, Somlyó, Győr), látogatásokról , (Sebestyén Gyula, szakfelügyelő, dr Bánóczi JóI zsef, a közoktatásügyi tanács tagj.a Kosner Lipót, központi számvevőségi számellenör, Pajip Sándor, k. tanfelügyelő) és tanévvégi vizsgálatokról. A fontosabb elvi jelentőségű és az intézetre vonatkozó miniszteri rendeletek jelzése után jön az igazgatótanács és a tanári kar névsora. Utóbbi 18 tagból, továbbá 1 nevelőből és 1 kertészből áll A tantestületben vau 1 igazgató, G rendes és 1 segédtanár, a többi inkább óraadó tanár, akik hittant, gazdaságtant, kézimunkát, méhészetet, kántorságot stb. tanítanak. A növendékek ellátása, segélyezése cím alatt közlőitekből megtudjuk, hogy az iiiternátusban 102 növendéket helyeztek el. kik az állani, a ref. egyházkerület s mások segélyéből közel 18 ezer koronát kaptak, mig a szülök hozzájárulása alig 14 ezer koronát, tettki. Könyvtárak és szertárak felszerelése ezidén | is szépen szaporodott. Az erre fordított összeg 4201) K. Az ifjúsági egyesületek beszámolóját követi Ligárt Mihály Gyakorlati képzés cimü referádája. Most közli az értesítő a növendékek névsorát vallás lakhely és előmenetel szerint, úgyszintén a magánvizsgálatok eredményét (A két magánvizsgázó egyike 2, másika 7 elégtelen osztályzattal vizsgázott. „Azt hiszem, hogy ezekhez a számokhoz nem kell magyarázat" mondja az értesítő.) A növendékek nagyrésze dunántúli itju volt. A szülök lakhelye szerint az év végén martok 120 tanítójelölt közül volt 3ő veszprém-, L'O vas-, lő sopron-, 10 pest-, 9 győr-, 8 komarom-, 6 mosón- s több (171 másmegyei. Vallás szerint f»G*/| ?• kath., 32','f szazalék ref. G*';j százalék izraelita itju volt. Elégtelen osztályzata volt az első osztályban 9. a másodikban 3 és a harmadikban G növendéknek, ellenben a negyedikben nem bukott meg senki. A bukottak aráuyszáma tehát 15 százalék, keltőnél több tárgyból azonban csak 2 elsőéves bukott meg. Kitűnő növendék a II. és III. o.-ban egyáltalán nem volt. Elsőben egy, Szentgyörgyi Ferenc, a negyedikben kettő, Seelenfreuiid Albert és Zsirai József a tiszta kitűnő. Legtöbb kitűnő jegy volt hittau-, kézügyesités és tornából, legtöbb elégtelen viszont mennyiségtan-, magyar-, történelem és énekből. Tanképesitö vizsgálatot tett 34 jelölt, oklevelet nyert 29. Javítóra bocsájtatott két tárgyból 3. «gy tárgyból L'. Azoukivül 25-en nyertek kántori képesítést, továbbá 4 német tannyelvű iskolára is lett képesítve. A gyakorlóiskola G osztályába járt 65 gyermek, kik közül ö-en megbuktak, viszont 15-en kitűnően végezték tadományaikat. A gazdasági irányú ismétlő iskolába járt !•"> fiu. Volt. azonkívül az intézet keretében egy ifjúsági egyesület, mely összejöveteleit vasániaponkint tartotta, de csak a téli hónapokban. A tanulók felvételére és a jövő tanévre való tudnivalók közlésével zárul az értesítő. ABADIEv i