Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911

1911-08-06

1911. augusztus ti. rapaiLapok 3. hanem nagy nemzeti érdeket is képez, mert az ipar jövője a inai kur tanoncaitól volna remélheti), hogy a meglevő s mórhetetlen bajokon it is segítve legyen. Városi közgyűlés. - 1911. jul. 31. Pápa város képviselőtestületének mult hétfőn délután ismét volt egy közgyűlése, melyre azonban csak mintegy 3& 40 képviselő mert eljönni. Pedig nem volt valami túlságos meleg sem. Tán a tárgysorozat, hosszuságától féltek? Az a tiz pont lett volna az elriasztó ? No, akkor igen csalódtak a t. városatyák, mert oly hamarosan még nem igen ért véget közgyűlés, mint ez! Pont 3 órakor kezdték és 4 óra után kevés perccel már befejezték a tárgyalást. Mészáros Károly polgármester megnyitja a közgyűlést és a felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére léikéri dr. Steiner József, Borsos István, Halász Mihály, Karáth Károly és Aes Ferenc v. képviselőket. Miután a mult ülés jegyzőkönyvét leiolvasták, polgármester előterjesztéseket és bejelentéseket tesz. Méltatja Gyurátz Ferenc v. képviselőnek a város közügyei körül kifejtett működését és szerzett érdemeit, s bejelenti, hogy öt legközelebb ért kitüntetése alkalmából a város közöusége és tanácsa nevében üdvözölte. Javaslatára a közgyűlés egyhangúlag elhatározta, hogy Gyurátz Ferencet a II o. vaskoronarend lovagjává történt kinevezése alkalmából a képviselőtestület, is üdvözli és ezt jegzökönyvbe iktatja. Bejelenti a polgármester, hogy Szvoboda Vencel ny. városi tanácsos a napokban elhalt; tekintettel arra, hogy Szvoboda 2"> éven át lelkiismeretes és pontos tisztviselője volt a városnak, indítványozza, hogy érdemei jegyzőkönyvbe vétessenek, halála felett pedig a közgyűlés részvétét nyilvánítsa. Elfogadták. Továbbá bejelenti, hogy a törvényhatóság jóváhagyta az all óvoda területeitek az állam javára való átengedéséről hozott határozatát, valamint a Perepatics Zoltán és Halász Mihállyal kötött adásvételi szerződést, a kereskedelmi miniszter pedig hozzájárult a város közönségének abbeli kérelméhez, hogy a vasút felett a vasnti kincstár gyalog felátjárót építtessen. A napirend első pontját, az 1910. évi zarószámadásokat elfogadták azzal, hogy a potadóhátralékok erélyes behajtására a tanácsot utasítják. A legtöbb állaim adót fizető v. képviselők L9I2. évi névjegyzékének kiigazítására kiküldendö jizottság tagjaivá megválasztattak Klugo Endre Ír.. Saáry Lajos, Steinberger Lipót. Kotka Jenő ÍS a városi főjegyző. Langraf és Szóld termokémiai telep engelélyezése és az elhulló állatok feldolgozására f>0 ívre kizárólagos jog adása iránt beadott kérvényét s általában az egész ügyet visszaadták a tanácsnak a célból, hogy szerezzen adatokat az ilyen telep rentabilitásáról, mert az esetben, ha */ rentábilis, a város maga is létesítene ilyent. Az osztrák-magyar bank részvényeibe fektetendő városi törzsvagyonról a közgyűlés ugy határozott, hogy miután a városnak erre szüksége lehet, nem köti le. Ellenben az árva- illetve gyámi tartalékalapból célszerűnek találja annyi részvényt vásárolni, hogy ez előkelő bankban szavazati joga legyen Kiadjak az ügyet a tanácsnak, hogy ily értelemben készítse elö. (Itt Jilek Ferenc maliciózusan megjegyezte, hogy a hitelszövetkezetbe is tehették volna a pénzüket, mert az is van olyan biztos, mint az osztrák-magyar bank! i Hosszabb vita volt a városmalom ügyénél. Schneider bérlő 240 K tulkiadás kiutalását kérte. A tanács meg az áll. választmány nem javasolta ugyan, de a képviselőtestület, kiutalta ezen üszszeget. Halász Mihály és (íyöri Gyula felszólalásaikban élesen világították meg a helyzetet, szeriutök méltányos a kiutalás, mert a tulkiadás a bérlő hibáján kivül törtónt s ö úgyis J000 K-t fektetett a városmaloinba és hajlandó e 240 K után is kamatot fizetni. Ez üggyel kapcsolatban levő másik ügyet. Herta Marton ajánlatát, hogy a városmalom vizerejét kaptafa iparra használva fel. évi 1372 K-t tizet, nem lehetett elfogadni, inert a malombérlövel 12 évi szerződés köti a várost. Az ingyen padok ismeretei ügyében elfogadták a szerződést, mely szerint Szepessv Sándorné budapesti lakos öl) ingyen padot ad a városnak, ez viszont megengedi, hogy Szepessyné azon reklamhiiileiéseket helyezhet ei. Halásznak és .liléknek voltak ugyan aggályai, de a polgármester és a t. ügyész felvilágosító szavai után elfogadták azt ők is. A hetedik pont. a Ruszék-utca elzárásának az ügye nem került tárgyalás alá, mert az indítványozó Kriszf esperes időközben visszavonta az indítványt Legnagyobb vita a C'inca heholtozásánál folyt. Kerbolt Alajos egyik régebbi interoellaciója révén tűzetett ki napirendre azon indítvány, hogv a Cincának a tűztorony körüli részen vagy lítO méter hosszban leendő beboltozása mármost eszközöltessek, ne pedig csak akkor, mikor a költségre kijelölt fedezet a telkek árából befolyik. Összesen 2360 K-ba kerülne az egész munka. Kerbolt volt az első felszólaló. Csak az esetben szavazza meg az összeget, ha az általános csatornázás idejében a beboltozás megmarad. Polgármester kijelenti, hogy nem maradhat meg. Kévész mérnök szerint sem maradhat meg. mert magasan, illetve ott mélyen vau a Cinca s a csatornázás fixpontjaival nem egyezik a magassága. Dr Steiner szerint egyes részek beboltozásával nem nyerünk semmit. Martou Antal mint partbirtokos legjobban ismeri a bűzét (invitálja a képviselőket, szagolják meg ők is) mégse tartja szükségesnek. A mérnök szerint kell, Blau Henrik szerint is kell, sőt még a Muli-ház mellett is rendet kell csinálni. Marton személyes kérdésben kifejti, hogy a közérdeket védte felszólalásában. A gordiuszi csomót azután Győri Gyula vágta ketté azzal, hogy ne a felett vitatkozzanak, kell-e, nem-e, mert, hogy be kell boltoztatni, azt már egy régebbi közgyűlésen elhatározta a közgyűlés, csak arról van szó. hogy most rögtön, vagy a telekárak bevételezése után csináltassák meg a boltosáét? Dr. Weltner még megtoldja azzal, hogy a beboltozás után értékesebbek a telkek. Kerbolt ujabb felszólalásában elismeri, hogy szükséges s ezért megszavazza a boltozást Jilek felszólalása után a polgármester összefoglalta a vita eredményét és miután dr. Hirsch Vilmos a birtokon kívül való felebbezés kimondásának indokolásául a közegészségügyi sürgősséget ajánlotta, névszerinti szavazásra boosájtotta az ügyet. Egy (dr. Steinen nem szavazat ellen elfogadták a Cinca sürgős beboltozására vonatkozó javaslatot. A városi tanácsnak visszaadták a tüzreudészeti szabályrendeletet, azzal, hogy a pótlások és javaslatokkal egyetemben nyomassa ki. osztassa szét és legközelebb újra tűzze napirendre. Néhány illetőségi ügy elintézése után a közgyűlés bítejezést nyert. Értesítők ismertetése. ö. Ref. leánynevelő intézet. A dunántúli ref egyházkerület Pápán a régi kollégium most mar bővített épületében mintegy 20 esztendő óta jónevü nöneveldét, köznéven inteniasiist tart fenn, mely a mult tanévben 4 osztályú polgári leányiskolából, 3 évfolyamból álló tauitóiiöképzöböl s utóbbi számára osztatlan gyakorló elemi iskolából állott. (A tanítónőképző a jövő tanévben már t-ljes lesz.| Az elmúlt tanévről egy 10S oldalas értesitö számol be. Az értesítőt Kutassy Mária tanítónő, internátust felügyelőnö „A tanítói munka" c. érdekes fejtegetése vezeti be. A pompásan megírt tanulmányban a tanítói munka föltételeit ismerteti kedves, rutinirosott stílusban. „Törvények, tanterv, utasítás előírják a tanítás anyagát, a nevelés célját, a megvalósítás módját és teltételeit" mondja többek között, .,igaz, de ez mind csak váz, test : a lelket, az éltetöt. a nevelöt a tanító adja egyéniségével, munkájával." Ezen az alapon beszél a gyermekről, a nevelésről, mely hatalom, ha nem mesterség, hanem művészet, a tudatlan tanítóról, ki árt s olyan, mint a tolvaj, a váltakozó, felmenő rendszerről, a nemzeti szempontról, a taiiitóuökröl, a családról, társadalmi életről, a nép. a felnőttek neveléséről, az ifjúsági egyesületekről stb. és igy fejezi be pedagógiai elmefuttatását: „a jól végzett muuka nyugodt öntudata jut osztályrészül annak a tanítónak, ki ugy vezette el eddig az ifjúságot, hogy minden további munkájában, érzésében és gondolkozásában az iskolai nevelő tevékenység áldó ereje nyilvánul." Az értesítő többi lapjairól megismerjük az iskolai év történetét : az épület bővítésére és a tanítónőképző fejlesztésére vonatkozó tervezést es elvi elhatározást, a tanári karban beállott személyi változásokat és helyettesítéseket, a tanév megnyitását, a beiratkozást, a nevelést. többek között dr. Eulliouet. Takaró, dr. Balthazár, (»ergeh s végül Wilder előadásait, a tanulmány kopáran emelkedett ki a vízből, a parttél körülbelül kétezer lépésnyire. Ott ahol a villáin lecsapott, kísértetes vörös lángoktól lett világos ar. Adria vize. A halászok kiszaladtak parti viskóikból s keresztet szórtak magukra. Egy bárka égett ott ropogva sisteregve. Süvöltött a szél, tajtékzott a tenger s a pokoli zajból vad emberi hangok törtek elö. A megrémült halastók ugy vélték, hogy valaki segítségért kiáltoz, rekedlen oiditozva: Madonna ajuta. Mária segíts! Aztán egyszerre elcsöndesült a hang. a lángokat elnyelték a tenger hullámai s ac egyik jámbor halász fölszaladt a torooylábhos. Meghúzta szegény embertársa veszedelme fölött a lélekharangot. Másnap ujra kisütött a nap s a halászok odavitorláztak a sziget partjára. Egy véres szikla tetején emberi fej busmanul* ványai hevertek szétszórva. A tenger sima átlátszó vizében pedig szomorúan meiedt fölfelé u Petrono bárkájának megégett árboca. — Azóta nem köt ki a szigeten senki s a bárka romjai még most is láthatok a tenger mélyében. Azóta urain, minden nagyszombaton este megjön a Hóra, dörög az ég, a tenger dühöngve háborog s kihallatszik az istentagadó l'etroniőnak kétségbeesett kiáltása: Madonna ajuta Kz a kirilta« inti a bajosokat arra, hogy ma tengerre • • szálljanak s ezért van nálunk a fültn'i - ^petiteken este. Heléjezte a mondókáját s valami borzongás éreztem tagjaimban. Az asszony körülnézett s ijed ten mutatott a Sicula Bagnote irányába. — Látja ürüm arra, az olasz, határ felé az az apró fekete felhőt? Abból jön n Hóra! Ma i itt lesz, iiimdeu évben megjön ilyenkor a vihar. — Meg sem várta, inig megköszönöm elbeszélését, ha nem összeszedte holmiját s elsietett. Mosolyogtam azon. amit az öreg mondott Bizonyára valami férckönyv láll olvasott gyermek korában hasonló dolgokat s most ugy adja elö, niinthi megtörtént volna. Sétáltam még egy ideig azután lakásombi tértem. El is felejtettem mar, mit jósolt uz öreg asz szonv s nyugodtan lefeküdtem. Egyszer esak pokol robaj vert föl első ssendergeseiubűl Kitekintetted ablak u s félelmetes látvány tárult elém. Halálos sötétség váltakozott a villámok kékes szemkápráztató világosságával. Mintha valami hatalmas orgona lett volna a mindenség s liitliatatlai szellemtorok fújta volna sípjait legrémeselih disszo nani'iában, zúgott, bömbölt az egész természet. A; ég dörgése, villámok zengése összeolvadt a bőn süvöltő danájával, a habok zugó morgásaval s ebből a pokoli koncertből mintha hörgő emberi hang nak eszeveszett ordítását hallottam volna ki-kivalni Madonna Ajuta! Madonna \jutn!