Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911

1911-07-30

Papai Lapok 1911. július 30. e) a hozzá kiadott kisajátítási ügyekben a tervet és összeírást elkészíti; J] sz építkezések, keritésezések és utcák szabályozási és magassági vonalait a jelentkezéstől számított 15 nap alatt kimutatja, kijelöli, elleuörzi az engedélyezett építkezéseket, a mérnöki szakkörbe eső egyéb ügyekben pedig a kivitelt, az építkezés befejezése után a lakhatási és használhatási engedély szabályszerű kiadatásu iránt intézkedik s általában teljesíti a rendezési és építkezési ügyekben a szabályrendeletben megszabott kötelességeit; g\ hivatalból tsgja és jegyzője a szabályozási küldöttségnek s az ide tartozr ügyekben véleményt adni is köteles; h) a városi villamoslelep felügyelője és a villamos ügyben felmerülendő mindennemű kívánalmat és panaszt felveszi és illetékes helyre juttatja ; / a mértékhitelesítő hivatal műszaki felügyeletét teljesiti; k) a város belterületére vonatkozó térképeket és szelvényeket kezeli, nyilvántartja a beitelki le- és hozzájegyzéseket s köteles a térképeket a mérnöki hivatalban az érdekelteknek megtekintés végett feltárni és azokról saját jelenlétében vázlatok készítését megengedni; /) a városi belterületen felmerülő vízügyi panaszok műszaki tekiutetbeni megvizsgálását a az ez iránti kiküldetéseket teljesiti; m szakvéleményt ad és eljár a mérnöki munkakörbe vágó mindazon műszaki ügyekben, melyeket a v. képviselőtestület, tsnács vagy a polgármester e célból hozzá kiadnak; n tagja mindazon bizottságnak, melybe a v. képviselőtestület, vagy a tanács kijelöli, vagy kiküldi. A városi mérnök, mint közraunkaugyi tanácsnok a hétnek hétfői, szerdai, pénteki egész napi és vasárnap délelőtti hivatalos óráit megtartaui köteles, — amikor minden a mérnöki hivatal ügykörébe tartozó dolgokról a közönségnek felvilágosítást adui köteles. Minden olyan munkálatban, melyre a városi képviselőtestület, vagy tanács utasítja a másik mérnöknek segédkezik. A városi mérnökök akadályoztatásuk esetén egymást helyettesíteni tartoznak. II. Városi mérnök. a< Hivatalból tagja az erdöügyi bizottáguak, továbbá tagja és helyettes elnöke a gazdasági bizottságnak s az idevonatkozó ügyekben kívánatra véleményt adni is köteles, tagja a városi képviselőtestületünk és a városi útügyi bizottságnak, melynek egyszersmitid előadója is; tudatos és éiteliues egyéniségük kialakulásának törvénye. Nagy: Csak az a baj, hogy az az úgynevezett baladás, régi bölcs törvényeink káros felforgatásával jár. Ella: De gondoljon Uram a végeredményre, £s azt el kell ismernie, hogy a női küzdelemben mindig van valami elhikai, ami bőséges kárpótlásul szolgál a károkért, melyeket pillauatsteröen okozott. Nagy. Nem akarok gyengédtelen lenni t Kissé hevesen) de nem tehetek róla, est a problémát bármely szempontból nézve károsnak találom a női nemre, ugy annyira, hogy végeredményében nem látok egyebet, mint szépségük és illatuktól megfosztott, hervadt virágokat. Ella • Kis gunnyali Nagyon gyászos hangulatra gerjeszti Ont a femiuinnm- morál kódexe s az elkeseredettség ssisztémákut diktál önnek. Nagy: Csupán mély meggyőződésem szerint beszéltem s ha minden magyar nő elfogulatlanul és nem a túlzott büszkeség szemüvegén át nézi e fontos kérdést, ükkor belátjs, hogv a feminizmusért nem érdemes küzdenie. Az én morálom az, hogy tévelyegjen bár a nő járat'ann utakon, törekedjék bár bizoiivos érdek felé küzdelemmel, de — a rózsafának virágoznia kell, mikor elérkezik sr. ideje. Ella: l'gy látom Uram, hogy slveiak mind niesszeltti térnek egymástól. De ez nem baj. (Hivainioh hangon) A tulajdonképeni baj sz ön sserVWeléueu rejbk. Ugy-e bár azért jött hosrám ? Nagy. 'kellemetlenül érintve) Igen . . . uzért bátorkodtam . . . Ella : "da megy és megtapintja Nagy ütőerét i Önnek nagy láza van. Oyakran szokott ez jelentkezni ? Nagy: Csaknem állandó. Éjjelenkint vau csupán nyugtom. Ella: Sajátságos. A lietegek állapota épen megfordítva, az esti órákbsn fotdtil rosszabbra Nagy: óh, számomra gyógyító balzsam ar. éj (Mintha magához beszélnél Almaim uly édesek. (Sóhajt.) Ella : A mellében szorulást érez s a szív gyakran tulhevesen ver, nemde? . . . Nagy: (hévvel) Igen, különösen . . . Ella (szavába vág) Nézzen a szemembe, l'ai pillanatig .zeinl e néznek. Ella félre) Hol láttam ezeket a szemeket ? (Fenn) As im baja, Uram, kissé komoly természetű, mert a betegség csirája a szívben fészkei. (Ods mutat ) Nagy: (megragadja a felé mutató kezet s egy pillanatra szivére szorítja) Ig'u, itt ... itt .. . Ella: (félre, kissé megdöbbenve) Ah! a kese érintése sem ismeretlen. Nagy: i remegő hangon) S ön at egyetlen orvos, kibe bizalmainál helyeztem. Ella Köszönöm bizalmát. Erre feltétlen szükségem less. A természettudomány szer int,^különösen a gyógykezelésnél az orvosba vetett feltétlen bizalom játsia a főszerepet. (Közeledik Nagyhoz. Ez feláll. Ella a páciens mellére hajtja fejét s két helyen meghallgatj i a sziv verését) Nagy: tárcán kifejezi érzelmeit.* Ella: Ugy veszem észre, hogy Ónt uram nem lehet osupán patikaszerrel kúrálni, hanem lélektanilag is gyógyítani kell. Mindenekelőtt teiiát kérem, ismertessen meg bsjáusk keletkezésével. (Leülnek a két egvinasmeüeiii székre, nézőktől balra.) Nagy : (reméunyelj S ön meghallgatna engem ? Ella (komolyan) Orvosi kötelességem. Nagy: (fájdalmasan; Kötelességből . . . Engedje meg nagyságod, hogy bevalljam: egy perore elég balga voltam sst hinni, hogy részvétből. S ez oly jól esett! Ella : De uram, hisz én önt még nem is ismerem. Nagy: Igaza van. Kocaásson meg. (Pár pillanatig gondolataiba merül) Szívbajomat kora gyermekségemben szerestem . . . Helységünkben tűs ütött ki . . . Éjfél volt. Mire a nép oltásra sietett, már lángokban állt a falu iszonyú rémület keletkezett. A felriadt nép hányat-homlok rohant veszedelmébe. „Segítség, segítség" hangsott a vészkiáltás a kétségbeesett lakosság ajkairól Keosegés, ropogás, asszonyuk sírása, sebesültek hörgése vegyült a növekedő zajba, in»- y hol rémeseti hallatszott ki a félrevert harang vészkondulása. A kigyulladt tüs rémes világánál, mint rémalakok tűntek fel a lisjukat tépő emberek. A pusztító elem annyira dühöngött, hogy senki «eis gondolhatott egyébre, csupán A városi mérnökök munkakörének megállapítása. Lapunk mult számában már megírtuk, hogy a városi mérnökök munkakörük megállapítása és a tanácsban való helyfoglalásuk ügyében — Szalay verseoi főmérnök kezdeményezéseié — országos mozgalmat indítottak és megfe1e!ö memorandummal járultak a kormány, a/, országgyűlés éa a I törvényhatóságok elé. Az értekezleteket Devecis Del Vechio Ferenc budapesti középitósi igazgató elnöklete alatt tartották meg Budapesten és ma már ott tart a mérnökök ügye, hogy a városok — kormánybeavatkozás nélkül — maguk foglalkoznak az önmagukra nézve legfontosabb mérnökkérdés célszerű, okos megoldásával. Igy pl. legutóbb Nagykörös város döntött végérvényesen a a városi mérnökök munkakörének megállapítása ügyében és elrendelte, hogy a határozat az uj szervezési szabályrendeletbe már felvétessék. A nagykörösi mérnökök munkakörét — a Műszaki Világ értesülése szerint — a következő módon szabályozták: „I. Városi mérnök egyszersmind közmunkaügyi tanácsnok. Mint tanácsnok és a képviselőtestületnek tagja, előadója a városi közigazgatás keretében előforduló összes műszaki vonatkozású ügyeknek, — ehhez képest: a) előadja az itt emiitett műszaki ügyeket az idevonatkozó Hgydarabokat elintézi s illetva a határozati javaslatokat elkészíti; b a városi utcák építéséről, kezeléséről és fenntartásáról évenkiut költségelőirányzatot és zárszámadást készít s további intézkedés végett a tanács utján a kévviselőtestiilethez beterjeszti, mindkét helyen ezen ügyeknek előadója, az ide vonatkozó összes határozati javaslatokat elkészíti és utalványozások iránt előterjesztést tesz; C) a község építkezéseihez tervet ós költségvetést minden dij félszáraithatása nélkül készit s azok műszaki vezetését, felügyeletét, felülvizsgálását teljesili és a leszámolást eszközli, megjegyeztetvén, hogy nagyobbazabásu építkezések, melyek költségvetési összege az őOÜO koronát meghaladják, ezen pont alá nem tartozhatnak, hanem azok terve és költségvetése elkészítéséért a megfelelő dijak felszámithatók és igényelhetők; d felügyel a várói belterületén levő városi összes birtokokra, iugatlanokra. a város belterületén levő terek és utcákra és az azokon levő miitárgyakra, járdákra; azoknak sorrendszerü kiépítéseié vonatkozó tervezéseket teljesiti, a vállalati árlejtéseket megtartja és folytonos jókarban tartása iránt intézkedik; kérdésünknek ilyetén való megoldási szép és terjedelmes kertészetünknek is hatalmas fellendülését fogja előidézni Minthogy csatornázási kérdésünk Tiek Nagymóltóságod óhajtása szerin való megvalósításához szükséges költ séget valamelyik hazai pénzintézetné felveendő törlesztéses kölcsönnel akarjuk fedezni: azon tiszteletteljes kéréssel for dúlunk Nagyméltóságodhoz, hogy ezen kölcsön évi törlesztéséhez a fent kilátásba helyezett állami támogatást nekünk is megadni kegyeskedjék. Ebbeli alázatos felterjesztésünk után hódolatteljes tisztelettel maradtunk Nagyméltóságú Miniszter Ur, Kegyelmes Urunknak alázatos szolgái Pápa r. t. város közönsége s ennek nevében Mészáros Károly polgármester. Tagadhatatlan, hogy a fbldmivelósügyi miniszternek a fenti kérvényben is érintett intenciója a városok csatornázásainak létesítését kívánja előmozdítani, viszont az is tagadhatatlan, hogy a biológiai rendszer mellett az egész Dunántúl egyetlen városa sem érdemesebb erre a segélyre, mint éppen Pápa városa, amelynek évszázados konyhakertészete és zöldségtermelése országszerte valóban ismeretes. Sajnos, az is igaz, hogy városunk képviselőtestülete idegenkedik a csatornázástól, pedig valamennyi huszadik századbeli embernek arra kellene törekzdnie, hogy közegészségügyi intézményei minél tökéletesebbek legyenek, mert ez a haladásnak egyik legfontosabb szükségét képezi. Éppen ezért érdeklődéssel várjuk a miniszter erre vonatkozó válaszát s reményünket fejezzük ki az iránt, hogy a földmivelésügyi kormány városunk ezen méltánylást érdemlő kérését a lehető legnagyobb jóindulattal fogja elintézni.