Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911

1911-07-23

XXXVIII. évfolyam. Pápa. 1911. július 23. 30. szám. PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságának es több pápai s pápa-videki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasú r n a p. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Uoldhenr Gyula papirkereakedése, KA-tér 20-ik szám. Hirdetéseket egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal. Szerkesztő: MOLNÁR KÁLMÁN A szerkesztésért felelős hiptiilajdoi.oa: GOLDBERG GYULA Klőlizetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára: epész évre 12 kor., félévre 6 k., negyedévre :i k Nyilt-tér soronként 40 fillér. — Egyet szám ára 110 üli. Otthont mindenkinek! Nemrég megírtuk, hogy az ipari muakásházak létesítéséből városunkban — sajnos semmi sem lesz. mert a kereskedelmi kormány a városnak ezt az igazán szociális törekvéseit fedezet hiányában anyagi támogatásban nem részesítheti. Kzzel az ipari munkásházak Ugye, ha nem is örökre, de legalább is egy bizonytalan időre ad akta tétetett. Pedig ha valaha szükség volt ilyenekre, ezt a szükséget most erezik ipari munkásaink leginkább, mikor a létfeutartása naprólnapra nehezebb lesz s ha már azon nem tudunk segíteni, hogy az élelmiszerek tűrhetetlen módon folyton folyvást ne dráguljanak, legalább ahhoz segédkezei kellene nyújtanunk bármi módon is. hogy a társadalomnak ez a rétege legalább olcsó és egészséges otthonhoz jusson. Xemesak emberbaráti szempontból kívánatos, hogy az ingatlan vagyonnal nem biró legszegényebb néposztály részére egészséges, tisztit és szilárd házakat építsenek, hanem ezt nemzeti érdekek is parancsolják. A munkásosztály erőteljes szervezkedése, mely többnyire ferde irányba terelte az osztály törekvéseit és rendbontó, romboló törekvéseket váltott ki az elkeseredett lelkekből, TÁRCA. Az első páciens. — Dialog. — — A ,1* n p ai I. a p o k" eredeti l A r e á i a. — Irta: Patayné Farkas üizi. Szemelytk: Dr. (Viráky Klla orvos. Na Imre ügyvéd. (Szin : Kendéid szólta, melyen nzwuhati meglátszik a leányos hangulat. Johhról, hulról ajtó. \z. előtérheti a nézővel srenihen johhról Íróasztal, hídról szalonasztalka, puttók ; a háttér közepén ról előre nyúló pamlag, a felöli rész mögött :,..\ nyon pálma, melynek levelei a pamlag fölé hajol, mik. A bútorokról ne hiányozzék néhány kézimunka. Ella : (egyszerű fekete ruhában, mely nei szes fa férfin- jeileg kerülendő lehunyt szemekkel, tejét kezére hajtva, Könyökére támaszkodva, léi fekvő helyzethen ül a pamlagon. Kis sz met utáu.) Igy . . . igy képzeltem oélom elérésének első órait, ezzel a moiidhntatlauul jóleső nyugalmin al testemlien-lelkemhen . . . íMély sóhajtás után) Mennyi küzdés, mennyi tanulás, éjjelezés voll szükséges nnek elérésére . . . ífelül, öléhe eresztett kezekkel Istenem! hányszor hullott ki kezeimhöl a komoly könyv, hánisznr hanyatlott le lejem a küzdelmes nka kozhen, hogy felvá t a lideg gondolataimat a jövő ragyogó képe. (feláll) Hányszor jöttem el hozzád kepzelethen, édes, kiesi rendelöszoháin s hányszor olvastam szivdoho/va az ajtómra szegezett aranyos táblácskán: (se* szótagolva) dr. Csirák y Klla . . . leUiliu imiuel Nemde, pompásan hangzik igy a nevem ? (kedves büszkeséggel és minden szónál hangos, hhani Dr. ('zirákv Klla, az összes orvosi tud ..a.ok tudora! iKszie veszi magái Jaj ! Hova' ragad ••! dredö boldogságom ! S/égyeld magad Klla, örömödben ugy tész, mint egy naiv kis leány! (Kis aggodalommal) Aztán meg j itt a szomszéd szobában meg is hallhatja valaki. . Hisz a fővárosi épületek*, olv vékonyak a falai. Kis nesz hallatszik, összerezzen) Ugy-e mondtam? Hogy is lehetek ilv vigyázatlan! Egyetlen szó, mely | atatlan fülekbe kerül s én legalább is a szomszédaira előtt b.'auiiroz.va vagvok. (Aggódó aroeal véi simítja hajat, areát, kozhen felvidul) Eh, gyért félelem el veled ! 'felegyenesedik) Ki árthatna Ineki. ? Nem vagyok többé „diák-kisasszony", kinek n beioppnnó professzor udvariatlanul .orrot ad" s most irigy férfi kollégáim sem olvashatják le arcomról Mezka boldogságé >al (vidáman) nem. mert hisz itt »..

B

yok a nagy . '>zótt az én sokszor megálmodott kiesi inenyorssá/^omlmn ! (Elragad tatással néz körül) Kdes kis uj otthonom, derfls kiesi fészkem . . . iKis inelaakóliával) Itt vagyok hát végre, hová annyiszor elhozott képzeletem !.. Nagv szeretettel) Milyen szép is itt minden! Az Íróasztalom ... a műszereim ... a könyveim . . . 111)i

inI•'ii darabhoz szeretettel közeledik és hozzá hajol. Kis szünet után komolyabban! Itt fogok most már élni. Kz. a hely lesz a küzdtér, amelyen ma elindulok . . . Küzdtér. Igen. Jól mondtam. Mert nekem még nem szabad megnyugodni lenyes vizsgáimon aratott babérokon. Nem ! A doktorálna megszerzése csupán első lépés, mely jogot ád a harcolók sorába állani. A valódi munka még esak ma (hangsúlyozva' kezdődik . . . lAltnadozva néz. nz ajtó felé) Vajon ki lesz ar. első páciensem? . . . Gyermek, ki félve közéig; asszony ki hittel jő; a vagy férfi kellemetlen gondolattól mcgkapval aki felkeres Ián önző tréfából, kalandvágyból'.'... Eh! honnan jön ez a kellemetlen gondolat? KI vele, Nem szabad magamat rémképekkel aggasztani. Különben is, ha belép, doktor vagyok, iTekintélyes pózzal) Uram, miben lehetek segítségére? A hangom kemény lesz és impozáns Szelíden) Hu gyermeket vezetnek elém: „Mi baja hahuskuui, édes.' Ne féljen a nénitől. A néni jó és meggyógyítja olt ahol hibis" . • • S ha asszony? . . . „Hozta Isten aszszunyom! Legyen kérem bizalommal hozzám. Tán egy-két jó tanács is segit, szükség eselén receptet irok." (Ar. Íróasztalhoz közeledik, tollat vesz fel. közben szemébe ötlik egy levél.i Ah, egv levéli Reggelizés előtt félpohár Schmidhauer-féle Használata valódi aldas gyomorbajosoknak, szekszorulásban szenvedőknek. Kapható 3?á.pa ós gma IC keserűvíz Az elrontott gjnas. ret 2-toraalatl teljesen reiullM'hnzza. Kis üveg 40fillér. Nagy üveg 60 fill. vidékén minden gyógyszertárban és jobb Tüszerüzletben. ennek a kérdésnek a sürgős megoldását feladatává tette. Városunkban csak a mult betekben történt nagyfokú lakbér emelések szintén hozzájárultak ahhoz, hogy ezek a törekvések minél rohamosabban közeledjenek kitűzött céljuk felé. Minden embernek ellenállhatatlan vágya, hogy akkor, amidőn a családalapítás ideje elérkezett s különösen akkor, amidőn ilyen hallatlan lakbéremeléseket lát, nyugodt és biztos otthont teremtsen magának. Ez leginkább a városi emberekre kívánatos, inert ezek az úgynevezett lakbéruzsora, az érthetetlenül magas lakbérek ellen nem is tud védekezni. De más a helyzet a munkásnál és hivatalnok osztálynál városban és falun. A munkás ember, ha egyik faluban vagy városban oly magasak a lakbérek, hojry azl anyagi ereje nem bírja meg, ugy senil magán, hogy elköltözik olyan helyre, ahol kedvezi\^bok a viszonyok, vagyis a városokhoz közel fekvő falvakban bérel magának lakást, vagy szerez saját otthont, de a hivatalnoki osztály a bajoknak ilyen módon való orvoslásától is el van zárva, mert helyhez van kötve. Viszont a munkásosztálynak meg az a baja, hogy bár falun olcsóbb lakást bérelhet magának, ez a lakás bizonytalan. Kgy tűzvész vagy a tulajdonos családjában beállott változás akármikor azt eredményezheti, hogy a munkás ember lakás nélkül marad. Már maga ez a rettentő bizonytalanság és a jövő miatt való folytonos aggódás is súlyos gondot okoz a munkás embernek, aki e miatt nem nagyon ragaszkodik lakóhelyéhez. Könnyen elvándorol más vidékre, uj életet kezdeni, vagy pedig végképp ímosut mond a hazai földnek és kivándorol. Ez a nagy nemzeti veszedelem lebeg szemünk előtt, amikor a munkáslakások ügyét ismételten felszínre vetjük. Otthont mindenkinek! Szellemi-, ipari- és mezei munkásnak egyaránt. Minden embert a földhöz kell kötnr [a saját otthon megadásával és minden lehetséges módon. Az az ember, akinek egy darab szilárd talaj tulajdona van, ahol a lábát megvetheti, mely biztos I alapul szolgálhat a további nyugodt fejlődés számára, nehezebben mozdul el 'onnan, mint :iz. aki az ide-oda való ván[dorlásra van kárhoztatva. Minden embernek legnagyobb vágya a tulajdonszerzés, mert arra lehet építeni s az arra fordított munka nem másnak hoz gyümölcsöt, hanem a letelepült egyénnek. Az apáitól örökölt ház ura azonban nem tudja megérteni és igazán méltányolni azt az örömöt és megnyugvást, amely ebben a pár szóban megnyilat-