Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911

1911-07-16

lés* kétfélekép történik. Aa elemi iskolások csak általános osztályzatot kapnak, ellenben a polgári iskolai növendékeket tantárgyankint osztályozzák. Tiszta kitiinö a III -bau Kókai Margit, a IV.-beu Sáringer Karolin, Scbrantz Mária és Varga Rózsi. Kitiii lőrcndű növendék azonban i^en sok vau. Egy két jeles rendesen valamely melléktárgyból még nem csúfítja annyira a bizonyítványt, hogy közülük néhányat meg ne említsünk, a IV-böl: Dvorzák Ida, Háry Julia, Résmárky Gizella, Pethö Karolin, Szentgyörgyi Elza,Tóth Karolin és Varga Ilona. A fiúiskola vezetése Mátz József igazgató­tanítóra, a leányiskoláé Stroblberg.-r Gizella főnök­nőre van bizva. A fiúiskola is tartott ünnepsége­ket, hogy a növendékekben hazafias érzelmeket és bit szeretetet keltsen. Szóval a pápai r. k. hit­község, ha nagy áldozatot, hoz is, büszke lehet tanintézeteire, melyekről ugy az egyházi, mint a világi felettes hatóság is mindig igen elisme­rően nyilatkozik. A tanév jun. 29-én Tedeum­raal le»t bezárva. (Sz. S.) ASSZONYOKNAK. A szűrnek gondozása. Lina <\ivalieri, mikor megkérdezték töle, miként ápolja, erősíti a szemeit, mivel fényesiti, mivel óvja meg a temérdek szépséghibától, a következeiét mondta el: — A szemeknek két gonosz ellensége van. A megerőltetés a por. Aki szép szemet, akar, pihentesse és óvja meg a portól. • Nem szabad sokat olvasni és kézimunkázni Es:.' mesterséges világítás mellett soha. Az az erőfeszítés, amit ilyenkor a szem idegei kitejte­nek, később azzal bosszulja meg magát, hogy mihi«' apró ránc képződik a szemünk környékén. Kocsin, vonaton sem szabad olvasni soha. Hosszú uton inkább csukjuk be » szemeinket, ha nem alhatunk is mindig, gondolkodjunk, emlékezzünk vagy társalogjunk, csak ne olvassunk. Megérkezés után akár vonaton, akár kocsin, akár más egyeli alkalmatosságon tettük is az utat, rögtön permetezzük be a szemünket. Erre való az Adrenalinoldat. Otthon sein szabad hiába fá­rasztani a szemet. Elegendő hu másfélórát szá­nunk olvasásra és ezt is aprózzuk fej. Nem szük­séges minden haszontalanságot elolvasni, de na­ponként rendesen másfélórát töltvén el egy-egy­jó, szép, hasznos könyvvel, teljesen megadjuk a lelkünknek, ami a lelkűnkké és mellette a szemünk és szépségünk is sértetlen marad. Igy bánjunk a varrótűvel is. Ne ölisünk össze-vissza haszont« • óságokat. A szükséges varrás soha sem emészt fel egy órát sem, csak rendet kell tartani. Nem szabad sört és bort inni. Egy tél po­hár bot ele" ', annál több véres erekkel bo­esókolnék. ö.. iiiek, szeretnek, akivel s/ nem félnék, akit nem vesztenék el. Fekete fátyoio.., nyá­szolő ének hantijain keresztül szeretném magst. Sze­retném ItgV, r' o_'v még a beszélgetéseinket sem s/.­retteni s a lm aszelgetéscinken ker ...ut sem s/f­rettem magát. Haljon meg és aludni fog olyan s, -i"­tetben, amily ennél soha élő nem vehette és nem is fogja körül V« mi. Mert én s/.emérmet'eiiül, durván, titoktartás n • ül, vi'ágláttárnszeretném m fi Hal­jon meg .j-iiin, át nem csókolt csókja meg fognak eleven* i minden pillanatomban és maga két embert fog végigélni, magát és engemet . . . és én felsr-diaduiou ... és ember les/.ek . . . sze­rető, fajdal ...s, szenvedő ember, aki b szélgct, mert szenved. Eddig t va volt. Eddig szenvedtem, mert beszélu'e't,i,i . ion meg. A fin befejezte . a lány nem felelt. A tiu egTM tre érezte, hogy nem lehet akármelyik piba­iiatiinn meghalni és érezte, hogy a lány uem hisr. neki és ujra szólt : Ne lm, ni meg. Éljen, maradion meg. Mi^, nein tudom kii k él. Ha meghal, talau megtudom, hogy nem értem halt meg. Azután tovrft ' folyt itták a beszélgetést. ritja el a szemet. De a szemhéjak is gyulladást kapnak a szeszes italoktól. A szem igazi üde, fényes szépségét a szem­lurdök is biztosítják. Ma már általánosan kedvelt, a fürdés. Miért ne füröszthessük a szemet Í£. Hiszen ennek is szüksége van arra, hogy a pi­szoktól megszabadítsuk. A sűrű szempilla és a szem környéke pedig ugyancsak erős piszokgy üjtö. Sok szemgyuladásnak az az oka, hogy a szemet nem jól mossák ki. A szem ápolásához tartozik a szem környé­kének simogatása, a rendes masszázs, amely na­ponkint 4-ö percig tart és kiterjed az egész arc minden szögletére. Ezt legjobb este elvégezni. Nagyon emeli a szem szépségét a szempilla szine, hossza, sűrűsége. Ennek épsége a szemhéj j egész­ségétől függ. Óvni kell a gyulladástól, rögtön orvosoltatni, nehogy a beteg talajból örökre ki­vesszen a hosszú szőrszál. Az egészséges, szép pillákat pedig gondozzuk már a gyermekeknél is. Ha a szempilla nem lcsszu és nem dus, or­vosolni kell. Ezenkívül rendesen kefélni kell a szemöldököt és szempillái is. A szemöldököt hatszor kell végigkefélni, mindig egy irányban, elölről végig, a szempillái is hatszor, de nem fölülről lefelé, hanem alulról lelteié, ettől felhajlik egy kicsit es ez szebb. A masszázson, fürdetésen kivül a rendszeres szeingiuuiasztika is szükséges. Nyugodtan tartjuk a fejet és ugy a szeingolyót mint a szemhéjakat szisztematikusan mozgatjuk. Nagyon elfárasztani nem szabad, TARKA ROVAT. Örök igazságok. Az öregek mindent elhisznek ; a férfiak min­denben kételkednek: a fiatdok mindent tudnak Az önfeláldozást rendőrileg be kellene til­tani. Nagyon demoralizálja azokat az embereket akikért feláldozzuk magunkat. ízetlen dolog szigorú mértékkel mérni, hogy mit olvassunk és mit ne A modern kultúrának több, mint a tele attól függ. a mit nem volns szabad elolvasni. A természet, gyűlöli a szellemet. Ez világos, Nincs egészségtelenebb dolog, mint a gondolko­dás. Ebben éppen ugy tönkre megy az ember, mint bármely más betegségben. Még szerencse, bogy a gondolkodás nem ragadós. | _ Mennyi mindent dobnánk el magunktól, ha nem félnénk attól, hogy másvalaki felveszi. A cigarettának legalább egy varázsa van, az, hogy nem elégiti ki az embert. Emlékiratokat többnyire olyan emberek Ír­nak, akiknek vagy nincs már emlékező tehetsé­gük, va^ akik soha semmi olyat nem cseleked­tek, amiről megemlékezni érdemes. Mi a külömbség újságírás és irodalom kö­zött? Az újságírókat nem lehet olvasni és az iro­dalmat nem olvassák. Nincs idétlenebb dolog a világon, mint mi­kor egy asszonynak tiszta a lelkiismerete. Sze­rencsére a legtöbb asszony tudja ezt. Csak kétféle tragédia van. Az egyik, ha az ember nem érti el uzt. amit akar, a másik, ha eléri. Az utóbbi a nagyobb tragédia. Az asszonyokban az a kellemetlen, hogy mindig meg akarnak javítani minket. Mikor az­tán megjavultunk, többe nem kellünk nekik. Aki nein párbajozik, az becstelen. Ez vilá­gos. A törvény pedig azt követeli, hogy ne pár­bajozzunk, tehát azt, hogy becstelenekké legyünk, Ez is világos. De az, hogy mindkét dolog miért világos, — az kevésbé világos. Sok embernek a költészet, iránti érzéke, hogy maga is költő. A munkát mindig jobban becsülték meg, mint a munkást és a kizsákmányolást, mindig jobban vetették meg, mint a kizsákmáuyolót. Folyton előkészítjük a boldogságunkat: ez­zel aztán kf is töltöttük az életünket. Mi a külömbség a kitüuö és az értéktelen holmi között? Semmi — feleli a reklám. Ha egy színésznőnek azt mondjuk, hogy bájos, ez csak udvaiias biztatás, hogy a bájait gyakorolja. A gyöngyök könnyeket jelentenek, de nem mindig a gyöngyök tulajdonosa sir. Ha egy asszony azt kérdi magától: „Miért ne?- — a végén n igen"-nel fog telelni. Két veszekedönek a harmadik örül — mondja a közmondás. Jaj azonban annak a harmadiknak, ha a két veszekedő kibékül " VEGYES IIMEK, " Személyi hir. Dnbravsaky Róbert mi­niszteri tanácsos, a gazdasági szakoktatási ügy­osztály lönöke tegnap meglát igalta a helybeli fóldmivesiskolát. — Ezüstmise. Csóthi Géza, pápai kama­rás, csóthl esperesplébáuos, az ugodi választókerü­let volt országgyűlési képviselője a napokban ülte pappá szenteltetésánek 2ö évfordulóját. Az ezüstmisét egész csendben (állotta meg s saját kívánságára elmaradtak a tervbe vett egyébb ünnepségek is. — A zirci apat halála. Mini a napilapok­ból ismeretes. Vajda Ödön zirci apát. mult vasár­nap meghalt Temetése tegnap volt. Varosunkban is többször megfordult a zirci apát, különösen mikor körúton volt • pl, Nagy te veire igyekezett, led jószáguk van s zirci pap; másszóval ciszter­cita rendű a plébános. A cisztercita-rend benne jóságos atyát veszített, kit nehezen fognak pó­tolni a rend tagok Ezek közül két jelenleg Pá­pán is tartózkodó pápai titi is van. Egyik Marosi Arnold, a másik Básay Pauliu. Vajda Ödön Pál liSU január 29-én született Kaposváron szegény iparos szülőktől. Gimnáziumi tanulmányait szülő­városában végezte. A cisztercita-rendbe 18ő2-beu lépett és papi tanulmányait részben Ausztriában, részben pedig az egri cisztercita rendház líceumá­ban végezte. lSöii-ban már lanára lett az egri líceumnak. Tizenkét óv múlva a rend elöszállási birtokán helyettes jószágkonnáiiyzó, 18t)U-bati pe­dig jószágkoruiányzó lett Supka .Jeromos hala­Iával 1'892-beii a rend magyarországi főapátjává nevezték ki. Ilus/, év alatt mindenkor a legna­gyobb megelégedéssel vezette a ciszterciek ügyeit. Működését királyi kitüntetés is érte, inert előbb a Szent István-rend kiskeresztjét, utóbb pedig a Lipót-rendet adományozta neki őfelsége. Arany­miséje alkalmából a pápa levelet irt hozzá, a ki­rály pedig a magyar főrendiház örökös tagjává nevezte ki. Az elhunyt testvérbátyja volt Vajda Gyula dr.-nak, a kolozsvári tudományegyetem nem régi ben elhunyt műtörténészének. — Mezőgazdasági tanfolyam. A helybeli ni. kir. töldmivesiskoláhaii kedden, folyó hó lS-án kezdődik meg a néptanítók részére rendezendő •1 hetes mezőgazdasági tanfolyam, melyre a m. kir. fólduiivelésügyi miniszter a következő taní­tókat vette fel: Ungmegyéböl: Navav Adolf Ta­solya, Krausa Ferenc Nagyszalaeska. Ku/.ina Já­nos H ttárszög. Pozsony ni-'gy ehól : Énekes László Döbörréte, Kádár Bél* Nagyinad, Sopronmegyé-

Next

/
Thumbnails
Contents