Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911

1911-07-16

lés* kétfélekép történik. Aa elemi iskolások csak általános osztályzatot kapnak, ellenben a polgári iskolai növendékeket tantárgyankint osztályozzák. Tiszta kitiinö a III -bau Kókai Margit, a IV.-beu Sáringer Karolin, Scbrantz Mária és Varga Rózsi. Kitiii lőrcndű növendék azonban i^en sok vau. Egy két jeles rendesen valamely melléktárgyból még nem csúfítja annyira a bizonyítványt, hogy közülük néhányat meg ne említsünk, a IV-böl: Dvorzák Ida, Háry Julia, Résmárky Gizella, Pethö Karolin, Szentgyörgyi Elza,Tóth Karolin és Varga Ilona. A fiúiskola vezetése Mátz József igazgatótanítóra, a leányiskoláé Stroblberg.-r Gizella főnöknőre van bizva. A fiúiskola is tartott ünnepségeket, hogy a növendékekben hazafias érzelmeket és bit szeretetet keltsen. Szóval a pápai r. k. hitközség, ha nagy áldozatot, hoz is, büszke lehet tanintézeteire, melyekről ugy az egyházi, mint a világi felettes hatóság is mindig igen elismerően nyilatkozik. A tanév jun. 29-én Tedeumraal le»t bezárva. (Sz. S.) ASSZONYOKNAK. A szűrnek gondozása. Lina <\ivalieri, mikor megkérdezték töle, miként ápolja, erősíti a szemeit, mivel fényesiti, mivel óvja meg a temérdek szépséghibától, a következeiét mondta el: — A szemeknek két gonosz ellensége van. A megerőltetés a por. Aki szép szemet, akar, pihentesse és óvja meg a portól. • Nem szabad sokat olvasni és kézimunkázni Es:.' mesterséges világítás mellett soha. Az az erőfeszítés, amit ilyenkor a szem idegei kitejtenek, később azzal bosszulja meg magát, hogy mihi«' apró ránc képződik a szemünk környékén. Kocsin, vonaton sem szabad olvasni soha. Hosszú uton inkább csukjuk be » szemeinket, ha nem alhatunk is mindig, gondolkodjunk, emlékezzünk vagy társalogjunk, csak ne olvassunk. Megérkezés után akár vonaton, akár kocsin, akár más egyeli alkalmatosságon tettük is az utat, rögtön permetezzük be a szemünket. Erre való az Adrenalinoldat. Otthon sein szabad hiába fárasztani a szemet. Elegendő hu másfélórát szánunk olvasásra és ezt is aprózzuk fej. Nem szükséges minden haszontalanságot elolvasni, de naponként rendesen másfélórát töltvén el egy-egyjó, szép, hasznos könyvvel, teljesen megadjuk a lelkünknek, ami a lelkűnkké és mellette a szemünk és szépségünk is sértetlen marad. Igy bánjunk a varrótűvel is. Ne ölisünk össze-vissza haszont« • óságokat. A szükséges varrás soha sem emészt fel egy órát sem, csak rendet kell tartani. Nem szabad sört és bort inni. Egy tél pohár bot ele" ', annál több véres erekkel boesókolnék. ö.. iiiek, szeretnek, akivel s/ nem félnék, akit nem vesztenék el. Fekete fátyoio.., nyászolő ének hantijain keresztül szeretném magst. Szeretném ItgV, r' o_'v még a beszélgetéseinket sem s/.retteni s a lm aszelgetéscinken ker ...ut sem s/frettem magát. Haljon meg és aludni fog olyan s, -i"tetben, amily ennél soha élő nem vehette és nem is fogja körül

V« mi. Mert én s/.emérmet'eiiül, durván, titoktartás n • ül, vi'ágláttárnszeretném m fi Haljon meg .j-iiin, át nem csókolt csókja meg fognak eleven* i minden pillanatomban és maga két embert fog végigélni, magát és engemet . . . és én felsr-diaduiou ... és ember les/.ek . . . szerető, fajdal ...s, szenvedő ember, aki b szélgct, mert szenved. Eddig t va volt. Eddig szenvedtem, mert beszélu'e't,i,i . ion meg. A fin befejezte . a lány nem felelt. A tiu egTM tre érezte, hogy nem lehet akármelyik pibaiiatiinn meghalni és érezte, hogy a lány uem hisr. neki és ujra szólt : Ne lm, ni meg. Éljen, maradion meg. Mi^, nein tudom kii k él. Ha meghal, talau megtudom, hogy nem értem halt meg. Azután tovrft ' folyt itták a beszélgetést. ritja el a szemet. De a szemhéjak is gyulladást kapnak a szeszes italoktól. A szem igazi üde, fényes szépségét a szemlurdök is biztosítják. Ma már általánosan kedvelt, a fürdés. Miért ne füröszthessük a szemet Í£. Hiszen ennek is szüksége van arra, hogy a piszoktól megszabadítsuk. A sűrű szempilla és a szem környéke pedig ugyancsak erős piszokgy üjtö. Sok szemgyuladásnak az az oka, hogy a szemet nem jól mossák ki. A szem ápolásához tartozik a szem környékének simogatása, a rendes masszázs, amely naponkint 4-ö percig tart és kiterjed az egész arc minden szögletére. Ezt legjobb este elvégezni. Nagyon emeli a szem szépségét a szempilla szine, hossza, sűrűsége. Ennek épsége a szemhéj j egészségétől függ. Óvni kell a gyulladástól, rögtön orvosoltatni, nehogy a beteg talajból örökre kivesszen a hosszú szőrszál. Az egészséges, szép pillákat pedig gondozzuk már a gyermekeknél is. Ha a szempilla nem lcsszu és nem dus, orvosolni kell. Ezenkívül rendesen kefélni kell a szemöldököt és szempillái is. A szemöldököt hatszor kell végigkefélni, mindig egy irányban, elölről végig, a szempillái is hatszor, de nem fölülről lefelé, hanem alulról lelteié, ettől felhajlik egy kicsit es ez szebb. A masszázson, fürdetésen kivül a rendszeres szeingiuuiasztika is szükséges. Nyugodtan tartjuk a fejet és ugy a szeingolyót mint a szemhéjakat szisztematikusan mozgatjuk. Nagyon elfárasztani nem szabad, TARKA ROVAT. Örök igazságok. Az öregek mindent elhisznek ; a férfiak mindenben kételkednek: a fiatdok mindent tudnak Az önfeláldozást rendőrileg be kellene tiltani. Nagyon demoralizálja azokat az embereket akikért feláldozzuk magunkat. ízetlen dolog szigorú mértékkel mérni, hogy mit olvassunk és mit ne A modern kultúrának több, mint a tele attól függ. a mit nem volns szabad elolvasni. A természet, gyűlöli a szellemet. Ez világos, Nincs egészségtelenebb dolog, mint a gondolkodás. Ebben éppen ugy tönkre megy az ember, mint bármely más betegségben. Még szerencse, bogy a gondolkodás nem ragadós. | _ Mennyi mindent dobnánk el magunktól, ha nem félnénk attól, hogy másvalaki felveszi. A cigarettának legalább egy varázsa van, az, hogy nem elégiti ki az embert. Emlékiratokat többnyire olyan emberek Írnak, akiknek vagy nincs már emlékező tehetségük, va^ akik soha semmi olyat nem cselekedtek, amiről megemlékezni érdemes. Mi a külömbség újságírás és irodalom között? Az újságírókat nem lehet olvasni és az irodalmat nem olvassák. Nincs idétlenebb dolog a világon, mint mikor egy asszonynak tiszta a lelkiismerete. Szerencsére a legtöbb asszony tudja ezt. Csak kétféle tragédia van. Az egyik, ha az ember nem érti el uzt. amit akar, a másik, ha eléri. Az utóbbi a nagyobb tragédia. Az asszonyokban az a kellemetlen, hogy mindig meg akarnak javítani minket. Mikor aztán megjavultunk, többe nem kellünk nekik. Aki nein párbajozik, az becstelen. Ez világos. A törvény pedig azt követeli, hogy ne párbajozzunk, tehát azt, hogy becstelenekké legyünk, Ez is világos. De az, hogy mindkét dolog miért világos, — az kevésbé világos. Sok embernek a költészet, iránti érzéke, hogy maga is költő. A munkát mindig jobban becsülték meg, mint a munkást és a kizsákmányolást, mindig jobban vetették meg, mint a kizsákmáuyolót. Folyton előkészítjük a boldogságunkat: ezzel aztán kf is töltöttük az életünket. Mi a külömbség a kitüuö és az értéktelen holmi között? Semmi — feleli a reklám. Ha egy színésznőnek azt mondjuk, hogy bájos, ez csak udvaiias biztatás, hogy a bájait gyakorolja. A gyöngyök könnyeket jelentenek, de nem mindig a gyöngyök tulajdonosa sir. Ha egy asszony azt kérdi magától: „Miért ne?- — a végén n

igen"-nel fog telelni. Két veszekedönek a harmadik örül — mondja a közmondás. Jaj azonban annak a harmadiknak, ha a két veszekedő kibékül " VEGYES IIMEK, " Személyi hir. Dnbravsaky Róbert miniszteri tanácsos, a gazdasági szakoktatási ügyosztály lönöke tegnap meglát igalta a helybeli fóldmivesiskolát. — Ezüstmise. Csóthi Géza, pápai kamarás, csóthl esperesplébáuos, az ugodi választókerület volt országgyűlési képviselője a napokban ülte pappá szenteltetésánek 2ö évfordulóját. Az ezüstmisét egész csendben (állotta meg s saját kívánságára elmaradtak a tervbe vett egyébb ünnepségek is. — A zirci apat halála. Mini a napilapokból ismeretes. Vajda Ödön zirci apát. mult vasárnap meghalt Temetése tegnap volt. Varosunkban is többször megfordult a zirci apát, különösen mikor körúton volt • pl, Nagy te veire igyekezett, led jószáguk van s zirci pap; másszóval cisztercita rendű a plébános. A cisztercita-rend benne jóságos atyát veszített, kit nehezen fognak pótolni a rend tagok Ezek közül két jelenleg Pápán is tartózkodó pápai titi is van. Egyik Marosi Arnold, a másik Básay Pauliu. Vajda Ödön Pál liSU január 29-én született Kaposváron szegény iparos szülőktől. Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte. A cisztercita-rendbe 18ő2-beu lépett és papi tanulmányait részben Ausztriában, részben pedig az egri cisztercita rendház líceumában végezte. lSöii-ban már lanára lett az egri líceumnak. Tizenkét óv múlva a rend elöszállási birtokán helyettes jószágkonnáiiyzó, 18t)U-bati pedig jószágkoruiányzó lett Supka .Jeromos halaIával 1'892-beii a rend magyarországi főapátjává nevezték ki. Ilus/, év alatt mindenkor a legnagyobb megelégedéssel vezette a ciszterciek ügyeit. Működését királyi kitüntetés is érte, inert előbb a Szent István-rend kiskeresztjét, utóbb pedig a Lipót-rendet adományozta neki őfelsége. Aranymiséje alkalmából a pápa levelet irt hozzá, a király pedig a magyar főrendiház örökös tagjává nevezte ki. Az elhunyt testvérbátyja volt Vajda Gyula dr.-nak, a kolozsvári tudományegyetem nem régi ben elhunyt műtörténészének. — Mezőgazdasági tanfolyam. A helybeli ni. kir. töldmivesiskoláhaii kedden, folyó hó lS-án kezdődik meg a néptanítók részére rendezendő •1 hetes mezőgazdasági tanfolyam, melyre a m. kir. fólduiivelésügyi miniszter a következő tanítókat vette fel: Ungmegyéböl: Navav Adolf Tasolya, Krausa Ferenc Nagyszalaeska. Ku/.ina János H ttárszög. Pozsony ni-'gy ehól : Énekes László Döbörréte, Kádár Bél* Nagyinad, Sopronmegyé-