Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911

1911-06-25

tlliliillliÍHU nincsen, lia mégis szedetnék, intézkedik, \\0%y az ügy elintézéséig ez ne gyakoroltassak. Kcrbolt Al jos egy napközi otthon felllitása iránt interpellál mire ii polgármester kijelenti, ' ogy a uupKözi ottlion felállítását n tanács folyó évi Julius 1-től kezdődőleg elrendelte s t-ne a célra a népkonyha helyiségét jelölte ki. Nagy Sándor az ó temetőnek takarulái céljaira való átengedése tárgyában interpellál, mire a polgárnieMter szinten azonnal válaszol, kijelenti, hogy a képviselőtestület az ó-temető azon részéi, ahol síremlékek nincsenek, nnír régebben a kisgazdák rendelkezésére bocsátotta, ez a terület lehat általuk felhasználható. Még Gvöri Gyula terjeszt, be interpellációt, előadván, hogy a vár. mérnök 10-12 számiái adott be, melyekből néhány tételt ó kifogásol. A főszámvevő az. ügydarahon adta meg véleményét, a kifogásolt tételek később valaki által át húzattak. Kérdi hajlandó-e' a polgármester vizsgálatot indítani, hogy a meg nem engedett, kihúzásokat ki követte el í Polgármester meglepetve hallja a szabálytalan eljárást s kötelességének tartja az Ügyet s/.igoru vizsgalat tárgyává tenni, valamint azt is, hogy ez az ügy miért nem került a tanács elé. A válaszokat ugy interpellálok, valamint u közgyűlés tudomásul vette. A sok időt igénybe vett interpellációk lltáu a közgyűlés végre áttárt a napirendre, melynek 2 első pontját vita nélkül tárgyalta le. Nevezetesen a főszámvevő által előadott 1910- évi gyámpénztári számadásokat egvhanguiag elfogadta. S/.intén egyhangúlag, de névszerinti szavazással adta bérbe dr. Zsigmond Klek in. kir. honvédezredorvosnak a Török Bálint-utcai bérház egyik emeleti lakását. Kzutan következett a szervezeti szabályrendelet-tervezet tárgyalása, melyet dr. Csoknyay Jiinos t. föüg\ész n jogügyi bizottság javaslatával együtt poultól-pontra ismertetett. A javaslathoz elsőnek Padua József szóllott és pedig u napirendről való levételét kérte, azzal indokolván, hogy ma nem volt elég idő a tervezet ál tanulmányozására. Javasolja egyúttal, hogy a tervezetet egy erre kii.lildendö bizottsághoz tegyék át. Halász. Mihály a külön bizottság kiküldését nem tartja szükségesnek, mert n tervezet mar megfordult a aáak bizottságoknál; inas bizottsághoz való adása csak huzavona volna, a tervezet letárgyalását indítványozza. Rillita Kerenc, dr. Lakos Béla. Győri Gyula szintén :> napirendről való levetel mellett foglalnak állast, dr. Kende Ádám pedig még toldja az indítványt azzal, hogy a tervezet a legközelebbi közgyűlés napirendjére első pontként tűzessék ki, a közgyűlést megelőzőleg azonban a jogügyi bizottság javaslata minden egyes képviselőnek megküblessék. A közgyűlés il ven értelemben határoz s a tisztviselők üzelésrendezesével kapcsolatosan a szervezeti szabálynál ! De etlől fogva érezte, hogy becsülésre vágyik. Hogy megtudja hányadán van, szokatlan ügyességgel és furfanggal minden alkalmat felhasználva, kutatni kezdte a becsületes emberek barátainak gondolatait. Nem akadt egv sem, aki ne kételkedett volna. Klitélni ugyan senki sem merte volna öt. De mégis valamennyinek szemében vádlott volt, akit előbbutóbb elér a büntetés. Köbért mindezt érezte. Ej, hát nincs egy se, aki ne kételkednek! De mégis vannak kelten, akik bíznak bennem, a feleségem éa L'ál. Pál Köbért gyermekkori barátja volt. Szüleik egy városban, egy utcában laktak. A két fin együtt járta az iskolait es együtt jogászkodott. Azóta se szakadtak el. Ez, gondolta magában a fiatal képviselő, bizik bennem. Elment barátjához, L'ál nem volt otthon, párbajt vivni ment. — Az lehetetlen! Hiszen engemet kért volna fel segédül! Várt. Pál visszatért. — Nem sebesültél meg? De hogyan verekedhetsz te ar. én liirein-tudtom nélkül? Hát nem vagyunk többé a régi jó barátok? — Dehogy nem édes Bé.áin. Éppen azért nem értesítettelek, mert miattad verekedtem. — Miattam? — M'iittad. Megvágtam egy újságírót, aki hencegve emlegette, amit te úgyis tudsz. Hébert szörnyen elhalaványodott. Amit én ugyis tudok? . . . — Igeu ... Az ügyeket . . . Nem kell turendeletet a legközelebbi közgyűlés napirendjére tűzte ki. A következei pont : Jelentés az uj közvágóhíd tárgyában, a beszerzett szakértői véleményekkel kiegészítve. A vágóhíd megépítésének vetieuytárgytilás ii' áii leendő biztosítása. A papai takarékpénztártól e célra fel veendő löS.OOO korona épitési költség megszavazása. A közvágóhíd teriveit és költségvetését Révész Arnold viirosi mérnök ismerteti. Győri Gyula városi képviselő nem fogadja el a vágóhíd felépítésére vonatkozó indítványt, főleg azért, mert u tölduii velésügyi miniszter még inuig sem adta meg a beleegyezését, hogy a vágóhíd a kijelölt helyin- építtessek. Ezt a dolgot is a befejezett tények elé állitásnak tekinti, amelyek ellen már többször ti.lakozott, mert kárral járnak a vá rosta. Ilyen ügyek voltak: a kataszteri bérbás felépités: az Árpád utca megnyitása, a Zrinyi-iitcu megnyitása stb. Nem fogadja el az indítványt a jéggyár éa a vágóhíddal kapcsolatosan történt sok s/.abalvtiliun eljáráa és rendetlenség miatt sem. Felemlíti, hogy a jéggyar telepítésénél és gép berendezésénél a törvénykövelelte nyilvános árlejtést mellőzték s ennek az eredménye lett, hogy a gépel:

et circa 20.(100 koronával drágábban vettük, mint kellett volna; továbbá í-8000 koronára menő inunkat végeztettek anélkül, hogy u közgyűlés elé vittéK volna, ezeket is mind árlejtés nélkül; 100Ü koronát fizettek ki a mérnöknek egy előmutatott privát nyugtára ; a jéggyárh >/. szállított cement egy részét löö métermázsa! nem rendes városi hivatalnok, hanem a vágóhídi ellenőr vette át es láttamozta; u többi 1*4 lueteinnizsa't pedig a városi mérnök alárendeltje egy szerelő. A oementeeüvek átvétele es ellenőrzése is ilyen hanyag volt. A jéggyár udvaráról vitték el falura, ahova eladattak. Az ezen udvarra hordott 885 korona értékű kövekel sem vette át illetékes személy és csak 2 hónap múlva mérték le, amikor is már utólagosan konstatáltak, hogy körülbelül a számlán kitett mennyiség meg van. Ily előzmények és kivaltk'pen a miniszteri engedély hiánya miatt a vágóhíd építését elrendelő javaslat ellen szavaz. Bülitz Ferenc védi u tanács eljárását s különösen arról biztosítja Győri Gyulát, hogy a s/álli tások a rendelésnek inindeiiKor megfeleltek. Mészáros Karoly polgármester visszaül ásítja azt a vádat, hogy a tanács szabálytalanul járt volna el, elismeri, bogy a jéggyárnál történtek rendellenességek, külö nősen a betoncsövek beszerzésénél, de az ügy sürgőssége megkívánta a nyilvános árlejtés mellőzését, tnástészt pedig u később megejtett szukértői vizsgálat lau mondanom, hogy kész, volnék felpofozni az egés: einbc-l iséget, semhogy légedet fülein hallatáin vádolni engedjelek. De most négyszemközt vagyunk Abban a dologban megis lappang valami. Mond meg nekem mi nz ? — Semmi — felelt hidegen Köbért. Azután lassan lassún hazafelé ballagva igy elmélkedett magában : Három hóna]) millva gyermekem lesz s az a gyermek mihelyt megtanul beszélni, hallani fogja n cselédek suttogását, hogy nz apja tolvaj. Valami mégis lappang a dologban. Pál kételkedett bennem. Ks miért ne kételkedett volna? Vagy nem vádol hallgatásom? Nyomorult vagyok, amiért nem szóltam. Nem volt jogom hallgatni. A nyilvánosság embere nemcsak a saját lelkiismeretének tartozik. Tartozik a közvéleménynek és kötelessége felvilágosítani, tartozik feleségének és gyermekeinek, akik a nevet viselik. De vajjoli kételkedik-e bennem a feleségem is? Elhatározásom ettől függ. Bement feleségéhez, ki nyugodt, vidám boldog volt, mint mindig. Elmondta neki, hogy mi történt Pállal éa meglógta a kezét: Es te is hinnéd ezt u rágalmatT Az asszony nem felelt mindjárt. Köbért vissfaretteut: Ali, hát hiszed? A menyecske ura nyakába borult: — Szeretlek . . . nekem mindegy lenne, ha bűnt követté! is volna el ! Kőbert bement a szobájába, elő vett egy pisztolyt és agyonlőtte magát. megállapította, hogy u kérdéses anyagokat nyilvános árlejtésen sem lehetett volna olcsóbban beszerezni. A jéggyár gépberendezése szintén azért került többe, mint ahogy ar. árjegyzékbe felvéve van, meri iibban az évben országszerte annyi jéggyárat építetttek, hogy majdnem lehetetlen volt a szükséges gépeket még azért az árért is beszerezni. Révész Aruold szintén ebben az értelemben szállal föl, hangsúlyozván, hogy nem járt el szabályta'auul. Még egy-két pró és kontra fetaaóUahJa után dr Kende Ádám indítványára aa egész Agyét a napirendről levette a kö/g\iil'-s s a közvágóhíd rentabilitásának megállapítása végett a pénzügyi bizottsághoz utalta. A következő tárgy u pénzügyi bizottságnak az összes függő kölosönÖK konvertálására vonatkozó javaslata volt, melyet Freund Ferenc főszámvevő referált Rár nagyfontosságú ügyről volt sző. ezzel a kérdéssel aránylag mégis gyorsan végzett a közgyűlés, amennyiben néhány fölszóllalás után a képviselőtestület a pénzügyi bizottság javaslatához képest 14 szóval 11 ellenében kimondotta, hogy az összes függő kölcsönök konvertálására a pápai takarékpénztártól 545 % annuitásra (100 ezer korona kölcsönt vesz fel, egyben utasította a város polgármesterét, hogy a csatornázás, kórliaz építés s általában a jövő teendőkre vonatkozólag tegyen a képviselőtestületnek javasiátot. Még néhány illetőségi ügyet intéztek el ezután s ezzel a közgyűlés véget ért. VEGYhS MIM. — Kincsek a Bakonyban. Kz.aket a szavakat nem hangzatos címnek használtuk tél, hanem a valóság értékét akarjuk vele föltüntetni, mert, tény és valóság, hogy a mult, hét folyamán a Bakony hegységben olyan fölfedezésekre bukkantak, amelyek sok-sok milliót éin-k. Wüest Ferenc, a gróf Esterházy uradalmak jószágtélügyelöje és Révész Arnold városi mérnök kimentek a Bakonyba építéshez szükséges követ keresni s keresés közben olyan anyagokra bukkantak, a melyek értékéről hamarosan 'ögalmat sem tudunk alko.'ui. Mint értesültünk, a véletlen folytán találták a Bakonyban egy egész márvány hegy et, ahonnan olyan vörösmárványt lehet bányászni, amilyen hazai márvány-bányáinkban eddig még nem találtatott. Az összes hazai vörösuiárványaiuk vörösből barnába, a Bakonyban talált márvány pedig vörösből vérpirosba megy át. Ez a niárványhegy a Kőrishegy, mely 7 KI méter magas. Mint most halljuk, greif Esterházy Miklós egri érsek ebből it márványból építtette annak idején a híres szépségű pápai nagytemplomot s a tatai, devecseri éa szűcsi templomokban látható vörös márvány is innen lett bányászva. De ennél még sokkal drágább anyagra is bukkantak. Rengeteg mennyiségű Kaolint, iporcellán-löld , Okkerföldet festéki, melyet Magyarországra mais külföldről szállítanak és nagymennyiségű köagyagcsövek gyártására használható anyagot is találtak. Az i-ddigi ktitatások szerint a Bakonyban 9 kilométer területen 8-10 méter vastagságban vau Kaolin •s Okkerföld, mely kiszámíthatatlan vagyont képvisel. Ugy halljuk, hogy Esterházy Pál grófot, mihelyt Debrecenből — ahol mint tart. huszáriszt tartózkodik — Pápára érkezik, azonnal kiviszik a Bakonyba, hogy ezekről a föld gyom"ábau levő kincsekről személyesen is meggyösödjék. — Városi közgyűlés. Pápa város képvitelőtestülete folyó évi július hó ,'l-án ismét közgyűlést tart, melynek tárgysorozatára egyedül az lj szervezeti szabályrendelet tervezete és a vámosi tisztviselők fizetéarendezési ügye tüzetett ki. \ szabályrendeletre vonatkozó pénzügyi és jogIgyi bizottsági, valamint az állandó választmányi avaslatokat, lapunk jövő számában közölni fogjuk. — Pénzügyi bizottsági ülés. Pápa város lénzügyi bizottsága folyó hó 2.'l-áit délután a ,-árosháza nagytermében gyűlést tartott, amelyjen a város 1910. évi számadásait vette vizsgaat alá.