Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911

1911-06-18

1911. június 18. r*;i|iiii Lapok legalább mentesül a/, alól a felelőség alól, In.gy nem emeltük lel figyelmeztető szavunkat mén idejekorán H hogy nem láttuk volna előre azt, aminek bekövet­keznie inulhatat'ariul kell. Ha a hatóságok megszívlelik a/.oknt, miket mi itt meg irlunk s az utolsó percben teljesitik kötelességüket, akkor talán nem volt hiábavaló fá­radtság részünkről BS, amit cselekedtünk. képét; akként dolgozik a riporter is a rendelke­zésére álló anyaggal. Hogy gyakran az elevenség és szines leírás | valóságos példáit látja az ember a riportban, azon j nincs mit csodálni. Az író a tett színhelyén van, leggyakrabban a megkapó tragédiának még látja utolsó jelenetét, azért a közvetettség sugalta szemlélet olyan mély és tart ól, hogy szinte lehe­tetlen neki szárazon irnia. Kzen irások pedig leg­gyakrabban irodalmi színvonalra emelkednek éppen ezen tulajdonságok miatt. Az angoloknak köszönhetjük a riportnak egy ujabb fajtája) : áz interjút, AZ újságíró rend­szerint szorosabb ismeretségben van mindazok­kal, akik a nyilvánosság előtt szerepelnek, A politika, élet. kiválóságai a községi potentátok, nagy tudósok és művészek megaunyiau egy-egy újságírót is számítanak barátaik közé. A jó bárá­tok azonban majdnem mindig egyazon politikai pártállást vallják n magokénak, mint amilyent hites barátjaik vallanak. Innen van az, hogy az interjú soha sem tárgyilagos és az utókor a mai interjúkból soha sem tögja a niegiufei jtiolt szemé­lyiség igaz képét nyerni. Mert a pártszinezet kibög majd minden egyas interjúból. A barát nem törekszik arra, hogy beszélgetést folytató szemé­lyiség politikáját hogyan vonja el annak egyéni­ségétől, hanem törekedni fog a pártpolitika javára elhomályosítani annak tiszta képét. A politikai ellenség pedig oda hat, le >gy az ellenfelét nevet­séges sziliben tüntesse fel. Vagy ha az annyira tiszteletre méltó egyéniség, hogy lepattan róla minden éle és guny, akkor a kicsinylés eszközeit szedi elö. Igy hát eléggé sajnábitos, bogy mig rendőri riport lassankint irodalmi értékűvé emnlkedik, addig az interjú, mely tái gyí a nézve jóval fonto­•abb és érdekesebb i«, még csak közönséges fotográfiává sem lehet. N igy ritkán megesik bár, hogy egy-egy író megtalálja azt a ront ót a meginterjúvolt jellemében, a melyből elővarázsolja a teljes embert, ha itt-ott ad is neki némi politi­kai szinárnyalato*. De-*/, tv ritkarágok ritkasága és csak az avatott szem találja meg benne nz elvezetést. Most kurtán, csak éppen egy rövidke vonással világit. A széles ecsetkezelést nem en­gedné meg a politika. Talán egy mód volna arra is. hogy az interjú­kat, is művészetté tegyek. Az. ha volna egy min­den politikai frakciótól független újság. Csakhogy ez ma még a jövő zenéje. fehér arcú, barna hajit barátnője, akinek csak a s/.eine volt szép, mély, fekete. Jusson akkor eszébe a kis zsidólány. akivel együtt filozofált a Múzeum­körúton. Ks gondoljon arra, hogy az a kis leány nem volt szerelmes magába, — nem, az nem volt, — hanem ugy szerette magát, mint az ő legjobb emberét. Szerette magát, Németh ur csak ugy, de nagv barátsággal. Ks most inét; egyszer: Isten áldja K. Márta." Mikor Márta megírta levelét, ráborult az asz tálra, aztán lassan enyhült a fájdalma iráaközben és most pihent. Ar. asztalon egy puha japáni se­Ivemkendő feküdt. Miéi nővére ajándéka. Csodála­tosan puha, finom selyemfátyol volt. mindegyik sar­kában ezüstös, szines virághiin réssel. A sziliek egy­másba olvadtak, hol tompák vultak, hol tüzesek és Márta most, hogy fejét felemelte, beletemetkezett szépségük nézésébe. Ujjai dédelgetve simogatták a tinóm, selymes fátyolszövetet ... Es Mártitól el­szállt a szomorúsága, IIUIKUII, lassan, mint ahogy a köd felszáll a hegyekről és a köd mögül, világfáj­dalmas érzését, kegyetlen gondolatai mögül kiragyo­gott diadalmasan, mosolyogva szépségért, gyönyö­rűségért, művészetért rajongó ifjúsága . . . A riportról. — A hirlapirás műhelyéből. — Van-e valaki, aki kíváncsi ne lett volna arra. ugyan honnan kerítette az újság ezt vagy amazt a hirt. Hogy szerezte be olyan pontossággal egy fél nap alatt azokat az adatokat híradásához, a melyekre nagy apparátussal vadászik a rendőrség gyakran hetekig, nem is szólva a törvényszéki vizsgálatokról, a melyek hónapokra nyalnak ki. Csak a céhbeliek tudják, hogy az Íráson kivül mennyi minden egyébb szükséges ahhoz, hogy valaki riportot csináljon. Mennyi szem és fül s főleg pedig mennyi józan Ítélet, a dolog mélyére látó Judicium, gyorsaság és simulékony­ság kell ahhoz, hogy valaki egy alapos és |ó tudósítást teremtsen. Ks ha az újságírás egy csomó irodalmi műfajt meg is ölt és ujakat, sokkal felületesebbeket, vegyületét a tudomány és művé­szetnek teremtett meg, azt, nem lehet elvitatni, hogy az ujak között olyanok vannak, a melyek a művészi formát ha nélkülözik is, de a szépnek olyan kellekével rendelkeznek a melyek talán kárpótolják az elveszett tonnákat. A riport lényegében angol irodalmi forma, Tárgya a politikai eseménytől a szinházi referá­daig minden olyan esemény, amely, hogy egy magyar újságíró szójárásával éljek, a mi az ember­nél többet is érdekel. Fő azonban a rendőrségi riport. Ahogy meg­szólal a telefon csengője és a rendőrségről jelen­tést tesznek, vagy egy szerencsétlenségről, vagy egy halálesetről, vagy sikkasztásról, vagy nagyobb csalásról a riporter-) nem telik liele «gy negyedóra, már a tett színhely én van. Ks kérdez legalább ö-(i embert. Jegyzi a leleteteket. Otthon pedig leül él megrostálja azt, amit az öt vallomásból tud. Ks ez is egyike ama művészi kvalitásoknak, amelyek fölött rendelkeznie kell a riporternek Akárcsak a historikus aki a sokféle adatból szé­pen lehámozza azt a részt a melyet minden egyes adat tartalmaz és ebból alkotja meg a multak volt, egész mostani énem . . . A/t hiszem, hogy kár értem . . . Isten vele, kedves, jó Németh ur. Lássa, maga majd talál uj barátokat, barátnőket, mert tudom, hogy sok olyan fiatal leány-ember van a világon, mint én. Hiába mondta, hogy én vagyok a legjobb barátja, — majd akad magának uj . . . De nekem nem akad. Az. én világomban nincsenek olyan em­berek, mint maga. Nem is fog engem soha senki sem szeretni, megbecsülni, ugy mint maga. Mert mi vagyok én? Degeneráll finom hajtása egy régi tórz.suek, csupa remegő érzékenység, jó termő ta­laja, minden mások által ehetett gondolatnak, — semmi erő, semmi elszánt nekiküzdés, semmi bátor ellentállás. Az én sorsom nem ar. esküvőin napján kezdődik, amikot majd hűséget esküszöm egy ide­gen embernek. — az. igazi sorsom ma kezdődik. Ma, amikor egy szomorú, gyenge kis leány elbúcsú­zik mindattól, amiről tudja, hogy kiegészítője lett volna az ő életének és amik friss, igazi erő, bátor­ság, uj, nyers gondolatok, melyek nagyhátrati ágas­kodnak a kultúra felé. Isten vele, kedves Németh ur. Majd ha már egyszer tanár lesz egy vidéki városban és szép, egészséges felesége lesz és pitos po/sgás, kékszemű, szőke gyerekei, talán ha egyszer igazságtalanság éri - de ne érje! — vagy ha köd bontja a he­gyeket, és leszáll a maga háza elé is, jusson eszébe Épitő iparosaink harca. Az ahililii közlemény Uö/.léséro kérettünk fel : Az a küzdelem, amely városunk épitő ipa­rában hetek óta érezteti hatását, a folyó hó lö-én ujabb fordulathoz ért. Kzen a napon ter­jesztették be ugyanis az építő munkások köve­teléseiket memorandum alakjában a munkaadók­hoz. A munkarend tervezet, amelyet, kollektiv szerződés tormájában kívánnak a munkások elfo­gadtatni, olyan követeléseket tartalmaz, amelyek még az adott konjtlkturák mellett sem teljesít­hetők. Kilenc és félórai tényleges munkaidő 4S-ÖK fillér minimális munkabért s ezen órabéreknek fokozatosabb emelését: a vidéken teljesítendő munkálatoknak í20%-kal, mig a gyár kémények, tornyok építésénél öOío-al magasabb órabéreket követelnek. A huszonhét pontból álló munkarend tervezet, elö írja továbbá az akor trendszer eltör­lését, a túlórázás megszüntetését és a bizalmi férti elismerését. A munkaadók hajlandóknak bi­zonyultak a bérkövetelések méltányos módon való emelésére, azonban komoly aggályaik ille­tőitek fö| a memoiaiiduinha foglalt hatalmi köve­teiének teljesítését s ennek kollektiv szerződéi formájában való megerősítését illetőleg. Ezen kérdelek megvitatása céljából hívta egybe e hó­nap lö-én d. il. J éuára a szövetség ölizttlélét amelyen az „Kpitöiparosok Országos Szövetsége" titkárjavai, továbbá a „Budapesti Építőmesterek Szövetsége" Miklós Kde és Wothauser Lajos épi­téizekkel képviseltette magát. Az ülés érthető érdeklődést keltett, s így nn gyarázhhtó, hogy az ipartestület tágas tanácskozó termét zsúfolásig megtöltötték az érdeklődök akiknek soraiban szá­mos szövetségen kivül álló munkaadót is láttunk. A közgyűlés szónokai azt az álláspontot fejtették ki. amelyet, az országos szövetség elfoglal a kol­lektiv szerződéi kérdésében s rámutattak konkrét példákra, hivatkozva arra. hogy nálunk a szer­ződésnek ilyen formában való megkötése távolról sem biztosítaná a kívánt ipari békét, amennyiben a szerződés egyrészről a munkaadói jogos érde­keket mélyen sértő hatalmi követelésekre támasz­kodik, másrészről nélkülözi a szerződni akaró tél a szerződés betartásának legkissebb garanciáját is. Ezen álláspontjukat számos példával igazolták, s előadásuk nem csupán azt igazolta, hogy a munkásság jogos kérelmeinek teljesítése elöl a szövetség nein zárkózik el, hanem teljesen meg­győzte a nagyszámú hallgatóságot arról, hogy a kollektív békeforma felajánlása nem egyéb, mint a „harcos szakszervezet*' hatalmi akciója, amely a munkásság józanul gondolkozó rétegeiben már amúgy sem talál visszhangra. Foglalkozott ezután az ülés azokkal a módozatokkal, amelyekkel az áldatlanul •'•s igaz oknélkül felidézett harc meg­szüntethető. Erre nézve az országos központ de­legáltjai a szövetség teljes erkölcsi támogatását igéitek meg s kijelentették, hogy a béke helyre­állítása s a békés munka megkezdhetése érdeké­ben szükségesnek mutatkozó külföldi munkásho­zatal céljaira erejéhez inért anyagi támogatásra is kesz az épitő iparosak országos szövetsége. A nivós ülés ezekután V»get ért. A gyűlésen ta­pasztaltak alapján azt. a benyomást szereztük, hogy a munkaadók között a nagyon kisállatos összetartás és kölcsönös megértés teljes s az a kevés szánul munkaadó aki eddig még nem tagja a helybeli építőiparos aíövetségnek. ugyancsak belép annak kötelékéhé, hogy hathatósan támo­gassa illyen módon jogaiban megtámadott kar­társai érdekeit. Hisszük ezekután, hogy az áldat­lan harc mielőbb befejezést nyer. I_.£ulteáL,s"berend.ezéselret u. ID. háló-, ebédlő-, iroda-, előszoba- éa konyhaberen­dezéseket megrendelésre rajz után készítek a legmodernebb kivi­telben, ízléses, olcsó és modern bútorok állandóan rak­táron! Javításokat is elfogadok. URACH ADOLF bútorasztalos Pápán. Tízes-malom udvarán.

Next

/
Thumbnails
Contents